Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
n LÁG PRD LETÁRJAI, EGYESŰ U ETEK 1 XXIX. ÉVFOLYAM 288. SZÁM ARA: SO FILLER 1978. SZEPTEMBER 27, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL: Gyorslísta az V. és VI. Békekölcsön sorsolásáról (4. oldal) Gromiko beszéde az ENSZ-ben A Szovjetunió határozattervezetet terjesztett a közgyűlés elé az erőszakról való lemondásról és a nukleáris fegyverek alkalmazásának betiltásáról Általános érdeklődés előzte meg az EN'SZ-köz- gyiiles általános politikai vitájának második napját, amelynek délelőtti ülésén került sor Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalására. Andrej Gromiko beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a továbbiakban is hozzájárul majd a békeharchoz és ahhoz, hogy az ENSZ a béke még hatéko- ( nyabb eszközévé váljék. A szovjet állam hamarosan megünnepli 50 éves fennállását, mint a Szovjet Szocia- . lista Köztársaságok Szövet- , sege. A Szovjetunió népeinek . állami egységére vonatkozó lenini megállapítás a béke- . szeretet hatalmas lehetősége- . it tartalmazza. A Szovjetunióra szervesen jellemző a nagyfokú érdekeltség a békeben, idegenek tóié a hódító háborúk, valamint a más népek 'elnyomása — mondotta Gromiko. Az SZKP XXXV. kongresz- szusának határozataiban a Szovjetunió előterjesztette a béke és a nemzetközi együttműködés programját, amely — mifit mindenhol elismerik — nem egy állam, vagy államcsoport valamilyen szűk érdekeit fejezi ki, hanem áz összes népek az egész emberiség óhajait. A program megvalósításának minden lépése , kedvezően hat az egész nem- ; zetközi fejlődésre, j Mint Leonyid Brezsnyev, sz SZKP Központi Bizottságának főtitkára rámutatott, a Szovjetunió elvi irányvonala a béke, a szabadság és a népek biztonságának tevékeny : védelmezése. A Szovjetunió ezt barátaival és szövetségeseivel együtt valósítja meg, koordinálva nemzetközi lépéseit. Az utóbbi időben — folytatta Gromiko — általánosan elismerik és nemzetközi jogilag megerősítik az Európában kialakult területi realitásokat. Az ismert szovjet— nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerződések hatálybalépése alátámasztja az európai határok, közöttük az NDK és az NSZK közötti'határ és Lengyelország nyugati határa megváltoztatha- tatlanságát. A Nyugat-Berlin- re vonatkozó megállapodás megkötése felszámolja az államok közötti régi súrlódási forrást Európa közepén. Küszöbönállnak a tárgyalások a békeszerződés megkötéséről a Szovjetunió és Japán között. A szerződésnek megfelelő szerepet kell betöltenie a második világháború ázsiai lezárásában, a béke és az együttműködés tartós alapjainak biztosításában ezen a földrészen is. A Szovjetunió minden erőfeszítést megtesz ezeknek a tárgyalásoknak a sikere érdekében. Egészében véve a hidegháború helyett elismerést nyert az az igazság, hogy az atomkorszakban a békés egymás mellett élésen kívül nincs más alapja a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatoknak. Egyre gyarapodnak az államok közötti sokoldalú és egyenjogú együttműködés előfeltételei. Az ilyen együttműködésnek a Szovjetunió és Franciaország közötti kapcsolatokban létrejött magas színvonala különösen szemléletesen kifejezi ezeket az új tendenciákat. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Államokkal, a másik társadalmi rendszer nagyhatalmával fennálló kapcsolatainak. A maga részéről minden tőle telhetőt meg fog tenni ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztése érdekében. ügy véli, hogy ez megfelel a szovjet és az amerikai nép érdekeinek, a nemzetközi béke megőrzése és megszilárdítása érdekeinek. Az európai biztonsági értekezlet előkészítésének a gyakorlati szakaszba kell lépnie. Az államok e tervezett találkozójának nagy jelentőségét az adná meg, ha Európát valóban békéssé tennék, az államok közötti kapcsolatokat az európai földrészen a kölcsönös megértés és bizalom alapján alakítanák ki. Ami Ázsiát illeti — mondotta a továbbiakban Gromiko —, itt is kezd utat törni magának az összes ázsiai ■ államok érdekeinek egyforma mértékben megfelelő biztonság szavatolásának gondolata. A Szovjetunió és az ázsiai biztonság kérdését a legfontosabb feladatok közé sorolja, Aki most ezzel valamely okból nem érez együtt, annak meg kellene értenie, hogy Ázsia országai a Szovjetuniónál nem kevésbé érdekeltek a béke erősítésében ebben a térségben. Gromiko hangsúlyozta annak szükségességét, hogy zárják ki az erőszak alkalmazását az államközi kapcsolatokból. Az atomfegyver megjelenése és felhalmozása az államok fegyvertárában radikálisan megváltoztatta a feltételezéseket azokról a következményekről, amelyekkel a katonai konfliktusok járhatnak a népek számára. Az atomkatasztrófa elkerülése érdekében nemzetközi törvény szintjére kell emelni az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatokban és ezzel egyidejűleg be kell tiltani az atomfegyver alkalmazását. Ebből a megfontolásból kiindulva, a Szovjetunió az ENSZ közgyűlésének 27. ülésszaka elé terjesztette az erőszak alkalmazásáról való lemondást a nemzetközi viszonyokban és a nukleáris fegyverek alkalmazásának egyszer és mindenkorra történő betiltását. Ennek a javaslatnak a lényege az, hogy előirányozza az államok lemondását az erőszak bármilyen alkalmazásáról a nemzetközi viták eldöntésében, beleértve a lemondást mind az atomfegyver, mind pedig az úgynevezett hagyományos fegyverfajták alkalmazásáról.- A Szovjetunió javaslata a jelenlegi helyzetben leginkább realista és maximálisan hatékony megoldás elfogadására irányul. Éppen az ilyen megoldás felel meg az összes államok érdekeinek, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. területük nagyságától és lélekszámúktól, valamint attól, hogy van-e atomfegyverük, vagy nincs. Az államok kötelezettségvállalása. hogy lemondanak az erőszak alkalmazásáról — beleértve az atomfegyvert —, természetesen semmilyen mértékben sem érintheti jogukat az egyéni és a kollektív önvédelemre. Senki sem teheti kétségessé az agresszió áldozatául esett államok és népek elidegeníthetetlen jogát arra, hogy minden eszköz bevetésével visszautasítsák az agressziót, amíg az agresszor folytatva az erőszakot, támadást intéz szabadságuk és szuverenitásuk ellen, amíg arra törekszik, hogy megtartsa az erőszakkal megszerzett területeket. Elegendő a mindenki előtt álló példákra, Indokmára és a Közel-Keletre hivatkozni. Vajon ki tudná vitatni a vitathatatlant, hogy Indokína népei, valamint az arab államok ellen durva erőszakot alkalmaztak és alkalmaznak továbbra is, és nekik joguk van minden szükséges eszközt felhasználni az agresszor visszaverésére. Az erőszak alkalmazásáról való lemondás az államközi kapcsolatokban semmiben sem korlátozza a gyarmati országok népeinek jogát a szabadságukért és függetlenségükért vívott harcra. Andrej Gromiko bejelentette, hogy a szovjet küldöttség a Szovjetunió nevében a közgyűlés elé határozattervezetet terjeszt, amelynek értelmében az ENSZ tagállamai ünnepélyesen kijelentenék, hogy lemondanak az erőszak alkalmazásáról, vágj’ az azzal való fenyegetésről a nemzetközi kapcsolatokban és egyszer és mindenkorra betiltják az atomfegyver alkalmazását. A szovjet kül döttség javasolja a Biztonsági Tanácsnak, hogy minél hamarabb hozzon megfelelő ha tározatot. A tartós béke megteremi* gének feladata hatékony intézkedéseket követel a jövőbeni katonai konfliktusok megelőzése és megakadályozása érdekében. Nem kevésbe fontos azonban, hogy véget vessenek azoknak a konfliktusoknak, amelyek mérgezik a nemzetközi légkört. Mindenki számára ismeretes a Szovjetunió álláspontja a vietnami nép ellen folyó háború kérdésében. Felháborodást kelt és elítélést vált ki az, hogy folytatódik és szélesedik az amerikai intervenció Vietnamban és Indokína más országaiban. Bárhogyan mesterkedjenek iß a közvélemény megnyugtatása érdekében, a Vietnamban állomásozó amerikai szárazföldi csapatok létszámának csökkentéséről szóló hírekkel, emö- gött a valóságban az áll, hogy soha nem látott méretekben fokozódnak a katonai akciók fokozódik azok kegyetlensége és embertelensége. Csak csodálkozni lehet azon, hogy mindeddig nem vonták le az egyedül helyes következtetést: a vietnami népet nem lehet legyőzni. Ez a nép hősiesen harcol az agresszió ellen, az igazságos célokért. azért, hogy országának gazdája legyen. Senkinek sem engedheti meg, hogy kívülről diktálja a politikai és társadalmi berendezkedésére vonatkozó recepteket, a viet(Folytatás a 2, oldalon) Megkezdődött az európai polgármesterek budapesti találkozója Kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben levő kongresz- szusi termében, megkezdődött az európai polgármestereknek a magyar főváros centenáriuma alkalmából rendezett háromnapos találkozója. A nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozáson — amelyre a kontinens fővárosainak történetében első alkalommal került sor — a vendéglátó budapestieken kívül 28 metropolis vezetői Budapest Főváros Tanácsa, s a főváros egész lakossága nevében megkülönböztetett tisztelettel és őszinte örömmel köszöntőm önöket, Budapest kedves és nagyra becsült vendégeit, akik az európai fővárosok 50 millió polgárának vezetőiként elfogadták meghívásunkat. — Mostani találkozónk megtartásához Budapest egyesítésének centenáriuma szolgáltat jó alkalmat. Az évezredes városrészek: Pest, Buda és Óboda 100 évvel ezelőtt egységes fővárossá alakultak, majd együttesen korszerű világvárossá fejlődtek. így lett Budapest a kontinens egyik legősibb települése, s egyben Európa egyik legfiatalabb fővárosa. Büszkék vagyunk arra, hogy Budapest városegyesítési jubileuma e folyamat sajátos kifejezésére lehetőséget adott. Európa országai fővárosainak vezetői ilyen széles körben első alkalommal találkoznak, hogy a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről véleményt cseréljenek. Természetes, hogy az európai fővárosok közösen keresik a jobb, észszerűbb megoldásokat a továbbfejlesztésre, lakóik élet- és munkakörülményeinek javítására. Az európai fővárosok sokban különböznek is egymástól: eltérő a földrajzi fekvésük, népességük száma, igazgatási rendszerük, lakóik különböző társadalmi rendvesznek részt. A tanácskozás témája: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai fővárosok fejlesztésének közös gondjai. . A nyitó ülésen ott volt Cseterki bajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. Megnyitó beszédet Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke mondott. szerű államok polgárai. Természetes tehát, hogy nekünk, e városok vezetőinek egy sor kérdésben különböző a véleményünk. Egy azonban bizonyos: valamennyiünknek legféltettebb kincse az a város, amelynek lakói és egy személyben vezetői vagyunk, s amelynek fejlődéséért, virágzásáért felelősek vagyunk Ezen a közös alapon jöttek létre együttműködésünk eddigi formái, s erre a közös alapra épülhet a meg szélesebb korú együttműködésünk jövője. A továbbiakban kifejezte azt a meggyőződését, hogy a fővárosok vezetőinek személyes találkozásai, egymás jobb megismerése, a szakemberek gyakoribb tapasztalat- cseréi elősegíthetik a fővárosok közös problémáinak megoldását. Valamennyien tudjuk — mondotta ezután —, hogy a városvezetési tevékenység rendkívül szerteágazó feladat: gondoskodni kell a közműhálózat fejlesztéséről, bőséges és élvezhető ivóvízről, a levegő tisztaságáról, korszerű lakótelepekről, tömeg- közlekedésről, a lakosság egészségügyi és kereskedelmi ellátásáról, stb. S bár e feladatok önmagukban is számottevőek, mégsem szoríthatják háttérbe azt a kötelességünket, hogy a nagyváros mindennapi problémáin túl adottságaink és lehetőségeink szerint törődjünk a jövőnkkel, s elősegítsük az euró paf béke és biztonság megszilárdítását. Talán nem túlzás azt áüí«* tani, hogy az európai bizton- sági és együttműködési konferencia összehívása, s ezzel a tartós béke megteremtése kézzelfogható közelségbe ke« rült. Nem kell különösebben bizonyítani, hogy az európai légkör, a fővárosok fejlesztése és együttműködése szoros kölcsönhatásban áll. Minél inkább kiteljesedik a békés egymás mellett élés politikája kontinensünkön, . annál kedvezőbbek a körülmények kapcsolataink fejlesztéséhez; és fordítva: együttműködésünk bővülése .— ha szerény mértékben is — hozzájáruld hat az európai béke és bizd tonság ügyéhez. — Fővárosunk 2 millid lakójával együtt bízom abban, hogy találkozónk valamennyiünk és fővárosaink számára hasznos és eredményes lesz, előnyösen fogja befolyásolni feladataink teljesítését, hozzájárul majd egymás jobb megismeréséhez és megértéséhez, a kölcsönös bizalmon alapuló barátság és együttműködés elmélyítéséhez. A megnyitót követően került sor Szépvölgyi Zoltáa előadására „Az európai fő- . városok együttműködésének lehetőségei” címmel. Ezután W. Polak, az amszterdami városi tanács polgármester-helyettese tartott előadást, majd Joan Armen- gol Pál, Andorra La Vella alpolgármestere, Selehattin Yüksel, Ankara polgármesterének helyettese, Dimitri ot Nicolaou Ritsos, Athén polgármestere szólalt fel. Ezután Felix Slavik Bécs polgármestere, Brankó Pesic, a belgrádi városi tanács elhö- ke, Herben Fechner, berlini főpolgármester és dr. Gerhart Schürch, a berni városi tanács elnökhelyettese mondott beszédet. A keddi tanácskozás Szépvölgyi Zoltán zárszavával ért véget. Szerdán további előadásokkal folytatódik az euró. pai fővárosok vezetőinek találkozója. (MTI) Szépvölgyi Zoltán üdvözlő beszéde Dél-Vietnam: A felszabadító erők tüzérségi és rakétatámadása A VDK légvédelme szombaton és vasárnap további 4 amerikai támadó repülőgépet lőtt le a demokratikus V ietnam légiterében, partvédelmi ütegei pedig eltaláltak egy amerikai hadihajót — közölte kedden a hanoi rádió. Ezzel 3937-re emelkedett a VDK légiterében 1972. szeptember 24-ig megsemmisített amerikai harci repülőgépek száma. A saigoni amerikai hadvezetés szóvivője kedden délben arról tájékoztatta az újságírókat, hogy amerikai taktikai repülőgépek hétfőn több, mint 310 bevetésben bombázták Észak-Vietnamot. Támadásuk fő célpontja a Hanoi fővárostól mindössze 74 kilométerrel északra lévő térség volt. A szóvivő tájékoztatójából kitűnt, hogy az amerikai sugárhajtású repülőgépek laservezérlésű bombákat is alkalmaztak. Saigoni katonai forrásból azt is közölték, hogy B—52- es amerikai óriás bombázók az elmúlt 24 órában egyik eddigi legsúlyosabb légitámadásukat hajtották végre Kambodzsa déli részének felszabadított körzetei ellen. A-- dél-vietnami hazafiak — saigoni tájékoztatás szerint — az elmúlt 24 órában 57 akciót hajtottak végre a Thieu-bábrezsim katonaságának különböző állásai ellen. A Mekong deltájának vidékén lévő Tra Noc-i repülőtérre hat rakétájuk, a saigoni alakulatok egyik An Loc közelében lévő állásába pedig 130 tüzérségi lövedékük es rakétájuk csapódott be. Dél-Vietnam második legnagyobb városától, Da Hangtól délre több fegyveres ösz- szecsapás volt a dél-vietnami forradalmi' erők és a különleges harci feladatokra kiképzett saigoni rangeralaku- latok között. A Reuter értesülése szerint a Da Nangtól mintegy 125 kilométerrel délre 'évő Dúc Pho városát a dé' íet- nami népi felszabadító ;rŐk zárógyűrűje veszi körül.
