Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-29 / 230. szám
’rarr'mpTemwBF-'wr-. KELET-M AGY ARORSZAO 5. ol<Ja! Pályakezdők segítése Jó iskolai kapnak Hatvan üzlet négy településen A központ: Rakamaz A Fehérgyarmati Állami Gazdaság hosszú szerelőcsar., nokában negyvenhatan dől. goznak — valamennyien szakmunkások. A szakmun. kásgárdában minden porosz, tály jelen van. ősz hajú és egészen friss okleveles szakmunkások végzik itt dolgukat: „gyógyítják” a meghibásodott járműveket és a mezőgazdasági gépeket. Lát. szatra mindenki kedvvel dolgozik, ahogy mondani szokták: oldott a légkör, baráti a hangulat. De mi van a látszat mögött? A kezdő szakmunkásokat hogyan segítik az idősebbek, be tud- nak-e illeszkedni a fiatalok az idősebb kollektívába, s a gyakorlott szakmunkások átadják-e a tapasztalatokat a pályakezdőknek? Tóth József KISZ-titkár: Csak a bérre panaszkodtak — Júniusban, a szakmunkásvizsgák után hét fiatalt helyeztek a műhelybe. Számukra a beilleszkedés nem okoz nagy problémát, hiszen valamennyien itt tanultak 3 évig. Bár így is kellett egy átmenet számukra, mert a vizsga után kollégaként bánnak velük az idősebbek, öt éve dolgozom itt, tapasztalatom szerint minden évfolyam szakmunkásai szívesen maradnak a műhelyben, ahol a tanulóéveiket töltötték. KISZ-gyűléseken csupán a bérezésre panaszkodott néhány fiatal. A bérezés azonban nem az idősebb szakmunkásokon múlik. Bár munkájuk, példamutatásuk és nevelési módszerük kihatással van a fiatalok munkájára és viselkedésére, s ezektől a tényezőktől is függ a bérezés és az órabéremelés. Ács József tapasztalt gépszerelő, neki is ez a véleménye. Az öregek és a fiatalok, illetve a tapasztaltak és a pályakezdők viszonyáról ezeket mondja: — Nekünk is érdekünk, hogy a fiatalok beilleszkedjenek a kollektívába, ezért is segítjük őket, nekünk sem mindegy, hogy milyen a A városiasodás egyre több gondot hoz felszínre Kisvárdán. Egyik megoldatlan és a lakosság által egyre jobban sürgetett feladatot az ivóvíz és a szennyvízelvezetés megoldása jelenti. Az e téren jelentkező problémák megoldása a régi keretek között lehetetlenné vált. A városi tanács látva a lakossági igényt, az ipartelepítés és a városi fejlődéssel járó ivó- és iparvízben mutatkozó hiányt, valamint a szennyvíz elvezetésében jelentkező gondokat, tett javaslatot a fennálló helyzet javítására. Kezdeményezésükre alakult meg a csak vízműtársulatból a Kisvárdai Víz- és Csatornamű Társulat. Az alakuló taggyűlést hétfőn tartották. Jelen voltak a vízműtársulat tagjai és a csatornázási feladatokban érdekelt vállalatok, Intézmények képviselői. A taggyűlésen megválasztották a Kisvárdai Víz- és Csatornamű Társulat tisztségviselőit, Azt követően 86 millió forintos összegben fogadták el a csatornázás távlati tervét. A szennyvízcsatorna építkezési költségeit állami támogatásból és a városban lévő üzemek és intézmények pénzéből fedezik. A szennyvízlevezető csatorna építkezési költségei a lakosságot nem terhelik. Aki viszont az ingatlanjáról n csatornahálózaton keresztül akarja elvezetni a szennyvizet, annak a rákötés lehetőségét biztosítják már az építkezés első ütemében is A taggyűlésen elhatározták A má- korábban megkezdett munkahelyi légkör. Egy ösz- szeforrqtt .kollektívában nagyobb kedvvel és jobban dolgozik mindenki. Türelem és megértés kell mindkét részről, s akkor hamar ösz- szeforr a kollektíva. Tehát az alkalmazkodásnak kölcsönösnek kell lenni, az a jó, ha a fiatalok megértik és tiszteletben tartják az idősebbek szokásait — és viszont. Csak így illeszkedik, így „olvad” össze a vasaskollektíva. Egyhangú vélemény a műhelyben: „Az alkalmazkodással, a beilleszkedéssel nincs baj. itt szinte ismeretlen a nemzedékek közötti ellentét.” A mi önbizalmat ad A munkáról, a tapasztalatok átadásáról Tóth József szerelő beszél, akinek 3 kezdő szakmunkás van a brigádjában: — Szakmailag jól képzettek a fiatalok, rájuk lehet bízni bármilyen munkát. Ha valami bizonytalan előttük, bizalommal fordulnak hozzánk, s mi türelmesen segítünk. Elvégre nekünk sem mindegy, hogy milyen a teljesítmény. Egy-egy munkafolyamat elvégzésére a brigád vezetők jelölik ki a dolgozókat. Gyakran előfordul, hogy egy bonyolult, komoly szaktudást igénylő munkára egyedül osztanak be egy kezdő szakmunkást. Takács József szerint ezzel gondolkozásra és tapasztalatszerzésre kényszerítik a fiatalokat. S így jönnek rá a fiatalok, hogy a gyakorlatban sok minden eltér attól, amit elméletben tanultak. Persze, ha maguktól nem jönnek rá a „dolog nyitjára”, akkor nyomban segítséget kapnak az idősebbektől. Ha a műhelyben egy fiatal valamit nem jól csinál, akkor a brigádvezető, vagy egy idősebb „szaki” nemcsak azt mondja, hogy „nem jól van ez így”, hanem azt is megmagyarázza, hogy az elrontott munkát hogyan kell helyrehozni. S a jól végzett munka után vízműépités kivitelezési tervének továbbfolytatását, és a következő év feladatait. A vízgazdálkodási társulatok területi választmányába egy tagot delegált a taggyűlés. így vált lehetővé a városnem maradnak el a dicsérő szavak sem. Ez a pedagógiai módszer itt- bevált, ez a módszer önbizalmat ad a pályakezdőknek. Talán ennek is köszönhető, hogy a nyáron megrendezett aratási verseny első 3 helyezettje pályakezdő szerelő volt. Az aratásnál ugyanis szerelők vezették a kombájnókat, s ők helyben és azonnal kijavították a hibákat is. A kezdő szakmunkások az aratásnál vezetésből és szerelésből egyaránt kitűnőre vizsgáztak. Mint Csepei József művezető mondja, a most végzett szakmunkások sokoldalúan j képzettek, jó iskolát kaptak a tanároktól és az idősebb kollégáktól egyaránt. Ezek a fiatalok magasabb szintű elméleti tudással rendelkeznek, mint azok, akik 5—10 évvel ezelőtt tanultak. A gyakorlati tudás megszerzésében pedig állandó segítséget kapnak ezek a fiatalok. Kontroll nélkül Piszter János mint kezdő autószerelő így vélekedik: — Igaz, amit az idősebbek mondanak: valóban minden segítséget megkapunk tőlük. Öröm számomra, hogy már többször rám bízták a szelepelést, ami komoly és felelősségteljes munkát igényel. Egyéni munkám után sokszor kontroll nélkül gördülnek ki a járművek a forgalomba... Kiss Gyula géplakatos is júniusban kapott szakmunkásbizonyítványt. Egy 5 tagú brigádban dolgozik, ahol ketten vannak pályakezdők, ö is az idősebb kollégák önzetlen segítségéről beszél: — Gyakran kérek és kapok segítséget a brigád 3 tapasztalt tagjától. Egyszer egy dörzstárcsát rosszul fúrtam, selejt lett belőle. Erre megmagyarázták és gyakorlatban is megmutatták ennek a munkafolyamatnak a fortélyait. Azóta nem csináltam selejtet. Ez is bizonyítja: a kollektíva érdeke is, hogy jó szakmunkás váliék,. belív. lünk. Nábrádi Lajos ban a 10 kilometer hosszúságú szennyvízlevezető gerincvezeték lefektetése, és két komplett tisztítómű üzembe helyezése, melyek együttesen járulnak hozzá Kisvárda városi képének kialakításához. te. D Kereskedelmi szempontból Szabolcs, Tímár és Tisza- nagyfalu lakóinak, valamint a helyieknek Rakamaz Nyíregyházát „jelenti”. Nem kell beutazniuk a megyeszékhelyre, mert a nagyközségben csaknem valamennyi szaküzlet megtalálható, S hogy milyen Rakamaz kereskedelmi ellátása? íme egy vélemény: — Kétségtelen, hiányzó árucikkek vannak. Összességében azonban jelentősen javult az elmúlt évtől az ellátás — mondta Szloboda Péter tanácselnök. A kereskedelmi ellátás „gazdája” megyénk e térségében a Rakamázi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. Közel hatvan üzletük van a négy településen! Kétségtelen, a legtöbb Rakamazon található, A gáz- csereteleptől kezdve a TÜ- ZÉP elárusító telepen keresztül a különböző élelmiszer és iparcikk szakboltig. S az ÁFÉSZ nem csak gazda, hanem sokat is tesz az ellátásért. Néhány ügyes elgondolásukat megyénk más ÁFÉSZ-ei is átvehetnék. Kenyeret pélA papírfelhasználást tekintve hazánk hosszú időn át elmaradt az európai átlagtól. Jelenleg már elhagyta az egy lakosra jutó 35 kilogrammos világátlagot, de még mindig számos fejlett ipari állam előzi meg, a harmadik ötéves terv második fele és a jelen ötéves tervidőszak új lendületet adott a magyar papíripar fejlődéséhez. Lábatlanban ez évben kezdte meg működését a több mint kétmilliárd forintos beruházással felépült finompapirgyár; már megkezdődött a mintegy 700 millió forintos költséggel létesített Nyíregyházi Hullámpapír- és Zsákgyár üzempróbája is. Mindennek ellenére az ipar mégsem tudja teljes mértékben hazai termelésből kielégíteni az egyre fokozódó keresletet. A felhasznált papírnak most több mint egy- harmadát importálni kell és nagy mennyiségű cellulózt kell külföldről behozni a hazai gyártáshoz is. A legfőbb beszerzési piac a Szovjetunió, de érkezik papír, illetve celA’ig kezdődött meg a fűtési szezon, és már két fűtésből eredő tűzesethez riasztották a tűzoltókat. Szeptember 23-án egy termelő- szövetkezet irodájában olajkályha gyulladt ki, rossz műszaki állapota miatt. Egy nappal később Ujfehér- tón a Vasvári Pál utcában szintén olajkályha okozta tűz volt: egy házilag készített berendezés gyulladt ki. A lángoktól tüzet fogtak a szoba berendezési tárgyai is. Szerencsére a gyors beavatkozások révén az anyagi kár mindkét esetben jelentéktelen. Az elmúlt esztendőben azonban több százezer forint értékű anyagi. kárt okoztak a fűtési idény tüzei Szabolcs-Szatmár megyében. A tűzhelyből kipattanó szikra 22 alkalommal, a sugárzó rfő, a tűztávolság meg nem tartása tizennyolcszor, az olaj - és a gáztüzelésű > tűzhelyek rossz műszaki állapota pedig tizenkétszer dául naponta kétszer szállítanak a sütőüzemek Rakamaz- ra. Pedig a kétszeri szállítás még a városokban is problémát okoz. Rakamazon azonban nem. Délelőtt a tiszalöki sütőüzemtől, délután pedig a vencsellőitől kapnak friss kenyeret. így kötötték a szerződést a Nyíregyházi Sütőipari Vállalattal. S ezt a kettős beszerzési forrást valamennyi kereskedelmi ágon „alkalmazzák.” így a konfekció-, a cipő-, a sör-, az üdítő ital, valamint a különböző élelmiszeráruknál. Több termelőüzemmel van megállapodásuk, ha egyik üzemben nincs áru, akkor hoznak a másiktól. S érvényes ez a minőségre is. Ha például kifogásolható a cipő az egyik vállalatnál, akkor vesznek a másiktól, hoznak jobb minőségűt. Nem érvényesül tehát az olyan sokszor emlegetett „eszi nem eszi nem kap mást”, A fogyasztásra szükséges tejet a helyi termelőszövetkezettől vásárolják, napi 600 litert. A tej szaküzlet mellett még öt másik üzletben tették lehetővé a vásárlást. Nem gond az iskolatej-ellátás lulóz Finnországból, Ausztriából és más államokból is. A Szovjetunióval most bontakoznak ki az együttműködés új formái. A szokásos kereskedelmi kapcsolatokon kívül — évente mintegy százezer tonna papírt és 60 000 tonna cellulózt vásárol a magyar ipar — állandóan fejlődik az eddig is eredményes termékcsere. A múlt év nyarán írta alá Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és K. I. Galansin, a Szovjetunió cellulóz- és papíripari minisztere azt a megállapodást, amely szerint a szovjet ipar öt év alatt mintegy 12 millió rubel értékben szállít Magyarországra Újságnyomó és csomagolópapírt, valamint do- bozkartont. Viszonzásul megfelelő értékben a magyar papíripar író- és nyomópapírokat, továbbá feldolgozott papíripari termékeket, színes nyomású címkéket és dobozokat küld a Szovjetunióba. A termékcsere-megállapodáshoz a tudományos-műszaki-technikai együttműködést elősegítő jegyzőkönyv is járult: a két ország szakembeokozott tüzet. Az anyagi károk értéke meghaladta a 350 ezer forintot. A keletkezési okoknál szinte kivétel nélkül megtalálható volt az emberi gondatlanság. Legtöbben nem ismerik a tűzhelyekre vonatkozó gyári utasításokat, vagy nem tartják meg, pedig ezek alapvető követelményei a hibák elkerülésének. Több esetben keletkezett már tűz azért, mert az olajkályhái, nem megfelelő huzatú kéménybe „kötötték” be, vagy a feltöltésnél nem várták meg, amíg a kályha kihűl. Tavaly ezért az utóbbi gondatlanságért keletkezett tűz a sütőipari vállalat Bethlen Gábor utcai üzemében, ahol több, mint nyolcvanezer forint kár keletkezett. Sokan nem állítják vízszintbe a kályhát, pedig a kétállásos úszó csak akkor működik biztonságosan. Házilag készített berendezést üzemeltetnek, vagy szakszerűtlenül „javítják” az esetsem. Az ÁFÉSZ — bár nem gazdaságos — házilag palackozza az iskolás diákoknak a tejet. Egy másik elgondolás után szakosították az üzleteket, ezzel elkerülték a felesleges zsúfoltságot.. Külön választották a konfekció-, a cipő- és a kötöttáru részleget, új boltokat nyitottak. Létrehoztak ;: ,y kozmetikai és egy vegyiáru- boltot is. Az utóbbiban a mezőgazdasághoz szükséges növényvédő szereket és árucikkeket kínálják eladásra. A húsellátás érdekében úgynevezett „gondozási szerződéseket” kötnek. Megvásárolják a sertést és gondozásra kihelyezik a vállalkozókhoz, akik természetesen pénzt kapnak ezért. A hiánycikként jelentkező töltelékáru helyett feldolgozó üzemükből hidegkonyhai készítményeket hoznak forgalomba. Követésre méltó kezdeményezés az is, hogy minden pénteken mirelitcsirke-szállítmány érkezik az ÁFÉSZ megrendelése alapján a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalattól Rakamazra. B. D. rei közös kutatásokat, kísérleteket végeznek a gyártmányfejlesztésre, illetve a termékek minőségének javítására. Az idén már megkezdődtek az egyelőre szerényebb kölcsönös szállítások, de ezek a következő évek során egyre fokozódnak majd. A magyar ipar számára hasznos ez a termékcsere a cellulózgyártás fejlesztésében is. — Az optimális méreteket mérlegelve — a nemzetközi együttműködés mellett döntöttek. Ezért csatlakozott hazánk ahhoz a KGST-megálla- podáshoz, amelynek értelmében az Uszty-Ilimszkben felépülő 500 000 tonna kapacitású fenyőcellulózgyárból Magyarország — a pénzügyi hozzájárulástól függően — évente 50—70 tonna terméket kap majd. Ez az új együttműködés is egyik fontos pillére annak a koncepciónak, amelynek alapján Magyarországon most dolgozzák ki a papíripar fejlesztésének hosszú távú, a KGST-országokkal is összehangolt fejlesztési tervét. (MTI) leges hibákat. A lángterelő gyűrűket rosszul helyezik vissza a tisztításnál, s ezzel tűzveszélyt idéznek elő. A gáztüzelésű tűzhelyeknél palackcseréknél nem győződnek meg a tömítettségről, nem szivárog-e a gáz? Vagy a szappanhabos ellenőrzés helyett lánggal nézik meg, nem szivárog-e a gáz, s így robbanásveszélyt okoznak. Célszerű a palackcserénél az egyébként is filléres tömítőgyűrűk cseréje is. de ezt bizony sokan elmulasztják. S többen nem tartják meg a tűztáyolságokat sem. A kályhától egy méteren belül, a füstcsőtől pedig 50 centiméteren belül is elhelyezik a gyúlékony anyagokat. Gyakori, hogy egyesek a gyere-* kék felügyeletére bizzák a tűzhelyet, vagy gyerekekkel végeztetik ol a tűzrakást is. Pedig ebből sajnos, többször keletkezik tűz, >s több esetben súlyos égési sérülésekkel kerülnek kórházba gyerekek. Nagyapó noteszából Minden percben várom az örömhírt messzi Budapestről a kisunokám megszületéséről. Persze csak az időpont kérdéses, mert hogy fiú lesz és, hogy Károly lesz a neve, akárcsak az enyém, az holtbiztos. Más nem is lehet. Remek kölyök lesz. OJcos, kék szemű, szőke, göndör hajú, ha megnő széles vállú, már most reszkethettek majdan felnövő zuglói-újpesti lányok. Reszkethettek, mert az az én fajtám, nem lesz nehéz neki elcsavarni a fejeteket! No, végre megjött a távirat. Reggel negyed nyolckor született a hóhányó. De hogy-hogy Szilvia a neve?! Ez valami elírás! Mert az rendben van, hogy 305 deka és hogy 52 centi magas, ez rendes teljesítmény, de hogy-hogy Szilvia? Hiszen Károlyban állapodtunk meg... Szép kis szótartó az apja! No hiszen, és így higgyen az ember a vejépek. Holnap reggel lesz egynapos születésnapja. Arra már nem tudok feljutni, csak a másodikra. De akkor együtt ünnepelünk. Viszek jó cigarettát, egy kis szatmári szilvát, bár a gyereket talán mpst még nem kínálom meg. Illetve megkínálom, ha tévedtek az orvosok, >— volt már ilyenre példa — vagy elírták a távírdában és mégse Szilvia, hanem, ahogy illik, Károly... Hát persze azért Szilvia is gyerek... A kislány is unoka. .. . (-s) A VÁROSFEJLESZTÉS ÚJABB ÁLLOMÁSA Megalakult a Kisvárdai Viz- és Csatornamű Társulat ÚJ NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK Készül a papíripar hosszú távú fejlesztési terve Hibás volt az olajkályha - tüzet okozott
