Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám
KELET-WaTTVäRORSZAG 3. «MsH 1972. szeptember 21. Közoktatáspolitikai aktíva a Parlamentben Szerdán egész napos közoktatáspolitikai aktívát tartottak a Parlament kongresszusi termében. A tanácskozáson megvitatták az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 15-i — az állami oktatásról szóló — határozatával kapcsolatos feladatokat. Az aktíva elnöke Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője volt. Részt ACZÉL GYÖRGY: vettek a tanácskozás munkájában kommunista és párton kívüli pedagógusok, a közoktatás párt- és állami vezetői, művelődéspolitikai vezetők, valamint a társadalmi szervek képviselői. A munkaértekezlet referátumát Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta. A köznevelés a legszélesebb éltelemben vett közös, társadalmi ügy Aczél György a párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a közoktatáspolitikai aktíván megjelent pedagógusokat; a pártszervek, tanácsok és főhatóságok tisztségviselőit. Idézte a párt X. kongresszusának az oktatásügyre vonatkozó ■határozatát, majd így folytatta; — A X. kongresszus elhatározásának tett eleget Központi Bizottságunk, amikor sokoldalú elemzés után — alig három hónapja — oktatásügyünk helyzetéről és fejlesztésének feladatairól határozatot hozott. A határozat és a Központi Bizottság ülésének egyéb dokumentumai azóta nyilvánosságra kerültek. Önök által is ismertté váltak. E dokumentumokat a szélesebb közvélemény és a pedagógustársadalom egyaránt örömmel, helyesléssel fogadta. — Tíz- és százezrek éveken át tartó tudktos, szívós, ösz- szehangolt munkájára, a társadalom aktív és felelős segítségére van szükség ahhoz. hogy a párt határozata valóság legyen, hogy iskoláink, oktatásügyünk eredményesebben szolgálhassa a mára és a holnapra vonatkozóan megfogalmazott szocialista igényeket. A végrehajtásban illetékes szervek feladataira utalva Aczél György rámutatott: — Rendkívül fontos, hogy milyen központi intézkedések születnek az oktatás fejlesztésére. de a siker végső sáron azon múlik, mit tesznek azok, akiknek mindennapi munkája az oktatás-nevelés; akik nap, mint nap találkoznak tanítványaikkal, a tanulóifjúsággal. Lesz-e elég ön- tevékenység, kezdeményezés bennük, hogy a határozat alapján cselekedjenek, s ne várjanak mindent felülről. — A társadalmi aktivitás széles körű kibontakoztatása nélkülözhetetlen a Központi Bizottság határozatának végrehajtásához. A köznevelés ügye a legszélesebb értelemben vett közös ügy, társadalmi ügy. A feladat egységes értelmezése Ezután a közoktatáspolitikai határozatban megfogalmazott célok realitásáról szólt, s kiemelte: — A sikeres munkához számba kell venni lehetőségeinket. Másként irreálisakká válnának céljaink, s akkor — a végrehajtás során — a legjobb elgondolások és törekvések is csak illúziók maradnának. Az irrealitás — bármily szép célokat fogalmaz meg — a fejlődés ellen hat. Ezért nem tettünk most javaslatot iskolarendszerünk szerkezetének lényeges módosítására sem. — A határozat tervszerű, összehangolt végrehajtásához elsősorban a feladat egységes értelmezése szükséges. A végrehajtásban érdekelteknek gondolataikat, elképzeléseiket közösen kell kialakítaniuk. megbeszélniük. A megvalósítás folyamatában az irányító szerveknek is önkontrollra. kontrollra van szükségük. A hosszú évekre szóló szisztematikus munka kezdetén — és közben — az ap- róbb-nagyobb hibákat, tévedéseket presztizsvédelem nélkül korrigáló munkastílusra van szükség. A továbbiakban Aczél Gvörgv vázolta az oktatásügynek a ké< vUngvendsze' harcában betöltött szerepé’ majd a szocialista oktatásiig-- céljait fejtette ki. Az előadó ezután kitért a határozat megvalósításának tartalmi, tárgyi és személyi feltételeire, majd az egyes iskolatípusok fejlesztéséről szólt: Az egyes iskolatípusok fejlesztése — Elsősorban az általános iskola színvonalát kell javítanunk, csökkentve az egyes iskolák közötti színvonalkülönbségeket. A szakmunkásképző intézetekben képezzük a munkások utánpótlásának jelentős részét. A képzési célok itt megfelelőek, a színvonal emelése döntően a feltételektől függ. — A minőségi színvonal emelése a feladat a középiskolák esetében is. A szak- középiskola tetszetős — minden irányú továbbtanulást, szakmunkási alapismereteket és technikusi alapozást célul tűző — de teljesíthetetlen feladata helyébe lépő szakirányú továbbtanulást és szakmunkás-bizonyítványt biztosító — képzés nem hátra, hanem a minőség felé történő lépés. A referátum a továbbiakban azt indokolta. miért nem tűztük ki most célul az iskolarendszer szerkezetének megváltoztatását. Az előadó éészletéséa foglalkozott a továbbiakban az oktatásügy központi , szerveinek leglényegesebb feladataival, majd tartami kérdésekre áttérve így folytatta: Felkészíteni a továbbképzésre — A jövő követelményeit nem teljesíthetjük úgy, hogy megkísérlünk mindent tételesen megtanítani, amire 25 —30 év múlva szükségük lesz napjaink fiataljainak. Ez lehetetlen. Lehetetlen mindenekelőtt azért, mert nem tudjuk pontosan, mire lesz szükségük, s lehetetlen azért is, mert nem csupán a jövőre kell felkészülniük hanem a mára is. Nem dolgozunk eredményesen, ha valakit előkészítünk a jövő technikájára, de az iskolából kilépve a maival kell dolgoznia. — Ezért mondja a határozat, hogy mindenben — az oktatásban éppúgy, mint a nevelésben — az alapokat kell adnunk az iskolában és gondolkodni kell megtanítanunk, a továbbképzésre kell felkészítenünk. — Nem csupán a 'humán és reál tudományok helyes arányait kell biztosítani, hanem esztétikai műveltséget, magas fokú testkultúrát és mindenekfelett a szocialista eszmékhez valí pozitív viszonyt. Nem csupán ismeretekre van szükség, hanem — azok jól szelektált körén túl — az egész személyiség, a világnézet, az erkölcsi tudat és a képességek magas színvonalú kiművelésére is. Ennek is akadálya az a maximalizmus és lexikaiizmus, amely elsősorban a kedvezőtlenebb helyzetben lévő gyermekeket sújtja, akiknek képességei nem rosszabbak, esetleg jobbak társaiknál, de a szülői házban kevesebb művelődési anyagot ismerhetnek meg. — Vita folyik az iskolában nyújtandó egységes műveltség és oifferenciálás problémáiról. Van olyan nézet, amely szerint az alapozó, általános iskolában nyújtandó egységes műveltség nem tűri a differenciálást. Mi úgy véljük, hogy bizonyos standard ismeretkörökön túl — amelyek alapot szolgáltatnak a szakismeretek, vagy az egyes tudományágak irányában — tekintettel kell lenni az egyéni hajlamok, képességek kibontakozására is. A Központi Bizottság titkára részletesen foglalkozott a megyei tanácsok és a helyi művelődési apparátusok feladataival, majd a pedagógusokról szólva hangoztatta: — Központi Bizottságunk határozatának megvalósításához nélkülözhetetlen a pedagógusok egyetértése, tudatos tevékenysége. Minden okunk megvan ró, hogy bízzunk abban: a nevelők megértik céljainkat és munkájukat, hivatásukat azok elérésének szolgálatába állítják. fejlesztik tudásukat, fel- készültségüket, s a jó ügy érdekében nem sajnálják erejüket, idejüket sem. — A reálisan megfogalmazott követelmények teljesítésének hogyanjában a pedagógusok kapjanak nagyobb lehetőséget. A követelményeket egyértelműen kell megfogalmazni és azok teljesítését kell — természetesen a gyermekközösség helyzetének ismeretében — a pedagógus munkája értékelésének meghatározójává tenni. — A pedagógiai-oktatási módszerek nagyobb szabadságának alapvető feltétele a jól képzett pedagógus. E téren is van t'enriivíílö.' ‘'JÖISfé- sek érkeztek, hogy a pedagóguspályán — helyenként — kommerciális szempontok kezdenek érvényesülni a pályázatok elbírálásánál, új pedagógusok alkalmazásánál. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a pályázatok elbírálásánál objektív értékek és érdekek érvényesüljenek. A tantestületek demokratizmusáról A referátum nagy, teret szentelt az iskolák belső életének, a tantestületi demokratizmusnak. — Biztosítani kell, hogy a pedagógusok beleszólhassanak az iskola egészét érintő kérdésekbe. Demokratizmusra csak az a pedagógus képes nevelni, aki maga is gyakorolja ezt. Nevelésünk nem lehet eredményes olyan oktatási intézményben, ahol maguk a pedagógusok sem élhetnek demokratikus jogokkal, ahol nem érzik, hogy közük van mindahhoz, ami az iskolában történik. —- Az igazgatónak termé- •szetesen politikai elkötelezettségben, világnézeti meggyőződésben, szakmai tudásban, vezetőkészságben, emberségben beosztottjai előtt kell járnia. Ezt kell segítenie az iskolai demokratizmusnak is. — Abból kellene kiindulni, hogy az embereket nem lehet és nem szabad kiskorúnak minősíteni. Nem véletlen, hogy éppen azokban az iskolákban hagy sok kívánnivalót maga mögött a tanárdiák viszony, ahol a pedagógusok és a tantestületek vezetői között sem mondható kedvezőnek a kapcsolat. Nyíltnak kell lennie az iskolavezetésnek. Az iskola egészét érintő döntéseknek a tantestület nyilvánossága előtt kell megszületniük. Aczél György részletesen beszélt a határozat végrehajtásának az iskolákban megvalósítandó idős-erű feladatairól. Kiemelte a túlterhelés csökkentésének követelményét, a bukásokkal összefüggő problémákat, majd így folytatta: Nevelni a munkaszeretetre — Ha a gyerekekben felébresztjük az érdeklődést a tudás iránt, akkor életük végéig érdeklődő emberek lesznek, olyanok, akik fogékonyak az új iránt. Akkor képesek lesznek arra, hogy a nehezebb tananyagot is megtanulják. Aki pedig az iskolában megszokja a tanulást, a munkát, dolgos erhber lesz felnőtt korában is. S ez az egyik legfontosabb cél: a munkaszeretetre való nevelés. Az, hogy a tanuló már az iskolában megérezze a becsületesen elvégzett munka szépségét, jó izét, megértse azt, hogy az élet legnagyobb örömét, az értelmes élet legfőbb biztosítékát csak a jól elvégzett munka adhatja meg. — Azt is el kell érnünk, hogy a nehezebb vagy az igen nagy erőfeszítést igénylő munka elől se futamodja- nak meg a tanulók. Hozzá kell edzeni ifjúságunkat az erőpróbákhoz. Az ifjúság vállalja a nagy erőfeszítéseket igénylő feladatokat, ha azt tapasztalja, hogy munkájának értelme van. Ha valaki például meg tudja értetni a igyerekket, hogy a rpatemati- ka nem ' 1 egyszerűén1 csak egyike a tantárgyaknak, haliéin 'olyan ismerétek hordozója. amellyel meg lehet tanulni logikusan gondolkodni, akkor a gyerekek az ilyen pedagógus vezetésével megszeretik és meg is értik a számok tudományát. Az ifjúságnak az ismeretekkel együtt azt is meg kell tanulnia, hogy munkájával nemcsak a saját, de a társadalom érdekeit is szolgaija. Ugyanakkor arra is nevelni kell, hogy a társadalom fejlődésével járó újabb és újabb jelenségek ne érjék a* fiatalokat váratlanul. Az iskolai nevelés feladatait vázolva, Aczél György megjegyezte: — Felelősséggel élő, kötelességtudó, közösségi embereket akarunk nevelni. Ilyeneket nevelni azonban csak közösségben lehet, olyan közösségben, amelynek legfőbb szervezője maga a pedagógus. A közösségi nevelés leg- ki’ünöbb terepe pedig az ifjúsági szervezet. A kommunista pedagógusok feladata Beszéde befejező részében a Központi Bizottság titkára a pártszervek és szervezetek feladataira tért ki. Mint mondta, a pártszervezeteknek mindenekelőtt az a feladatuk, hogy segítsék a határozat megismertetését, megértetéséi. politikai munkával szerezzék meg a párton kívüli pedagógusok egyetértését. — A kommunisták legyenek kezdeményezők azoknak a feladatoknak a kiválasztásában. amelyekhez az iskolában már most hozzá lehet kezdeni. Ne alakulhasson ki olyan sorrend, hogy első a felettes szervek lépése, intézkedése, s azt követik az iskoláké. s olyan értékrend sem, amelyben értékesebb a távlati teendők kimunkálása, mint a mai feladatok ellátása. — A pártszervezetek, az iskolai feladatoknál elmondottakon túl. gondoljanak az ok- '.ató-nevelő munka színvonala emelésének olyan feladataira is. mint a pályaválasztás gondos előkészítése, a tanulói önkormányzat, a kötelességek és jogok értelmezésének továbbfejlesztése: a pedagógusoknak az önállóbb munkára való felkészítése stb. — Pártszervezeteink legyenek Ösztönzői a pedagógusok szervezett továbbképzésének és önképzésének, egyben bírálói az időt rabló, sok haszonnal nem járó, évek óta ugyanazt verkliző formális megoldásoknak — mondotta többek között, s kérte, hogr az oktatás magasabb színvo* nalra emelését célzó feladatok megoldásában a kommunisták és pártonkívüliek, » párt- és állami szervek. t pedagógustársadalom cselekvőén működjön közre. Aczél György beszéde ulá.» Ilku Pái művelődésügyi miniszter emelkedett szólásra. Ilku Fái felszólalása A művelődésügyi miniszter rámutatott, hogy a Központi Bizottság ülését követő nyári tanítási szünet után elérkezett az ideje a határozat megismertetésének, a jó végrehajtáshoz szükséges egységes értelmezés kialakításának, a feladatok területi és iskolai kibontásának. Megjegyezte, hogy általában a Művelődés- ügyi Minisztériummal operatívabban és rugalmasabban kell végeznie munkáját. Ezután így folytatta: — A középfokú oktatási intézmények a párthatározat értelmében a területi tanácsok hatáskörébe kerülnek. Lázár György elvtárssal egyetértünk abban, hogy tanácsi irányításuk feladata egy helyre összpontosuljon, a lényegesen megerősítendő művelődésügyi osztályok kezébe kerüljön. , — A Központi Bizottság határozata különös súlyt helyez az általános iskolák fejlesztésére és a közöttük lévő színvonalbeli különbségek csökkentésére. Ennek tesz. eleget. a kormány azzal, hogy 1973. I. fél évében napirendre tűzi az. alsófokú oktatás fejlesztései. Ugyancsak a jövő évben szabályozni kívánja a kormány a pedagógusok képzési és továbbképzési rendszerét. A Művelődésügyi Minisztérium saját hatáskörében kiadandó intézkedésekre áttérve. Ilku Pál a tananyagcsökkentés és az osztályzás témakörébe tartozó kérdésekkel foglalkozott. A túlterhelés, csökkentésével kapcsolatban hangsúlyozta: — Ismerjük a tantervi tervezés nehézségeit, emlékszünk a legutóbbi tantervi vitákból a szakmai körök erőszakos igényeire és a mi gyengeségünkre; tudjuk, a maximalizmus világjelenség, nem valami magyar sajátosság — mégis, mindezek ellenére most az a kötelességünk, hogy gyorsan és határozottat cselekedjünk. A tananyagcsökkentés egyik célja, hogy időt és- energiát szabadítsunk fel a világnézeti, erkölcsi nevelés szempontjából is fontos anyagrészek alapos megtanítására. — Bejelenthetem, hogy t tanév végén megyénként mintegy 10—15 — a művelődésügyi osztályokkal egyetértésben kijelölt — általános iskola első osztályában próbaképpen teljes egészében megszüntetjük az évismétlést, s az 1973/74. tanévtől kezdve általánossá tesszük ezl a gyakorlatot. Ugyancsak még ebben a tanévben mind az általános, mind a középiskolában eltöröljük az átlagosztályzatot. . A Központi Bizottság határozatának végrehajtása több éven át tartó folyamatos munkát igényel. A maga posztján mindenkinek a maximumot kell nyújtania. A KB-határozat elégséges és világos perspektívát ad rövid, közép- és hosszú távra egyaránt. A magyar oktatásügy történetében először fórjául elő, hogy .15 évre szóló egységes párt-* "és állami .programunk van a köznevelés fejlesztésére. Ez önmagában óriási segítséget jelent munkánk társadalmi megbecsülésében és előbbre vitelében. Körültekintő végrehajtása céltudatos, ütemes munkát igényel mindnyájunktól. Ezután Lázár György tartott korreferátumot. Lázár György felszólalása A munkaügyi miniszter egyebek között aláhúzta, hogy az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolákban az új képzési célnak megfelelő tantervi változtatásokkal. a szakma gyakorlati követelményeinek elsajátításához szükséges oktatási idő biztosításával lehetővé kell tenni, hogy mindenekelőtt az elméletigényes szakmákban szakmunkásokat képezzenk. Ezért össze kell. hangolni a szakmunkásképző intézetekben és a szak- középiskolákban folyó képzés tartalmát és a létszámokat. Abból kell kiindulni, hogy a jövőben mindkét iskolatípus szakmunkásképzési célt szolgál azzal, hogy a szakközépiskolák egyben a felsőfokú szakirányú továbbtanulásra is felkészítenek. Azt a feladatot is magunk elé tűztük, hogy azok számára. akik a jelenlegi szak- középiskolákban végeztek vagy végeznek a közeljövőben, lehetővé tegyük a teljes értékű szakmunkás-bizonyítvány megszerzését. Ennek célszerű módját természetesen még ki kell alakítani. Az egységes szakmai,képzés megvalósításában jelentős előrelépést jelent majd a szakmunkásképzésben az úgynevezett hagyományos es emelt szintű tagozat egységesítése. Sor kerül az általános iskola és a szakmunkás- képző iskola közismereti tananyagának egységes alapokon egymásra építve történő megtervezésére. A Művelődésügyi, illetve a Munkaügyi Minisztérium között egyetértés van abban, hogy ez reális és minden szakmunkástanuló számára kötelező tananyag legyen. Részletesen szólt. arról, milyen feladatokat kell meg- oldaniok a vállalatoknak a felnőtt szakmunkásképzéssel összefüggésben. — Még igen sok munka, s tisztázni való áll előttünk. Meggyőződésem azonban, hogy együttes erőfeszítéssel és jó együttműködéssel újabb lépést teszünk előre a szakmunkásképzés fejlesztésének útján — hangoztatta. ★ Ezután vita következett. Számos felszólalás hangzott el, közte Nagy László, a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójáé. A szakközépiskolák fejlődéséről szólva aláhúzta: ahhoz, hogy ez az iskolatípus maradéktalanul betöltse képzési céljait, egyebek között szemléletbeli változásra is szükség van. Természetes, hogy egy teljesen új iskolatípus —. különösen létrejöttének első szakaszában —• nem mentes az ellentmondásoktól, éppen ezért több figyelemmel. nagyobb megértéssel és türelemmel kell kísérni fejlődését a szülőknek, a diákoknak, sőt a tanároknak is. Több javaslatot tett a kollégiumi hálózat, a tanulószobai helyek fejlesztésére, az intenzívebb szakközépiskolai nyelvoktatásra, az anyanyelvi képzés javítására és az egyes tantárgyak közötti szintézis megteremtésére. A vita lezárása után Aczél György mondott zárszót.
