Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-10 / 187. szám
f#fi! asgusííüs W: KELET-MAGYAROftSEA« 8. »Ida! A pártkongresszus határozatainak szellemében TÖBB MINT MÁSFÉL ÉV telt el a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa óta. Még félidőben sem vagyunk, az eredmények mégis számottevőek. Az élet minden területe igazolja a kongresz- szus határozatainak helyességét. Korai lenne a gazdasági ép i tömünk a valamennyi eredményét összegezni, de tény, hogy mindenfelé új üzemek, létesítmények, objektumok épültek. Közülük az országban már több száz kapcsolódott be újonnan a termelésbe, vagy közel áll a munka megkezdéséhez. Van, ahol most rakják az új üzemek, lakóházak, iskolák, óvodák alapjait, s ha itt-ott az ütem lassúbb, vagy esetleg elhalasztottak valamilyen beruházást, az ismert gazdasági gondok ellenére is az anyagi és szellemi gyarapodás, a fejlődés a fő ismérve mindennapi életünknek. A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödött az egységes szemlélet és cselekvés, javult a vezetés színvonala. A helyi és ágazati vezetők egyre nagyobb gondot fordítanak a gazdasági adottságok kihasználására. E célból került napirendre az üzem- és munkaszervezés problematikája, aminek eredményei a gazdaságosabb'termelésben, a termelékenység növekedésében jelentkezhetnek. A tervek teljesítése, a szükségletekkel összhangban álló termelés emelkedése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az életszínvonal tervezett növekedése 1972-ben is megvalósuljon. A KONGRESSZUS ÓTA számos olyan intézkedés is született, amely a közvélemény óhaját kifejezve gátat vetett az indokolatlanul magas jövedelmeknek, spekulációs törekvéseknek. Rendelet jelent meg a lakás- és üdülőtelek-tulajdon mértékének szabályozására, amely szerint egy családnak csak egy építési vagy üdülőtelke lehet. Módosították a másodállások és mellékfoglalkozások eddigi rendjét, a munkaügyi miniszter elrendelte ezek progresz- szív adóztatását. Intézkedéseket hoztak a magas jövedelmű kisiparosok és kiskereskedők, valamint önálló szellemi foglalkozásúak progresszívebb adóztatására, a túlzottan ma-i gas jövedelmek elvonására. Rendelet született az állami személygépkocsik számának jelentős csökkentéséről. A Vendeletek végrehajtása részben már megtörtént, egyes intézkedések pedig folyamatosan valósulnak meg. A tavalyi esztendő és az idei év első fele gazdag volt az olyan intézkedések és törvények megalkotásában is, amelyek a fejlődés követelményeként vetődtek fel a párt X. kongresszusán. Ezek közül egyik legjelentősebb, hogy az országgyűlés módosította az alkotmányt, figyelembe véve a szocialista építőmunka eredményeként több mint két évtized alatt bekövetkezett társadalmi és gazdasági változásokat, valamint a szocializmus teljes felépítésének követelményeit. Továbbá elfogadásra került az egységes szövetkezeti és az ifjúsági törvény. Egyik a szövetkezeti mozgalom erősödését, továbbfejlesztését segíti, a másik az egész magyar ifjúság helyzetének javítását, jogainak fokozottabb érvényesülését. Ezen túl párt- és állami határozatokban rögzítettek olyan fontos társadalompolitikai kérdéseket, mint a nők helyzetének megkönnyítése, vagy külgazdasági tevékenységünket illetően a KGST-or- szágokkal való kapcsolat tovább erősítése. A Központi Bizottság — épp a közelmúltban — átfogóan megvizsgálta közoktatásunk helyzetét és továbbfejlesztésének irányát. GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK TÉNYEI, és mindezek az intézkedések — csak a leglényegesebbeket érintve is — mutatják, hogy a X. kongresszus elvei, határozatai a gyakorlati megvalósulás útján haladnak. A további fejlődésnek fontos feltétele, hogy építsünk ezekre az eredményekre. Ehhez pedig az is szükséges, hogy a pártszervezetek a mindennapi felvilágosító munkában kellő figyelmet fordítsanak ezekre az eredményekre. Utaljanak a végbement fejlődésre, a megtett intézkedésekre, a dolgozók érdekeit és igényeit kifejező lépésekre. E vonatkozásban csak he-\ lyeselni lehet ezt a munka- módszert, ha a pártszervezetek, a kommunisták a különböző intézkedések kapcsán szűkebb területük, munkahelyük, üzemük, kollektívájuk konkrét eredményeit is elemzik és ennek alapján beszélnek a kongresszus óta megtett útról. Egy ilyen összegezés mindig értékes tanulságokkal szolgál, megerősít igazunkban és újabb sikerekre buzdít. Németh Jenő, az MSZMP KB munkatársa A szótár és a valóság Szakemberek és falupolitikusok Törzsgárda alakul Demecserben NAPONTA INGÁZÓ VASMUNKÁSOK Egy-egy község, ha több munkaalkalmat biztosít a környező lakosságnak, lassan „ipari központtá” alakul. így van ez Demecserben is, ahol a keményítőgyár, a VAGÉP 1. számú üzeme és a ktsz vonzza fctégény. Székely, Nyírbogdány és a környező falvak lakosságát. A beutazás nem gond — jó a vasúti és a közúti közlekedés. Az ingázás alig egy órát vesz igénybe, így a naponta beutazók már nem is számítanak ingázóknak. — Munkásállományunk 59. amelyből nem sok a deme- cseri, de ez nem is érdekes. Nálunk az ingázás nem probléma — mindenki idejében beér az üzembe és ha akar idejében haza is érkezhet — mondta Bárdos Dezső, a VAGÉP 1. számú üzemének megbízott vezetője. Itt inkább a kevés szakmunkás jelent bizonyos hátrányt. Mindössze 22 szakképzett hegesztőnk, lakatosunk van, a többiek segéd- és betanított munkások. — Ha sikerülne megfelelő szakmunkásgárdát kialakítanunk, ütőképes üzem válhatna belőlünk... Igényük nem teljesíthetetlen, elgondolásuk megalapozott. A környéken élő fiatalokra építenének, akik megszokva és megszeretve a munkájukat, a leendő törzsgárdát képviselnék. — Sok a betanított munkásunk, de őket csak a hagyományos szerkezetű színek gyártásánál tudjuk foglalkoztatni. Ha már egy bonyolultabb feladatot kapunk. ..megáll a tudományuk” — mivel érteni kell a műszaki leírásokhoz és olvasni a műszaki rajzokból. Ahol tudnak, segítenek magukon. Továbbképző tanfolyamokat indítanak hegesztőknek, a röntgen alá való hegesztés pontosabb, jobb minőségű eljárását tanulják meg. A központtól is kapnak támogatást. Lehetőségük van a beiskolázásra és így tartják a kapcsolatot az ipari iskolákkal is. A szakképzés fontosságára hívják fel a brigádok figyelmét, hogy mindenki megértse — nem elég az, ha valaki,-érdeklődik a hegesztés iránt, önszorgalomból meg is tanulja a gép kezelését, az elméletet, a változatokat is ismerni kell. — A bonyolulttól mindig idegenkednek, félnek a munkások. Az ismeretlentől, az idegentől félnek. A szaktudás azonban elűzi a félelmet, az egyedi tervezésű szerkezeteket minimális erőfeszítéssel, pontosan és minőségi munkát adva tudjuk elvégezni. Műszaki tanfolyamainknak is ez a célja. Érdekli az embereket és megadja azt a kevés, de fontos ismeretet, ami az alapokhoz, a „tájékozódáshoz” szükséges. Az üzem egyetlen feladata a jó minőségi munka végzése. A terveket negyedévenként a központtól kapják, amit azután a vezető bont le havi teljesítésekre. A kohászati alapanyagok ' rendelésének intézése, a késztermék elszállítása és értékesítése ,ugyancsak a központ feladata. De az már nem mindegy, hogyan készítik el a színeket, az egyedi gyártást igénylő nehéz vasszerkezetet. Azt is az üzemnek kell megoldani, ha az alapanyag rendszertelenül érkezik. A munka nem állhat le, gyors átcsoportosításokat kell előkészíteni, és végrehajtani. A demecseri üzemben még sok „ha”, „jó lenne” és feltételes mód hangzik el beszéd közben, ötévesek még. Ez az az idő, amikor megalapozhatják a törzsgárdát, talán úgy. ahogy szeretnék, hiszen a körülmények, a feltételek mellettük állnak. Balogh Júlia Agronómus. Maga a szó régen benne él nyelvünkben A falusi lakosság körében azonban csak az utóbbi 15 évben vált igazán használatossá. A szócsalád — agronómia, agrotechnika, agrokémia. agrobiológia, agrome- chanika — lényegében most kezd meghonosodni a falun élők tudatában. Az értelmező szótárban az agronómus címszó alatt a következő meghatározást találjuk: „Agronómus: a mező- gazdaság területén, elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemekben működő. tudományosan képzett szakember’. írásunkban arra vállalkoztunk. hogy megnézzük, mennyivel többek ma már mezőgazdasági szakembereink a csak tudományos munkát előtérbe helyező értelmező szótári meghatározásnál. Vizsgálgattuk azt is, hogy a községben, a társadalomban betöltött szerepük merre bővítené ezt az értelmezést. „...akkor vagyunk jó fiúk“ Petneházán, az Uj Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Munka érdemrenddel kitüntetett főagronómusa Koleszár István. Gödöllőn végezte az egyetemet. Alaposan ismeri szakmáját. A szakmával való lépéstartásról így vall: „A szakkönyvekre és a szakfolyóiratokra sem a szövetkezet, sem én nem sajnáljuk a pénzt. Ám ezeket nemcsak megvásároljuk, hanem igyekszünk el is olvasni. A szerzett tapasztalatokat, különösen az újat igyekszünk fel is használni.” Amolyan kutató ember a szakmában is. Levelezik a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárral. Arra szeretné rávenni a gvárat. hogy a szabolcsi dombvidék — a határszerkezet, a szűk dűlők, a jobb erőgép-kihasználás, a kisebb parcellák miatt — a 32 soros vetőgép mellett gyártsanak 16 soros vetőgépet is. A szabolcsi termelő- szövetkezeteknek nagy szükségük lenne erre a könnyebben mozgatható és mozgó vetőgéptípusra. Sok esetben időt és pénzt takarítanának meg vele. De ott van az íróasztalán egy évekre előrelátó munkaerőjelző kimutatás is. Szinte faluja demográfiai térképe, ő már most azon töpreng, hogy mi lesz 1975-ben. amikor a tagságuknak mintegy fele nyugdíjba megy. A belépő fiatal munkaerő ugyanebben az időszakban ennek felét sem fogja meghaladni. És itt valahol az agronómus már kilép szakmája sajáios kereteiből, a közélet sok gondii embertípusa felé. Azt vallja, hogy az agronómusnak egy kicsit közgazdásznak is. kereskedőnek is, pedagógus- ' nak is, de még jogásznak is kell lennie. Különösen egy kis termelőszövetkezetben. És hozzátehetnénk még: falupolitikusnak. Ezt bizonyítja az ő esete is. Mint tanácstagnak választói érdekeit kell szolgálnia. Rajta kívül még két agronómus dolgozik a termelőszövetkezetben. Ök is részt vállalnak a község gondjaiból. Munkájuk elismeréséről kissé keseregve jegyzik meg: ..Munkánk értékelését a tagság, a község az eredményességen keresztül ítéli meg. Ha jó az eredmény, a termés, ha jól alakul a zárszámadás, akkor „jó fiúk vagyunk”. Ellenkező esetben az eredménytelenséget a tagság csakis a mi nyakunkba igyekszik varrni. Ez így igazságtalan. Közösen a munkában. közösen a termelésben, hiszen hajnali négytől sötétedésig együtt vagyunk a szövetkezet földjein.” Társadalmi megbízatások A nyírkarászi Alkotmá- Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben Séra István a íőagronómus. . Mátészalkán végzett középfokú mezőgazdasági technikumot. Tizenöt éve dolgozik a községben. Beszélgetésünk elején arra kértük, hogy sorolja fel társadalmi megbízatásait. Teszi készséggel: járási pártbizottsági tag, községi tanácstag, tagja a Hazafias Népfront községi bizottságának. a sportkör vezetőségének. Három gyerek apja. Szakmai továbbképzését szakkönyvek és szakfolyóiratok olvasásával bővíti. Bár azt is elmondja, hogy nehéz munka közben keilő méri ék ben lépést, tartani az egyre szélesedő szak- irodalommal. ö maga különösen a dohánvszakirodal- mat követi, mivel egyik fő profiljuk éppen a dohánytermesztés. Dohánymérnök továbbképző tanfolyamot is végzett. Mint tanácstag, tanyai körzetet kapott. Van is tennivalója bőven. A súlvmos- tanyaiak egy segélykérő telefont szeretnének. Másutt a jó ivóvízért sarkallják. Mint népfrontbizottsági tag agitál virágos községért, a „tiszta udvar, rendes ház” mozgalomért. Munkahelyén szót emel a nők jobb munkaköri lehetőségeiért. A tanyai iskolában szeretné megszüntetni a nevelőhiányt. Közös erővel azon fáradoznak, hogv életre hívjalak egy felnőtt énekkart. Gondol a közéé»- könyvtár szakkönyvekkel történő ellátására. A járási hivatal segítségével növényvédő tanfolyamokat szerv-jze nek. Kollégáival együtt tanácsokat adnal:, főként g;> r- mölcítermesztésben és állattenyésztésben a község lakosságának. lYányítják a növényvédelmi munkákat, a növényvédő szerek szakszerű alkalmazását. Üt agronómus dolgozik a termelőszövetkezetben. isé- gven párttagok. A társadalmi munka különböző területein találjuk őket. Van köztük még egy tanácstag. egy ÁEÉSZ-vaze tőségi tag. egy KtSZ-vezetőségi tag. é lehetne sorolni a társadalmi megbízatásaikat. Szórakozásra — elmo Vasuk alapján — kevés idő jut, A névnapok azol: ahol néha- néha még’s össze iörtnek. Kamnánvidőben még erre sem jut idő. Tanácsok a lakosságnak Búzakalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Öfehér- tó. Ebédidő van. Az agronómián Török László főkertészt találjuk. Nyíregyházáról jár ki dolgozni. TIT-tng, de ezt nem tudja kihasználni. mert sem a község, sen a termelőszövetkezet nea szervez előadásokat, ahol szakismereteit kamatoztathatná. Az Agrártudományi Eavesület által szervezett előadássorozat mellett a szakkönyvek és a szakfolyóiratok olvasásával képezi tovább magát. Hasznosnak tartja a szakmai bemutatókat és a környező termelőszövetkezetekben tett látogatásaikat. Hét szakember dolgozik a termelőszövetkezetben. Öten közülük . felsőfokú végzettségűek. Nagyobbik felük nemrég került a szövetkezetbe. igv a politikai, társadalmi életből még keveset tudnak vállalni. A lakosságot vlszn’nt pijndenkor . szíveim látják el szakmai tanácsaikkal. Benkő János növénytermesztő agronómus és gépcso- nortvezető vesz részt legaktívabban a község polbikái és társadalmi életében. Tagja a községi tanács végrehajtó bizottságának. Ezenkívül segít a sport- és az MHS7- munkában is. Mint korábbi KISZ-litkár. tanácstagi minőségében többször szót emel a fiatalok kulturáltabb szórakozási lehetőségeinek a megteremtéséért. A beszélgetésekből, a végzett társadalmi munkák sorolásából az derül ki, hogy agronómusaink ma már egyre aktívabban kapcsolódnak be munkahelyük. községük politikai, társadalmi életébe. Ezzel többek, mint az értelmező szótári meghatározás. Sigér Imre A lányt, akiről az alábbiakban szó lesz, nevezzük röviden Elzának. Főleg és elsősorban azért, mert nem így hívják. Nos. abban a kis tiszaháti faluban, ahol Elza él, még az óvodások is ballagnak. Legutóbb, amikor Elza legkisebbik húga ballagott az óvodából, például Elza édesapja gondoskodott róla, bogy a gyerek fel legyen öltöztetve, mint egy kis táncdalénekes- nő. Csak úgy repültek ruhájáról a szalagok. Apró maxiban volt, ezüst cipőcskében. ezüstszállal átszőtt stólát viselt apró kis vállain, karján kis prémecske és csukló- ' ján az egyik híres svájci cég karóraremeke. Aki ebből arra következtetne, hogy apu lángossütő, vagy divatos nőiruhaszabó, az téved. Apu egyszerű termelőszövetkezeti tag, szegény volt a gyermekkora, legyen meg minden legalább a lányainak, mondja. Éppen ezért a ballagás után a kis óvodás meghívta évfolyam- társait — így mondták — egy kis zsúrra (ezt is így mondták, nem uzsonnának). IA lagzi Még ennél is nagyobb port vert fel a faluban Elza legidősebb nővérének az esküvője. A lagzi méreteiről csak annyit, hogy hivatalosan péntek délutánra tűzték ki, mert ugyebár ma már szabad szombat is van és a jó lagzihoz idő kell. Csütörtökön reggel kezdték verni a sátrakat. A sátor- verőknek levágtak két disznót, egy borjút, csapra ütöttek 1—2 hordó sört, és elfogyott vagy 10 liter pálinka is. Ez volt a sátorverés. Délután a vőlegény felutazott Pestre. Valamikor a söriparnál dolgozott, a barátai még mindig ott vannak. Nem ment üres kézzel: magával vitt egy pótkocsis teherautót és több hektoliter sört hozott. Ne szomjazzon a lakodalmas nép. A jó kisüstiről helyben gondoskodtak, mert van a közelben kifőzde. Maga a lagzi természetesen több uisznó levágását igényelte a szüieebb rokonság kebelén belül Tyúkokban és egyéb vízi szárnyasokban valósággal „irtást” végeztek a rokoni asszonynép segítségével. Eizáék udvara majdnem teljesen kiürült az apró jószágoktól. Kiürült a kamra is a befőttektől és a savanyúságtól. A termelőszövetkezet elnöke például nevetve meséli, hogy ő csak hétfőn merészkedett elmenni, elvégre tagról van szó, sok boldogságot kelrelt kívánni a fiatal párnak. Akkor, hétfőn még sem minek sem voltak fogytán, javában állt a bál, húzta a cigány, teltek a pofin rak. Mintha csak éppen elkezdték volna. Sok lány van a családban — rrondta az elnök —, ha mind így ballag, esküszik, nohát az sokba fog kerülni. — Majd beosztom — húzta ki a derekát a házigazda — Elvégre az én lányaim! Elza a nővére lagziján szeretett bele Karcsiba. Kedvei, szelid arcú fiú, a szomszéd falu traktorosa, többször kitúr tették, jól keresett a kombájnolásnál, huzat íe, de rém volt pazarló. Sokat ton ■ tőitek együtt. Két hét múlva előálltak, hogy dk össze akarnak... — Hallani sem akarok róla! — vágott közbe az apa és nem lehetett wie erről többet beszélni. Még anyu csak el-elmon- dogatta a szipogó Elzának, hogy mi az a traktoros. Ki az a traktoros? Majd ha elvégezte az egyetemet és orvosnő lesz, akkor majd mindjárt „ahajt jön a királyfi a hófehér paripán”, azt kelt megvárni. Lttt erre nagy bőgés. Addigra Karcsi is királyfi lesz, hófehér paripája is lesz, de nem jön Elzáért .Az apa hajthatatlan ma« •fidt. Elzának idegenek ny:tct- ■ ák ki a szemét. Logikusán elmagyarázták neki. hegy csak bizonyos időnként tud a prpa annyi összeget gyűjteni, hogy még nagyobb lag- zira teljen belőle, mint a legidősebb lányé volt. Fka otthon rákérdezett ,a dologra. Megértette, hogy valóban így van. A íöbb’t megtette a szerelem. Karcsi és Elza minap megszöktek Pestre. Nagykorúak. Elmentek az anyakönyvvezetőhöz és egvizerűen házasságot kötőtűk Ezt a lagzit megspórolta apu. Mert, ugyebár, arról mái’ szó sem lehet, hogy utólag... A falu most azt lesi. megkapja-e a fiatal pár nászajándéknak a lagzi eddig • ssregyűlt fél árát. A:- sem volna kis pénz. Csak az a baj. hogy már a harmadik lány is szerelmes... tgcaztelyi)
