Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-03 / 208. szám
MfA = teásai* mmm&r VENDÉGSZERETET — Ugye mondtam, hogy a feleségemet egyáltalán nem «avarja, ha vacsoraidőben jön látogatóba hozzánk...! Esküvő utáni jelenet. SZEMORVOSNAK — Mindenekelőtt azt tisztázzuk, hogy engem lát-e? TÉVEDÉS — De nővérke, nekem nem kislányom, hanem epekövem van!... Kép szöveg nélkül. • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA » Tudomány ÍS TECHNIKA • Biológiai kísérletek a világűrben Rövid hírek A Föld első mesterséges bolygójának felbocsátása új korszakot nyitott meg a kozmikus térség tanulmányozásában és meghódításában. A tudomány kezébe rendkívül hatékony eszközök kerültek és roppant lehetőségek nyíltak meg előtte a világ megismerésére. Az automatikus berendezések alkalmazásával mód nyílt arra, hogy új értékes információkhoz jussunk a kozmikus sugárzás tulajdonságairól és összetételéről, bolygónk ionoszf érájának szerkezetéről, a meteorok anyagának sűrűségéről. Az űrkutatás eszközeit széleskörűen alkalmazzák olyan területeken is, mint a hírközlés, meteorológia, navigáció. Gagarin repülése megnyitotta az ember űrrepüléseinek korszakát. E felejthetetlen esemény óta tucatnyi szovjet és amerikai űrhajós járt a Föld körüli térség különböző útjain, és az ember leszállt a Holdra. A kozmikus tényezők hatása az emberre Az űrhajózás gyors fejlődése indokolttá teszi azt a véleményt, hogy a legközelebbi jövőben erősen megnő az ember szerepe a kozmikus térségek vizsgálatában és meghódításában. Ez különösen a Föld és a Hold körüli térségre vonatkozik. Egyre bonyolultabb feladatok várják a kutatókat a kozmikus laboratóriumokban, s az ember űrrepüléseinek időtartama növekszik. Az űrrepülés biztonsága érdekében számos műszaki, orvosi és biológiai problémát kell megvizsgálni és megoldani. Ezek között fontos helyet foglal el az. hogy miképpen hatnak biológiailag az űrrepüléssel és a kozmikus térségben való tartózkodással járó tényezők. Ezek kutatása nélkül nem tudható, milyen fokú a lehetséges veszély, és nem dolgozhatók ki az emberi szervezet védelmét szolgáló módszerek és eszközök. A legkevésbé felderített tényezők közé elsősorban a súlytalanságot és a kozmikus sugárzást kell sorolnunk. Sugárzás és súlytalanság Amíg a Föld sugárzási övezeteit fel nem fedezték, a kozmikus térségben ható ionsugárzást nem tekintették az űrrepülők biztonságát lényegesen befolyásoló tényezőnek. A fokozott sugárzású zónák, különösen pedig a Nap fellobbanásainál fellépő sugárzás felfedezésével azonban a kozmikus sugárzást az egyik fő akadálynak kezdték tekinteni a világűrbe hatoló ember útjában. Az űrhajózás jelen fejlődési szakaszában még nagyobb figyelmet érdemel a súlytalanság. Ma már jól tudjuk, hogy az emberi szervezetben már az is sok szerv és fiziológiai rendszer átállását idéái elő, ha az ember akár csak rövid ideig tartózkodik ebben az állapotban. Továbbra is a legkevésbé tanulmányozott kérdés az, hogy miképp hat a súlytalanság — önmagában véve vagy az űrrepülés más tényezőivel együttesen — az alapvető biológiai folyamatokra: a szervezet sejtjeinek szaporodására, növekedésére és fejlődésére. Igen fontos tudnunk, milyen irányban változtathatják meg ezek a tényezők az örökletes tulajdonságokat, a sejtszerkezet fiziológiáját, ez milyen mértékben jut kifejezésre a szervezet életképességén, az ember eljövendő űrrepülései- •nek biztosítására szolgáló zárt életrendszerek stabilitásán. A világűrben az első biológiai kísérletet 1957-ben a második szputnyikon a Szovjetunió végezte el. Ezután a Föld sugárzási övezeteinél alacsonyabb, vagy azokat alig érintő Föld körüli pályákon haladó űrhajókkal végzett különféle kutatások sorozata .következett. A kapott adatok elemzéséből kitűnt, hogy az űrrepülés különféle tényezőinek, köztük a súlytalanságnak és a kozmikus sugárzásnak a hatására a különféle élőlények örökléssel kapcsolatos szerveiben — az egerek csontvelejében, magasabb rendű növények magvaiban, baktériumokban -1- nem nágy, de mégis számottevő sérülések állnak elő. Ugyanakkor megállapították, hogy az említett pályákon való repülés nem okozott semmi tartós és határozott változást az emlősök és más élőlények életműködésében. E kísérletek eredményei és más adatok alapján végeztek becslést arra vonatkozólag, milyen fokú veszéllyel jár az ember számára az űrrepülés. A világűrre vonatkozó biológiai, különösen pedig sugárbiológiai kutatási program végrehajtásának következő szakaszát a Föld—Hold —Föld vonalon végrehajtott kísérletek képezték. A kísérletekre a Szonda-sorozathoz tartozó automatikus űrállomások útjai alkalmával, 1968. szeptembere és 1970. októbere között került sor. Az űrállomások fedélzetén teknősbékákat, bormuslicá- kat, vöröshagymát, búza- és árpaszemeket, Chlorella-al- gatörzseket, bélbacilusokat helyeztek el. A kísérleti anyag feldolgozása és elemzése már véget ért. Kísérletek a Köld-Hold-l'öld között A Földre való visszatérés után a teknősbékák aktívak voltak, sokat mozogtak, jó étvággyal ettek. A kísérletek ideje alatt körülbelül tíz- százalékos súiyveszteséget szenvedtek. A vér egyes tényezőinek vizsgálatánál (a fehér- és vörös vérsejtek és a hemoglobin mennyisége), valamint az elektrokardiogra- mok vizsgálatánál nem észleltek lényeges eltérést a kísérleti és a kontroll élőlények között. A Szonda—5 űrállomás útján részt vett teknősbékák egyes szerveinek és szöveteinek az elemzése során bizonyos eltolódásokat találtak a máj glikogén- és vastartalmában, továbbá változásokat a lépben. A későbbi kísérletek azonban nem erősítették meg ezeket a megállapításokat. Az űrrepülés ösztönözte a búza- és árpamagvak, valamint a hagyma növekedését és fejlődését, de bizonyos kromoszómasérülések megjelenését eredményezte. Ezek a legtöbb esetben sem minőségileg, sem mennyiségileg nem tértek el azoktól a változásoktól, amelyeket az alacsony Föld körüli pályán végzett kísérletek alkalmával tapasztaltak. Az ürráilomá- sokon végzett repülések folytán jelentősen megnövekedett a kromoszóma-átcsoportosulások száma, az erdeifenyő- és árpamagvaknál, a Chlorella-törzseknél pedig növekedett a mutációk száma. így tehát, bár még csak a kozmikus biológiai kutatások első szakasza fejeződött be, új adatokat kaptunk, amelyek jellemzőek a Föld— Hold—Föld útvonalon végzett űrrepülések biológiai körülményeire. M. L. KERESZT REJTVÉNY Már egy hete folynak a XX. nyári olimpiai játékok. Ez a sportesemény többek között a világ népeinek humanitását és barátságát is hirdeti. — Kinek köszönhetjük, hogy az ókori olimpiák mintájára négyévenként újra megrendezik e világméretű sportvetélkedőt? Beküldendő sorrendben: vízsz. 1., függ. 12., vízsz. 19. és 56. VÍZSZINTES: 12. Mérges gáz. 13. A törzshangsor ötödik foka névelővel. 14. Hinté. 15. A svindler. 16. Spanyol női név. 17. UUUU. 21. Fennkölt hangú költemény. 22. Hüvelyes növény. 24. Tantál vegyjele. 25. Koldul. 27. Kezedben van! 28. Bolti dolgozó. 81. A vadat csaholva nyomon hajtó vadászkutyák. 32. Levesféle. 33. Székesegyház. 35. Az 1848-as hős tábornokok egyike. 36. Kicsinyítőképző. 37. TUÓ. 38. Japán női jellegzetes ruha, többesben. «40. Galamb egyik fele! 41. Zamat. 42. Szó a Halotti beszéd”-ből. 43. Drága fém. 44. Égetett szeszes ital-e? 45. Kisiparos. 47. Gyapjúból, szőrből tömörítéssel készített anyag. 48. Szélein borús! 50. Kicsi..., de erős. 52. Fluor és itt- rium vegyjele. 53. Papírra vet-e?. 54. Esőben, álló. 58. Rangjelző. 59. Barázda az arcon. 61 Shakespeare-j hős. 63. Zenei előadások tartására szolgáló kerek épület az ókori Görögországban. 65. Állapítsd meg a súlyát. 66. Volt még számára hely. FÜGGŐLEGES: 1. Százegy, római számmal. 2. Vízinövény. 3. AN. 4. Svéd város Stockholm mellett. 5. Nyugati olajtársaság, sok benzinkútja van. 6. Habos selyemszövet. 7. Becézett Elek. 8. YS. 9. Vissza: beszédünkben sokszor használt helytelen szócska. 10. Hegedűtartozék. 11. Deres betűi. 15. Nyílászáró szerkezet. 18. Vasúti dolgozó. 20. Fotók. 23. A pipa alján maradt, átnyirkosodott el nem égett dohány. 25. Régi lantszerű, pen- getős, húros hangszer. 26. Omla- dék. 29. Német személyes névmás. 30. Felesleges, hasznavehetetlen holmi. 33. Anyáink ügyességi játéka volt. 34. Dunántúli városunk. 36. Tv-stúdióban van. 38. Kabos betűi. 39. Szemével követ. 40. Gépjárműtartozék. 42. A Tisza bal parti mellékfolyója. 44. Helyhatározó rag. 45. Országos Rendező Iroda. 47. Évszak. 49, Iszkol, ... a lábát. 51. Elmés betűi. 52. Fiú gyermeked-e? 55. Vagy, németül. 57. Permetez, egyik fele! 60. öÓD. 62. Hasznos rovarok általunk kedvelt és ‘ fogyasztott terméke. 64. Tiltó szó. 65J tylT. 66. Építőanyag. A megfejtéseket szeptember li-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Augusztus 20_i rejtvény pályázatunk megfejtése: Csak az országgyűlési képviselők legalább kétharmadának szavazatával. Nyertesek: Ambrózy Gézáné, Balogh József, Bozsik Sándor, Palcsák Istvánná, Tarcsa Bálint nyíregyházi, Szerdi Jánosné ló- nyai, Ujj Tiborné mátészalkai, Krekk József né nyírbátori, So- mosi Olga tiborszállási és id. Oláh Gyula tiszaeszlári kedves rej tvényf ej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. a részegítő méz REJTÉLYE Görög kutatók vetődtek időszámításunk előtt 400. ban, a Kaukázus hegyei közé. Útközben méhkasokra bukkantak, amelyeket aztán annak rendje-módja szerint ki is fosztottak. „Akik kevesebbet ettek a mézből, úgy érezték magukat, mintha berúgtak volna, a torkosabbak elkábultak, míg néhányan mintha haldokoltak volna” — írta Xenophon, ókori görög történész. „Mindnyájan a földön feküdtek, mintha egy ütközet után lennének, a hangulat pedig általánosan csüggedt volt. Másnap azonban kiderült, hogy senki sem halt wieg közülük, a betegek magukhoz tértek — ugyanabban az órában, amikor előző nap elvesztették eszméletüket —, a harmadik nap már felkeltek, de úgy érezték rriagukat, mint valamely súlyos betegség után) lábadozás idején...” Az ókori, majdnem tragikusan végződő mérgezés okát nemrégiben találta meg egy kirgiz professzor, ,a likorin nevű alkaloida vizsgálata közben. A hóvirág méz külsejét és ízét tekintve olyan, mint a közönséges méz. A hóvirág termelte nektár nem is minden évben képez mérgező mézet, amely csak a hóvirág kései virágzása esetén termelődik. Ékkor a mézben erős likorin és izota- cettin termelődés figyelhető meg. Ezen vegyületek nagy mennyiségben mérgezőek, amint azt a görög harcosok példája is bizonyítja. Természetesen nem a történelmi rejtély megfejtése volt a professzor munkájának elsődleges célja, hanem a likorinnak gyógyászati célokra való felhasználása. Tiz év megfeszített munkája után el is készült a likorin nevű preparátum, amely erős és krónikus bronchitis, hörgő asztma, gyomor-bélhurui és néhány más betegseg orvoslására használható. A preparátumot már több klinikán is kipróbálták. AZ ELSŐ ISKOLA MOZAMBIKBAN A mozambiki gyerekek csak 1970 óta járhatnak iskolába és tanulhatnak. A portugál gyarmatokon harcoló felszabadítási hadsereg szervezte meg az iskolát — a harcok hetedik évében — a felszabadított területen. Az iskola Bagamoyo kikötővároskában van, egy tanítóképzővel együtt. Fő tantárgyak: fizika, matematika, kémia, biológia, földrajz, történelem, de természetesen a politechnikai képzés és testnevelés is folyik. Az oktatás nyelve angol és portugál. A tanulók a felszabadított terület minden részéből jöttek össze, s az a terv, hogy 1973- ban már ezeket is felhasználják az analfabétizmus elleni munkában. Mozambik- ban ugyanis a gyarmati uralom örökségeként 98 százalékos az analfabétizmus. A tanítóképzőben jelenleg még csak 16 tanuló van, az iskolások száma 52, — nem sok ez együtt sem, de mégis magja már a felszabadulás utáni oktatási hálózatnak. KUTYAGONDOK Az NSZK nagyvárosaiban vigyáznak a tisztaságra, s újabban sorra hoznak rendeleteket, amelyek nagy összegű pénzbírságot, sőt elzárást helyeznek kilátásba a nem „utcatiszta” kutyák gazdáinak. Münchenben pl. 14 napi elzárás, vagy 500 márka pénzbírság vár tettenérés esetén egy ilyen kutya tulajdonosára. Kölnben még ennél is magasabba pénzbírság. Izland fővárosában, Reykjavikban még drasztikusabb módon könnyítik meg a köztisztasági hivatal munkáját: jövőre egyszerűen több ezer kutyát össze akarnak fogni és megölni. Pforzheim városában viszont már utcai kutyatoaletteket álíS-r tottak hri.
