Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

WT2. szeptember 24.

ÍTÉL ET-M AGY AR0RSZÄ8

1 anyai gyermekeink jövőjéért

Iría: Gulyás Emiloe dr., a Hazafias Népfront megyei titkára

A közoktatás továbbfejlesztéséről szóló párthatározat és az ennek nyomán születő állami intézkedések egyaránt hangsúlyozzák a műveltség legfontosabb alapját jelentő általános iskolai képzés színvonalának emelését, nem utolsósorban a szervezeti keretek és működési feltételek javításával is. Ez utóbbiról nekünk, sza- bolcs-szatmáriaknak különösen a tanyai és külterületi, a feltételek tekintetében hátrányos helyzetű gyermekek iskoláztatásának az átlagostól való elmaradottsága juthat eszünkbe. És természetesen az ezzel kapcsolatos sürgős tennivalók, amelyek elvégzéséhez a Hazafias Népfront megyei bizottsága segítségül hívta és hívja ipari, mezőgazdasági üzemeinket, termelőszövetkezeteinket, vállalatainkat, intézményeinket — megyénk egész társadalmát.

Az ismert sajátos történelmi, társadalmi okok — és a települési hálózat — következtében a tanyai, külterületi lakosságunk iskolázottsági szintje, bár a felszabadulás óta sokat javult, még mindig alacsonyabb, az átlagosnál. Az analfabéták nagy részét a felszabadulás előtt a tanyákon tengődő uradalmi cselédség és azok gyermekei tették ki. Ott voltak a legfehérebb foltok, ahol legnagyobbak voltak az uradalmak. A nagykáliói járásban, Balkány környékén az írás- tudatlanság a 30 százalékot is meghaladta.

Az utóbbi 27 évben a tanyákon is nagy változás következett be. A mezőgazdaság átszervezésével, a nagyüzemi gazdálkodással e települések gazdasági arculata is megváltozott. A villany, az út. néhány tanyába a víz is eljutott, az életszínvonal emelkedett, de még ma is szembetűnő a különbség a külterületi lakosság életkörülményeiben, a művelődési igények és lehetőségek tekintetében — még a falusi lakossághoz viszonyítva is.

Megyénk lakosságának több, mint 10 százaléka még most is tanyán él. Négy és fél ezer tanuló jár tanyai iskolába, ebből csaknem háromezer az alsó tagozatos. A teljes létszámból 3200 gyermek összevont tanulócsoport- , ban tanul, s ebből 812 felső v tagozatos tanuló még mindig nem részesülhet szakszerű oktatásban, annak ellenére, hogy megyénkben hét tanyai diákotthon működik, amelyekben több, mint 1200 gyermeket tudnak elhelyezni. Azonban körülbelül további ezer tanyai kollégiumi helyre lenne szükség a megyében ahhoz, hogy bentlakásos intézetekben nyerjenek elhelyezést azok a felső tagozatos tanulók, akik mindennapos iskolába járással nem tudják megközelíteni az osztott felső tagozatú iskolát.

A szakrendszerű oktatásban jelenleg még nem részesült tanulók hátrányos helyzete az általános iskola elvégzése után különösen a továbbtanulásban, illetve a pályaválasztásban jelentkezik. Az osztott iskolákban végzett tanulóknak 1972-ben 34 százaléka jelentkezett középiskolai továbbtanulásra, viszont a kis létszámú tanyai iskolában végzetteknek csak 14 százaléka kísérelte meg a középiskolai továbbtanulást, mert a gyermekek érzik behozhatatlan hátrányukat, hogy nem tudnak megbirkózni a középiskolai tananyaggal. Sehova nem jelentkezett továbbtanulásra a tanyai iskolákban végzetteknek több, mint egy- harmada. ugyanakkor az osztott iskolákban végzetteknek csak 14 százaléka nem kíván tovább tanulni.

A települési adottságok következtében az egyes járásokban természetesen más-más súllyal jelentkezik a probléma. A nagvkállói járás harminc iskolája közül 20 tanyán működik, a tanulólétszám csaknem egyötöde tanyai iskolában végzi tanulmányait. A nyíregyházi járás területén közel 50 iskola működik külterületen, több. mint másfél ezer tanulóval. Tehát e két járásban jelentkezik különös súllyal a külterületi gyerekek iskoláztatásának gondja. A külterületi lakosság kisebb aránya miatt ez kevésbé okoz gondot a fehérgyarmati és a vásárosnaménvi járásban, a mátészalkai járásban a már működő tyukodi és vajai tanyai kollégium is megold ia saját körzetéből a tanulók diákotthoni elhelyezését.

A legérdekeltebb járások egyikének nevében a Hazafias Népfront nagvkállói járási bizottsága 1971 októberében javaslatot tett tanyai diákotthoni alap társadalmi erőből történő létesítésére. Tavalv decemberben a Hazafias Népfront megyei elnöksége a mozgalmat megveivé szélesítette és felhívással fordult Szabolcs-Szatmár lakosságához, ipari és mezőgazdasági üzemeihez, termelő- szövetkezeteihez, intézményeihez: segítsenek létrehozni a tanyai kollégiumi alapot. Ezt a felhívást közösen hirdettük meg az MSZMP megyei bizottságával, a megyei tanáccsal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsával. a KISZ megyei bizotHa-fávnl. a KISZÖV-vel. a MFSZOV-vel és a termelőszövetkezetek területi szövetségeivel.

A felhívás visszhangra ts talált megyénk lakossága körében és sok felajánlás történt. Különösen örömmel vettük, hogy a felajánlások

jó része nem az üzemek és vállalatok központi alapjából hanem a kollektívák által szervezett kommunista mű szakok bevételéből és a dolgozók önkéntes felajánlásai bői származik. Az üzemek közül a legkiemelkedőbb felajánlásokat — többek között — a Tiszavasvári Alkaloida és a Nyíregyházi Konzerv gyár tette, 100—100 ezer forinttal. Ugyancsak kiemelkedő a KPM Közúti Igazgató ságának 200 ezer forintos társadalmi munkavállalása. Eddig közel 2 millió forint értékű társadalmi munkát, illetve pénzfelajánlást tett megyénk lakossága e nemes célra.

A felajánlások zöme az év első negyedére jutott. Sajnos, az első hónapok szép eredményei után az akció üteme lassult. és egy új kollégium megvalósításához az eddig összegyűlt pénz és tnrsrrrla Imi munkafelajánlás még kevés, ezért akciónk sikere érdekében a Hazafias Népfront elnöksége további segítséget kér megyénk lakosságától, társadalmi és gazdasági vezetőitől.

Megyei elnökségünk javasolja a megyei tanácsnak, hogy a társadalmi erők és anyagi eszközök célszerű koncentrálásával sorrendben először Balkány községben énül jön meg egy 120 személyes tanyai diákotthon — még, a negyedik ötéves tervben. Ezt a Balkányhoz tartozó nagy tanyavilág, a tanvai iskolákba járó gyermekek magas aránya teszi indokolttá. Ugyanakkor célszerű a Bal- kányban tervezett nyolctantermes általános iskola építésének 1973-as megkezdése. (A kollégium ehhez a létesítményhez csatlakozna.)

A Hazafias Népfront megyei elnöksége javasolja az üzemeknek, termelőszövet kezeteknek. az ifjúságnak és intézményeinknek, hogy még- az ősz folyamán kapcsolódjanak be a ..Kommv^sta szombatot a tanyai kollégiumért” akciónkba, tegvék lehetöv a dolgozók önkéntes munka- felaián'ásainak, anyagi hozzájárulásának megvalósulását és adjanak új, nagvobb lendületet a tanyai diákotthon társadalmi erőből történő felépítésére kezdett mozgalomnak.

Az Idő a párthatározat szellemében való cselekvésre sürget. Meg vagyunk gvőződ- vz róla. hogv nemes célú akciónk kibontakoztatásával megyénk lakossága példát ad arra — mint már annyiszor —. hogy öntevékenyen, nem mindent „felülről” várva i? meg tűdig oldani egyes égető problémáit. Márpedig lehet.-'7 fontosabb számunkra a művelődésügyben, mint a még igazságtalanul hátrányban lévő jövő nemzedék sorsa?

Sj ÓIM

Érdekvédelem a gyárban

Igények és lehetőségek — a munkásfiatalok szemszögéből

Kérdések egyfelől: Bízhak-e itt a fiatalokban? Mennyit keresnek, kapnak-e lakást, van-e lehetőségük tanulásra, előbbre jutásra? Kikérik-e itt a fiatalok véleményét a fontosabb kérdésekben, meghallgatják-e őket?

Kérdések másfelől: Helyi - állnak-e itt a fiatalok a munkában? Vállalkoznak-e olyan feladatokra is, amelyek meghaladják a munkaköri előírásokat? Csak követelőzni tudnak, vagy látják-e a lehetőségeket is?

A színhely pedig: a Növényolaj és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyára.

„Huszonéves“

technikus

Csapiáros Józsefet nem is olyan régen az egyik beosztottja veréssel fenyegette. Akkor a hidratálóban dolgozott, tíznél több ember munkáját kellett vigyáznia, neki, a munkatársak között a legfiatalabbnak.

— Mellém álltak a főnökök, nekem adtak igazat, mert látták, rendet, fegyelmet szeretek tartani. Az illető azóta kilépett tőlünk, engemet pedig nemrég kiemeltek a műszaki osztályra.

Persze, korántsem tipikus ez az eset a nyírbátori üzemben, csak jelzése annak, hogy itt sem ismeretlen fogalom a korosztálykonfliktus.

Pancsák Mária, a gyári KISZ-alapszervezet titkára nyomban tényekkel bizonyítja is az említett eset ellenkezőjét, mint a rájuk inkább jellemzőt. íme: a mo- sószerüzemben n,égy vezető közül kettő fiatal, az olajgyárban is fontos beosztásban• van két „huszonéves” technikus s a gyertyagyárban is találni fiatalembert vezetői poszton.

— Az emberek, a termelés irányítását középvezetőként főleg fiatalok látják el. Ennél aligha kell nagyobb bizonyság arra, hogy nálunk megbíznak az ifjú szakemberekben és nem kell éveken át hiába várniuk az előbbre jutásraKamatmentes

kölcsön

Strzalka József esztergályos a tmk-ból is „aláírja” ezt, de neki más gondja van. Kevesli a tízharmincas órabért, érettségivel és hatéves

gyakorlattal — szerinte — másutt többet fizetnek. Szólt is ő már a közvetlen felettesének, de gyorsan megkapta a választ:

— Nem tagadom, az utóbbi időben többször elkéstem a munkából, s ilyen körülmények között valóban nem állhatok elő követeléssel. De azt kevesen tudják az üzemben, hogy milyen nehéz körülmények között élünk. nincs lakásunk, hol itt, hol ott húzódunk meg a feleségemmel, meg a kisfiámmal, akinek most jön a foga, s nem hagy aludni bennünket éjszaka...

Mások talán megmosolyog, ják ezt — „gyermekbetegség” — de Jóskának most ez a legnagyobb gondja.

— Fordulhat a vezetőséghez segítségért.

— Kért már segítséget?

— Még eddig nem. Ingyenlakást én aligha kapok, építeni szeretnék, abba kői. csönnel segít a gyár is, de előbb össze kell hoznunk az indulópénzt. Ráadásul a feleségem most otthon van a gyerekkel, segélyen, így nehezen gyűlnek a százasok.

Tehát a lakás: itt is nagy probléma, akárcsak másutt. De neveket említenek — Márkus Imre, Illés Ferenc, Fehér József, Helmeczi Ferenc — akik már a gyár segítségével jutottak lakáshoz, összkomforthoz, fiatal házasokként. Az a bizonyos hatvanezer forint, amit a vállalat hosszabb időre ad kamatmentes kölcsönként a dolgozóknak lakásépítéshez, szintén jelentős segítség. A fiatalok sem maradnak ki ebből, tavaly például Vincze Ferenc jutott ilyen támogatáshoz.

„Nem kopog hiába“

Bákonyi Máriának a mosószerüzemben még nincs ilyen gondja. Egyelőre a tanulás a fontos — „Nálunk mindenkinek megadják a lehetőséget a tanulásra, én ebben az évben érettségizek a gimnázium levelező tagozatán” — azért a gondoskodás néhány példáját ő is felemlíti. Például azt. hogy Zsindelyesnét — tekintettel bölcsődés gyermekére — állandó délelőtti műszakba tették nemrég, s akinek hasonló nehézsége van, nem kopog hiába a vezetők ajtaján. „Poros” üzem a mosószerrészleg, de szép fürdőjük van, tisztán léphetnek ki a gyár kapuján, ha letelt a műszak. Olcsón kapnak ebédet, s ez sem mellékes a fiataloknak.

— Csakhát az ifjúsági szervezet! Szerintem élénkebbert is dolgozhatna, jobban összefoghatná a fiatalokat. En ugyan nem vagyok KISZ- tag, de szívesen vennék részt minden jó programban, nem maradtam ki eddig sem. ha valamit kezdeményeztek.

Marika elsorolja a társadalmi munkákat, a parkosítást, a szabad szombatokon vállalt munkát, s hogy milyen szép összeget fizettek a szolidaritási számlára, meg a tanyaikollégium-építési akcióra.

— Mindez szép, de kevés. Ott van az ifjúsági klub. heteken át üresen. Van szépen pénzünk, szervezhetnénk kirándulásokat gyakrabban.

A fiatalok képviselői

Pancsák Mária KISZ titkár nem védekezésül mondja az okok eredőjét: több

műszakban dolgoznak a fiatalok, nagyon nehéz így jó szervezeti életet élni, pedig ők is érzik, hogy sűrűbben kellene találkozniuk a fiataloknak, hogy megbeszéljék örömeiket, gondjaikat, szép programokat állítsanak össze. Igaz, nem veti fel a pénz az alapszervezetet. s az is való, hogy drágák az autóbuszos kirándulások, de ez — érzi a vezetőség is — nem lehet mentség a mostani álmosságra.

Ebben a gyárban sem hagyják ki a fiatalok képviselőit a fontos kérdések megtárgyalásából. Az alapszervezeti titkár nemcsak az előre kitűzött üléseken vesz részt az „üzemi négyszögben”, szinte mindennapos a kapcsolatuk a gazdasági vezetőkkel. A pártvezetőség sem mellőzi a fiatalokat, ha az őket is érintő gondokat teszik szóvá. Úgy tűnik mégis: a gyár ifjúsági alapszervezetét most az idősebbek segítségével kell talpra állítani, még nagyobb feladatok ellátására ts képessé tenni.

A. S.

A parlamenti aktíva után

Beszélgetés töldes Imréné nyíregyházi óvónővel

Még a parlamenti felszólalás izgalma, lámpaláza nem múlt el, Földes Imréné, a nyíregyházi 10. sz. óvoda vezetője, az országos közoktatáspolitikai aktíva egyik részvevője nem is tagadja: amikor elkezdte mondanivalóját azt hitte nem jön ki hang a torkán.

— Ennyi nagy ember között. mit tudok én mondani, amire odafigyelhetnek... — mondogatta. s talán csak akkor oldódott a feszültség, amikor Aczél György elvtárs a zárszavában hivatkozott az 6 felszólalására is. Javaslata helyet kapott az aktívaülés tapasztalatainak összegezésében.

Szombaton délelőtt kerestük meg Földes Imrénét a Sóstói úti óvodában. Éppen az egyik szülő érdeklődött nála. mikor hozhatja a gyermekét az új óvodába — a volt Bencs-villába — amely a jövő hónap elején várhatóan megnyithatja kapuját a várakozók előtt.

Ezzel már három épület fog a 10. sz óvodához tartozni Vagyis: megnyugtatóar

megoldódik ezen a részen sok gyermek elhelyezése óvodába járása. Mindez társadalmi összefogással válik lehetővé. Erről beszélt felszólalásában Földes Imréné.

— örültem, hogy nem kellett siránkozni — emlékezik a parlamenti felszólalásra. Elmondtam, hogy nem is olyan rég még valóságos ostrom indult Nyíregyházán az óvodai helyekért. Különösen sokan zörgettek az új városrészekből. ahol a legtöbb a gyermek.

Másfél évvel ezelőtt a nyíregyházi óvodákban 1400 gyermeknek volt hely, mégis kétezer óvodást kellett elhelyezni. A zsúfoltság akadályozta az eredményes munkát. az új óvodai nevelési programot a régi körülmények között nem tudták volna maradéktalanul megvalósítani. Jólesett elmondani, hogy a 61 vállalattal kötött társadalmi szerződés után, a 36 milliós összefogással. a kezdeménvezés óta éltéit másfél év alatt az óvoda' helyek száma hatszázzal lett több városunkban, mint korábban.

Nagyobbodnak az óvodák, s ez újabb gondokat is magával hoz — folytatta Földes Imréné. Több óvónőre, szakképzett gondozónőre van szükség. A város és a járás vezetői a budapesti példa alapján a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolától, majd a Művelődésügyi Minisztériumtól kértek és kaptak segítséget a szakemberek képzéséhez. Hamarosan megszületett a megállapodás, amely szerint ötven. majd újabb huszonöt képesítés nélküli óvónő kezdhette meg tanulmányait a tanárképző főiskola esti tagozatán. Valamennyien vállalták. hogy óvodai munkájuk mellett két év alatt megszerzik az óvónői képesítést.

Megemlítette a megy® óvónőit képviselő Földesné a parlamenti aktíván a további gondokat, nehézségeket is. Mégépültek és készülnek folyamatosan — a társadalmi összefogás eredményeként —

az új óvodák, de a tárgyi és személyi feltételek megteremtésével már nem lehet megbirkózni csupán társadalmi erővel. Ehhez az országos szervek, a minisztérium anyagi támogatása is szükséges, a tartalmi munka attól is függ, hogyan sikerül felszerelni az óvodákat a szükséges szemléltetőeszközökkel, a játékosan ismereteket bővítő tárgyakkal.

— Javasoltam, hogy a minisztérium létesítsen központi tartalékkeretet, amelyből az országban a társadalmi erőforrásokból épülő új óvodákat segíthetnék a szükséges béralap megteremtésével. Ez — úgy gondolom — nemcsak nyíregyházi, szabolcsi probléma. A tárgyi ellátottság javításában pedig ?gy újabb szabolcsi lépésről is szólhatott Földesné: az óvodai eszközök olcsóbb és nagyobb tömegű előállítása céljából Szabolcs-Szatmárban bizottság fogja felmérni.

melyek azok az üzemek, vállalatok, ahol hulladékanyagokból különféle szemléltetőeszközök, játékok készülnének. Ez igen fontos, mert az első osztályba lépést akkor tudják az óvodák eredményesen segíteni, ha a legszükségesebb eszközökkel rendelkeznek.

Saját óvodáján túli gondok is foglakoztatják Földes Imrénét. így ejtett szót az országos aktíván azokról a gyermekekről, akik óvodai elhelyezését a megye egyes helyein a fejlesztés mellett sem tudják máról holnapra megoldani. Harmadik éve megyeszerte nyári iskolai szünetben iskola-előkészítő tanfolyamokat szerveznek az óvodába nem járó gyermekeknek. Ezekhez a tanfolyamokhoz nemcsak segítséget, hanem igazolást is adott a közelmúltban megjelent módszertani levél.

— Az iskola-előkészítő tan. folyamok még kevés tapasztalattal rendelkeznek, de úgy érzem. eredményesen dolgozunk a megyében annak érdekében, hogy az iskolába menő gyermekek könnyebben illeszkedjenek be az új közösségbe, gazdagabb alapismeretekkel kezdjék a tanulást.

Mit szeretett volna még el. mondani, amire nem jutott idő? — kérdeztük Földesnét. Sok mindent lehetett volna még szóba hozni — válaszolja. Az óvodák tartalmi munkáját említi a sok közül, ami nagyon foglalkoztatja. Az lenne a jó, ha a szépen bontakozó óvodaépítési akcióval együtt az óvodákban a gyermekekkel való foglalkozás is tartalmasabbá, színvonalasabbá válna. Ez ma még sok helyen nehéz feladat, különösen az olyan óvodákban, ahol régi, elavult épületekben, korszerűtlen körülmények között dolgoznak, s a további fejlesztés csaknem lehetetlen. A jövőben éppen ezeknek a feltételbeli és színvonalbeli különbségeknek a „lecsiszo- lására” kell törekedni a megyében is, hogy minden gyermek megközelítően egy. formán, jó körülmények között találjon otthonra az óvodákban.

Igen megtisztelőnek érez.

tem, hogy részt vehettem az országos aktíván, s ez arra is kötelezett, hogy szóljak az eredményeinkről és problémáinkról — fejezte be friss élményeinek felidézését Földes Imréné.

Pali Géza