Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-13 / 216. szám
Í972. szepíemEér 13.' WPT ITT MA W A B AB«? 1 ö. oldal ALTALANOS ISKOLÁK Napirenden: az értékelés, az osztályozás A közeljövőben jelentős és sokakat érintő minisztériumi intézkedés lát napvilágot a tanulók értékeléséről, osztályozásáról. A legutóbbi ösz- szegezések szerint több, mint 100 ezerre tehető az általános iskolákban azoknak a száma, akik tanulmányaik folyamán legalább egyszer megbuktak. Emellett majd- hogy eléri a 40 ezret a kétszer, s a harmincezret a háromszor bukottak létszáma. A jelenség is igazolja: az általános iskola teljessé tételének programja még nem valósult meg maradéktalanul. A szakemberek mélyrehatóan elemezték az összefüggéseket, s a kérdés lényegéről dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium általános iskolai főosztályának vezetője a következőket nyilatkozta: — Az osztályozási rendszer rendkívül súlyos problémája a bukás, illetve az évismétlés. Az évismétlésre utasítás egyoldalúan a tananyag újbóli tanulására kötelezi a diákot. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ugyanannak a tantárgynak az ismételt tanulása csak korlátozott eredményt hoz. Az eredménytelen tanulás mögött ugyanis jórészt szociális és morális tényezők húzódnak meg. Amennyiben tehát az ilyen tanulók szociális és morális környezetében nem történik lényegesebb változás, úgy az ismétlés sikere legalábbis kétséges. Nem biztos, hogy a tanórák újbóli végigküzdése tudást eredményez. Sokkal nagyobb jelentősége van itt a nevelési kérdéseknek, továbbá a szülők, az ifjúsági szervezet munkájának. — Az évfolyamismétlés problémái nem azonosak a különböző fokú oktatási intézményekben. Éppen ezért más-más megítélésre van szükség, aszerint, hogy az illető tanuló az általános iskola alsó, vagy felső tagozatába, illetve középiskolába jár-e. Az általános iskola „mindenki iskolája". Itt nincs helye az erőteljes szelekciónak. Mindenkit lehetősége és képességei szerint, maximálisan kell fejlesztem. A középfokú iskolákba viszont szabad választás alapján jelentkeznek a fiatalok Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a középiskolákba helyes túlhangsúlyozni a •- értékelés, osztályozás egyoldalú, szelektív funkcióját. — Ennek a problémának a kapcsán jutunk el az átlag- osztályzat témájához. Az átlagosztályzat ma jelentős szerepet játszik a továbbtanulás szempontjából. Például a felsőoktatási intézménybe történő felvételnél az érettségi vizsga átlaga, valamint a választott, illetve felvételi tantárgyak tanulmányi ered ménye együttesen határozza meg az úgynevezett „hozott pontszámot”. Az átlagosztály zatot ma nem egyszer többre értékelik, mint az egyes tárgyakból nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Egy-egy választott életpálya azonban mindig konkrét irányú, ezért ngm helyes az „átlagos” eredmény előtérbe állítása. Helyesebb lenne az átlagosztályzatot mellőzni, a pályaválasztásnak megfelelő lényeges ismeretek szín vonalát értékejni. — A megoldás a tantervek korszerűsítésében, a tantervi követelmények pontosításában és az osztályozás egész rendszerének megváltoztatásában van. Ez a felismerés vezetett oda, hogy például az általános iskola első osztályában félévkor nem kell osztályozni a tanulókat. A tapasztalatok kedvezőek. Ezen az úton nyilván tovább kell menni. Például nem feltétlenül szükséges minden évben osztályozni. Félreértés azonban ne essék! Értékelni állandóan és sza kadatlanul szükséges, éí ezt megteszik már az óvodában is. De ez nem jelenti azt, hogy az előrehaladást minden szakaszban osztályzatokkal kell kísérni, illetve egy- egy év végén esetleg éppen megakasztani. Hosszabb folyamatban kell elképzelni a tanulást. A hangsúly azon van, hogy folyamatosan kell a hiányokat pótolni, továbbá jobban kell differenciálni a tanulók megítélésében es segítésében. Egyszóval jobban kell „egyéniesíteni” a tanu- nuláshoz nyújtott támogatást — fejezte be nyilatkozatát dr. Kálmán György. Napi másfél óra hasznos Pedagógusok és pszichológusok a gyermekek tévénézéséről Közismert, hogy a televízió számottevően gazdagítja gyereknézői ismereteit. Már az iskolai tanulmányok megkezdése előtt, lényegében kétéves kortól a gyerek „tévét néz”. Ezért is merül fel igen gyakran szülők és pedagógusok részéről az az aggodalom, hogy nem tölt-e a gyerek túlságosan sok időt a képernyő előtt. A nemzetközi statisztikai adatok tanúsága szerint ez az idő valóban számottevő. A külföldi felmérések mellett a magyarországi adatok is egyaránt azt bizonyítják, hogy a gyerekek naponként csaknem két órát töltenek televíziónézéssel. Többségüknél éz a kéí óra még nagyjából beilleszkedik a megszokott napi tevékenységbe, bár a pszichológusok szerint a kisebbeknél napi fél óra, a nagyobbaknál a tíz éven felülieknél — napi másfél óra sokkal ésszerűbb időmennyiség lenne. A kutatók szerint ennyi televíziónézés még nem megy a tanulás, vagy a mozgás kárára. A szakemberek véleménye az, hogy ha a gyerekek hétköznapi szabad idejéhez Viszonyítjuk az említett időmennyiséget, ez körülbelül a szabad idő egyharmadát teszi ki, és általában nem a mozgásból, tanulásból „csípik Ife” ezt az időt, hanem inkább az úgynevezett laza idő töltési formákból. A szakemberek megállapítják, hogy a legtöbb gyereknél a televíziózás elősegíti az önállóbb gondolkodás kialakulását. hozzájárul az ifjúság gyorsabb „beéréséhez”. A tévézés haszna mellett azonban gondot okoz a gyerekeknek az a törekvése, hogy a felnőtteknek szóló műsorokat is nézni szeretnék. Bonyolítja a problémát, hogy társaik véleménye nagy hatással van a gyerekek magatartására: az iskolai megbeszéléseken, az iskolán kívüli összejöveteleken gyakran tárgyalják az előző napi felnőtt televíziós műsort, és ilyenkor gyakran kíséri gúny, vagy megvetés azokat a gyerekeket, akik a „témához” nem tudnak hozzászólni. Ezért egyik legfontosabb pedagógiai feladat a gyerekek televíziózásának megfelelő szabályozása. Bármennyire is nehéz a szülők számára, de rájuk hárul a feladat, hogy kialakítsák gyermekeik televíziózásának ésszerű rendjét, főleg pedig ne engedjék megrövidíteni a gyerek alvási idejét. A nevelési szakemberek felhívják a figyelmet; ha a tv-né- zés arányban áll a gyerek egyéb elfoglaltságával, valamint a pihenéshez szükséges időtartammal, akkor a televízió hasznosan segíti a gyer- mekek szellemi fejlődését. CSIPKEKÉSZITÖK. A Győr-Sopron megyei Hüvelyben évtizedek óta készítenek '■dpkét. A szülőről gyermekre szálló hagyományt ma is sokan művelik a faluban. A Háziipari Export Szövetkezet megbízásából 60—70 asszony készíti a híre;; hővelyi csipkéket. Képünkön: A Nyikos család délutánjai csipkekészítéssel telnek. (MTI foto — Hadas János) Busz, kövesútr, óvoda A tanácstag közbenjárására A korábbi gyakorlattal szemben most nem kötélező országszerte egy időpontban megtartani a tanácstagi beszámolókat, a beszámolók időpontjáról a tanácsok önállóan döntenek. Mezőla- dányban néhány éve ősszel számolnak Be a tanácstagok választóiknak. A beszámolókon ismertetik közéleti tevékenységüket, részletesen elmondják: az eltelt egy év alatt mit tettek a község érdekében, s hogyan reagáltak az egyéni',és; közéjbe1', kű bejelentésekre. A. beszámolókon nem csupán pozitív dolgokról beszélnek a tanácstagok. Elmondják azt is, hogy mit és miért nem lehetett teljesíteni. Ezeken a fórumokon a választók és a választottak családias légkörben beszélnek az eredményekről és a gondokról, s itt hasznos javaslatok is születnek a gondok orvoslására. Röviden: a választók észrevételeikkel, javaslataikkal segítik a tanács munkáját — ezt követően tetteikkel- segítik a község fejlődését. Minden családból Az 1300 lelkes Mezőla- dányban az elmúlt ősszel megtartott tanácstagi beszámolókon kettőszázharmincan jelentek meg. Tehát majdnem mindgn csglád képviselte magát az említett fórumokon, ahol 14 közérdekű bejelentést jegyeztek fel a tanácstagok. Az aktivitás azt bizonyítja, hogy a lakosság szívügyének tekinti a község fejlődésének alakulását. Már közeledik az újabb beszámoló, nézzük, a tanácstagok hogyan intézkedtek a múlt ősszel elhangzott beje-' lentések és kérelmek nyomán. A 14 bejelentés, illetve kérelem közül néhányat említünk. Többen kérték: az autóbusz-menetrendet változtassák meg úgy, hogy Kisvárdán csatlakozást kaphassanak a vonatokhoz. A kérelmeket a tanács továbbította B megyei tanács járási hivatalához, ahonnan néhány pap múlva megjött a válasz: a kérelmet intézkedési' javaslattal továbbítják a Volánhoz. Az eredmény: az új menetrendben' már kedvező a buszközlekedés a mezőla- dányiak számára. Válasz késedelem nélkül Naményi János tanácstitkár szerint az utóbbi években megnőtt a tanácstagok tekintélye, öt-hat évvel ezelőtt a tanácstagok interpellációjára nem, vagy csak késve válaszoltak az intézmények képviselői. Újabban minden kérelemre néhány napon belül válasz érkezek a tanácshoz. Erről számol be Angyal Sándor tanácstag is, akihez a múlt évi beszámolón a többi között ezzel a kéréssel fordultak: „Intézkedjen, hogy javítsák meg a kövesutat a község belterületén.” A kérés eljutott a KPM Közúti Igazgatósághoz, ahol néhány nap múlva megígérték: az utat megjavítják. Az ígéretet már teljesían panaszkodtak, hogy rossz minőségű, száraz kenyeret- árusítanak a helyi boltban. A tanácstagok kérésére az ÁFÉSZ intézkedett, s azóta jobb minőségű kenyeret fogyaszthatnak a községben. Közérdekű bejelentés érkezett a beszámolón ifj. Király Bélához: a csapadékvizet elvezető rendszer rosszul van kiépítve, több helyen nyitott csatorna épült, ami balesetveszélyt jelent. Az intézkedésre a kisvárdai vízgazdálkodási társulat fe.detté építette a balesetveszélyes csatornákat. A Jókai utca lakói Szilvács- ku József tanácstagnak arról panaszkodtak, hogy az utcában problémákat okoz a szennyvíz. A tanácstag a soron következő beszámolón elmondhatja, hogy megépült a szennyvízvezető csatorna. Angyal Sándor, özv. Csuka Andrásné lakásán kisebb összejöveteleket is szokott tartani két beszámoló között. Az utóbbin a tanácstag ismertette az új tanácstörvényt, az ifjúsági törvényt, a módosított alkotmányt és a tanácsra váró feladatokat, a többi között a közművesítés végrehajtását. A megbeszéléseken — csak úgy, mint a beszámolókon — megmutatkozott a lakosság segítőkészsége is. A beszámolón és az összejöveteleken elhatározták hogy társadalmi munkában széppé teszik a községet. Az elhatározást tett követte, s most majdnem minden ház homlokzatára ki lehetne tenni a ' „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú táblát. Társadalmi munkában V N A fiatalok társadalmi munkában a sportpálya öltözőjébe bevezették a villanyt és a vizet. Az említett tanácstagnak tehát lesz miről beszélni a közeljövőben sorra kerülő beszámolón. Persze van néhány teljesítetlen kérés is. Például a kérések ellenére ebben az évben nem kap segélykérő telefont a község. És a tanácstagoknak a következő beszámolón a jövőről is Szólni kell. A többi között arról, hogy 1973-ban a lakosságnak több községfejiesztési hozzájárulást kell fizetni, azért, hogy óvoda épülhessen a községben. A tanácstagok szerint a lakosságnak nincsenek irreális igényei. A közérdekű észrevételek, javaslatok és kérelmek mind-mind a szű- kebb pátria kommunális fejlesztésére, vagy más közösségi problémák megoldására vonatkoznak. A beszámolók eddigi tapasztalatai azt bizonyítják: a felszólalók nagy része elismeréssel beszél a községpolitikáról és a községi demokráciáról. N. L. AZ EV VÉCÉIG Újabb 75000 dolgozóra terjesztik ki a csökkentett munkaidőt Mint ismeretes, mintegy kétmillió ipari és építőipari dolgozó munkaideje már korábban heti 44 órára csökkent, a közelmúltban pedig 3 Minisztertanács határozatot hozott arról, hogy munkaidőcsökkentést áz iparban és építőiparban foglalkoztatót í valamennyi dolgozóra, tehát az ipar, az építőipar munkájához szorosan kapcsolódó intézetek, intézmények kol.. lektíváira is ki kell terjeszteni. Az illetékes szervek egyeztetése alapján azt is tisztázták. hogy a kormányhatározat mely intézeteket, intézményeket érinti. összesen mintegy 150 tervező, beruházó, kutató, szervező, ügyvitelgépesítési, számítástechnikai intézet körülbelül 75 000 dolgozójának munkaidejét csökkentik a második fél év folyamán. Az érintett intézmények felügyeleti szervüktől közvetlenül kapnak tájékoztatást a munkaidőcsökkentés módjáról és időpontjáról. A munkaidő leszállításának feltétele, hogy az intézményeknek továbbra is teljes egészében el kell látniuk feladataikat és a munkaidő-csökkentés az állami költségvetést nem terhelheti többletkiadásokkal. Megiegyzések: Figyelmetlenség? A közelmúltban egy testület vitatta meg a Volán Vállalat munkáját és még megszámolni sem tudtuk, hány kérdést intéztek a résztvevők a vállalat képviselőihez. A legtöbb kérdés — ez természetes is — Nyíregyháza tömegközlekedését érintette. Már most, elöljáróban eláruljuk: határozat nem született, mert októberre ismét napirendre tűzték — csak most már jóval alaposabban — a közlekedés helyzetének megvitatását. Egy dolgot azonban már most felidéznénk: valaki megkérdezte, miért állnak a 8-as, 8/A-s jelzésű csuklósok 5—10 percig a vasútállomás előtti oldalon, amikor az indulási helyen már sokan várakoznak — mint ahogy most ezekben a napokban gyakorta — zuhogó esőben. Miért nem lehet a várakozási időt a másik oldalban tölteni? A kérdező még azt is megemlítette: ilyen apróságokkal nem is a vállalat vezetőinek kellene foglalkozni, ezt a személyforgalmi osztály egyetlen intézkedéssel megoldhatná! Nos, azóta eltelt néhány hét, de a buszok továbbr^ is ott ácsorognak, ahol eddig tették. Úgy tűnik, a vezetők valóban nem foglalkoznak ilyen „apró dolgokkal”, aki pedig ezt elrendelhetné, nem elég figyelmes, (bálcrh) Ivóié: paksi módra Megjelent Nyíregyházán is a..közkedvelt. üveges paradicsom ivóié, a dolgozó nők kényelmét szolgálva. Az ismerős piros-kék címkéjű ivóié azonban idén csalódást okozott. A gyártás helye: Békéscsaba áthúzva és fölötte új név — Paks szerepel. A csalódást nem emiatt éreztük, hanem azért, mert a készítmény sós, savanyú, ihatatlan, fogyaszthatatlan. Két szerény üvegtől egy fazék töltött paprika került kidobásra. Kedves paksiak! Nem elég a címkét átvenni Békéscsabáról, a készítés módszerét is kölcsön vehették volna. Valaki nyilván felelős a minőségért és ellenőrizte, megkóstolta. De talán arra gondolt, hogy a tandíjat kizárólag a vásárlónak kell megfizetni? —S Megjelent a Fáklya A Fáklya szeptember 10-1 17. számában Mihail Prokof- jev, a Szovjetunió közoktatásügyi minisztere tekint vissza az 50 éves Szovjetunió népoktatásának, közoktatásának fejlődésére. Érdekes cikk számol be a dolgozók képzéséről és szakmai minősítéséről. Egyik írása arra a kérdésre adott választ, hogy fokozható-e a tanulók terhelése az egészség károsodása nélkül? Másik cikk arról szól, hogy milyen lesz a szovjet iskola 20—30 év múlva? Már a címében megkapjuk a választ, nehezebb, de, érdekesebb lesz. Érdekes írás emlékezik vissza a Petőfi Sándor magyar partizánosztag 1944 őszi tevékenységéről. A magyar partizánok akciójuk egy részét a szovjet partizánokkal együtt hajtották végre, azokkal, akik abban az időben a német fasiszta csapatok hátában, Szlovákia déli és Magyarország északi részén tevékenykedtek.
