Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

**n. szeptember 21', KELET-MAGYARORSZAG 5. oldal MŰEMLÉK IELLEGÖ VOLT, ma a városképét rontja Vélemények a nyíregyházi Inczédi-házról UJ ÓVODA NYÍREGYHÁZÁN. Nyíregyháza déli városrészében 125 személyes, új eme­letes. óvodát vettek birtokukba a hét elején a gyermekek. A jól felszerelt, ízlésesen be­rendezett A/écsey közi óvodában két kis-, egy közép- és két nagycsoport gyermekei kaptak elhelyezést. Kép: Vidáman játszadozó gyermekek az új óvoda udvarán. (Elek Emil felv.) ISO millió megyénk sütőiparának fejlesztésére A Kelet-Magyarország 1972. augusztus 31-i számá­ban szóvá tették, hogy a műemlék jellegű Inczédi-ház „gazdátlanul hagyott épület szinte kínálja a lehetőséget a feltörésre, a károkozásra.” Szerintem akkor igazolódik be „gazdátlan” volta, ha le­bontják. Búj községben 1971. április 4-én a volt résztulajdonos — Marsalkó Etelka, 61 éves, Bé­ke utca 10. szám alatti— la­kásán a következőket sike­rült megtudnom ezen házzal kapcsolatban: Közel 200 éves, mert egy­idős Nyíregyháza evangéli­kus templomával. A tető- szerkezete is teljesen azonos volt. Fazsindely fedte erede­tileg. Régen Schulek-féle házként ismerték, mert tőle 1824-ben vásárolta meg In- ezédi György ügyvéd. A Schulek-féle ház 7 szobából állt, s ezek között volt va­dászszoba és fűtőházi is. A fűtés kemencével történt. Alápincézett épület. Hozzá­tartozott 5 katasztrális hold telek is. amelyen csak 1900- ban vágtak utat Oros felé. A ház történetéhez tarto­zik, hogy 1848-ban Petőfi megszállt benne. Inczédi unokája, Tesik Margit 1930- ban magánóvodát létesített itt. Nyíregyháza népi építkező, se c. írásában dr. Erdész Sán­dor (Jósa Múzeum Évkönyve, XI. kötet, 201—218) nem írt ezen Inczédi sor 11 szám alatti régi oszlopos házról, amely azonban kétségtelenül immár 200 éves és városunk­ban ritka „műemlék jellegű” épület. Szép oszlopai a mai ember figyelmét is felkeltik. Ne bontsuk le. védjük meg és használjuk például kör­zeti könyvtár, helytörténeti „tirpák” kiállítás, idegenfor­galom, stb. céljaira és jelöl­jük meg emléktáblával. A Schulek-ház ugyan nem egyenértékű az 1873-ban szinte nyomtalanul lebontott középkori gótikus templom­mal, de mindenesetre a régi Nyíregyháza hírmondója és védelmet érdemel. Ha rendbe hozzuk, dísze lesz a környéknek! — írja levelében dr. Fazekas Árpád. A lapban megjelent írásn válaszolt a városi tanács vb műszaki osztálya is. Többek között ezt írják: „A Bocskai u. 57. számú lakóépület jelenleg semmi­lyen műemléki védettséget nem élvez, ugyanis korábbi műemlék jellegű státuszát az Országos Műemléki Felügye­lőség 1964-ben megszüntette Az ingatlan telekkönyvileg magántulajdonú volt, s mi­vel a tulajdonosok a min­denkor esedékes karbantar­tási és rendszeres helyreállí­tási munkálatokat elhanya­golták, a lakóépület rendkí­vül rossz és kritikus műsza­ki állapotba került. Ezért a bent lakó bérlők 1969 évben írásbeli panasszal fordulta«; osztályunkhoz, hogy dönt­sünk a lakóépület felújítása, vagy bontása felől. Mivel alapos műszaki szemlék és városrendezési perspektívák alapján, figyelemmel a ma­gántulajdon jellegére is, mintegy 100 ezer forintos felújítás helyett a bontást rendeltük el, a lakáshivatal a 6 bérlő családot folyama­tosan elhelyezte A fenti államigazgatási ha­tósági eljárástól függetlenül az elmúlt évben a megyei kórház részéről kisajátítási igény érkezett a Bocskai út 57 számú sarokingatlanra. A kórház szolgálati lakáso­kat kívánt építtetni e helyen. A kisajátítás megindult és csak a telekért kaptak kár­talanítási ajánlatot a tulaj­donosok, mivel korábban az épület bontása volt elrendel­ve és telekkönyvben felje­gyezve. A felépítményt a tu­lajdonosoknak kell elbonta­ni és anyagával ők rendel­kezhetnek. A tulajdonosok az előbb jelzett kisajátítási hatósági eljárást bírósági perrel tá­madták meg. Tekintve, hogy a peres eljárás hosszabb ideig eltarthat, a jelenlegi tulajdoni állapot szerinti tu­lajdonosoknak kell a felépít­ményt mielőbb elbontani. A műszaki osztály újra felszólította a tulajdonoso­kat. A bontást ennek ellené­re sem végezték el, sőt, több helyi és országos hatósági és tömegszervezeti fórumhoz fordultak jogorvoslatért. A továbbiakban valószínű nem marad más hátra, mint a tulajdonosok költségére ha­tósági kényszerbontást vég­rehajtani, avagy jelentős összegű végrehajtási bírsá­gokkal tőlük a teljesítést ki­kényszeríteni. Lajtos György osztályvezető.” Megjegyzésünk: A volt műemlék jellegű épületet ko­rábban — amíg védettséget is élvezett — valóban jó lett volna megmenteni. Ez — ál­lapota miatt — jelenleg már nem valósítható meg. Jogos azonban az igény. Ma már döntöttek a bontásról; soron kívüli intézkedésekkel érvényt kell szerezni a most városképet fontó épület ügyében hozott határozat­nak. Az ügy jelenleg túl hosszúnak tűnő hivatali in­tézkedés útját járja. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezési osztálya a legutóbbi vb-ülésen jelen­tést terjesztett elő megyénk sütőiparáról és fejlesztésének tervéről. A jelentés szerint megyénk lakosságának kenyérrel és péksüteménnyel való ellátá­sát jelenleg 43 — többnyire korszerűtlen — sütőüzem biz­tosítja. Tavaly megyénkben az egy lakosra jutó kenyér­termelés 0,31 kilogramm volt — az országos átlag 0,46 ki­logramm. A jelenlegi terme­lés mellett a lakosság ellátá­sát csak a sütőipari dolgozók túlterhelésével lehetett bizto­sítani. Péksüteményt csak a városok és á járási székhe­lyek kapnak. Az országban 210 féle péksüteményt állíta­nak elő, megyénkben az em­lített helyekre csak 58 féle jut. A sütőiparban kevés és korszerűtlen a szállítójármű. Ezért megyénk lakosságának 10 százaléka csak kétnapon­ként, 20 százaléka naponként egyszer, 35 százaléka pedig naponta egyszer, vagy kétszer kap sütőipari terméket. A sütőüzemek 30 százaléka tel­jesen korszerűtlen, a kenyér­boltok többsége nem rendel­kezik korszerű tárolóhelyi­séggel. A felsorolt problémákon segíteni, illetve enyhíteni kí­ván a megyei tanács. A ta­nácsnak a központi támoga­tási alapból 55 millió forint állt rendelkezésére a sütőipar fejlesztésére. Ebből az ösz- szegből megyénk sütőüzemei pályázat útján részesülhet­tek. A beérkezett pályázatok­ról a végrehajtó bizottság döntött. A döntés alapján 1975-ig az említett összeg felhasználásával a következő városokban, illetve községek­ben épül új sütőüzem, vagy korszerűsítik a régit: A tanácsi sütőipar terüle­téhez tartozó Rozsályban, Tarpán, Nyírbátorban és Ti- szavasváriban új sütőüzem épül. Korszerűsítik a vásáres- naményi, a nyírlugosi, a köl­esei, a záhonyi, a balkányi üzemet és a nyíregyházi II. számú üzemet. Mátészalkán és Gávavencsellőn kemence­cserét hajtanak végre. Az ÁFÉSZ-ek és a termelőszö­vetkezetek közreműködésével új sütőüzem épül: Vaján, Tornyospálcán és Rakama- zon. Az 55 millió forintos ál­lami támogatással együtt eb­ben az ötéves tervben közel 130 millió forintot költenek megyénk sütőiparának fej­lesztésére. A vb elé terjesztett jelen­tés megállapítja: 1975-ig a helyi pénzforrások és a köz­ponti támogatás felhasználása után a kenyértermelésben, a szállításban, és a sütőipari dolgozók muhkaköriilményei- ben lényeges változás várha­tó. De még így is csak az or­szágos átlagszínvonalat tud­juk megközelíteni. A meny- nyiségi és minőségi igények teljes kielégítésére — a je­lenlegi pénzforrások miatt — csak a következő ötéves terv­ben lehet számítani. A me­gyei tanács kereskedelmi osztálya a közeljövőben felül­Szeptember 22-én, pénteken 15 órakor Nyírbátorban, a dohánybeváltóban tartja ala­kuló ülését a Magyar Élelme­zéstudományi Egyesület he­lyi csoportja. Ezt követően kerül sor A nyírbátori nö­vényolajgyár szerepe a mező- gazdaság és ipar kapcsolatá­ban című előadásra, amelyet vizsgálja megyénk kereske­delmi hálózatának kenyértá­roló kapacitását, s a helyi tanácsok bevonásával gon­doskodik arról, hogy vala­mennyi elárusítóhelyen meg­felelő tárolótér legyen. A korszerűsítés jelentősen javít a sütőiparban dolgozók nehéz munkáján. Az ötéves terv végére megyénk sütő­iparában is megszűnik a széntüzelés, mindenütt az olajtüzelésre térnek át. A sütőüzemek egy része gyors­dagasztó gépeket vásárol, mert ezek a gépek javítják a kenyér minőségét és a pékek munkáján is sokat könnyíte- nek. A tervek szerint 1975-ig a Nyíregyházi és Mátészalkai Sütőipari Vállalat egyaránt 4 darab gvorsdagasztót állít üzembe. A legtöbb sütőüzem­ben öltözőt és fürdőt építe­nek, a nagyobb üzemekbe korszerű szellőzőberendezést szerelnek. Az ötéves terv so­rán mintegy 150 sütőipari szakmunkást képeznek me­gyénkben. A jövő szakmun­kásai már korszerű techniká­val. kedvező élet- és munka- körülmények között biztosít­ják megyénk lakknak zökke­nőmentes kenyér- és péksü­temény-ellátását. I N. L. Orosz Miklós, a gyár igazga­tója tart. Ugyanebben az időpontban Tiszavasvár.iban, a Magyar Kémikusok Egyesülete hely­beli csoportja rendezésében tart előadást Szántai Balázs egyetemi tanár Szűrés, kris­tályosítás új módszerei cím­mel. A rendezvény helye az Alkaloida Vegyészeti Gyár. MINDENFÉLE Hgész évben olimpia Többször szóvá tették már, hogy a szolgáltatásoknál nem alkalmazkodnak a vállalatok az igénybe vevők, a lakosság idejéhez. Vonatkozik ez a GELKA-ra is, ahol mindig megindokolták miért csak dél­után fél 4-ig veszik át a ja­vításra váró gépeket. A leg­főbb kifogás az volt, hogy hosszabb műszak esetén nem lenne meg a vagyonváci •.lem, hiszen a felvevorészieget nem lehet elválasztani a ja­vítóm ' helytől. Ugyanakkor — dicséretes módon. — az olimpia idejére meg tudták szervezni az esti ügyeletet is. (Ráadásul ugyanabban a helyiségben.) Javaslatunk: le­gyen a GELKÁ-nál egész év­ben olimnia, szervezzék meg, hogy ne fél 4-ig, hanem este 5-ig, 6-ig várják az ügyfele­ket. (lányi) lia»zoo»abüau Rossz véleményük van a „bennszülött” Ságvári-telepi- eknek a 7-es számú iskola előtti térről. Több, mint 200 méter hosszú, a szélessége 15 méter lehet, a gaz felverte, többszörös 'szögesdrót keríté­sével elszomorító látvány a szép iskola mellett. Nagysze­rű grund lehetne az iskolá­soknak, sőt a környékbeli gyerekeknek is, hiszen a te­lepen egyetlen játszótér sincs. És miért nem az? Mert még az elmúlt őszön letettek né­hány darab vasat a tér egyik sarkába, ami körülbelül 10 négyzetmétert foglal el. Azt mondják az ott lakók, hogy korábban a TITÁSZ tároló­helye volt, de tavaly ősz óta semmit sem hoztak ide. Jó lenne, ha az illetékesek meg­néznék, szükség van-e erre a területre, mert az iskolások szívesen rendbe hoznák — persze saját céljukra. (baraksó) Dísztávirat Díszes táviratot kézbesít újabban a posta dísztávirat ürügyén. A szakásos boríték­ban adva van kettő darab egyforma nagyságú papírlap: egyik az eredeti dísztávirat — üresen. A címzettnek az az érzése támad, hogy csupán azért mellékelik, hadd lássa, befizették ám a tiszteletéig a dísztávirat plusszköltségét 1 Mert a másikon, a minden díszítés nélküli nyomtatvá­nyon közlik az üdvözölttel, ki és mit kíván neki. Akik viszont kétségtelenül fizetnek a dísztáviratért azt kívánják (az újmódi dísztávirat mel­lőzésével), hagyja meg a A FŰTÉSI SZEZONRA KÉSZ Gázszerelők dolgoznak Jósavárosban A műszaki hónap programjából Mikor lesz Jósavárosban gáz? A kérdés egyre gyak­rabban és sürgetőbben hang­zik el Nyíregyházán, ami ért­hető, hiszen az időjárás nem kecsegtet bennünket hosszan tartó meleggel. A fűtési idény hivatalos kezdete rohamosan közeleg. Ami a választ illeti, már biztosat tud mondani Pócsik I,ászló, a Tiszántúli Gázszol­gáltató és Szerelő Vállalat nyíregyházi kirendeltségé­nek vezetője. Ezen a héten ellenőrzi a kivitelezés műsza­ki dokumentációját és bi­zonylatait a Miskolci Bánya­műszaki Felügyelőség, ezután történik a helyszíni engedé­lyezés Szükség van arra is, hogy a lakók beköltözzenek és íg-’ rneg tudják kezdeni a belső ellenőrzéseket. Szeptember 14-én — több­szöri korrigálás és javítás után — műszakilag átadták a közel négyezer méteres kis­nyomású gázelosztó vezetéket A módosításokra azért vök szükség. mert a szigor' röntgen-. szigetelésvizsgála tolinál, a biztonsági vízzárak elhelyezésénél és a nyomás­próbáknál kisebb hiányossá­gok, javítanivalók akadtak. Jósa város lakásai a gáz­energiát a június 30-án át­adott Ifjúság utcai és Etel közi központi gáznyomás­szabályozótól kapják. Csupán az 1800 méteres középnyomá­sú vezeték megépítése három és fél millió forintba került. Teljesítménye 1500 köbmé- ter/óra, ami elég ahhoz, hogy a lakótelepet kiszolgálja. A hátralévő munkák el­végzésére minden erőt Jósa- város körzetébe irányítottak. A kirendeltség építőipari bri­gádjai a KISZ-lakótelepen már a belső szereléseket vég­zik. Jósavárosban a beköltö­zésre várnak — itt kizárólag a tűzhelyek gázszolgáltatását kell megoldani. A Csaló közi térségben a fűtést is gázzal biztosítják, itt több a tenni­való és hosszabb ideig tarta­nak a munkák. Munkájukat ütemterv sza- lályozza. Folyamatosan min­den lakásban ellenőrzik a ve­zetékeket, elmondják a la­kóknak a működtetés, a használat szabályait. A gyors 'eljesítésbe azonban nagyban beleszólnak a lakásátadások, a beköltözések is. Kaputelefon Ezt is megértük! A házke- zelöség jóvoltából tegnap­előtt felszerelték a kaputele­font. Igazán derék dolog. Igaz, hogy május óta fel van szedve a padlónk, de valaho­gyan mégiscsak gondolnak ránk. Mert nagy dolog az, hogy az ember ezentúl nem kutyagol fel négy cmeletet. Ugyanis a lift nem működik. Ezután kényelmes gombnyo­más a kapuból és megtuda­koljuk a családtól, hogy mit vegyünk vacsorára. Egyszó­val modern ház lett a mi­enk. Már alig vártam, hogy el­vonuljanak a szakemberek is az új kaputelefonon beszél gethessek enyéimmel. Nyomom a gombot. Semn válasz. Pedig megbeszéltük, hogy rövidesen jelentkezem. A sok nyomogatás után végre valaki belebeszélt. Ki az? Egy erélyes basszus hang. Le­het, hogy torzít a készülék, mert megkérdezem: „A te hangod?” Mármint a nejemé. Az én hangom, recsegi vissza a készülék, ki keres? Mon­dom, hozzak fel liptóit? „Mit?" — hörgi a vonal vé­gén a hang. „Itt Sámán la­kás". „Az első emeletről, Sá­mán az ügyész?” „Igen a für­dőkádból szálltam ki. Beszél­jen végre, ki keres?” No, nyilván rossz gombot nyom­tam meg. Újabb kísérlet. Sá­mán jelentkezik, Sámán őr­jöng. Mindjárt lemegyek és elintézlek, te huligán, fenye­getőzik. Én sem hagyom ma- -ttm. Kérem, én jó gombot nyomok, mondom, mit keres maga ott nálunk? „Maguk­nál?" — hörgé vissza —. „Ez az én lakásom". A hangosko­dásba természetesen a szom­szédok is belekapcsolódnak. Ne kiabálja teli a házat, kér­lelnek, felébrednek a gyerme­kek. Nyomjon meg jó gom­bot és akkor nem lesz semmi zűr. Szót fogadtam. Kipróbál­tam valamennyit, Ahol je­lentkeztek, csupán annyit re- begtem, hogy vonalpróba. Végül a földszint 6 alatti Bognár Éva csellóművész liftgombját megnyomva ta­láltam kapcsolatot az én la­kásommal. Meglepetésemet gyermekeim fölényes hangja oszlatta el. Ne csodálkozz, vi­lágosítottak fel, a kaputele­font nem Bell, hanem a Puskás Tivadar Ktsz találta fel. Különben is, az egész kaputelefon ügy már a múlté. Tévedésből szerelték fel ná­lunk. Holnap átszerelik a szomszédos házba, ahova va­ló. Ha ezentúl akarsz vala­mit, akkor kiabálj fel. Az ablakot nyitva hagyjuk. Abai Pál posta a hagyományos dísztá­viratformát. Mert ez az „újí­tás” ünneprontó. (kádár) Zúgás Sok távfűtéses bérházban panaszkodnak a lakók a pin­céből jövő monoton zúgásra. A melegvizes villanymotor elviselhetetlenül zajosan mű­ködik. Nem tudjuk, a masi­nák eredendő bűne ez, vagy a hangszigetelés nem jó, eset­leg egyéb oka van a zajnak. Olykor az IKSZV szerelői — a lakók panaszai nyomán — igyekeznek „csendesíteni” a motorokat. Állítólag ilyenkor elviselhető a zúgás, később ismét elszabadul a pokol. Amikor este 10-kor kikap­csolják az idegborzoló masi­nákat, nincs is nagy baj, de ezt nem mindenkor teszik meg az IKSZV. gépkezelői, így nem marad más védeke­zés, mint az altató, vagy a földugó. Vagy létezik más megoldás is? (páll)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents