Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-22 / 224. szám
«. oldal freCET-WX^AROTtSZÄÖ 1972. szeptember 22 Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Az őszi kalászosok csávázása Korszerű eljárással védjük a jövő évi termést l j e,ép’>k és csávázószerek A Jövő évi kenyér biztosítéka az optimális vetési feltételek megteremtésében rejlik. Ezek a megfelelő tápanyag-visz- szapóllés, talaj-előkészítés, vetési idő megválasztása, vetőmagmennyiség, stb. Mindezek a tényezők biztosítása ellenére is komoly veszteségek keletkezhetnek az alapvető növényvédelmi munka, a vetömagcsávázás elmulasztása eseten. A csávázás célja egyrészt a vetőmagon található fertőző növényi kórokozók megsemmisítése — például a kő-, fedettüszög — másrészt a talajból támadó betegségek elleni védelem biztosítása, a gyenge, fiatal növények zavartalan fejlődése érdekében (például fuzárium, szártőbetegségek, stb.). A mezőgazdaság fejlődésével együtt járt a csávázás technológiájának fejlődése is. Az elavult nedves csávázás helyett a korszerű gépek és csávázószerek biztosítják az alábbi igények kielégítését: gyors végrehajtás, egyenletes védőréteg biztosítása a vetőmag felületén, csírázásra semleges hatás. Ezeknek az igényeknek tökéletesen megfelel a PC—3, az FC—B és az önfelszedő rendszerű Mobitox csávázógép. Előnyük többek között, hogy nedves és porcsávázás egyaránt végezhető velük, és teljesítményük a legkorszerűbb nagyüzemi igényeket is kielégítik. A megyében ezekből a típusokból mintegy 70 darab van a termelőüzemek tulajdonában. Mivel a növényvédő állomás bércsávázást ebben az évben mór nem végez, feltétlenül fontos lenne, hogy a géppel rendelkező üzemek szabad kapacitásuknak megfelelően a szomszéd üzemek rendelkezésére álljanak. A esávázógép fejlődése mellett a csávázáshoz felhasznált vegyszerek terén is lényeges változások következtek be. A formaiint és rézgálicot — melyek közismertek csirabóntó hatásukról — kezdetben fölváltották a még ma is széles körben használt higanytartalmú készítmények, például Ceresan, Fa- lisan, stb. A kémiai ipar fejlődése azonban korszerűbb és a mai igényeknek megfelelőbb csávázószereket produkál, mint például a TMTD és a CTP. Ezek a szerek gombaölő hatásukat tekintve nem rosszabbak, mint a higanykészítmények,_ viszont emberegészségügyi szempontból könnyebben kezelhetők. A felszívódó gombaölő szerek bevezetésével felmerült annak a lehetősége, hogy csávázás formájában felhasználva nemcsak a vetőmagról, illetve a talajból támadó kórokozók ellen tudjunk védekezni, hanem a növényvédő szer hatástartamtól függően a kezdeti fejlődés időszakában is védelmet biztosítsunk egyes levélbetegségek ellen — például _ rozsda, lisztharmat, helminthospórium, stb. Ilyen Irányú reménykeltő vizsgálatok folynak a benomyl hatóanyagú készítményekkel Az alábbi csávázószerek felhasználását javasoljuk: Csávázószer neve Dózis Használt mennyiség PC típusú géppel Ceresan Universal 3 9 3 lit''vetőmag q Falisan 3,0 3 lit/vetőmag q CTP 80 porcsó vázó 190—200 gr./vetőmag q Fundazol (kísérleti) 9,3—0,4 kg/ha A mérgezések elkerülése érdekében, különösen a higany- tartalmú készítmények használata esetén a munkavédelmi előírások szigorú megtartását feltétlenül biztosítani kell. Felhívjuk a figyelmet a -43/1968. (XII. 6.) MÉM. számú rendelet 4. paragrafusának első bekezdésében foglaltakra, amely szerint ha a növényvédő állomás szakközegei ellenőrzéseik során azt tapasztalják, hogy a termelőüzem nem készült fel a vetömagcsávázás szakszerű végrehajtására, vagy arra lehet következtetni, hogy csávázás nélkül kíván vetni, úgy az valamennyi gabonatételre haladéktalanul felhasználási korlátozást rendel el, s azt csak a csávázás elvégzése után oldhatja fel. Keresztesi István megyei növényvédő állomás Csereakció a háztáji kocaállomány feljavítására A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a háztáji és egyéni sertéstartóknál levő sertésállomány feljavítására, a fogyasztói igényeknek jobban megfelelő fajták elterjesztésére koca- csere-akció megindítását rendelte el. Az 1972. október elsejével érvénybe lépő új sertésfelvásárlási árak — mint ismeretes — a tiszta vérű, pigmentfolt nélküli, nem zsíros és sovány húst adó fehér hússertés tartására ösztönzik a termelőket. A háztáji és egyéni állattartók állománya azonban jelenleg még nem felel meg a célnak, mert sok a keresztezett és zsírosabb húst termelő állat. Ezért arra van szükség, hogy ezekben a kisgazdaságokban az eddiginél gyorsabb mértékben terjedjen el a fehér hússertés. ezzel ugyanis csökken majd a nagyüzemből és a háztájiból kikerülő áru közötti , minőségi különbség. A MÉfví közzétette a ko- cacsere-akció feltételeit. Annak a kisüzemi termelőnek, aki pigmentmentes fehér fajtájúra akarja kicserélni kocáját, erre vonatkozó igényét az átvétel előtt hat, de legalább három hónappal be kel! jelenteni a megyei állatfov- galmi és húsipari vállalat területileg illetékes felvásárlójának vagy kirendeltségének. A vállalat a kicserélendő állatra hízottsertásértekesítési szerződést köt, amelyben a termelőnek vállalnia kell, hogy a selejt- állatot legalább 170 kilósra meghizlaija és a vállalatnak átadja. Az állattartónak nyilatkoznia kell arról is, hogy mikor kéri a pigmentmentes fehér, kéthónapos vemhes kocát. A nyilatkozattól számított egy hónapon belül a termelővel megkötik a vemheskoca-fo- gadási szerződést a vállalatok, amelyek 3500 forintos áron szállítják a vemhes cserekocát A vállalat egyebek között kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az átadott állat nem a termelő hibájából tenyésztésre alkalmatlanná válik, akkor helyette másikat szállít, vagy pedig az állatot az eredeti áron vágásra visszavásárolja. A vállalatok kötelezik magukat arra is, hogy a fehér koca szaporulatából megvásárolják azt a mennyiséget, amely meghaladja a termelő szükségletét; a téli hónapok kivételével a 15—25 kilós malacot a mindenkori állami felvásárlási áron, a süldőket és a hízott sertéseket pedig — a megkötött külön értékesítési szerződés szerint — mindenkori szerződéses áron. A szövőlepke és a pajzs teli# elleni védekezőszerek Szeptember hónapban még sok károsító veszélyeztetheti gyümölcsöseinket, almaültetvényeinket. A változékony időjárás megzavarta a kártevők életritmusát, így számíthatunk a kaliforniai pajzstetü (Quadraspidiotus peniciosus Comat) utórajzására és az amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cu- nea Drury) elhúzódó rajzására. E két kártevő fő veszélyessége abban rejlik, hogy exportgátló tényezővé válhatnak (ha nem védekezünk ellenük), mivel a zárlati (karantén) kártevők listáján szerepelnek. Az almaszedésre való tekintettel csak rövid munkaegészségügyi, illetve rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű növényvédő szereket alkalmazhatunk. A diklórfosz hatóanyagú készítmények jöhetnek elsősorban számításba. Jó hatású készítmények különösen a szövőlepke ellen: a DDVP 50 EC (50 százalék diklórfosz) 0,1 százalékban, az Unifosz 50 EC (ötven százalék di- klórfosz) 0,1 százalékban, a Nogos 50 EC (50 százalék diklórfosz) 0,1 százalékban, a Vapona 43 EC (48 százalék diklórfosz) 0,1 százalékban. E szerek munkaegészségügyi várakozási ideje három nap. élelmezés-egészségügyi várakozási ideje hét> nap. A növényvédő szerek közül a Mevinfosz hatóanyagú készítménynek van a legrövidebb élelmezés-egészségügyi (öt nap), illetve munkaegészségügyi (5 nap) várako ■ zási ideje. A jó hatású készítmények különösen a kaliforniai pajzstetü ellen: a Phosdrin (25 százalék mevinfosz) 0,1—0,2 százalékban. Kizárólag csak nagyüzemekben. Sajnálatos módon az utóbbi időben Szabolcs-Szatmár megyében gondatianság miatt növénvvédőszer-mérge- zések előfordultak. A munka- védelmi előírásokat fokozott gondossággal tartsuk be! A diklórfosz tartalmú szereknél nagyüzemben: védőruha, védőkalap, védőszemüveg, védőkesztyű, gumicsizma, X-betétes ipari félálarc. Hatnapos folyamatos munka után orvosi vizsgálat kötelező. Egyéni termelőknél: hetenként egyszer permetezhetnek; védőfelszerelésük: munkaruha, kalap, zárt lábbeli, gumikesztyű. A mevinfosz tartalmú szernél: Kizárólag nagyüzemekben : védőruha, védökalap, gumikesztyű, gumicsizma, AD-betétes védöálarc. A be- I létet 10 órai munka után cserélni kell. Hatnapi folyamatos munka utón orvosi vizsgálat kötelező. Esetleges mérgezéskor az elsősegélynyújtás után orvosi, intézeti ellátás szükséges. A mérgezés hatékony ellenszere az idejében kezdett, óvatosan, de erélyesen végzett atropininjekciós orvosi kezelés. A csatlakozó PAM, vagy Toxogonin kezelés kedvező hatású. Széles Csaba főiskolai adjunktus TALAJJAVITÄSI BEMUTATÓ. A Csenged Állami Gazdaság jelentős része az Ecsedi-láp területén fekszik. Területét évről évre belvíz és aszálykárok sújtják. Tavasszal és ősszel járhatatlanná válnak az utak, a talajművelést és betakarítást ez megnehezíti, olykor lehetetlenné teszi. Ezek különösen indokolták a megkezdett komplex melioráció (vízrendezés) megvalósítását• A húrom évig tartó munkára több, ijiißi. 23 millió forintot költenek. A komplex vízrendezéshez nagyszerű gépek egész sora áll rendelkezésre. A Csengéiben megrendezett bemutató egyik célja volt ismertetni a vízrendezés fontosságát, a komplex melioráció hasznát és az egész nagy beruházás technikai menetét. Képünkön: nagy érdeklődés kísérte a bemutatón a holland gyártmányú alagcsöve- ző gép működését. Az alag- csövezéssel, ahol nemcsak felszíni vizek, hanem a ma- .gas talaj vízállás-is gátolja a szántóföldi növénytermesztést iéáriyftáfii lehet a talaj víz-, levegőgazdálkodását. (Hammel József felvétele) | Kukoricafermesztés — korszerűen A kukorica a legjobb zsírtermelő takarmánynövény, aminek a termelése világviszonylatban ugyan az elmúlt évben három százalékkal visszaesett az előző évhez képest, de még így is 251 millió tonna kukoricát takarítottak be a világon. Hazánkban mór évek óta meghaladja a kukorica vetésterülete az 1,2 millió hektárt, és öt év átlagában négymillió tonna körüli kukoricatermést takarítunk be évente, ami harminc mázsa feletti hektáronkénti átlagtermésnek felel meg. Még tovább kell azonban fokozni a kukorica- termesztést, mert ez az egyik alapvető feltétele az ál- laHenyésztés fejlesztésének. A termésfokozás a vetésterület növelésén kívül elsősorban a termésátlag további javításával érhető el. Uj hibrid fajták Ezért különösen fontos az újabb, mind nagyobb termőképességű kukoricafajták előállítása és el*erjesztése a termesztésben. Közülük kiemelkedően jók a hazai termőterületek adottságainak figyelembevételével előállított martonVáSári fajták. Ezek többsége hibrid, tehát hasznosítják azt a hatást, hogy az eltérő tulajdonságú fajták keresztezésével létrejövő utódok, a hibridek sok tulajdonságukban, elsősorban termőképességükben felülmúlhatják a szülőnövényeket. Ez a heterózis fölény, vagy más néven hibrid túlfejiődés azonban nem öröklődik, hanem évről. évre,. a megfelelő szülpk keresztezésével kell előállítani .a sZükíég'és, hibrid vetóthagóf. * A vetőmag értéke még fokozható azzal is, hogy a maggal terjedő és a mag csírázásakor fellépő betegségek ellen védőanyaggal bevonják, fertőtlenítik, vagyis csávázzák a vetőmagot. Ezenkívül a jövőben még növekedésserkentő anyagokat és a kezdeti fejlődéshez különösen fontos tápanyagokat is visznek majd a magvak felületére a vetésre való előkészítés során. Gépesítéssel a több termésért A vetést megelőző talaj-előkészítést már csaknem kizárólag gépekkel végzik a ku- korieatermő területeken, és a gépi vetés sem okoz különösebb gondot, miután a különleges vetési módot kívánó gépi kapákat felváltották gyomirtó szerekkel. A vegyszeres gyomirtás bevezetésével egyben lehetőség van a kapálógépekhez alkalmazott nagy, gyakran egy méter körüli sortávolság akár fél méter alá csökkentésére is, és ezzel az egységnyi területen nevelhető növények számának növelésére, ami nagyban javítja a terméseredményt. Hasonlóképpen előnyös ha kiváló minőségű, egysoge- sí'etl, vagy más néven kalibrált vetőmagot megfelelő ve- tögéppel szemenként vetnek el. így kevesebb vetőmagot kell felhasználni, egyenlő tett részterülete lesz minden növénynek, ami elősegíti az egyöntetű fejlődést, az egy időben való érést, nem kell a felesleges növényeket a rendszerint csak kézzel végezhető egyeléssel eltávolítani. Még további fejlődésként az várható, hogy általánossá válnak az olyan kukoricaíermesztési módszerek, amelyeknél egy menetben elvégzik a talajművelést — tárcsázással, esetleg szántással — a magvak, a gyomirtó szer és a szükséges műtrágyák kijuttatását. Ehhez azonban az eddigieknél is hatékonyabb, valamennyi gyomnövényt elpusztító és ugyanakkor a termesztett növényekre, a kukoricára nem káros gyomirtó szereket valamint nagyobb hatóanyag-tartalmú és lehetőleg többféle hatóanyagot is tartalmazó műtrágyákat kell megfelelő mennyiségben előállítani. A továbbiakban csak öntözést kíván ilyen termesztési módnál a kukoricatermő terület a betakarításig. Mindentudó kombájnok A kukorica-betakarítás gépesítését kezdetben traktorral vontatott csőtörő gépekkel igyekeztek megoldani, amelyek általában két soron törik egyszerre a csöveket, és meg is fosztják a letört csöveket, mielőtt a gyűjtőtartályba kerülnek. Ma már van kukoricakombájn is, amely letöri a csöveket, megfosztja és le is morzsolja róluk a szemeket, sőt még a kukoricaszárat is levágja és feldarabolja. A kombájnból kikerülő nyers morzsolt kukoricát azonban rendszerint mesterségesen, szárítóberendezésben kell beszárítani, különben nem tárolható károsodás nélkül. Készítenek gabonakombájnra szerelhető kukoricacső törő adaptereket is, és így hasznosíthatók a kukoricatermés betakarításában a gabonakombájnok. Ezekkel a gépekkel és a továbbfejlesztett változataikkal a kukorica-betakarítás teljes gépesítése is megoldható. Almakísérleti bemutató t a Fehérgyarmati Állami Gazdaságban Szeptember 21-ér a Fehér- gyarmati Állami Gazdaság igazgatója, Csorvási , Sándor látta vendégül a járás termelőszövetkezeteinek elnökeit, főagronómusait és főkertészeit. A szakemberek találkozóján szakmai bemutatóval egybekötve tájékoztatta az igazgató a közös gazdaságok vezetőit annak az almatermesztési kísérletnek az eredményeiről, amelyet az állami gazdaság 1964-ben kezdett. Ebben a kísérletben az almaalanyok hatásait munkálták ki — közel sem befejezve a kutatást. A jonatán, stacking, húsvéti rozmaring és az arany- parmen fajták gyümölcsnagyságára, színeződésére és termésátlagának javítására irányuló kísérleti eredmények bemutatója a szakemberék elismerését váltotta ki. A különböző talajviszonyok között gazdálkodó termelőszövetkezeti vezetők eldönthették, kiválaszthatták, hogy melyik fajta a legmegfelelőbb gazdasági területük talajviszonyainak. A kísérletet ugyanis a megye területén a Mátészalkai Állami Gazdaságban, a nyír- vasvári és a nyíregyházi termelőszövetkezetekben, összesen mintegy 100 holdon végzik. Az almatelepítés rekonstrukciója szempontjából lényeges, hogy a talajviszonyok figyelembevételével mely fajtát termelhetik a leggazdaságosabban. Ugyanekkor bemutatták az állami gazdaságban a nemrégen elkészült TGSZ—*6-os terménygabona-szárító üzemet, amely évente 100 vagon lucerna, lóhere és silóliszt előállítására alkalmas. A szárítóból kikerült termékekből eddig 50 vagonnal értékesített a gazdaság,
