Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

19Y9. szepíemEér f! f «•m-WAöTÄWWS'f«» 8. oldaJ Másfél millió néző fél év alatt a mozikban forint a mozik korszerűsítésére 4 Évente 7 millió Az év első hat hónapjában a megye 254 filmszínházában 23 882 előadást tartottak, a látogatók száma meghaladta az 1,4 milliót. A közönség visszahódítására elsősorban jobb műsorpolítikával, ész­szerű forgalmazással és a különböző szervekkel való együttműködés kialakításával törekszenek a moziüzemi vál­lalat dolgozói. Egyik fontos teendőnek tartják a filmis­meretre való nevelést, főként a filmklubok segítségével. A megyében 37 filmklub van, ahol vitákat, ankétokat, filmesztétikai előadásokat tartanak. 1965 óta évenként tsz-bérletakciókai, is szervez­nek, az idén a tsz-ek ezer mozibérletet vásároltak tag­jaiknak. Népszerű az ifjúsági mozibérlet is, amelyből 8 ez­ret vásároltak ebben az év­ben. 2 ezerrel többet, mint az előző esztendőben. Az ifjúság nyári moziba járását tízszel­vényes diákbérlettel is előse­gítették. A nyugdíjasok számára 1971-ig csak Nyíregyházán és 5 nagyobb községben árusí­tottak kedvezményes bérlete­ket. Ez évtől kezdődően há­rom városban és 47 nagyobb községben gondoskodtak a nyugdíjasok kedvezményes moziba járásáról. Uj kísér­let a „házhoz vitt mozi”, mely egy vándorautón üze­mekbe, munkásszállásokra, tsz-ekbe, szociális otthonok­ba, iskolákba viszi el az esz­mei-művészi szempontból ér­tékes filmeket. A megye filmszínházait évenként általában hét­millió forintos költség­gel korszerűsítik. A kö­vetkező időszakban a me­gye különböző községeiben épülő 16 új művelődési ház­ban teszik lehetővé a filmve­títést, s 74-ben kezdik meg Nyíregyháza északi lakóne­gyedében a 350 személyes, 13 millió forintos beruházással létesülő filmszínház építését. A modernizálás, a kényel­mesebb filmezés, az otthono­sabb környezet további meg­teremtésével egyidőben a Filmtudományi Intézet film­szociológiai csoportjával kö­zösen a szakemberek felmé­rik a közönség filmnézési szokásait, vizsgálják az egyes rétegek érdeklődését, a kö­zönség véleménye alapján is alakítják a műsorokat. A megyeszékhelyen első­sorban a reprezentatív Krú­dy moziban továbbra is tar­tanak művészeti és hasonló jellegű rendezvényeket, hogy a közönség érdeklődését fel­keltsék Fgy-egy művészeti ág iránt. Sikeres volt a filmszín­ház előcsarnokában rendezett Borics Pál kisplasztikái, Hu­szár István Krúdy-illusztrá- ciókat tartalmazó, Pál Gyula, Z. Szalay Pál és Sánta László gyűjteményes tárlata. Igen sok nézője volt a könyv-, a bélyeg-, a virágkiállításnak és a kalocsai népművészeti bemutatónak. A megye filmszínházai kapcsolódnak az időszerű ha­zai és nemzetközi politikai és történelmi eseményekhez. Filmsorozatokkal, filmhetek­kel járulnak hozzá többek között a Petőfi-, a Kölcsey-, a Móricz- és más évfordulók megrendezésének sikeréhez. Együttműködési programot fogadtak el a megyei könyv­tárral is, melynek során kö­zös filmvetítéseket — könyv­kölcsönzéseket, a nagyobb tanyákon film-könyv témájú vetélkedőket tartanak. űj létesítmények a Balaton partján. a megnövekedett idegenforgalomnak megfelelően egyre több új létesítménnyel gazdagodik a Balaton-part. Képünkön az augusztusban átadott, balatonszéplaki 200 szobás, 600 sze­mély befogadására alkalmas SZOT-üdülő. (MTI foto — Ki­rály Krisztina). ____________i___________________ Többet keil tudni Megyénkbe érkezik a Junoszíy kárpátukrán népi együttes a Jogosítványért Uj feladatok a vizsgákon IEGYZET A gondolkodás haszna A szokásosnál két héttel tovább tartott a nyári állás­idő a Nyírbátori Növényolaj­gyárban. Nem azért, mintha a javításra váró gépeknél az átlagosnál több hiba lett volna, vagy a karbantartó lakatosok dolgoztak volna lassabban. Inkább most volt igazán munkájuk, mert a plusz két hétben több átala­kítást is el kellett végezniük. Az eredmény: a múlt évihez képest várhatóan negyedével növelik a gyár kapacitását. Az ötlet helyben született. A gyár vezetői, a műszakiak azon törték a fejüket, hogy1 tudnának többet termelni anélkül, hogy jelentősebb beruházásra szánnák el ma­gukat. Előbb a préseiméi végeztek átalakításokat — a kísérlet bevált. Aztán kide­rült, ahogy nőtt a termelési folyamat elején a kapacitás, ahhoz kellett igazítani a töb­bi berendezést is, azoknál is, kellett kisebb átalakításokat végezni. Sikerült. Két héttel tovább álltak a gépek Nyírbátorban a nyá­ron. S a két hét alatt úgy dolgoztak a lakatosok, szere, lök, hogy az új idényben már jóval többet termelje­nek. Mindezt úgy. hogy kü­lönösebb beruházást nem hajtottak végre, új gépeket nem állítottak be. forintban számolva nem sokba került az átalakítás. A haszna vi­szont a vállalatnak forint­ban. több termékben^ jelent­kezik. S ezt érzik a munká­sok is. hiszen a termelekeny- ség emelkedése, hogy egy nap alatt a negyedével töb­bet termelhetnek. lehetővé teszi a fizetések emelését is. Mert a gondolkodás hasz­na kettős: segít a gyáron a termelési gondok megoldásá­ban, és segít a munkáson, a műszaki szakemberen, hogy a többlettermeléssel meg­teremtsék a fizetések emelé­sének feltételeit is. , Lányi Botond A Hódmezővásárhelyi Di­vat Kötöttárugyár munka­erő-felvételt hirdet tiszalöki üzemegységébe, 14. életévü­ket betöltött női munkaválla­lóknak gépi varrói munka­körbe. Jelentkezés: a telep­vezetőnél. A munkavégzés kettő műszakban történik Betanulásról a vállalat gon­doskodik, betanulóbér fizeté­se mellett, utána a bérezés teljesítmény alapján történik. (H. 116347) A két testvérváros, Ungvár és Nyíregyháza között kibon­takozott kulturális csere eredményeként újabb művé­szeti eseménysorozat kezdődik szeptember 6-án megyénk­ben. Szabolcs-Szatmár me­gyei turnéra érkezik a Kárpá- tontúli terület szakszervezeti tanácsának 50 tagú Junoszty nevű népi együttese, amely kétszer 50 perces műsorával szeptember 6-án este először Nyírmadán mutatkozik-be a helyi művelődési otthonban. Szeptember 7-én az újfehér- fói művelődési házban lép­Két éve kezdte meg elő­ször a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szervezetének közgazdasági szakosztálya a titkárnőképző tanfolyamok szervezését. A különböző üzemek, vállalatok, intézmények igényei szerint iktatták programjukba a meglehetősen újszerű képzé­si formát. A két év alatt hat­vanöt titkárnői és adminiszt­rációs munkakörben dolgozó nő vett részt és kapott láto­gatási igazolványt a nyolc- hónapos időtartammal, he­tenként kétszer háromórás foglalkozásokkal működő tanfolyamon. A titkárnőképző tanfolyam Harminc évvel ezelőtt kényszerből jelentkezett tűz­oltónak egy 25 éves fiatal­ember Cegléden. Kényszer­ből, mert szobafestő és má­zoló szakmával a kezében munkanélküli volt. Nem te­hetett mást, vállalta a 72 és 44 órás szolgálatot, mert valamiből meg kellett élnie. Monostori János így lett tűz­oltó. A felszabadulás után az el­sők között volt az újjáépítés­ben. Több társával rendbe hozták a lerombolt ceglédi laktanyát és a fecskendőket Tűzoltó maradt. Ekkor mái nem kényszerből, hanem sa iát akaratára. És tűzoltókén ment nyugdíjba. Augusztus 31-én búcsúztatták a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tűz­oltó-parancsnokságon. Innen, nek fel, 8-án a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban tartják búcsúfellépésüket a Junoszty együttes kivá­ló táncosokat, énekeseket, zenészeket felvonultató tag­jai. Vendéglátóik a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának munkatársai és az együttes­sel baráti kapcsolatot tartó Szabolcs-Volán táncegyüttes, akik szeptember 20-án négy­napos kárpátontúli turnéval viszonozzák a szovjet vendé­gek játékát. összesen 180 órás. ahol szak képzett előadók közgazdaság1 ügyviteli, jogi, levelezés1 nyelvhelyességi és lélektan ismeretekre oktatják a titkár nőket és jelölteket, s mind azokat, akik ebben a képzés' formában kívánják bővíteti ismereteiket, megalapozva r tervszerűbb önképzést. A TIT megyei szervezeté nek közgazdasági szakosztá ­lya az idén mintegy negyven nő részére teszi lehetővé a titkárnőképző tanfolyamon való részvételt, amely szep­tember közepén kezdődik és a színhelye a TIT Zrínyi Ilo­na utcai Bessenyei-klubja lesz. mert 1958-tól Nyíregyházán dolgozik. A tiszti iskola el­végzése után 1949-től Buda­pesten, Szegeden és Nógrád megyében teljesített szolgá­latot. Szalgótarjánból jött Szabolcsba. Megszerette az itteni em­bereket, maradt. Munkájával mindig kitűnt társai közül, s az elismerés sem maradt el A Munka érdemrend ezüst fokozatának, a Haza szolgá­latáért érdemérem arany fo­kozatának és a Népközlársa. sági érdemérem arany foko­zatának tulajdonosa. Hu­szonöt éves párttagságáért 1970-ben megkapta a ..Jubi- eumi emlékérmet". Ezenkí­vül még öt kitüntetés van a vitrinben, ami azt bizonyít­ja, hogy Monostori János ki­váló munkát végzett. Augusztus 31-én értekezle­tet tartottak Nyíregyházán az Autóközlekedési Tanintézet, valamint az MHSZ gépjár­művezető oktatóinak. Rózsa Gyula, a nyíregyházi tanin­tézet vezetője itt ismertette a szeptember 1-től életbe lé­pő új szabályokat, amely szigorítja a gépjárművezető­vizsgát. Az új szabályokról Kovács György, a tanintézet vizsgabiztosa tájékoztatott bennünket. Kétféle rutinvizsga — A rohamos növekedés tette szükségessé, hogy 1969- ben új vizsgarendszert ve­zettek be a gépjárművezetői tanfolyamokon. Először lett rutin- és forgalmi vizsga, valamint a KRESZ kérdései­re tesztlapokon kellett vála­szolniuk a vizsgázóknak. Szeptember 1-től ezt a ko­rábban hozott rendeletet mó­dosítják, néhány nagyobb fel­készülést kívánó gyakorlatot vezetnek be a vizsgákon. A rutin- és forgalmi vizsgát két-két szakaszra osztották a KPM illetékesei. A rutinvizs­gánál egy technikai és egy manőverezési szakasz lesz. Itt a legmagasabb pontszám 20 — ez nem változott. Vi­szont az eddigi megfelelőt je­lentő 10 pont helyett tizen­kettőt kell teljesíteni. Megtudtuk még, hogy a forgalmi vizsga . első szaka­szában a technikai képzett­ségükről számolnak be a vizsgázók. A pontos irány­Az egykori szobafestő és mázoló szépen haladt előre a rendfokozatokban is: har­mincéves tűzoltó munkája után augusztus 31-én alez­redesként vonult nyugdíjba. Ebből az alkalomból Juhász Lajos, megyei tűzoltópa­rancsnok átadta neki a szol­gálatért járó arany pecsét­gyűrűt. Munkatársai ajándé­kokkal kedveskedtek neki. „Szeptember elsejétől más foglalja el az alezredes elv­társ helyét — mondta a bú­csúztatón a parancsnok. — Mi azonban visszavárjuk. Szeretnénk, ha gyakran be­látogatna hozzánk, s tovább­ra is átadná tudását a fia­taloknak.” Monostori János alezredes igennel válaszolt. (bagoly) tartásból, a gyorsabb hala­dásból és a határozott cse­lekvésből kell megfelelőt nyújtaniuk. A második sza­kaszban a forgalmi készséget mérik le a vizsgabiztosok, a tanulók helyzetfelismerését, az elsőbbségadást és a jelzé­sek figyelembevételét. Ha ezeknek a követelményeknek a vizsgázó eleget tesz, úgy el­éri a maximálisan megsze­rezhető 40 pontot. A megfe­lelőért az eddigi 20 pont he­lyett már 25-öt kell teljesíte­ni, tehát a 25 alatti pontszám bukást jelent. Nyomkövetés autóval A rutinvizsgán öt új fel­adatot kell majd megoldani­uk a leendő gépjárműveze­tőknek. A legnehezebb fel­adatnak a három oszlop kö­zötti slalomozás ígérkezik. Személygépkocsinál egy­mástól 6 méterre leállított oszlopok között kell előre, majd hátra haladni. Megvál­tozott a kapualjba való be­állás. Az eddigi jobbról való beállás helyett most balról is be kell tudni hajtani. Nehéz feladat lesz a nyomkövetés. Egy öt méter hosszú, 25 centiméter széles pallón kell majd vezetni, úgy, hogy csak az egyik oldal kerekei haladjanak a pallón. Ha a kerekek letérnek, a vizsgázó nem szerez pontot. A negyedik új feladat a pa- ralelparkolás, előremenetben. Az eddigi hátramenetben történt parkolóhelyre való beállás helyett előremenet­ben kell majd beállni, ami jóval nehezebb, több gyakor­latot igényel. A slalomozást követően a lejtős feladat látszik a leg­nehezebbnek. Feli kell vezet­ni egy génkocsit a lejtőre, s ott megállás közben megtar­tani a kocsit, hogy az hátra ne guruljon. Visszagurulás lehet, de csak annyi, ameny- nyi a lejtő foka. Egy 15 fo­kos lejtőnél például 15 centi­méter lehet a megengedett hátragurulás. Vizsgalap a tanulónál — Újdonság még, hogy az eddigi gyakorlattal szemben most már a vizsgalap egyik példányát megkapja a vizs­gázó is. Ez lehetővé teszi, hogy látja miből volt gyen­gébb, miből kell sokat gya­korolnia. A módosítás egyéb­ként azokat érinti, akik szep­tember 1-től kezdik meg a gépjárművezetés tanulását. B. D. Az idén is indít titkárnőképző taníoiyamot a TIT Pecsétgyűrű a nyugdíjasnak LAPSZELEN Cserebere A cipő mindössze négy óra hosszat élt. Kíméletes szobai használat mellett a felsőrész délután háromtól este hétig elvált a talptól. Kicserélték. Udvariasan, gyorsan, vita nélkül. A kereskedelem sajnos hozzászokott ahhoz, hogy az eladáson kívül profiljába tartozik már a csere, a vá­sárló is úgy megy venni ci­pőt, hogy belekalkulálja a visszautat csereügyben. Hogy ez mennyire ijesztő valóság, azt egy szám bizonyítja: csak a nyíregyházi Centrum Áruházban az elmúlt év alatt egymillió-ötezer-hétszáz- harminc forint értékű láb­belit cseréltek vissza. Fo­gyasztói áron számítva mind­ezt. Kicserélték — rendben is van? Nos, ha a számokat egy kicsit vallatjuk, kiderül, nem szabad ezt ilyen egyszerűen venni, nem egyszerű bosz- szankodás van emögött. A cipőipar felelőtlenségéről be­szélhetünk, melynek kiha­tásai igen bonyolultak. Az összefüggések olyannyira komplikáltak, hogy a fa­gyasztó szinte észre sem ve­szi, hogy miként ütköznek meg az érdekek. Először is azt vegyük ala­pul, hogy az említett összeg 6500—6700 pár cipő értéke, vagyis ennyi ember kénysze­rült a csere miatt bosszan­kodva visszatérni a boltba. Az áruházban — de más ke­reskedelmi egységben is — a csere igerí sok időt rabol el. Visszavenni az árut, ki­tölteni a bizonylatot, raktá­rozni, gyáranként szétválo­gatni. csomagolni, szállíttat­ni, mindezt külön könyvel­ni, jogi vonatkozásait ren­dezni. Általában elmondha­tó, hogy egy párra mintegy fél óra munka esik. Ez tehát 1971-ben, csak a Nyíregyhá­zi Centrumban 3000 óránál több. Másszóval több. mint egy ember egyévi (!) mun­kaideje. Ha ez az egy ember csak 1500 forintot keres, egy esztendőben a reklamációs munkáért 18 ezer forintot fi­zetnek bérként. Egy üzletben! Adva van tehát egy összeg, ami nyilván valahol a nye­reség kárára megy. Ha mindehhez hozzávesz- szük, hogy az ország sok ezer üzletében mennyi selejtcipőt vesznek vissza, úgy elképzel­hető, hogy a kereskedelem csatornáin hány tíz- és tíz­milliós készlet áramlik visz- sza a gyárakba. Márpedig a selejt ott nyilván veszteség­ként jelentkezik. Talán me­rész dolog megkockáztatni, de elképzelhető, hogy a gyá­rak a javíthatót megjavítják, újra kiszállítják. Különben nyilván furcsán alakulna gazdaságosságuk. Bár van egy másik lehetőség: az árakkal való játék, vagyis a veszteségnek a fogyasztóra történő hárítása. Sokéves probléma az, ami a cipők körül dúl. Any- nyit már elértünk, hogy a dobozban ott a használati utasítás, mely szerint van olyan cipő, amit szinte csak nézni szabad. Eljutottunk oda, hogy lehet reklamálni, cseréinek. Megéltük, hogy egy-egy használhatóbb cipő ára becsületesen emelkedett. Viszont semmi nem történt annak érdekében, hogy a gyárakat rákényszerítsék a jó, selejtmentes áru készíté­sére. Vajon miért? Jön az ősz, a tél. A cipő újra központi téma lesz. A fogyasztók — és ki nem fo­gyasztó? — kíváncsian vár­ják, hoz-e a könnyűipari mi­niszter végre olyan kemény intézkedést, amely véget vet ennek a küzdelemnek? Dol- goznak-.e ki olyan ösztönző­ket, amelyek lehetővé teszik, hogy a cipőgyári nyereséget ne a vásárló, hanem a jobb munka, s a jó minőség biz­tosítsa? A kereskedelem azt kínálja, ami van. A vevő azt veszi, amit kap. És cse­rél. Bár ezt a lehetőséget szívesen felcserélné jobb ci­pőkre. (bürge*)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents