Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-06 / 210. szám
KTTrf .^cfA'nbftszxg 'Msrmmsg&'v T mm JEGYZETEK Kettős műszak A megyét járva öt-hat község határán is átutazhatunk az esti órákban, amíg egy-egy traktor lámpája felvillan a földekről. Ha a szövetkezeti vezetőket a gépellátottságról kérdezzük, fordított a helyzet: csak minden ötödik, hatodik szövetkezetben mondhatják el, hogy náluk elegendő a traktor. A statisztikákból is tudjuk, megyénk szövetkezetei még messze vannak az optimális gépesítéstől, de más megyékkel összevetve sem jeleskedhetünk. A szállítási igény szerint pedig az elsők közé tartozunk. A betakarításra, elszállításra váró termések sorában nálunk itt van a különös gondosságot kívánó alma, mintegy 27—28 ezer vagonos tétellel. Az őszi csúcs olyan megterhelést ró a mezőgazdasági üzemekre, amely a legjobb munkaszervezés mellett is nehezen teljesíthető, különösen, ha az időjárás kedvezőtlenné válik, korán beköszönt az őszi esőzés. A munkaszervezésben döntő kérdés a gépek kihasználásának maximális biztosítása. Ennek egyik módja a kettős műszak. Nem régen egy tanácskozáson az egyik felszólaló azt mondta: „A kettős műszakot akkor kell szervezni, amikor a traktoros a szúnyogok ellen kapkod, nem pedig akkor, amikor a körmét fújja, mert fázik.” Haladni, jó munkát végezni addig lehet, amíg jó idő van. Novemberben, decemberben már csak kínlódás az éjjeli munka. A kettős műszak, a nyújtott műszak akkor lesz eredményes, ha ennek feltételeit is biztosítják. Első helyen kell gondoskodni a géppel dolgozók ellátásáról. De időben álljon rendelkezésre az üzemanyag, a vetőmag, a műtrágya, az éles ekevas, és géphibásodás esetén legyen nyitva a műhely és azonnal lássanak munkához a szerelők. A kettős műszak csak egy módszer a géphiány enyhítésére. A gépvásárlást, a bérfuvart és az egymás segítését sem lehet kihagyni a számításból. Iskolások a iöldeken A Művelődésügyi Minisztérium által engedélyezett időre a mezőgazdasági üzemek az idén is igénybe vehetik a tanulóifjúság segítségét az őszi betakarításban. Ma már a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma sok helyen kevés ahhoz, hogy az őszi egy-két hónapos munkacsúcs idején saját erőből elvégezzék a feladatokat. A családtagok bevonása, a jobb munkaszervezés és egyéb lehetőségek kihasználása mellett szükség van a tanulóifjúság segítségére is. Az iskolások nem először vesznek részt az őszi betakarításban, elsősorban az almaszüretben. A múlt évek tapasztalatai azt igazolják, ahol jól előkészítették munkába állításukat, foglalkoztatásuk eredményes volt, mindkét fél megelégedésére. Ahonnan időben érkeznek a szállító buszok, teherautók, ahol a munkahelyeken szívesen és komolyan veszik, megfelelő hangon és türelemmel tanítják őket a munkára, jó eredménnyel dolgoznak. Szükséges, hogy a fiatalok előre tudják, mennyi- és milyen minőségű teljesítményért mennyi bért kapnak. Fontos, hogy ne olyan munkát adjanak a fiataloknak, amit a szövetkezeti tagok sem szívesen végeznének. Legyenek tekintettel arra; a fiatalok jórészt nem mező- gazdasági foglalkozású szülők gyermekei, szakértelmük, edzettségük. de a ruházatuk sem olyan, hogy minden körülmények között — például esőben is — a mezőgazdasági munkások normáját teljesítsék. A fiatalok munkáját még a remélhető jobb időben, szeptemberben, október elején vegyék igénybe. Hideg, ködlétől csörgő fák között, dércsípte kukorica-, vagy cukorrépaföldeken nehéz jó teljesítményt várni. A jó munka feltételeit elsősorban a fogadó mezőgazda- sági üzemeknek kell biztosítani és ezt kívánják is meg az iskolák .igazgatói, tanárai. De a fiatalok és szüleik sem valami nyűgnek vegyék ezt munkát. Megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsüléssel a fiatalok biztosan helyt fognak állni, segítenek abban, hogy a nagy fáradtsággal, költséggel elért szép termés idejében betakarításra kerüljön. Csikós Balázs lljabb segítség Nagyszekeresnek Pénz és műszer Komáromból Júliusban árvízi emlékművet avattak Fehérgyarmaton, s az avatáson megjelentek az újjáépítésben részt vevő intézmények képviselői is. Az avatás után a Komárom Megyei Tanács képviselője megkérdezte a nagyszekeresiek vezetőit: hogyan használták fel a patronáló megye több mint 2 millió forint értékű segítségét, s nem szorulnak-e újabb segítségre? Berendezés az orvosi rendelőbe Homoki László tanácselnök válaszában beszámolt a község kétéves fejlődéséről, majd elmondta, hogy orvosi rendelő — és lakás épült Nagy- szekeresen, de a bútorokra, valamint az orvosi műszerekre és berendezésekre már nincs pénze a községnek. Felépült a négytantermes központi iskola is a napközi otthonnal, de nincs a tanácsnak pénze az új személyzet — fűtő, hivatalsegéd és a konyhai dolgozók — fizetésére. És segítség Szabolcs-Szatmár megyéből egyelőre nem is várható. A beszélgetésre a Komárom Megyei Tanács elnökhelyettese néhány nappal ezelőtt levélben válaszolt. A levélben többek között ezeket olvashatjuk: A Komárom megyeiek továbbra is figyelemmel kísérik a patronált község sorsának alakulását. A megyei tanács máris megrendelte a gyártól az orvosi rendelőbe a legszükségesebb bútorokat, valamint az orvosi műszereket és berendezéseket. A megrendelt tárgyak listájának másolatát is csatolták a levélhez. Ebből tudjuk, hogy 25 ezer forintért néhány hónap múlva olyan felszerelések érkeznek a gyárból, ameíyékkel megkezdheti , a gyógyító munkát a körzeti prvos. — A megyei tanács a napközin is segíteni kíván —újságolja a községi tanács elnöke. A Komárom megyei tanács elnökhelyettese felajánlotta, hogy egy évig, amíg nem lesz helyi bérkeret, pénzt utalnak át, amiből fizethetjük a személyzetet. Ha az anyagi segítség megérkeKérvény „villamos-színház“ ügyében Fejezetek a szabolcsi áramszolgáltatásról — Már 1891 ben megindult az újságokban a találgatás, hogy mikor lesz elektromos közvilágítás Nyíregyházán — említi a kezdeteket Tarcsa Bálint. — Mégis csak hat év múlva gyúlt ki a villany: Aztán egy másik, jellemző példát említ: — Az első világháború utolsó éveiben egyszerűen szünetelt az áramszolgáltatás Nyíregyházán. Az indok az volt, hogy nincs szén az erőmű üzemeltetéséhez. Közben kiderült, hogy szén lett volna, de az akkori árakon ráfizetéses lett volna az áramszolgáltatás a vállalkozó részvénytársaságnak. Apró történetek, amelyeket hiteles dokumentumok igazolnak. A rendszeres áramszolgáltatás 75. évfordulóját ünnepelve készíti egy munka- közösség a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat történetét, melyet a jövő év elején könyv alakban jelentetnek meg. A TITASZ nyíregyházi üzemigazgatóságán — mely jótormán a hajdani Szabolcs megye területét öleli fel — Tarcsa Bálint vezetésével folyt a gyűjtőmunka, s készül az összegzés, hogy a levéltárakból, a korabeli újságok híradásaiból összeszedjék azokat az adatokat, amelyek az áramszolgáltatás kifii a kulásáról, elterjedéséről szóinak. — Három nagyobb forrásunk volt a kutatásnál Az egyik a múzeumban lévő korabeli újságok, aztán a községi képviselő testületek üléseinek jegyzőkönyvei -'s a megyékben működő cégbíróság iratai, ahol minden újonnan alakult vállalatot bejegyeztek, meghatározva pontos működését. Az aprólékos kutatásnak több érdekessége van. Közismert, hogy az országban először Mátészalkán volt villanyvilágítás, de azt már kevesen tudják, hogy a szabolcsi részen először Kisvár- dán szórta sugarait a villanyfény 1895 végén. Mi több, egy Adler Zsigmond nevű ungvári lakos a községi elöljáróságnál kérvényezte, hogy „villamos-színház” beállítását engedélyezzék — vagyis mozit akart nyitni. Az eddigi, Nyíregyházáról készült monográfiák úgy emlékeznek meg az áramszolgáltatás kezdetéről, hogy az 1897. január 17-én indult meg. A kutatások viszont feltárták, hogy már egy évvel korábban — habár csak ideiglenes jelleggel — de villanyt kapott a Korona (a mai „régi” Szabolcs-szálló), a színház és a kaszinó a Vasgyár utcán működő Májerszki-íéle gépgyárból. Egvébként Nyíregyházán a város vezetése igen sok hasonló nagyságú települést megelőzve határozta el, hogy a közvilágításra a villanyt vezetik be. Ehhez tanulmányt is készítettek. — A mai embernek már kissé furcsa — mondja róla Tarcsa Bálint —. hogy összehasonlították a villanyvilágítás előnyeit a petróleummal és a gázzal. De még azt is megvizsgálták, hogy a város fekvésénél, területi szétszórtságánál fogva nem az egyen-, hanem a váltóáram beveze tése szükséges. A Nyíregyházi Villamossági Részvénytársaságot jóformán alakulása után közvetlenül bekebelezte az egész or szágot átfogó, nagy, Részvénytársaság Közlekedési és Villamos Vállalatok Számára egyesülés, amely 1912-ben a Sóstóig vezető villamosközlekedést is megvalósította. Ugyanakkor megindult a terjeszkedés is az első távvezeték megépítésével, amellyel Nagykállót kötötték össze. Közben á megyében több helyen, így Ujfehértón, Nyírbátorban, Mándokon kisebb vállalkozások alakultak — rendszerint egyéb ipari tevékenység mellett — amelyek a villanyvilágítást is célul tűzték ki. Majd a huszas évek dereka hozott nagy fellendülést, amikor egymás után épültek a községeket összekötő távvezetékek. Kiépült 1931-ben a Kisvárdát Nyíregyházával összekötő vezeték, ekkor már 35 szabolcsi községben volt villany. Bővült a nyíregyházi erőmű is. — „Kelet-Magyarország legnagyobb centráléja” címet vívta ki az új erőmű — szól a magyarázat. >— A kor viszonyaihoz képest is modern volt. összehasonlításul viszont elég annyit említeni, hogy ma, a nyíregyházi Simái ütőn lévő kapcsolóállomás több, mint tízszer annyi energiát „ad le” a megyének az országos hálózatból, mint az akkori erőmű. Lányi Botond zik, akkor már szeptember elejétől üzembe helyezhetjük a napközit a községben. Homoki László köszönő levelet írt a segítségért, amelyben a többi között ez állt; „Jóleső érzés, hogy két év múltán is figyelnek ránk... bírunk abban, hogy kapcsolatunk tovább mélyül.” A Komárom megyeieknek is köszönhető, hogy két év alatt lényegesen megváltozott a község arculata. A mai Nagyszekerest alig lehet összehasonlítani az árvíz előttivel. A Zsarolyán felé vezető út mellett a Komárom megyei Építőipari Vállalat új utcát épített. A gyönyörű lakások előtt jarda kígyózik, díszes virágágyak teszik teljessé az utcaképet. Kél év mérlege A tanácselnök néhány nappal ezelőtt beszámolt a tanácsnak az „árvizes építkezések” helyzetéről. A beszámolóban ezeket olvassuk: , „Nagyszekeresen 92 lakás épült újjá, 39 lakást pedig felújítottak. így minden három nagyszekeresi család közül kettő új, vagy felújított lakásban lakik. A közintézmények rendbe hozására 1 millió 200 ezer forintot költött a tanács. A község szépítése még tart, a Petőfi utcát most kövezik, jövőre gömbakácokkal ültetik be az utcákat. Tizenhárommillió forintos költséggel épült az is,- kola,. az egészségház, két pedagóguslakás, rendőrlakás és a kultúrház. Utóbbi átadására csak jövőre kerül sor. A községet közművesítettek. 64 lakásba be is vezették a vizet,:’ . . . . • A zsinórházak és a szalma- tetős házak majdnem .teljesen kicserélődtek. A kedvezőtlen körülmények között élő családoknak is új otthon épült. Ezeknek a családoknak (18 családról van szó) lakásépítési kölcsönük törlesztését ideiglenesen f elf üggesz Lették. Kombájnok Komáromba A tsz-ben végbement változásokról az elnökhelyettes és a főkönyvelő számol be. Tőlük tudjuk, hogy az- árvíz után Komárom megyei agrár- szakemberek segítették a tsz gazdálkodását, nekik köszönhető, hogy csibeház épült a telepen — a baromfitenyésztés ugyanis jó jövedelemforrásnak bizonyult. A tsz központjának és telepének képe is jelentősen megváltozott az árvíz után. Két szolgálati lakás, gépműhely, istálló és két juhhodály épült 1970 óta. A juhtenyésztés fellendülése is sok pénzt Ígér. Nemrégiben Olaszországba exportálták a pecsenyebárányok egy részét. A fiatal almafák pedig most fordullak termőre. így a tsz „igazi” fellendülése újabb két év múlva várható. Az ország távoli részében lévő megye vezetői és dolgozói árvíz után két évvel is segítik a nagyszekeresiekel. Nekik is köszönhető, hogy a katasztrófa óta a község kétszeresen fejlődött. A sze- keresiek pár' héttel ezelőtt két kombájnjukat küldték Komárom megyébe, hogy ott is betakaríthassák a ke- nyérnekvaiót. A községből mintegy harmincán a Komárom megyei Építőipari Vállalathoz szegődtek, hogy enyhítsenek a vállalat (munkaerőgondján. Nábrádi Lajos ÉPÜLŐ HÁZAK A VÁROSIASODÖ MÁTÉSZALKÁN. (ELEK EMIL FELVÉTELE) Jó ötletek — milliós haszon A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál a közelmúltban értékelték az újítómozgalom féléves eredményét. Az értékelés szerint 1972 első felében a vállalatnál az újításokból 1 millió 75 ezer forint haszon származott. Nőtt a vállalatnál az újítási kedv, az első fél évben 29 újítási javaslat közül nyolcat elfogadtak, elbírálás alatt áll 12 újítás, az elutasított javaslatok száma 9. Növekedett azoknak az újítások- na a száma, amelyek könnyítik a fizikai munkát és elősegítik a munkavédelmet. A felsorolt újítási javaslatok 60 dolgozótól szármáznak. ,Még mindig kevés azonban az újító a fizikai dolgozók és a nők között. Az említett időszakban mindössze egy fizikai dolgozó és egy nő nyújtott be újítási javaslatit. Pedig a vállalat vezetősége propagandával, felvilágosító munkával és anyagi elismeréssel igyekszik az újításban érdekeltté tenni a fizikai dolgozókat is. A vállalat az elfogadott újításokra 24 ezer 100 forint eszmei dijat fizetett ki. Az utókalkulált féléves gazdasági eredmény' után kifizetett újítási díjak összege: 37 ezer 700 forint. A 8 elfogadott újítás közül a három legjelentősebb: Békési Tibor villanyszerelő műanyagvágó szerkezetet készített, amely gyorsítja a villanyszerelők munkáját, s a fali dobozok az újfajta vágás után esztétikailag is szebb képet mutatnak. Sza- nyi Bertalan és Takács László a házgyári lakások l'oga- dószintjének zsaluzását tökéletesítette. Ezzel az újítással jelentő?, import faanyagot pikant meg a vállalat, s az új zsaluzóelemek tartósabbak is a régieknél. Pankotai István karbantartó szerelő beton vasvágó kést készített,. Az új szerszám használata óta gyorsult a munka és szinte teljesen megszűnt a baleset- veszély a betonvasvágásnál. A SZÁÉV többszörös újítói közül Szanyi Bertalan és Seres Antal az építők napján Kiváló újító kitüntetést kapott. Szeptembert a vállalatnál újítási hónapnak nyilvánították. l-én a központi épület termében újítási kiállítás nyílt. Szeptemberben anke- tokon és filmvetítésekkel egybekötött előadásokon ismertetik a dolgozókkal az újítómozgaiom hasznát és jelentőségét. Az előadások és a filmvetítések alatt a dolgozók megismerkedhetnek néhány újítás gyakorlati alkalmazásával is. Az újítási hónapban benyújtott újítási javaslatokat gyorsított eljárással bírálják el a vezetők. A vállalat célja ugyanis az újítómozgalommal az. hogy gyorsabb és minőségileg jobb legyen az építkezés Szabolcsban. in. 14 Mia jertz: Ilyen zöld a saláta Nehogy azt gondoljak. a filmnél a sztár a legfontosabb! A legfontosabb a cím! Persze. Hollywoodban ezt már rég kitalálták. Ezért is írtak ki nemzetközi pályázatot. Nyolcvankilencen . jelentkeztek. Természetesen csak egy győztes lehetett. Az igazgató magához hivatta a címkitalálókat. — Kedves jelöltek. Mindnyájan tudják, hogy , egy filmnek a címe a legfontosabb. Akármiről is szóljon, s ha a világon semmi sem történik benne, a címe okvetlen legyen megnyerő! Itt szünetet tartott. — A jó tcwtehná femeknek könnyű címet adni. De a tartalom nélkülieknek már nehezebb! Ezért határozta el a Glamour Film AG, hogy pályázatot hirdet következő filmjének címére. — Képzeljenek egy filmet, mely a salátáról szól. Igen, a salátáról. Ez egy Vitamin 3 D film. Semmi tartalom. Semmi szereplő, semmi díszlet. Csak a saláta, elölről, oldalról, hátulról. Ez lenne minden, aki ehhez címet talál, megkapja az állást. A pályázók között nagy volt az izgalom. Mindenki töprengett, gondolkodott. Aztán felírták a címet a fehér papírra és beadták. Egy órával később lelkendezve jött vissza az igazgató. Csak úgy sugárzott az örömtől. — Találtunk önök között valakit, akinek ötletei vannak és jövője. Szenzációs a cím, amit a salátafilmről kitalált, egyszerűen szenzációs! — És hogy hangzik? — kiáltották a többiek. Az igazgató felemelkedett. Egy pillanatig halálos csönd a teremben. Aztán felolvasta, A salátafilm címe: — „Megjelenik minden tavasszal."-Ste»« Sztorii*-
