Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-16 / 219. szám
4 oldal' i^5. siéí>fei«feéf lé Szülők fóruma Tanuláslélektanról A fiatal és felnőtt diákok világában az ősz jelenti a tanulás újrakezdésének időszakát. Érdemes tehát abból a hatalmas ismeretanyagból, amit „tanu- laslélektan”-nak neveznek, néhány apró mozzanatot felvázolni, hogy könnyebb és hatékonyabb legyen a tanulás. AZ EMLÉKEZET RAKTÁROZÁSA Biztosan ritkán gondolunk arra, hogy mi történik a gyermek agyában, amikor a betűvetés és az olvasás tudományát elsajátítja. Voltaképpen a tanulás nem más, mint emléktárolós agyi idegsejtjeiben. Az olvasni tanuló gyermek a két keresztbe rakott vonal, az X betű láttán megjegyzi, hogy ez az X hanggal azo- nos. A látott betű és a hallott hang tulajdonképpen nem más, mint a környező világ fizikai hatásainak szemünk és fülünk révén való érzékelése. Ha tehát olvassuk a „Talpra magyar”-t, akkor — miközben a leírt szavakat látjuk — valahogyan képzeletben a kiejtett hangokat is halljuk. Történik ez azért, mert tanulás közben az olvasott szöveg és a hallott hang azonosítását sajátítjuk el. Egész sor tapasztalat szól amellett, hogy a gyermekkori élménygazdagság, az érzékszervi benyomások sokasága jótékonyan hat a későbbi években a tanuláskészségre. Ezért tanulnak általában gyorsabban és jobban azok a gyermekek, akikkel kiesi korukban többet foglalkoztak. TANULÄS kedvvel Ősi megfigyelés, hogy a lelkesedéssel, jókedvvel végzett munka gyorsabban készül el és eredményesebb, mintha ugyanazt kedvetlenül, vagy unalommal végeznék. Ugyanez érvényes a tanulásnál is. Ha valamire különösen kíváncsiak vagyunk, ha érdekel bennünket, akkor hallatlan gyorsan történik az anyag megismerése, és rögzítése. Az pedig, hogy kit mi érdekel, nem véletlen és nem sorsszerű. Jórészt a szülőkön, de még inkább a pedagógusokon múlik, hogy kedvet ébresszenek a tanulással, illetve egy meghatározott tantárggyal szemben. A diák, akinek felkeltették az érdeklődését és mohón vágyódik bizonyos ismeretek birtokába jutni, játszva, könnyedén, minden nehézség nélkül tanul. CUKOR, VAGY OSTOR A kedv, az érdeklődés felkeitése meggyorsítja és megkönnyíti a tanulást. Fordítva: az oktalan büntetés, az értelmetlen szigor — és nem ritkán a hagyományos feleltetéssel egybekötött nem éppen megnyugtató élmény komoly gátat jelenthet a tanulásban. A sikertelenség, a szidalmazás, s az ettől való félelem hallatlan mértékben leronthatja a diák önbizalmát. Az így kialakuló kisebbségi érzés egyenesen kerékkötője lehet minden eredményes tanulásnak. Fordítva; egy-egy. szülői biztatás, tanári mosoly vagy éppen dicséret olyan rejtett értékeket hozhat felszínre a diákban, amelyek az ilyen érzelmi-emberi segítség nélkül sosem kerültek volna elő. Mindebből következik, hogy a tanulás nem egyszerűen emlékképek rögzítése az agykéregben, hanem a mindenkori érzelmi, hangulati állapotunk függvénye is. VILÁGOSSÁG, csend, rend A gyermek, vagy felnőtt diák tanulásának hatásfoka a tanuláshoz fűzött kedven, az ismétlések számán kívül még sok tényezőtől függ. Az első és legfontosabb a rendezett környezet. Aki rendszeresen tanul, annak legyen valahol, a lakás valamilyen zugában állandó helye, ahol elrakja holmijait és ahol zavartalanul dolgozhat. A rend mellett a tanuláshoz jó világítás is kell. A természetes fény lehetőleg közvetlenül világítsa meg a könyvet, vagy a füzetet, a mesterséges fényt pedig irányítsuk úgy, hogy ugyancsak élénk fényt vessen a könyvre. Tehát látóterünknek le kell szűkülnie ahhoz, hogy figyelmünket összpontosíthassuk. Egyenesen esztelenség intenzív tanulás közben lemezjátszót, magnót, vagy rádiót böm- böltetni. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy telt gyomorral nem lehet tanulni. Az iskolából hazatért diák ebédje után játsszon legalább egy órát és csak akkor kezdjen el tanulni. Igaz, a fordítottja is igaz: éhség állapotában sem jó tanulni. Egymagában ezért is kívánatos, hogy a diák iskolába indulás előtt bő, kiadós reggelit és ennek keretén belül valamilyen fehérjét; húst, tojást, túrót, vagy tejet is fogyasszon. A tízóraira fogyasztott tejnek nemcsak az egészséges. testi fejlődés miatt, hanem a tanulás hatásfokának javítása miatt is különös jelentősége van. Megerőltető tornaórák után legalább tízperces pihenésre van szükség ahhoz, hogy eredményes és nehéz szellemi munkát végezhessünk. Dr. Szendéi Adam FIATALOK 5S FIATALOK HU FIATALOK FIATALOK 10! FIATALOK TÖRD A FE IED! Rókából nem lesz tyúk Vizszinles: 1. Fahulladékból készített bútorlemez. 6. Nikkel vegy- jele. 7. Nyit. 8. ÜA. 9. Tibeti gyapjas szarvasmarhafajta. 11. Bőr, szén, foszfor vegyjele. 13. Kortyolnivaló: 14. E pillanatban. 16. Női öltözködési kellék. 18. Télisport. 20. Megfejtendő (a függőleges 6. folytatása). 21. Istálló. 22, Női név. 24. Nehézipari városunk. 25. Gizella becézve. 27. Árok betűi keverve. 28. Vissza: kicsi Valéria. 29. Nátrium, nitrogén, kén vegyjele. Függőleges: 1. Olasz gépkocsimárka. 2. Részvénytársaság betűjele. 3. Légnemű közeg. 4. Cipészszerszám. 5. SÜCS. 6. Megfejtendő. 10. Kosár. 11. Óriás kígyó vagy női nyakprém. 13. LTŐ. 14. Némán méláz!!! 15. Foltozás. 17. Összevissza szó! 19. Római 4, 49. 21. ...dús levegő. 23. Határozott névelők. 24. Időegység. 26. Római 4. 27. Kiss Nándor. Megfejtendő: Függőleges Q és vízszintes 20. Múlt heti megfejtés: Olimpiai játékok. A helyes megfejtők névsorát jövő heti rejtvénypályázatunkkal együtt közöljük. Egy jó könyv Gyuri egy jó ifjúsági regényt olvas. A keresztrejtvény vízszintes 1 sorában (a nyíl irányában folytatva) a regény címét, a vízszintes 12. sorban a regény egyik szereplőjét, a függőleges 22. sorban az író vezetéknevét, a függőHavas Ervin: ftfatttbucz bácsi Ismeritek Bambusz bácsit? Éjjel nappal furulyázik, nem jár gyalog, csak buszon, ha elromlik — bambuszon. Két kisfia citerázik, zsiráfnyakon hegedül, a hold mint a citrom ázik: folyóvízbe menekül. Nem zavarja őket semmi, muzsikálnak cudarul, nap süti vagy zápor veri, kiderül vagy beborul. Ki megunja — teheti — zsiráfanyót eteti. Hát a kicsi Bambuszka? Felpattan egy krampuszra! $ica-l$ie€i Gica-Bica két macska: vasmacska meg vadmacska. Vasmacskának vas a szőre, vadmacskának vad a bőre. Gica nyugodt. Bica támad, Nekiront a vasmacskának. Szegény Bica még nem látott macskát aki nem is nyávog, tépi, marja, hiába, kiszakadt a bundája. Bica-Bica békülj meg, ha nem, akkor kékülj meg! leges 23. sorban az író keresztnevét rejtettük el. Megfejtésül ezt a négy sori küldjétek be. Vízszintes: 8. Zúzódás, sérülés. 9. SRZ. 10. A tantál vegyjele. 15. Tüzet hamvaszt. 17. Szovjet gépkocsimárka. 18. Az ábécé eleje. 19. Papírra vetett. 21. Boka mássalhangzói. 24. Római 49. 25. Knock aut. 26. Fogadalom. 28. Az íjász fegyvere. 30. ... de Janeiro. 31. Rajztinta. 34. Japán pénz. 35. Mássalhangzó kiejtve. 36. Csónak. 38. Vasútállomás, röviden. 39. Hím állat. 40. Lépeget. 42. Erre verik a hordót. 43. Jómódú. Függőleges: 1. Be-ki járunk rajta. 2. Kertet művel. 3. Rostnövény. 4. Vissza: púpos tulok. 5. .. .gáncs (judo). 6. Fizimiska. 7. Férfinév és község Bács megyében. 11. Török pasa, Eger várát ostromolta. 13. Személyes névmás. 14. Kutya. 16. Mez. 20. Visszaült. 21. Bánk ... 25. Ukrajna fővárosa. 27. Rí. 29. Egyforma betűk. 31. Eszme. 32. Nem régi. 33. A Tisza bal oldali mellékfolyója. 36. Részesül. 37. Fürdünk benne. 39. Fél kapa. 41. Románia eleje. •ouaja^ mu|OiM ‘^asoaujaM ‘itrnj team ipa y :sa}Cajßdffl Az éhes róka egy borús éjszakán belopakodott a majorba, olyan ügyesen, hogy még a házőrző kuvasz se vette észre. (Mélyen aludt a kutya, szép álma volt: azt álmodta éppen, hogy egy rókát csípett nyakon.) A ravaszdi nesztelenül elsurrant a nagy szénaboglya és a még nagyobb szaimakazal mellett, mert őt nem érdekelte sem a széna, sem a szalma. Elsom- polygott a krumplisvcrem. meg a jégverem mellett is, mert ót a krumpli, meg a jég sem érdekelte. Egyes-egyedül a tyúkketrec kötötte le figyelmét, ott állapodott meg. mert kicsi kora óta igen kedvelte a baromfinépséget. Csakhogy a tyúkketrec egyelőre bevehetetlen várnak tűnt előtte. Annak ellenére, hogy eléggé ritkásan álltak a ketrec lécei, mert a gazda takarékoskodott a faanyaggal, s csak éppen úgy építette meg a szárnyasok lakóházát, hogy a róka át ne bújhasson a rácsozaton. Mert kisebb ragadozó nem akadt a környéken — se nyest, se görény. — Semmi baj — vigasztalta magát a róka —, koplalok még három napig, akkor az- .fán úgy lefogyok, hogy átférek a lécek között. De ti ne koplaljatok, inkább csak hízzatok addig is, lelkem tyú- kocskáim... Úgy is lett. A rákövetkező harmadik éjszaka a teljesen kiéhezett róka újból besurrant a tanyára, s alaposan lesoványodott testét most már sikerült is a ketrec két meglazult léce között átpréselnie. Csapott azután olyan pompás lakomát a szegény védtelen szárnyasokból, hogy csak a tollazatúk maradt meg. Mind a hat, vagy hét tyúkot felfalta mohóságában; még az óvatosságról is megfeledkezett a máskor annyira gyanakvó, ravasz állat. Nem törődött vele, hogy a tyúkok kétségbeesett kárálása felzavarhatja a házőrző ebet, meg a háznépet. Ebből még nem is lett volna semmi baj, mert a gazda lusta is volt, meg aztán együgyű is egy kissé, úgyhogy ügyet se vetett az éjféli kutyaugatásra, aludt tovább az ágyában. Csak korán reggel, amiltor odajött a ketrechez, hogy kiengedje, megetesse s baromfinépséget, akkor látta, hogy micsoda pusztítást vitt végbe a róka. Mert nem is kellett tűnődnie rajta, hogy miféle állat falta fel a szegény szárnyasokat. A róka ugyanis annyira teleette magát, hogy ki már nem fért a résen, ott rekedt a tyúkólban, kiszolgáltatva a gazda haragjának. — Most meglakolsz, cudar bestia! — kiabált dühében a gazda. — Hozom a vasvillát, de a kutyát is rád eresztem, hadd rázzon ki az irhádból! Elpusztítottad mind egy szálig a gyönyörű tyúkocskáimat, pedig ha tudnád, mennyire szeretem a tojásrántottát... A róka azonban a nagy veszedelemben se vesztette el a fejét, — Tökéletesen igazad van, kedves gazdurum — mondta szemlesütve, szomorkás hangon. — Csakhogy máris nagyon megbántam a vétkemet. És nem is lenne hasznod belőle, ha éltemet vennéd. Inkább igyekszem jóvátenni, amit lehet. Majd ezután én fogok tojást tojni, a tyúkok helyett... Elbámult a gazda erre a merész kijelentésre. — Ugyan már, ki hallott olyat, hogy róka tyúktojást tojjon! — mondta hitetlen- kedve. — Márpedig ez így lesz — erösítgette nagy komolyan a róka. — Megettem a tyúkokat szőröstől, bőröstül, most tehát az ő testi tulajdonságaik az én sajátommá válnak, Csak háromnapi időt adjál, s meglátod, milyen szép tojásokkal foglak megajándékozni. A hiszékeny gazda úgy gondolta, hogy nem kockáztat semmit, ha eleget tesz a róka kérésének, hiszen biztos helyen van a. rabló, há-r rom nap múlva is kitöltheti rajta a bosszúját, ha nem váltaná be az ígéretét. Bánta Liánul magára hagyta a furfangos ragadozót, aki a háromnapos koplalásban úgy lefogyott megint, hogy ott, ahol bebújt, ki is tudott bújni a ketrecből. Az ostoba gazda pedig nagy bosszúságára megtanulta ebből az esetből, hogy a róka csak pusztítani tudja a tyúkot, de pótolni soha. Heves Ferene NÖVÉNYEINK ÉLETKAIZA (10.) A szőlő Még nem élt ember a földön, amikor a szőlő őse már valahol a vadonban levelet növesztett. Egy ilyen levél különös módon belenyomódott a puha kőbe, s az ember e ritka leletből értesült a növény egykori életéről. Ilyen kincset találtak többek között hazánkban is, s a levelet tokaji szőlőnek nevezték. Ez még a-nagy testű állatszörnyek idejében történt. A következő feljegyzés már szinte fiatalnak tűnik, amely az ősember háztartásáról szól, abban is a szőlő mag- vairól. A magvak a többi vadon termő gyümölcs hulladékával együtt kerültek elő valamelyik kőkorszakbeli barlang mélyéből. Arról is tudunk, hogy a szőlő jól érezte magát az ősi Egyiptomban is, ahol kapaszkodó természetének megfelelően lugasokra, oszlopokra futtatták. De nemcsak a szőlőt kedvelték, hanem a levét is. Ök voltak az első borkészítők is. A nemes italt agyag- és kőkorsókban tartották. Ezt tették a rómaiak is, akik már tudományos alapossággal termelték a szőlőt, s készítettek belőle bort. Amikor honfoglaló őseink a mai hazába értek, sokfelé találkoztak a római szőlőművelés nyomaival. Lassacskán megtanulták a termelés fortélyait, amelyekre a korábban itt élő szláv népek tanították meg őket. A középkor hajnalán már szerte a világban, s nálunk is virágzott a szőlőművelés. Nem is csoda, hiszen mindig jobban fizetett a búzánál. A szőlő krónikájában nevezetes dátum 1875. Ekkor érte el a magyar határt a szőlő akkori legnagyobb ellensége: a filoxera. Ez a parányi testű rövid idő alatt hatalmas pusztítást végzett és nem volt védekezés ellene. Csak jóval később, az amerikai szőlőfajták elterjesztésével sikerült véget vetni a járványnak. Miként a búzatermelésben az aratást, itt a szüretet köszöntötte mindig vidáman a földművelő az ókori Egyiptomban, Rómában és török honban csakúgy, mint Magyarországon. Ilyenkorra mindenki egy kicsit elfelejtette a sok szenvedést, ami századokon és ezredeken át a szőlősorok közt érte. A szőlő történetének korántsem vagyunk a végén. Szerte a világban újabb tőkék zöldellnek a hegyoldalakon, s az eddiginél is édesebb, nemesebb gyümölcsöt érlelnek.
