Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

1972. augusztus 10. «ELFT MAGYARORSZÁG 5. oldal TIZENNÉGY LYUKÚ HID ÉPÜL ALGYÖN. A régi al­győi Tisza-híd a szénhidrogén-medence közúti és vasúti for­galmát nehezen tudja kiszolgálni. Ezért szükségessé vált egy új közúti híd építése, amely különválasztja a közúti és vasúti közlekedést. Az UVATERV tervei alapján 1974-re ké­szül el a 14 lyukú, 470 méter hosszú, 12 méter széles tiszai híd. A kivitelező: a Hídépítő Vállalat. (MTI foto — Kozák Albert.) Az eldobott cigarettavég Tűzkárok gondatlanságból Az élmúlt hónapban az eddigieknél is több volt a tűzesetek szárrfe megyénk­ben: naponta két tűz oltásá­hoz riasztották az állami és önkéntes tűzoltókat! A júliu­si 04 tűz közül 59 okozott anyagi kárt. amely megköze­líti a 700 ezer forintot. Hat személy súlyos égési sérülé­sekkel került- kórházba, s a lángokban 31 háziállat pusz­tult el. Különösen a mező- gazdasági és az aratási tüzek száma növekedett ugrássze­rűen. Az elmúlt esztendő három aratási tüzével szemben — melyek 52 ezer forint kárt okoztak — az idén 14 ilyen tűzeset volt. 330 ezer forin­tos anyagi kárral. A lángok martaléka lett 36 katasztrális hold lábon álló és 23 hold rend­re aratott kalászos, valamint ezer mázsa szalma. Egy SZK—4-es típusú kombájnban 45 ezer, egy DT—75-ös típusú lánctalpas traktorban pedig 4000 forint anyagi kár kelet­kezett. A keletkezési okok között meglepetésre a dohányzás­ból eredő tüzek száma „ve­zet”. Szám szerint 13 alka­lommal gyulladt fel a „vörös kakas” az eldobott gyufa, vagy cigarettavég miatt. Két esetben súlyos anyagi kárral is járt ez a gondatlanság. A fényeslitkei Gárdonyi Géza Termelőszövetkezet terüle­tén 10, a tiborszállási Uj Élet Termelőszövetkezetben pe­dig 20 katasztrális hold lá­bon álló kalászos égett el. 60, illetve 90 ezer forintos kárt okozva. A dohányzás után a vil­lámcsapások okozták a leg­több tüzet. A 9 ilyen esetnél 63 ezer forint kár keletkezett. Egy alkalommal emberéletet is követelt a vihar, Nagy- ecseden az egyik, székéi en hazafelé tartó tsz-tagot ütöt­te agyor, a villám. Meglepő­en magas a gyújtogatásból eredő tüzek száma is. Július­ban 8 alkalommal riasztot­ták ilyen tűzhöz a tűzoltókat, s csupán a gyors beavatko­zásnak köszönhető, hogy az anyagi kár „csak” 15 ezer fo­rint. Az elektromos rövidzárlat, vagy a hálózat túlterhelése szintén 8 tüzet okozott, 106, ezer forintos kárral. A leg­súlyosabb ilyen tűz a .Felső­tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyírbélteki üzem­egységében keletkezett. Az egyik éjjel az autógarázsban elektromos rövidzárlat kö­vetkeztében kigyulladt egy GAZ típusú személygépkocsi, s a lángok továbbterjedtek a garázs és a műhely épületé­re is. Az anyagi kár 60 ezér forint volt. A korábbi évek keletkezési okának „listave­zetője”, a gyermekjátékból eredő tüzek száma csöklcent. _ Á legtöbb tűz a mezőgaz­daság területén volt, 40 (!) alkalommal, 613 ezer forint kárt okozva. Különösen a termelőszövetkezetekben sza­porodtak el a tűzesetek szá­ma. 20 tűz volt a közös gaz­daságokban, több, mint 466 ezer forintos kárral. Az ipari létesítményekben három, a közlekedésben pedig két tűz volt. Elkészült a „tüidőterv" Hasznosítjuk páratlan hévízkincsünket 19 megye érdekelt - Mit tud a magyar víz? Az utóbbi 10—15 évben gyakran olvashattuk a lapok híradásaiban: 30—50—70 C- fokos víz tört fel a fúrások nyomán, az Alföldön, a Du- na-Tisza közén, a Dunán­túlon, Miskolc, Szentes, Za- lakaros vagy Gyula határá­ban, szinte az ország vala­mennyi olyan helyén, ahol víznyerésre vállalkoztak. Az ember kellemesen meglepődik e gazdagság hal­latán és azon nyomban fel­teszi a kérdést: vajon jól hasznosítjuk-e Európában is páratlan természeti kincsün­ket? Tudunk arról, hogy a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok bekötik víz­hálózatukba ezeket a kuta­kat, vizükkel öntöznek, pa­lántanevelőket fűtenek. Ar­ról is értesülünk, hogy néhol fürdőket létesítenek, de ezek a fürdők a szakszerűtlen te­lepítés következtében csak viszik a beruházók pénzét, a kutakat lezárják, a meden­céket kiszárítják. Egységes fejlesztési elképzelés Az Országos Vízügyi Hi­vatal Vízellátási és Csator­názási Főigazgatósága meg­bízta a Vízügyi Tervező Vál­lalatot. hogy készítsen für­dőfejlesztési tervet. Mit tartalmaz e grandió­zus terv, hol fejlesztik a meglévő fürdőket, hol épí­tenek újakat, erről beszél­gettünk a VIZITERV iroda­vezető főmérnökével, Kör- nyei Lászlóval és Sashalmi András osztályvezetővel. Minden megye egy vas­kos iratköteg, benne térké­pek, grafikonok, adatok so­kasága. Ezeknek összesítésé­ből — egyévi, nagy munka nyomán — készült el az or­szág fürdőtérképe. Mit olvashatunk le erről a térképről? Elsősorban azt, hogy szinte nincs az ország­nak a Mátra-Börzsöny hegy­ségen kívül olyan része, ahol ne bugyogna elő értékes víz a földből, ha víznyerési szándékkal lehatolnak a fú­rók a mélybe. A II. ötéves tervben nagy ambícióval kezdtek a tanácsok, a gaz­daságok víz fúrásába, ám a III. ötéves terv idején ez a kedv némileg megcsappant. Miért? A vízfúrásokat nagy mélységben kell végezni a jó hozamú kutak létesítésé­nek érdekében és ez sok pénzbe kerül. A vizek egy része gázos. — ez veszélye­ket is hord magában. A magas hőmérsékletű víz nagy áldás, de szakszerűtlen hűtése, vagy elvezetése köz­ben elveszti értékes ásványi I tartalmát. Jól meg kell te- I hát gondolni, hol, mire hasz­nálják a vizet. Különösen fontos meggondolni a fürdő létesítésének tervét. A fürdőkombinát A tervező szakemberek szerint a fürdő mindenütt a világon ráfizetéses és csak akkor hajt hasznot építtető- jének, ha vendéglátóipari létesítményekkel, szállodá­val, játéktermekkel, sport- létesítményekkel kombinál­va építik meg. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési tervben a meglévő 350 ezer fürdőférő­hely megkétszerezését java­solják. Kidolgozták a 200— 500—1000—2000 és 5000 férő­helyes fürdők tervtípusait. A vidéki fürdők fejlesztéséhez hozzávetőleg 4—5 milliárd forint kellene, mert egy-egy fürdő — nagyságától függő­en — 2—40 millió forintba kerül. Ebben nem szerepel a szálloda, étterem, boltok, szolgáltató létesítmények építésének költsége. A tervezők tehát azt java­solják, először a meglévő fürdőket kell kombinátokká építeni, azután kerülhet sor új fürdők létesítésére. Kü­lönösen a regionális fürdő- központok fejlesztésére, tel­jes kiépítésére kell most, a IV. és az V. ötéves tervben a pénzt áldozni. Mivel a tisztasági fürdők Iránti ke­reslet évről évre csökken, a vegyes strandfürdők létesí­tését érdemes szorgalmazni. 265 helységben érdemes új fürdőt építeni ? A fürdőtérkép tanúsága szerint hazánkban 265 olyan település van, ahol — a megnövekedett idegenfor­galom és belföldi igény mi­att ‘— érdemes fürdőt épí­teni," ami nemzetközileg is jelentős dolog. A megfontoltság azt dik­tálja : Hévíz, Hajdúszobosz­ló, Harkány, Gyula és Mis­kolc-Tapolca élvezze az el­Augusztus 10-én, csütörtö­kön délután öt órakor kiállí­tás nyílik a nyíregyházi Benczúr Gyula-teremben. A Képcsarnok és az Iparművé­szeti Vállalat kilenc fiatal képzőművész — ötvösök, ke­ramikusok, textiltervezők — munkáit mutatja be az" ipar­művészet és a lakáskultúra témakörében. A kiállító mű­vészek valamennyien fiata­lok, harminc év körüliek, s sdknek kijáró előnyöket a további fejlesztésben. Ezek a fürdők már a nemzetközi rangot is elérték. Érdemes foglalkozni a nyíregyháza­sóstói, a kaposvári, a győri, a szentes-csongrádi, a bükki, a mezőkövesdi, a sikondai fürdők továbbépítésével. Még komplettebbé kell tenni a kecskeméti,, a zalaeger­szegi, a szolnoki, és az egri uszodát. A tervezők 265 helyiség­ben javasoltak új fürdőépí­tést, de ebből pillanatnyilag csak 40-ben vannak meg a műszaki és építési feltételek. Ebből a 40-ből választ ki a közeljövőben az OVH ötöt-hatot, ahol megindulhat a munka és az állam is ki­nyitja a költségvetés „kasz- száját”... Gyógyító erő ? Sok a magyar hévizekről a szóbeszéd. Valójában, mit tudnak? Erre is válaszolnak a különböző vizsgálatok. Ér­demes megtanulnunk, hogy például a 26 C-fok fölötti hőmérsékletű vizet lehet csak termálvíznek nevezni. A magyarországi kutak át­lagos hőfoka 35—50 C-fok. de a gyulai víz például 94 C-fokos. Hazánkban szigorú­an vizsgálják a gyógyvize­ket. Ezt a rangot csak nehe­zen adja meg az Egészség- ügyi Minisztérium és csak annak a fürdőnek. illetve víznek. amelynek műszaki, kémiai feltételei az előírá­soknak megfelelnek. Gyógy­víz például a parádi, a szoboszlói és a hévízi víz. Az európai államokban jó híre van a magyar hévizek­nek, s egyre többen szeret­nének fürdőinkbe eljutni. Gazdagok vagyunk e téren, de kiaknázásuk, okos fel- használásuk még hátra van. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési terv jó ala­pot ad arra, hogy megtud­juk, milyen vizeink vannak, és hogyan gazdálkodjunk ve­lük a jövőben, (sz) mér több hazai és külföldi kiállításon szerepeltek. Bal- czó Edit, Gecser Lujza, Hor­váth Szabolcs, Kányák Zsó­fia, Koleszár Arany, P. Ko­zó Erzsébet, Lehoczky Já­nos, Majoros Árpád és Tolnai Katalin közös kiállítását Ga- rányi József Munkácsy-díjas keramikus művész nyitja meg, amelyet a közönség augusztus 26-ig tekinthet meg. iparművészeti bemutató Nyíregyházán A tárgyalóteremből A párnát is eladta, hogy ihasson A ház kétvégű. Középen a konyha, hátúi szoba, elől pedig a „tisztaszoba”. Nem­rég még nádfedél borította, de egyszer csak hazajöttek a gyerekek és cseréptetőt ra­kattak. Nem ők rakták, ra­katták. de azért haza kellett jönni. A pénz miatt. Haza- küldeni nem merték. Az any­juk miatt, — Elinná az kérem. Krisz­tusról a köpönyeget is. Azt mesélik, hogy még a párnát is eladta, hogy ihasson. A gyerekek meg éhen halhat­nának. ha a nagyanyjuk nem adna nekik enni. — Hogyne ismerném. Egy ilyen kis faluban mindenki ismer mindenkit. Bizony elég sokszor berúgott. Most. mió­ta a fiát elvitték, meg hogy tárgyalásokra jár. azóta nem láttam részegen. — Nemcsak ő a hibás, az ura is! Alig jár haza. Pénzt is csak úgy kapnak, ha letilt­ják tőle és a vállalat haza- küldi. Nyírtassi asszonyok véle­ménye volt ez a 43 éves P. J.-néról, akit ifjúság elleni bűncselekményért állítottak bíróság elé. Az asz- szonvnak 8 gyermeke van és ebből 5 fiatalkorú, akikről alkoholista anyjuk nem gon­doskodott. — Egyszer éjfélkor ránci­gái tam ki a gyerekeket egy csutkakúpból. Azt hittem, megint valami disznóságon törik a fejüket, aztán kide­rült. hogy az anyjuk kicsuk­ta őket Otthonról. Meg is látszik ez a nevelés a gyere­keken. Nagy István pedagógus, gyermek- és ifjúsági nevelő mondja, hogy két fia közül egyik négyszer, a másik két­szer ismételt osztályt, rend­szertelenül jártak iskolába, inkább csavarogtak. — Reggel ötkor, mikor me­gyek a falu végére kinyitni az italboltot. már az utcán csavarognak — mondja Pe- thő István. Egy időben az egész falu P.-né két fiáról beszélt. Nem­csak a csavargás miatt, ha­nem mert loptak is. A fiúk nemcsak zsebből loptak. Betörtek a cukrász­dába, az italboltba. a tej­boltba, aztán az egyik csa­ládhoz — ide mint a nagy betörők: falbontással!!! — és összesen 12 ezer forintot lop­tak el. Aztán a nagyobbik fiút elítélték, most a fiatal­korúak börtönében van, a kisebbiket pedig állami gon­dozásba helyezték. Hogy válhat egy asszony alkoholistává? Szilágyi Jó­zsef tanácselnök és Nagy István tanár mondják el az előzményeket. A férj Pesten dolgozik, ritkán jár haza. a fizetését sem küldi a család­nak. Az asszony bánatában kezdett inni, úgy 5—6 évvel ezelőtt. Az utóbbi időben pe­dig már annyira ment a do­log, hogy mindennap berú­gott. — Nem egészen szabályo­san, de egy határozatot hoz­tunk, hogy az italboltokban nem szolgálhatják ki. Meg kellett tennünk a család ér­dekében. — Amikor először bejött hozzám az italboltba a hatá­rozat után, félrehívtam és megmondtam neki, hogy ide többet ne jöjjön, mert nem adok semmit és nem akarom mások előtt megszégyeníteni. Azóta egyszer sem jött be. Egyszer azért észrevettem, hogy valaki ki akart vinni az utcára két féldecit. Neki akarták vinni, de nem en­gedtem — mondja Kiss László italboltvezető. P.-né azért tovább ivott. Elég sok bor terem a köz­ségben és házakhoz járt. — Énhozzám járt bort in­ni. Idős vagyok már, és nem mertem azt mondani, hogy nem adok- Féltem tőle, így aztán annyit ivott, .amennyit akart — mondta a tárgya­láson özv. Vass Ferencné. Nemcsak ez az egy lehető­sége volt P. J.-nénak az ivás- ra, hiszen a fűszerboltok­ban. a vegyesboltokban is lehet dugaszolt bort, pálin­kát venni. Innen pedig nem lehet kitiltani senkit. P. J.-néért, a gyerekeiér1 összefogott szinte az egész község. Pedagógusok, tanácsi dolgozók, szomszédok jártak hozzá, próbálták meggyőzni, de nem sikerült. Első gondol­kodásra csak az késztette, amikor a fiát letartóztatták most pedig őt is elítélte a bí­róság ifjúság elleni bűncse­lekményért. Első fokon a kisvárdai járásbíróság 10 hónap szabadságvesztésre ítélte, de a szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidő­re felfüggesztette. A me­gyei bíróság másodfokú ítéle­te alapján 6 hónap börtönt kapott, amelyet le kell tölte­nie és az alatt az idő alatt kényszerelvonó kezelés alá kell vetni magát. Az ítélet jogerős. B. J. MINDENFÉLE Szifon fej Elromlik a szifonfej, kell a szóda, mit tehet az ember, megy a boltba és vesz mási­kat. Negyven forintért. Ott­hon kipróbálja, ds a foi ma­kacs, nem jön a szódavíz. Két hétig bosszúság, s következik a harmadik szifonfej. Újabb negyvenes. A fej működik öt napig, azután elromlik. Ol­vasónk azt kérdi: ki keres mostanában annyit, hogy he­tenként kidobhat ne fyven fo­rintot — csak a szifonfejak- re? Példa „Elnézését kérjük, az épü­letet tatarozzuk” — olvas­hatja járókelő a nyíregyházi városháza alatt. Már látszik, milyen szép. egységes stílusú lesz a műemlékjellegű épü­let homlokzata a tatarozást követően, s ezért is elnézzük a kis kitérőt. De ami példás! a fiatal és kis tanácsi építő­vállalat úgy oldotta meg a munka alatti közlekedést, ahogy előtte még egyik idő­sebb testvére sem a város­ban. Lám, a kicsitől is lehet tanulni. Eldugva Már amikor felállították Nyíregyházán a város nagy munkásmozgalmi mártírjá­nak, Szamuely Tibornak a2 állomás előtt a szobrát, akkor is szóvá tették, hogy maga­sabb talapzatra kellett volna tenni, mert így csak a be­avatottak tudják, hogy hol van. Azóta megnőttek a köré ültetett bokrok, magasabbra, mint a szobor. Meg kellene oldani végre az elhelyezését. De legalábbis néha nyírni is lehetne a bok­rokat. Feledékeuység Valakik megjelentek leg. alább két hete az új Sza- bolcs-száltó előtt — a város­ban ez most már gyakorlat — és felbontották az új jár­dát két helyen is. Azóta nincs gazdája a törmelékku­pacnak. Ott áll két halom­ban a kő és a bitumen össze­történ. Ha már másutt el is nézik az illetékesek, legalább ezt a szakaszt jó lenne rend­be tenni, mert így is kiala­kulhat rólunk egy vélemény a szép számmal megforduló idegenek között. Vagy inkább megrőgződ- het? (kopka) Kár Ötször fordult három hat- tonás teherautó hétfőn a Gépjárműtechnikai Vállalat telepe és a Borbánya mellett lévő szeméttelep között. A rakomány az esztergagépek alól kikerült vashulladék volt, amelyet pillanatok alatt nyelt el a hatalmas gödör. Egy kilométerrel közelebb, egy másik hatalmas kupac ugyanilyen vashulladékot láttunk, bent a MÉH-tele- pen. Ezt egyik honvédségi alakulat katonái szállították és kilónként 37 fillért kaptak érte. Ha nem ismernénk a Gépjárműtechnikai Vállalat anyagi helyzetét, akkor sem értenénk a dolgot, hogy lehet — szerényen számolva is — 10—15 ezer forintot kid 'bni. így azonban egyszerűé’- fel­háborító, mert a kár em- csak a vállalatnak kár. (balogh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents