Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
•W ÄT5ii.ürr-W t^täi^OksZÄÖ r» Összehangolt nevelés Egy közösség töpreng Emberek és gondok a vasipari szövetkezetben AZ UJ TERMÉK: A 150 KÖBMÉTERES HIDROGLÖBUSZ. {HAMMEL J. FELVJ MIT TESZ A KÖZSÉGI PARTSZERVEZET a fiatalok neveléséért? — erről beszélgettünk a párttitkárral. Részletesen sorolta, hogyan tőrödnek a KISZ-szel, miként segítik munkáját. Amikor a végéhez ért, s én még mindig várakozva néztem rá, tekintetében értetlenség tükröződött. Mintha azt kérdezte volna: miért, hát mit tegyünk még ezenkívül? Pedig bármennyire is fontos a KISZ segítése, irányítása. ez mégsem merítheti ki a pártszervezeteknek az ifjúság nevelésével kapcsolatos teendőit. A fiatalság gondolkodásának formálása, élet- és munkakörülményeinek fejlesztése .ugyanis nemcsak a KISZ gondja, hanem minden társadalmi, állami szervé. S ha ez így van, ha igaz a sokat hangoztatott jelszó, hogy „az ifjúság nevelése össztársadalmi ügy” — akkor ennek a pártmunka hétköznapjaiban is érvényre kell jutnia. Ha emlékezetünkbe idézzük a szakszervezetek, a szövetkezetek, a népfront legutóbbi kongresszusain, az ország- gyűlési ülésszakokon elhangzottakat, szembeötlik, milyen nagy teret-helyet kaptak az ifjúság gondjai, perspektívái. Messzemenően tükröződtek ebben a párt ifjúságpolitikai határozatának. követelményei. Ám az is igaz, hogy „lefelé” haladva már nem mindenütt találkozunk ilyen figyelmességgel. S az első teendő éppen ebből adódik a pártszervezetek számára: ösztönözni a különböző társadalmi szervezetekben, mozgalmakban, állami szervekben tevékenykedő kommunistákat, hogy ismerjék fel az ifjúság nevelésében rájuk háruló teendőket, s legyenek A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló (1967. évi) III. törvény határozottan leszögezi a titkos választást és felsorolja azokat a legfontosabb kérdéseket, melyek eldöntésére alkalmazni kell. Az eltelt idő megyei tapasztalatot ad a törvény alkalmazásáról. Ma már általánosnak tekinthető a vélemény: a titkos szavazás bevezetése a tsz-ek közgyűlésén hozott határozatok demokratizmusát szélesíti. A tagság tulajdonosi akaratának érvényesülését van hivatva elősegíteni. Fontossága pedig már abból kitetszik, hogy csak a legfontosabb kérdések eldöntéséhez kívánja meg a törvény a szavazat titkosságát. Félő volt, hogy a csaknem mindenütt található „ellenzék” (kicsinyes személyi előaz erre vonatkozó döntések és elképzelések megvalósításának élharcosai. TERMÉSZETESEN MÄR MA SEM EZ A JELLEMZŐ: a tömegszervezetek és mozgalmak helyi szerveinek túlnyomó többsége keresi a maga helyét, szerepét a fiatalok nevelésében. Keresi, de nem mindig találja meg. Előfordul az is, hogy ugyanazt a szerepkört szánják önmaguknak többen is — más szóval, itt is jelentkezik az átfedések, felesleges párhuzamosságok, „túlszervezések” veszélye. S ez voltaképpen teljesen érthető. Hiszen egy községben például a fiatalok művelődésével foglalkozik a KISZ, a tanács, a népfront, a szakmaközi bizottság, a művelődési otthon vezetősége, a tantestület, a különböző szövetkezeti kulturális bizottságok, de még a vöröskeresztes szervezet is. A fiatalok hazafias nevelését a KISZ-en kívül lényeges feladatának tekinti a népfront és az MHSZ is, és még hosszan sorolhatnánk az ehhez hasonló munkaterületeket, A munka összehangolására tehát itt égető szükség van. S ezt senki más nem vállalhatja magára, senki más nem végezheti el a helyi pártszervezeten kívül. Egyedül a pártszervezet rendelkezik ehhez megfelelő eszközökkel, lehetőségekkel, tekintéllyel. A KISZ — mint magának az ifjúságnak a szervezete — jelezheti az igényeket, a szükségleteket, de jellegénél fogva természetesen nem hivatott az együttműködés irányítására. Ez a pártszervezet dolga, s ezen a munkaterületen konkréten éppen ebben jut kifejezésre a párt vezető szerepe. Az irányítás természetesen nem azt jelenti, hogy a párt- szervezet maga határozza meg minden apró részletében a többi szerv tennivalóit, manyökért mindig hajlamos vitakedvelők), vagy egyes elégedetlenkedők hangulatkeltése zavart okoz. Most már tudjuk, a félelem alaptalan volt. A termelőszövetkezeti tagság mindenütt fontosságának megfelelően értékelte és értékeli a titkos szavazást. Teljes komolysággal fogadta a jognak ezt a tökéletesebb formáját. Problémát okozott viszont és talán még fog is okozhi a törvényes lebonyolítás módszerének megtartása. Volt eddig olyan tapasztalat, hogy a titkosság elve szenvedett sérelmet. De volt olyan is, hogy a minősített többség kiszámítása okozott gondot. A termelőszövetkezeti tagság komolysága, érett meg- gondoltsága és az eltelt időszak gyakorlata kiszűrte a kezdeti nehézségeket. Komoly érdemük van ebben a ga alakítsa ki munkaprogramjaikat. A szerepek efféle kiosztása ellentétes lenne a pártirányítás mai, korszerű formáira vonatkozó elveinkkel. Kissé sántikáló hasonlattal élve: a pártszervezetnek nem zeneszerzőnek kell lennie, nem kell megírnia minden szereplő számára a partitúrát, hanem inkább karmesternek, aki / összehangolja az egyes szólamokat, hangszereket. AZ ALAPELVEK TEHAT TISZTÁZOTTAK. De hogy az adott időpontban és helyen mi a legfontosabb, a feladatok sorából mit kell kiemelni — azt csak helyileg, a helyi viszonyok ismeretében lehet eldönteni. S végül nem lehet megfeledkezni a szemlélet egységéről sem. Hiába példásan összehangolt a munka, ha a teendőket nem azonos „alapállásból” közelítik meg. Előfordul. hogy egyesek az ifjúság nevelésén fáradozva elsősorban a külsőségeket veszik célba, s többet törődnek azzal, milyen hajat hordoz egy-egy fej, mint azzal, milyen gondolatokat. Vagy egyoldalúan bélyegeznek ellenzékiségnek, rosszhiszemű bí- rálgatásnak jó szándékú, valós magot tartalmazó kritikai észrevételeket. Előfordul ennek az ellenkezője is, amikor a fiatalok öntevékenységét féltve nem merik szóvá tenni a helytelenítendő, elítélendő jelenségeket, nem szállnak vitába az egyoldalú nézetekkel. Márpedig ha hiányzik a helyes megközelítés, az eredmény sem lehet kielégítő. S ezt kialakítani, a vitás kérdéseket tisztázni — az ifjúságpolitikai határozat „iránytűje” segítségével — ugyancsak a pártszervezetnek kell, minden esetben, amikor csak erre szükség mutatkozik. Gy. L. területi szövetségeknek is, melyek úgyszólván elkészítették a „lebonyolítási forgató- könyvet”. Az egységesen kialakított álláspontot ma már mindenki elfogadta. Általában jó az előkészítés szervezése. Szinte nincs olyan, hogy szabálytalan titkos szavazás miatt felügyeleti hatóság óvást emelne. Néhol persze még ma is előfordul olyan törekvés, ■hogy a gyorsaság kedvéért közfelkiáltással döntsenek titkos szavazás helyett. De a törvényes rendelkezések megmagyarázása után megérti a tagság, hogy a törvény az ő érdekeit szolgálja, ösz- szegezésképpen: a nagyobb gyakorlat megszerzésével ritkulnak a hibák és mindinkább a törvényesített demokratikus forma jut előtérbe. Asztalos Bálint A piac — csalhatatlan szeizmográf — figyelmeztetett: a vastartályok gyártása hosszú távon nem ésszerű. Csökken iránta a kereslet. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet vezetősége azonnal reagált: partnerükön, a Gépipari Fővállalkozó Szövetkezeti Közös Vállalaton (GFSZKV) keresztül új, keresett termék gyártására vállalkoztak. Erre az évre kilenc hidroglóbusz készítésére szerződtek. A piac parancsára Szakáig József, a szövetkezet párttitkára így összegzi azt, ami a víztároló gömb mellett szólt: —- A községek, gazdaságok közművesítése parancsolóan írja elő, hogy folyamatosan kapható legyen. A szövetkezetnek gazdaságos, mert jövedelmező vállalkozás. A késztermék elsősorban a megyébe, a közvetlen környékre kerül. Megoldja a pillanatnyi gondunkat, és lehetővé teszi, hogy hosszabb távú gyártására is berendezkedjünk. A fővállalkozó szállíttatja el, erre gondunk nincs. Az új termék ebben az évben még nem különösebb nagyságrendben jelentkezett. Az évi 100 milliós tervnek csupán 2,5 százalékát teszi ki, a kilenc hidroglóbuszért 2,5 milliót kapnak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükséges g gondos előkészület, szervezés. Most.1 amikor az első százötven köbméteres már kész, és útnak is indul, érdemes megnézni, vajon teljes és tökéletes volt-e a szövetkezetnél a gyártást1 megelőző előkészület? Első pillantásra feltűnik, hogy a hidroglóbuszokon elég sokan dolgoznak. Tizennégyen, ebből 8 szak- és 6 segédmunkás. Vagyis az összes termelő munká'slétszám 4,2 százaléka. A szövetkezetnél egy termelő . létszámra évi 303 ezer, vagyis havi 25 000 forint termelési érték jut átlagosan. A tizennégy főnek így havonta 350 ezer forintot kellene előállítania,“ vagyis egy és egyharmad gömböt. Miután egy hidroglóbuszt 2000-s—2018 óra alatt készítenek el, a számítás pontos, vagyis az ott dolgozók „hozzák”, amit elvárnak tőlük. De vajon ez a legjobb lehetőség? Kéleier vagy ezerhafszáz ? • A glóbuszosok művezetője, Ä kitűnően képzett Sallós László technikus a következőket mondta:' — Amikor elkezdtük ezt gyártani, nem volt előre kidolgozott technológia. Magunk dolgoztunk ki egyet, szándék szerint a legjobbat. Menet közben a munkások igen sok javaslatot tettek, főleg a lakatosok. A második gömbnél már másként folyik az anyag leszabása, összeállítása, sőt a szerelés is. Ha őszinte akarok lenni elmondhatom: 1600 óra alatt is képesek leszünk egy hidroglóbuszt legyártani. Vajon mi minden kell ahhoz, hogy Sallós Lászlónak igaza legyen? Mi teszi lehetővé, hogy egy-egy gömbön csaknem négynapos munkát takarítsanak meg? Mitől lehet termelékenyebb a munka? Aranyi Lászlóval, a meó vezetőjével járjuk a munkahelyet. Ó is meglátja, hogy a következő glóbuszok gyártását nem készítették úgy elő, hogy szalagszerűen folyjék. Sok értékes órát takaríthatnak meg azzal, ha az előkészített hengereket ésszerűbben helyezik el. Együtt figyeljük meg, hogy egy-két ember hosszabb-rövidebb ideig munka nélkül álldogál. Ugyanakkor látni, hogy a hegesztők a legkritikusabb pontokon is teljes biztonsággal dolgoznak, ami korábban nem ment ilyen köny- nyen. A művezető. Sallai László nem vitatja a tényeket, — Nem kétséges, le tudnék hamarosan. adni néhány segédmunkást, ha cserébe kapnék hegesztőt. Az egyre jobban begyakorolt fogások lehetővé teszik, hogy kevesebb ember végezze el a munkát, és így is főleg a szakmunkások aránya növekedjen a brigádban. Ez az egész szövetkezetnek la hasznos lenne, hiszen a radiátorüzem munkaerőhiánnyal küzd, amin par ember is segíthet. Másként lehet és kell az előszereléseket is végezni, sokkal ésszerűbben, szalagszerűen. Hiába, nem volt kellő tapasztalatunk... Óhatatlanul felvetődik a kérdés: vajon miért nem küldték a szövetkezet vezetői a glóbuszosok művezetőjét — aki az egész munkáért felel — tapasztalatcserére olyan helyre, ahol már régóta folyik ilyen munka? Még akkor is, ha másak a munkafeltételek, ha hozzátesszük, hogy a rejtett fogásokat nem szívesen árulja el senki a konkun-eneiának, a szakember biztos meglátott volna ígv is néhány használható doigot. A megspórolt órák adta forintok a nyereséget növelhették volna. A következő kérdést Tátrai Andrásnak, a bér- és munkaügyi vezetőnek szegeztem: vajon ő mit szól ahhoz, hogy Sallai hajlandó segédmunkásokat adni hegesztőért? Vajon a bérszintet hogyan befolyásolja majd. ha kisebb fizetésű embert kap drágábbért? A kérdésen nem mosolyog. — Ha tömegméretűén jelentkezne ilyen igény, megijednék. Viszont egy-egy termék gyártásánál. 4—5 16 esetén nem érdekes. Ezt össz-szövetkezeti szinten tej tudjuk még egyenlíteni. Tudják ezt a glóbuszosok js. Ha ezen múlik a termelékenyebb gyártás, ezt könnyen megoldhatjuk. Gazdaság és potkfta Nemcsak ezen múiik, láttuk. A szövetkezet fiatal műszaki gárdája most éppen azon dolgozik, hogy valamennyi tapasztalatát összegyűjtse. Megtalálja az optimális létszám és a legjobb technológia összhangját. — És még valamit, ami legalább ilyen fontos — veszi át a beszéd fonalát a pártszervezet titkára, Szakály József. A termelés műszaki, gazdasági oldala mellett meg kell magyaráznunk az emberi és politikai tényezők fontosságát is’ Egy-egy új termék gyártásának a megkezdése mint látható, a tapasztaltnál még nagyobb előkészítést igényel, viszont mód nyílik arra is, hogy a munka közben táruljanak fel a rejtett lehetőségek, korrigálják a pontatlanságokat. Ehhez viszont nélkülözhetetlen az az emberi hozzáállás, amely a mindig jobbratörés jegyében nemcsak le meri vonni a következtetéseket, hanem változtat is. Bürget Haft» Viszlát a délutáni zápornál — Mindjárt esni fog! — Sebaj. Kell az eső. A nagyapám. is mindig azt mondta, hogy első az eső'. — Tényleg kell, Az eső kell. — De mennyire kell. Képzeld el, ha nem esne. Egy szem se esne, mondjuk egy évig... nem, két évig... Mi lenne? — Mi lenne? — Szárazság. Szomjhalál. Kipusztulna minden. Ezért kell az eső. Az öregekben lehet bízni. A tudományra ugyan fittyet hánytak, de amit tudnak, azt tudják. Azt mondta a nagyapám, ugye. hogy első az eső,. Hál nem igaz? — De. Igaza volt. Ezek teerint. Már esik is. — Tényleg. Már esik. Érdekes, hogy mindig lefelé esik. Ezért is nevezték el esőnek. Esik az eső. így rögtön tudod, hogy nem emelkedik. Ellenkező esetben lehet, hogy az esőt emelkedőnek neveznék? — Mikor? — Hátha alulról felfelé esne, azazhogy emelkedne az eső, azaz hogy az emelkedő... Mit gondolsz? — Lehet. Annyi mindent hall az ember, hogy ez is lehet. — Na ugye! Milyen bölcs a magyar nyelv. Nincs is bölcsebb nyelv talán a magyarnál. Ennél g nyelvnél öregem, ami felülről jön lefelé, az az eső... — Kórózsné kiesett a harmadikról. ö is eső? — Persze. Azaz hogy leeső. Mert az eső. az az eső. Világos? Állati klassz ám a magyar nyelv. Van ez az izéje, ez a „le”, meg „fel"... — Igekötője? — Az az. az van neki. Igekötője. És ha köti az igéhez mint ebet a karóhoz, rögtön más lesz az árnyaltsága a szónak. Mint ennek a Kórózsnénak az esetében is. Más az ugyanis a magyar nyelvben, ha Kórózsné esik, vagy ha az eső esik.. Világos? — Persze, hogy világos. Vajon meddig esik? — Ha bugyborékol a víz, tikkor sokáig. Bugyborékol? — Nem bugyborékol., — Akkor nem esik sokáig. A nagyapám csak kinézett a tornácról, bele a kacsák tüzes lábasába. Bugyborékol. — Sokáig esik az eső, hagy essen — mondta. Ha bugyborékolt, persze. Ha nem bugyborékolt, egy szót sem szólt. Az olyan eső neki nem volt eső, ami nem bugyborékolt. Az olyan esőt ő szóra sem méltatta. Ilyen . ember volt a nagyapám. —• Na, el is állt. Mehetünk. — Elállt? Nagyszerű. Kicsit huzatos volt ez a kapualj, de legalább jól kibeszélgettük magunkat. Nem igaz? — De igaz. Kitűnően. Délutánra újból záport jelzett a meteorológia,. Bejön a kapu alá? Találkozunk? — Magával? Örömmel! Viszlát a délutáni zápornál. Gyurkó Géz». JEGYZET: A tgz-yálasztások tapasztalatai