Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

WT2. szeptember 24. ÍTÉL ET-M AGY AR0RSZÄ8 1 anyai gyermekeink jövőjéért Iría: Gulyás Emiloe dr., a Hazafias Népfront megyei titkára A közoktatás továbbfej­lesztéséről szóló párthatáro­zat és az ennek nyomán születő állami intézkedések egyaránt hangsúlyozzák a műveltség legfontosabb alap­ját jelentő általános iskolai képzés színvonalának emelé­sét, nem utolsósorban a szervezeti keretek és működé­si feltételek javításával is. Ez utóbbiról nekünk, sza- bolcs-szatmáriaknak különö­sen a tanyai és külterületi, a feltételek tekintetében hát­rányos helyzetű gyermekek iskoláztatásának az átlagos­tól való elmaradottsága jut­hat eszünkbe. És természete­sen az ezzel kapcsolatos sür­gős tennivalók, amelyek el­végzéséhez a Hazafias Nép­front megyei bizottsága segít­ségül hívta és hívja ipari, mezőgazdasági üzemeinket, termelőszövetkezeteinket, vál­lalatainkat, intézményeinket — megyénk egész társadal­mát. Az ismert sajátos történel­mi, társadalmi okok — és a települési hálózat — követ­keztében a tanyai, külterüle­ti lakosságunk iskolázottsá­gi szintje, bár a felszabadulás óta sokat javult, még mindig alacsonyabb, az átlagosnál. Az analfabéták nagy ré­szét a felszabadulás előtt a tanyákon tengődő ura­dalmi cselédség és azok gyer­mekei tették ki. Ott voltak a legfehérebb foltok, ahol leg­nagyobbak voltak az uradal­mak. A nagykáliói járásban, Balkány környékén az írás- tudatlanság a 30 százalékot is meghaladta. Az utóbbi 27 évben a ta­nyákon is nagy változás kö­vetkezett be. A mezőgazda­ság átszervezésével, a nagy­üzemi gazdálkodással e tele­pülések gazdasági arculata is megváltozott. A villany, az út. néhány tanyába a víz is eljutott, az életszínvonal emelkedett, de még ma is szembetűnő a különbség a külterületi lakosság életkörül­ményeiben, a művelődési igények és lehetőségek tekin­tetében — még a falusi la­kossághoz viszonyítva is. Megyénk lakosságának több, mint 10 százaléka még most is tanyán él. Négy és fél ezer tanuló jár tanyai is­kolába, ebből csaknem há­romezer az alsó tagozatos. A teljes létszámból 3200 gyer­mek összevont tanulócsoport- , ban tanul, s ebből 812 felső v tagozatos tanuló még mindig nem részesülhet szakszerű oktatásban, annak ellenére, hogy megyénkben hét tanyai diákotthon működik, ame­lyekben több, mint 1200 gyer­meket tudnak elhelyezni. Azonban körülbelül további ezer tanyai kollégiumi hely­re lenne szükség a megyében ahhoz, hogy bentlakásos in­tézetekben nyerjenek elhelye­zést azok a felső tagozatos ta­nulók, akik mindennapos is­kolába járással nem tudják megközelíteni az osztott felső tagozatú iskolát. A szakrendszerű oktatásban jelenleg még nem részesült tanulók hátrányos helyzete az általános iskola elvégzése után különösen a továbbta­nulásban, illetve a pályavá­lasztásban jelentkezik. Az osztott iskolákban végzett ta­nulóknak 1972-ben 34 száza­léka jelentkezett középiskolai továbbtanulásra, viszont a kis létszámú tanyai iskolában végzetteknek csak 14 százalé­ka kísérelte meg a középis­kolai továbbtanulást, mert a gyermekek érzik behozhatat­lan hátrányukat, hogy nem tudnak megbirkózni a közép­iskolai tananyaggal. Sehova nem jelentkezett továbbtanu­lásra a tanyai iskolákban végzetteknek több, mint egy- harmada. ugyanakkor az osz­tott iskolákban végzetteknek csak 14 százaléka nem kíván tovább tanulni. A települési adottságok kö­vetkeztében az egyes járások­ban természetesen más-más súllyal jelentkezik a problé­ma. A nagvkállói járás har­minc iskolája közül 20 tanyán működik, a tanulólétszám csaknem egyötöde tanyai is­kolában végzi tanulmányait. A nyíregyházi járás terüle­tén közel 50 iskola működik külterületen, több. mint más­fél ezer tanulóval. Tehát e két járásban jelentkezik különös súllyal a külterületi gyere­kek iskoláztatásának gondja. A külterületi lakosság kisebb aránya miatt ez kevésbé okoz gondot a fehérgyarmati és a vásárosnaménvi járásban, a mátészalkai járásban a már működő tyukodi és vajai ta­nyai kollégium is megold ia saját körzetéből a tanulók di­ákotthoni elhelyezését. A legérdekeltebb járások egyikének nevében a Hazafi­as Népfront nagvkállói járá­si bizottsága 1971 októberé­ben javaslatot tett tanyai di­ákotthoni alap társadalmi erőből történő létesítésére. Tavalv decemberben a Haza­fias Népfront megyei elnök­sége a mozgalmat megveivé szélesítette és felhívással for­dult Szabolcs-Szatmár la­kosságához, ipari és mezőgaz­dasági üzemeihez, termelő- szövetkezeteihez, intézmé­nyeihez: segítsenek létrehoz­ni a tanyai kollégiumi ala­pot. Ezt a felhívást közösen hirdettük meg az MSZMP megyei bizottságával, a me­gyei tanáccsal, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsával. a KISZ megyei bizotHa-fávnl. a KISZÖV-vel. a MFSZOV-vel és a termelőszövetkezetek te­rületi szövetségeivel. A felhívás visszhangra ts talált megyénk lakossága körében és sok felajánlás tör­tént. Különösen örömmel vettük, hogy a felajánlások jó része nem az üzemek és vállalatok központi alapjából hanem a kollektívák által szervezett kommunista mű szakok bevételéből és a dol­gozók önkéntes felajánlásai bői származik. Az üzemek közül a legkiemelkedőbb fel­ajánlásokat — többek között — a Tiszavasvári Alkaloida és a Nyíregyházi Konzerv gyár tette, 100—100 ezer fo­rinttal. Ugyancsak kiemelke­dő a KPM Közúti Igazgató ságának 200 ezer forintos tár­sadalmi munkavállalása. Ed­dig közel 2 millió forint érté­kű társadalmi munkát, illet­ve pénzfelajánlást tett me­gyénk lakossága e nemes célra. A felajánlások zöme az év első negyedére jutott. Sajnos, az első hónapok szép eredmé­nyei után az akció üteme las­sult. és egy új kollégium meg­valósításához az eddig össze­gyűlt pénz és tnrsrrrla Imi munkafelajánlás még kevés, ezért akciónk sikere érdeké­ben a Hazafias Népfront el­nöksége további segítséget kér megyénk lakosságától, társadalmi és gazdasági veze­tőitől. Megyei elnökségünk java­solja a megyei tanácsnak, hogy a társadalmi erők és anyagi eszközök célszerű kon­centrálásával sorrendben elő­ször Balkány községben énül jön meg egy 120 személyes tanyai diákotthon — még, a negyedik ötéves tervben. Ezt a Balkányhoz tartozó nagy tanyavilág, a tanvai iskolák­ba járó gyermekek magas aránya teszi indokolttá. Ugyanakkor célszerű a Bal- kányban tervezett nyolctan­termes általános iskola építé­sének 1973-as megkezdése. (A kollégium ehhez a léte­sítményhez csatlakozna.) A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége javasolja az üzemeknek, termelőszövet ke­zeteknek. az ifjúságnak és in­tézményeinknek, hogy még- az ősz folyamán kapcsolódja­nak be a ..Kommv^sta szom­batot a tanyai kollégiumért” akciónkba, tegvék lehetöv a dolgozók önkéntes munka- felaián'ásainak, anyagi hoz­zájárulásának megvalósulá­sát és adjanak új, nagvobb lendületet a tanyai diákott­hon társadalmi erőből törté­nő felépítésére kezdett moz­galomnak. Az Idő a párthatározat szel­lemében való cselekvésre sürget. Meg vagyunk gvőződ- vz róla. hogv nemes célú ak­ciónk kibontakoztatásával megyénk lakossága példát ad arra — mint már annyiszor —. hogy öntevékenyen, nem mindent „felülről” várva i? meg tűdig oldani egyes égető problémáit. Márpedig lehet.-'7 fontosabb számunkra a mű­velődésügyben, mint a még igazságtalanul hátrányban lévő jövő nemzedék sorsa? Sj ÓIM Érdekvédelem a gyárban Igények és lehetőségek — a munkásfiatalok szemszögéből Kérdések egyfelől: Bíz­hak-e itt a fiatalokban? Mennyit keresnek, kapnak-e lakást, van-e lehetőségük ta­nulásra, előbbre jutásra? Kikérik-e itt a fiatalok véle­ményét a fontosabb kérdé­sekben, meghallgatják-e őket? Kérdések másfelől: Helyi - állnak-e itt a fiatalok a munkában? Vállalkoznak-e olyan feladatokra is, ame­lyek meghaladják a munka­köri előírásokat? Csak kö­vetelőzni tudnak, vagy lát­ják-e a lehetőségeket is? A színhely pedig: a Nö­vényolaj és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyára. „Huszonéves“ technikus Csapiáros Józsefet nem is olyan régen az egyik be­osztottja veréssel fenyegette. Akkor a hidratálóban dol­gozott, tíznél több ember munkáját kellett vigyáznia, neki, a munkatársak között a legfiatalabbnak. — Mellém álltak a főnö­kök, nekem adtak igazat, mert látták, rendet, fegyel­met szeretek tartani. Az illető azóta kilépett tőlünk, engemet pedig nemrég ki­emeltek a műszaki osztály­ra. Persze, korántsem tipikus ez az eset a nyírbátori üzemben, csak jelzése annak, hogy itt sem ismeretlen fo­galom a korosztálykonflik­tus. Pancsák Mária, a gyári KISZ-alapszervezet titkára nyomban tényekkel bizonyít­ja is az említett eset ellen­kezőjét, mint a rájuk in­kább jellemzőt. íme: a mo- sószerüzemben n,égy vezető közül kettő fiatal, az olaj­gyárban is fontos beosztás­ban• van két „huszonéves” technikus s a gyertyagyár­ban is találni fiatalembert vezetői poszton. — Az emberek, a termelés irányítását középvezetőként főleg fiatalok látják el. En­nél aligha kell nagyobb bi­zonyság arra, hogy nálunk megbíznak az ifjú szakem­berekben és nem kell éveken át hiába várniuk az előbbre jutásra­Kamatmentes kölcsön Strzalka József esztergá­lyos a tmk-ból is „aláírja” ezt, de neki más gondja van. Kevesli a tízharmincas óra­bért, érettségivel és hatéves gyakorlattal — szerinte — másutt többet fizetnek. Szólt is ő már a közvetlen felet­tesének, de gyorsan megkap­ta a választ: — Nem tagadom, az utób­bi időben többször elkéstem a munkából, s ilyen körül­mények között valóban nem állhatok elő követeléssel. De azt kevesen tudják az üzem­ben, hogy milyen nehéz kö­rülmények között élünk. nincs lakásunk, hol itt, hol ott húzódunk meg a felesé­gemmel, meg a kisfiámmal, akinek most jön a foga, s nem hagy aludni bennünket éjszaka... Mások talán megmosolyog, ják ezt — „gyermekbeteg­ség” — de Jóskának most ez a legnagyobb gondja. — Fordulhat a vezetőség­hez segítségért. — Kért már segítséget? — Még eddig nem. In­gyenlakást én aligha kapok, építeni szeretnék, abba kői. csönnel segít a gyár is, de előbb össze kell hoznunk az indulópénzt. Ráadásul a fe­leségem most otthon van a gyerekkel, segélyen, így ne­hezen gyűlnek a százasok. Tehát a lakás: itt is nagy probléma, akárcsak másutt. De neveket említenek — Márkus Imre, Illés Ferenc, Fehér József, Helmeczi Fe­renc — akik már a gyár segítségével jutottak lakás­hoz, összkomforthoz, fiatal házasokként. Az a bizonyos hatvanezer forint, amit a vállalat hosszabb időre ad kamatmentes kölcsönként a dolgozóknak lakásépítéshez, szintén jelentős segítség. A fiatalok sem maradnak ki ebből, tavaly például Vincze Ferenc jutott ilyen támoga­táshoz. „Nem kopog hiába“ Bákonyi Máriának a mosó­szerüzemben még nincs ilyen gondja. Egyelőre a ta­nulás a fontos — „Nálunk mindenkinek megadják a lehetőséget a tanulásra, én ebben az évben érettségizek a gimnázium levelező tago­zatán” — azért a gondosko­dás néhány példáját ő is felemlíti. Például azt. hogy Zsindelyesnét — tekintettel bölcsődés gyermekére — ál­landó délelőtti műszakba tették nemrég, s akinek ha­sonló nehézsége van, nem kopog hiába a vezetők ajta­ján. „Poros” üzem a mosó­szerrészleg, de szép fürdőjük van, tisztán léphetnek ki a gyár kapuján, ha letelt a műszak. Olcsón kapnak ebé­det, s ez sem mellékes a fia­taloknak. — Csakhát az ifjúsági szer­vezet! Szerintem élénkebbert is dolgozhatna, jobban össze­foghatná a fiatalokat. En ugyan nem vagyok KISZ- tag, de szívesen vennék részt minden jó program­ban, nem maradtam ki ed­dig sem. ha valamit kezde­ményeztek. Marika elsorolja a társa­dalmi munkákat, a parkosí­tást, a szabad szombatokon vállalt munkát, s hogy mi­lyen szép összeget fizettek a szolidaritási számlára, meg a tanyaikollégium-építési akcióra. — Mindez szép, de kevés. Ott van az ifjúsági klub. he­teken át üresen. Van szépen pénzünk, szervezhetnénk ki­rándulásokat gyakrabban. A fiatalok képviselői Pancsák Mária KISZ tit­kár nem védekezésül mond­ja az okok eredőjét: több műszakban dolgoznak a fia­talok, nagyon nehéz így jó szervezeti életet élni, pedig ők is érzik, hogy sűrűbben kellene találkozniuk a fia­taloknak, hogy megbeszél­jék örömeiket, gondjaikat, szép programokat állítsanak össze. Igaz, nem veti fel a pénz az alapszervezetet. s az is való, hogy drágák az autóbuszos kirándulások, de ez — érzi a vezetőség is — nem lehet mentség a mostani álmosságra. Ebben a gyárban sem hagyják ki a fiatalok képvi­selőit a fontos kérdések meg­tárgyalásából. Az alapszer­vezeti titkár nemcsak az elő­re kitűzött üléseken vesz részt az „üzemi négyszög­ben”, szinte mindennapos a kapcsolatuk a gazdasági ve­zetőkkel. A pártvezetőség sem mellőzi a fiatalokat, ha az őket is érintő gondokat teszik szóvá. Úgy tűnik mégis: a gyár ifjúsági alapszerve­zetét most az idősebbek se­gítségével kell talpra állíta­ni, még nagyobb feladatok ellátására ts képessé tenni. A. S. A parlamenti aktíva után Beszélgetés töldes Imréné nyíregyházi óvónővel Még a parlamenti felszóla­lás izgalma, lámpaláza nem múlt el, Földes Imréné, a nyíregyházi 10. sz. óvoda vezetője, az országos közok­tatáspolitikai aktíva egyik részvevője nem is tagadja: amikor elkezdte mondaniva­lóját azt hitte nem jön ki hang a torkán. — Ennyi nagy ember kö­zött. mit tudok én mondani, amire odafigyelhetnek... — mondogatta. s talán csak akkor oldódott a feszültség, amikor Aczél György elvtárs a zárszavában hivatkozott az 6 felszólalására is. Javaslata helyet kapott az aktívaülés tapasztalatainak összegezésé­ben. Szombaton délelőtt keres­tük meg Földes Imrénét a Sóstói úti óvodában. Éppen az egyik szülő érdeklődött nála. mikor hozhatja a gyer­mekét az új óvodába — a volt Bencs-villába — amely a jövő hónap elején várha­tóan megnyithatja kapuját a várakozók előtt. Ezzel már három épület fog a 10. sz óvodához tartoz­ni Vagyis: megnyugtatóar megoldódik ezen a részen sok gyermek elhelyezése óvodába járása. Mindez tár­sadalmi összefogással válik lehetővé. Erről beszélt fel­szólalásában Földes Imréné. — örültem, hogy nem kel­lett siránkozni — emlékezik a parlamenti felszólalásra. Elmondtam, hogy nem is olyan rég még valóságos ost­rom indult Nyíregyházán az óvodai helyekért. Különösen sokan zörgettek az új város­részekből. ahol a legtöbb a gyermek. Másfél évvel ezelőtt a nyíregyházi óvodákban 1400 gyermeknek volt hely, mégis kétezer óvodást kellett elhe­lyezni. A zsúfoltság akadá­lyozta az eredményes mun­kát. az új óvodai nevelési programot a régi körülmé­nyek között nem tudták vol­na maradéktalanul megvaló­sítani. Jólesett elmondani, hogy a 61 vállalattal kötött társadalmi szerződés után, a 36 milliós összefogással. a kezdeménvezés óta éltéit másfél év alatt az óvoda' helyek száma hatszázzal lett több városunkban, mint ko­rábban. Nagyobbodnak az óvodák, s ez újabb gondokat is ma­gával hoz — folytatta Föl­des Imréné. Több óvónőre, szakképzett gondozónőre van szükség. A város és a járás vezetői a budapesti példa alapján a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskolától, majd a Művelődésügyi Minisztéri­umtól kértek és kaptak se­gítséget a szakemberek kép­zéséhez. Hamarosan megszü­letett a megállapodás, amely szerint ötven. majd újabb huszonöt képesítés nélküli óvónő kezdhette meg tanul­mányait a tanárképző főis­kola esti tagozatán. Vala­mennyien vállalták. hogy óvodai munkájuk mellett két év alatt megszerzik az óvó­női képesítést. Megemlítette a megy® óvónőit képviselő Földesné a parlamenti aktíván a további gondokat, nehézségeket is. Mégépültek és készülnek fo­lyamatosan — a társadalmi összefogás eredményeként — az új óvodák, de a tárgyi és személyi feltételek meg­teremtésével már nem lehet megbirkózni csupán társa­dalmi erővel. Ehhez az or­szágos szervek, a miniszté­rium anyagi támogatása is szükséges, a tartalmi munka attól is függ, hogyan sikerül felszerelni az óvodákat a szükséges szemléltetőeszkö­zökkel, a játékosan ismere­teket bővítő tárgyakkal. — Javasoltam, hogy a mi­nisztérium létesítsen köz­ponti tartalékkeretet, amely­ből az országban a társadal­mi erőforrásokból épülő új óvodákat segíthetnék a szük­séges béralap megteremté­sével. Ez — úgy gondolom — nemcsak nyíregyházi, szabol­csi probléma. A tárgyi ellá­tottság javításában pedig ?gy újabb szabolcsi lépésről is szólhatott Földesné: az óvodai eszközök olcsóbb és nagyobb tömegű előállítása céljából Szabolcs-Szatmárban bizottság fogja felmérni. melyek azok az üzemek, vál­lalatok, ahol hulladékanya­gokból különféle szemléltető­eszközök, játékok készülné­nek. Ez igen fontos, mert az első osztályba lépést ak­kor tudják az óvodák ered­ményesen segíteni, ha a legszükségesebb eszközökkel rendelkeznek. Saját óvodáján túli gondok is foglakoztatják Földes Im­rénét. így ejtett szót az or­szágos aktíván azokról a gyermekekről, akik óvodai elhelyezését a megye egyes helyein a fejlesztés mellett sem tudják máról holnapra megoldani. Harmadik éve megyeszerte nyári iskolai szünetben iskola-előkészítő tanfolyamokat szerveznek az óvodába nem járó gyerme­keknek. Ezekhez a tanfolya­mokhoz nemcsak segítséget, hanem igazolást is adott a közelmúltban megjelent mód­szertani levél. — Az iskola-előkészítő tan. folyamok még kevés tapasz­talattal rendelkeznek, de úgy érzem. eredményesen dolgozunk a megyében an­nak érdekében, hogy az is­kolába menő gyermekek könnyebben illeszkedjenek be az új közösségbe, gazda­gabb alapismeretekkel kezd­jék a tanulást. Mit szeretett volna még el. mondani, amire nem jutott idő? — kérdeztük Földesnét. Sok mindent lehetett volna még szóba hozni — válaszol­ja. Az óvodák tartalmi mun­káját említi a sok közül, ami nagyon foglalkoztatja. Az lenne a jó, ha a szépen bontakozó óvodaépítési ak­cióval együtt az óvodákban a gyermekekkel való foglal­kozás is tartalmasabbá, szín­vonalasabbá válna. Ez ma még sok helyen nehéz fel­adat, különösen az olyan óvodákban, ahol régi, el­avult épületekben, korsze­rűtlen körülmények között dolgoznak, s a további fej­lesztés csaknem lehetetlen. A jövőben éppen ezeknek a feltételbeli és színvonalbeli különbségeknek a „lecsiszo- lására” kell törekedni a megyében is, hogy minden gyermek megközelítően egy. formán, jó körülmények kö­zött találjon otthonra az óvodákban. Igen megtisztelőnek érez. tem, hogy részt vehettem az országos aktíván, s ez ar­ra is kötelezett, hogy szóljak az eredményeinkről és prob­lémáinkról — fejezte be friss élményeinek felidézését Földes Imréné. Pali Géza

Next

/
Thumbnails
Contents