Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

8. oMaí „Sajnos, nincs11 Gondok és ígéretek a gyermekruházat körül számú cérna és kötött tipe­Szódagyártó helyből kedvelt fürdő Sóstófürdő monográfiája Népszerű útikalauz kedveit pihenőhelyünkről Évenként visszatérő gond a gyermekruha-ellátás. A legifjabb korosztályhoz egy kicsit mostoha az ipar, a nagy- és kiskereskedelem, sokszor halljuk a gyermek­ruházati szaküzletekben: „Sajnos, nincs!” Az idén va­lamit javult e téren a hely­zet, de még mindig szép számmal találunk árut a hiányzó cikkek listáján. Jól mutatja ezt a Szabolcs-Szat- már megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat első fél­éves mérlege is. Az év ele­jén tervezett 23 millió fo­rint értékesítési tervet, 22,8 millióra teljesítették! A tervkiesés nem nagy összeg, annál nagyobb azon­ban az elmaradást okozó hiányzó áruk listája. Az első fél évben a konfekcióáruknál sokszor hiányzott a leány, és bakfis ballonkabát, 6-tól, 8-as nagyságig fiúöltöny, sötétkék rakott szoknya, valamint a gyermek fehér térdzokni. A cipőfajtáknál is, — hogy a kereskedelem nyelvén szól­junk — sokkal kevesebb volt a kínálat, mint a kereslet. Sokszor nem lehetett kapni az üzletekben a leányka fél lakkcipőből és a leányka­szandálból 31-től 38-as számig, valamint az egész, nyitott gyermekcipőkből. Legrosszabb a helyzet a bébiáruknál volt. íme a hiányzó cikkek listája: feles Lényegesen javult az épí­tőanyag-ellátás Szabolcs- Szatmár megyében. A ko­rábbi évekkel szemben a TÜZÉP Vállalat telepein az idén már nem voltak hiányzó cikkek, egyedül csak a palá­ból volt kevesebb a szüksé­gesnél. Az elmúlt években hiány jelentkezett cementből, kavicsból, falazóanyagokból, a téglából és a blokkból, va­lamint a parkettából és a falburkoló csempékből ele­gendő mennyiség állt a vá­sárlók rendelkezésére. A vállalat telepein az el­múlt évi 53 ezer tonna ce­menttel szemben az idén 54 ezer tonnát, falazóanyagok­ból 46 millió darab helyett 49 milliót, cserépből pedig a tavalyi 3,8 millió helyett 4,5 millió darabot értékesítettek. Közel kétszeresére emelke­dett a falburkoló csempék mennyisége is. Az 1971. évi 28 ezer négyzetméternyi csempével szemben most 42 ezer négyzetméternyit adtak ót az éűitkezöknek. Pedig az árvízi újjáépítés már befeje­ződött megyénkben, így er­re a részre kevesebb építő­anyag kellett. Jól mutatja ezt a csengeri és a fehér- gvarmati TÜZÉP-telep első félévi forgalma is. jelentő­sen visszaesett a kereslet. Rendkívül alacsony a vízál­lás megyénk folyóin. A Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóságtól kapott tájékoztatás szerint mind a négy folyón hosszú hetek óta „tartja ma­gát” az alacsony vízszint. Hogy ez egyidőben, egyszerre következett be — ez is rend­kívüli. A korábban észlelt, hasonlóan alacsony vagy ! alacsonyabb vízállásokat a négy folyón egymástól eltérő években mérték. Az igazgatósághoz beérkező és az ott összesített vízállás- jelentések adatai most kizáró­lag mínusz értékűek, így jegyzik például, hogy: a Ti­sza, Tiszabecsnél —109 cen­timeter ...a Szamos, Komlód- tótfalunál —45 centiméter., és így tovább. Ez azonban inkább a szakembereknek vagy a hajósoknak mond kö­zelebbit. A Kraszna vízállása Áger- dőmajornál ugyancsak mind­össze 16 centiméterrel maga­sabb az eddig tapasztalt lég­go, frottír- és Krisztina-napo- zó, leányka Krisztina- és krepp-pizsama, fiúpizsama, fiúkardigán 1-től 6-os nagy­ságig, leányka- és fiúpulóve­rek, Krisztina-napozó, 1-től 5-ös nagyságig, fiú rövidujjú ing, 1-től 3-as számig, vala­mint 1-es fehér harisnya- nadrág. Ezek mellett sok kívánniva­lót hagy maga után a gyer­mekruházat választéka. A megnövekedett igényekkel szemben nemigen tart lépést az ipar és a nagykereskede­lem. Jól mutatja ezt az is, hogy amíg korábban az olcsó, gyengébb minőségű árut ke­resték, most inkább a drá­gább, de szebb, ízlésesebb, jobb minőségű árut választ­ják, ezek a cikkek lettek a „slágerek”. Az olcsó áru nagy részét, akár ki is lehet vonni a forgalomból. A gondok megszüntetésén és a választék bővítésén az első fél év során sokat fára­dozott az iparcikk kiskeres­kedelmi vállalat. Kapcsolatot teremtettek több, más me­gyei nagykereskedelmi válla­lattal és több szabolcsi, gyer­mekruhát és -cipőt gyártó üzemmel. így például árut kaptak a Nyíregyházi, a Má­tészalkai és a Fehérgyarmati Háziipari Szövetkezettől, a Kisvárdai Ruházati Szövet­kezettől, s a Rakamazi Ci­A jó építőanyag-ellátás el­sősorban a Szovjetunióval és Romániával kötött kishatár- menti árucsere-szerződésnek köszönhető. A hiánycikkek­ként jelentkező anyagokból a TÜZÉP Vállalat a szomszé­dos országokból a szükséges mennyiség 25—30 ‘százalékát importálta, elsősorban kismé­retű téglát, falazóblokkot és parkettát vettek át. A továb­bi árucsere-forgalom javítá­sára nemrég küldöttség járt Szabolcsból a romániai Szat­márnémetiben. Ezt a látoga­tást augusztus 9-től viszonoz­zák szomszédaink, amikor részt vesznek a Sóstógyógy­fürdőn megnyitásra kerülő árubemutatón. A tárgyaláso­kon a tervek szerint további árucseréről kötnek szerző­dést. Romániából további tégla­szállítmányok és padlóburko­ló mozaikok érkeznek majd Szabolcsba. Szó van arról is, hogy a TÜZÉP akácalap­anyagot szállít Szatmárné­metibe. s ott parkettát ké­szítenek belőle, amit szintén megyénkben hoznának for­galomba. Ezért cserébe nike­celt. nádárukat és poliészter hullámlemezeket adna Sza­bolcs. A TÜZÉP-től kapott tájé­koztatás szerint az idén kü­alacsonyabbnál. A szeszélyes, mélységét tekintve nagyon változó medrű folyónkon szá­mos helyen át lehet lábalni. S bár, ez, a megfigyelések szerint a Krasznánál nem ritka, de az igen, hogy most a gázlókon egyes helyeken csupán bokáig ér a víz. A folyók vízhozama is rendkívül lecsökkent, érthe­tően. A Túron, Garbóiénál 240 liter, a Krasznán, Áger- dőmajornál pedig mindössze 50 liter vizet szállított a folyó másodpercenként a közelmúlt napokban. A hét második felében a folyók vízgyűjtőjében — s elsősorban a felső szakaszo­kon — lehullott 10—50 milli­méter csapadék hatására né­mi vízszintemelkedéíj várható vasárnaptól. Az előzetes szá­mítások szerint néhány tíz centimétert, legfeljebb fél métert áradnak majd folyó­ink. pész Szövetkezettől. Emellett más megyei üzemtől is vet­tek ót gyermekruhát, így többek között a Fővárosi Kézműipari Vállalattól és a Budapesti RAMONA Szövet­kezettől. A más megyei nagykeres­kedelmi vállalatokkal, a gyártó üzemekkel és a Sza- bőlcs-Szatmár megyei Ipar­cikk Nagykereskedelmi Vál­lalattal jó kapcsolatot alakí­tottak ki, így várhatóan a második fél évben klevesebb áru lesz a hiánycikkek listá­ján. A konfekcióárunál, pél­dául a ballonkabátból az ed­digi 80—85 százalékos ellátás helyett, 95—100 százalékos el­látást ígér a kisker. A gyer­mekcipőkből a helyi nagyker jobb, megfelelőbb kínálatot ígér. Javulás várható a bébi­áruknál is. Itt azonban a kötött ruháknál továbbra is marad minden a régiben, mert az ipar kevés alap­anyagra hivatkozva csak hiá­nyosan tudja a megrendelé­seket kielégíteni. A választék javításánál az érdekelt vállalatok úgy kí­vánnak segíteni, hogy újra bevezetik a három évvel ez­előtt megszüntetett börzéket, az árubemutatókat, amelyen az iparcikk kiskereskedelmi vállalatok kiválasztották a nekik megfelelő gyermek­ruhákat. B. D. lönböző szolgáltatásokat is bevezettek megyénkben. Kor­látlan mennyiségben áll ren­delkezésre oltott mész, s köl­csönöznek az építkezésekhez emelőgépeket és állványokat is. A lakosság az ilyen igé­nyével az árusítótelepek ve­zetőit keresheti rríeg. A vá-' sárlókkal való jó kapcsolat kialakítására "anysgtnegren- deléseket is elfogadnak a vállalatnál. Egy-egy építke­zéshez szükséges anyagok le­szállítására megállapodást kötnek, s folyamatosan biz­tosítják a szükséges árut. Pénteken hirdetett ítéletet másodfokon a megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa két fiatalkorú bűnöző ügyé­ben, akik jó két hét leforgása alatt összelopkodtak mindent, ami a kezük ügyébe került. Az egyforma idős fiúknak a lopáson túl is sok közös vo­nása volt: egyikük sem vé­gezte el a nyolc általános is­kolát és mindketten a csavar­gás miatt kerültek állami gondozásba. A budapesti intézetben kö­tött barátságot egymással Tóth István és Bangó László 17 éves fiatalember. Tóth va­lamivel előbb került az inté­zetbe és gyakorlata volt már a szökésben, így ő javasolta Bangónak, hogy szökjenek meg. Nem mintha Bangó so­se próbálkozott volna ilyes­mivel: az ő papírjain is 14- szeri szökést tartanak nyil­ván. így indult el a két fiú a múlt év októberében Nyír­egyházára, mert Tóthnak itt él egyik rokona. Nem sok időt töltöttek tét­lenül, már 24-én este meg­kezdték tevékenységüket. A KEMÉV Orosi úti üzemi konyhájába próbáltak be­jutni az ablakon, de miután így nem sike­rült, egy már út közben lo­pott vésővel és kalapáccsal fel feszítették a konyha ajta­ját. Találták egy vaskazettát, kivitték az udvarra, kinyitot­ták és elvitték a benne talált 34 forintot. A bélyegzőket és a papírokat szétszórták az udvaron. November 3-ig kellett csak várni, hogy ismét lopni in­Kelet-Magyarország is­mert fürdőhelye, a Sóstó az utóbbi években nemcsak sok ezer vendéggel gazdagodott, hanem a napokban elkészült és rövidesen az érdeklődők kezébe kerül a fürdőhely mo­nográfiái jellegű „életrajza” is. A sóstói útikalauz 50 ol­dalon, zsebformátumával minden fontosat elmond a nyíregyházi „oázisról”. Föld­rajzi, gyógyító és turisztikai, művészettörténeti értékeit éppúgy, mint irodalmi, törté­neti tudnivalóit. Mindezt szí­nes, eleven stílusban, olvas­mányosan. Mátyás óta ismert Sóstó létezéséről már Má­tyás korában is tudtak. A tó az erdővel együtt egykor a Károlyi és a Dessewffy csa­lád birtokában volt. Tőlük váltotta meg a város két részletben, az 1804-es és az 1824-es örökváltsággaí. Ettől az időtől tartozik a tó és kör­nyéke közigazgatásilag is Nyíregyházához. Egy 1471. évi határ járási jegyzőkönyv Sóstó néven említi, és száza­dokon át így hívják. A Sóstó név 1784-ben, egy II. József idejében készült katonai tér­képen is felbukkan. 1927-ben a fürdőt hatóságilag is gyógy­fürdővé nyilvánították. Belelapozva a sok képpel, illusztrációval ellátott úti­kalauzba, sok arcát mutatja Sóstó. Tudjuk-e, hogy a sós­tói park több botanikai ér­dekességgel is meglepi a lá­togatót? Itt található a nyír­ségi hárs, igen szépek a való­ságos fává nőtt líciumok li­ánszerű tömegei. S nem új­donság-e sokak számára, hogy a tó mai alakját az 1928—29- es években nyerte el. a ha­laszthatatlan mederrendezés után, amikor a város szegé­nyeiből' inségpénzen kubi­kosokat toboroztak. Az ő ne­jhez munkájuk nyomán bon­takozott ki a Sóstó mai képe. rÍA tóba kora tavasszal a ko­pár sóstóhegyi homokbuckák­ról az északi, északkeleti sze­lek nagy tömegű homokot szórnak, ezért viszonylag ha­mar feltöltődik, s rendszeres karbantartásra szorul. Az utolsó kotrást 1967-ben vé­gezték. A tó szikes vizének dúljanak, de ekkor aztán egy alapos sorozatot kezdtek meg. Este beállítottak egy házhoz és egy baltát kértek a gazdá­tól. Megkapták, de mielőtt ki­jöttek volna az udvarról, „há­lából” ellopták a gazda sze­kéren lévő nagykabátját é. a kocsi viharlámpáját. Ezzel persze az estének még nem volt vége: a kölcsönkért bal­tával felfeszítették a Vörös­hadsereg útján lévő élelmi­szerpavilon ajtaját és 610 fo­rint értékű árut elloptak. A tokaji aszút és a csokoládét a rokonokkal együtt meget­ték, a Superfilt szipkát pedig 10—20 forintjával eladták al­kalmi ismerősöknek. Másnap egy férfikerékpárt pillantottak meg a Bocskai úti italbolt előtt. Elvitték és és úgy elrejtették, hogy még a nyomozás során sem sikerült megtalálni. Ezt a te­repet nagyon megkedvelték a fiúk, mert másnap ismét er­re jöttek és most a húsbolt elől vittek el egy női kerékpárt. Sőt, mivel három a magyar igazság, még aznap — és ugyanitt — egy másik kerék­párt is meglovasítottak. Az aznapi termésből így már mindkettőjüknek jutott, így kerékpárra ültek és a város­ban furikáztak. A Derkovits utcára értek, amikor egyikül; felfedezett egy jobb biciklit, elvitték és otthagyták helyet­te amit a húsbolt előtt lop­tak. Ez a lopásuk azonban nem valami szerencsésen si­került, mert a tulajdonos ész­revette és utolérte őket. Ezután a Toldi utca kör­nyékén csavarogtak. Benéz­gyógyító hatását már régeb­ben felismerték, egy 1852-es feljegyzés szerint „gyógyereje csúz, köszvény és bőrkités- ben hasznos.” Gyógyító víz Talán az is szokatlan a mai embernek, hogy az ősi sóstó lapos partjain nyáron nagy területeken „virágzott” ki a sziksó, s a szódagvártás a XVIÍI. század végén jelentős volt. A szódagyártás majdnem 100 évig virágzó iparág volt Sóstófürdőn. A tó nevének elterjedéséhez, rangjának emelkedéséhez a szódagvártás is hozzájárulhatott. Képet kap az olvasó a Sóstó neves, régi épületeiről, emlékeiről is. A Sóstó egyik legidősebb épü­lete a kádfürdő. Hogy mikor létesült, arra nincsenek pon­tos adatok, de az tény: 1805- ben a szódagyár szomszéd­ságában már 4 káddal mű­ködő fürdőház állt. Megelevenedik a Krúdy- szálló. a jellegzetes víztorony, a Svájci-lak. a székelykapu. a régi és az úi szobrok törté­nete. Bepillanthat az érdek­lődő a Sóstó és környezete geológiai felépítését szemlél­tető térképbe, a termálme­dencék vegyi összetételét is megismerheti, amelyet az Or­szágos Balneológiái Kutató Intézet az ásványos gyógy- és hévizek jódos-brómos cso­portjába sorolt. Vizében ra­dioaktivitás is kimutatható. Jód- és brómtart^lmánál fog­va bel- és nőgyógvászati célokra, légző- és mozgásszer­vi betegségek gyógvítá-ára használható. Ivókúraként hörghurut, gyomor-, en»még- betegedések esetén fejt ki gyógvító hatást. Sokan emlékeznek még az első termálkútra p™" igen sok látogatója akadt, va­lósággal új fejezetet nyitott 1957-ben a Sóstófürdő törté­netében. A szikes vizű evóav- taváról számon tartott Sóstó belépett a hazai termálfür­dők sorába. Már 195l’-ban megépült a ma is népszerű. 1000 köbméteres, hatszögletű medence, 1960-ban pedig nemzetközi szabvány szerint átadták rendeltetésének a 2000 köbméteres úszómeden­cét. Ezzel egyidőben a parkot tek egy udvarra, megláttak egy Komér motort, megtet­szett nekik, hát azt is el­lopták. Az úton azonban egy kis baj történt, a motor ugyanis nem indult be, így mindketten gyalog mentek az Arany János utcán — termé­szetesen magukkal vitték a motort és kerékpárt is. Vesz­tükre. Egy rendőrségi autó jött ugyanis Velük szemben és feltűnt a rendőröknek a két fiú. Igazoltatni akarták őket, de Bangó eldobta a ke­rékpárt és futásnak eredt. Tóthot bevitték ,a rendőrség­re, Bangónak azonban sike­rült megszökni. Nyíregyházán túl kockáza­tos lett volna maradni, meri sejtette, hogy keresni fogják, ezért Hevesre utazott a nagy­bátyjához. A család befogad­ta, néhány nap múlva azon­ban őket is meglopta. Egyik este a nagybátyja — felesé­gével együtt — elment ott­honról és Ban<ró egvedül ma­radt nagybátyja édesanyja val. Lefeküdtek és amikor a: idős asszony elaludt, a „ven­dég” megfogott egy táskára való diót, egy öltönyt, egy pulóvert és egy télikabátot, aztán elutazott a rokonoktól. Nógrádbercelen sikerült a rendőrségnek őrizetbe venni. A két fiatalkorú fiút a me­gyei bíróság 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte és 2 évre eltiltotta őket a köz­ügyek gyakorlásától. A sza­badságvesztést a fiatalkorúak börtönében kell letölteni. Az ítélet jogerős. (balogh) is rendezték, utakat, kabinso­rokat építettek. 19Ö(i-ban pe­dig az úszómedence mcllítt 1000 férőhelyes korszerű le­látót adtak át, elkészült a kényelmes nagy öltöző, s a főbejáratnál lévő vendéglátó- helyi ségek. A fürdő híre, vonzereje ro­hamosan nő, a korábbi évek néhány ezer vendége helyett 1960-ban már 1,2 millió, 1970 - ben pedig másfél millió ven­dég kereste fel. A külföldi turisták napjainkban kezdik felfedezni, s ma már nem rit­kaság az itt pihenő csehszlo­vák, német, lengyel turista. A Sóstó az évek során nem­csak természeti szépségekben, fürdőzési és pihenési lehető­ségekben gazdagodott. Itt *u- pott helyet az anyás csecse­mőotthon, szépen gondozott parkjában 1966-ban helyez­ték el Somogyi Árpád Mun­kácsy- és Kossuth-díjas szob­rászművész „Anya gyermeké­vel” című szobrát. A KISZ-tábór és környéke is a mai Sóstó arculatához tartozik. A homokgyűrűből épített „aréna” ma sportolási célokat szolgál. Az 1914-ben épült Szeréna-lak ma a me­gyei tanács gyermeküdülője. A rendezési terv alapján az épületet lebontják és helyé­re szabadtéri színpadot épí­tenek. A Blaha-dombon van az idegenforgalmi hivatal Fenyves turistaháza, ahol 1970-ben a 30-as években Sóstón volt művésztelep ha­gyományait felelevenítve, lét­rehozták a sóstói művésztele­pet hazai és külföldi alkotók számára. Ma már számos üdülőt is számon tart a Sóstó: itt van a megyei tanács üdülője és továbbképző intézete, az épí­tő- és szerelő vállalat üdülő­je. a gumigyár háromszintes üdülője. A szabadtéri néprajzi múzeum hamarosan Sóstófür­dő legérdekesebb látványos­ságainak egyike lesz. Felépí­tik a Nyírség, Szátmár, Be- reg és a Rétköz jellegzetes lakóházait, gazdasági épüle­teit, felszerelve e tájak em­berének mindennapi haszná­lati eszközeivel, szerszámai­val. A leendő skanzen mö­gött, a kisvasút nyugati olda­lán helyezkedik el az 1988- ban átadott 200 személyes szociális otthon. fák, virágok Sok érdekes tudnivalót tar­talmaz még az útikalauz, a múlt és a jelen mellett egy kicsit a jövőt, a várható fej­lesztés főbb vonalait is meg­rajzolja. A sóstói erdő fáiról, virá­gairól, természeti ritkaságai­ról megtudhatjuk, hogy külö­nösen széppé teszi az erdőt, hogy a sudár tölgyek lombko­ronája alatt az éghajlati övünkre jellemző második emeletben gazdag cserjeszint alakult kt. A fák többsége, 54 százaléka kocsányos tölgy, 26 százaléka akác, a többi óriás nyár, mezei szil, vöröstölgy. A cserjék között még jellem­ző a fagyai és bodza, a* őszre piros bogyót érlelő ká­nyafa, vagy vadlabdarózsa, a fekete bogyójú ostorménfa, a galagonya, a vörösgyűrű som és a papsipka, vagy kecske­rágó. Egy feljegyzés szerint az erdőben 350 virágos nö­vény élt. Az erdő növekvő forgalma, zaja egyre kedve­zőtlenebb az állatvilág szá­mára. Jelentősebb vadjai: az őz, a nyúl, a fácán, a fogoly, a róka. Az őzek, a nyulak számát, elég gyakran állat­balesetek tizedelik... A Sóstófürdőről szóló úti­kalauzt Csallány Géza szer­kesztette. A megyei idegen- forgalmi hivatal megbízásá­ból, a Nyíregyházi Városi Ta­nács anyagi támogatásával a megyei lapkiadó vállalat ad­ta ki. Szerzője Kuknyó János, a fotókat Elek Emil, Gyökér László, Hammel József és Kuknyó János készítették. A borítót és a térképeket Pris- tyák József tervezte, az il­lusztrációkat Huszár István készítette. Az útikálauz 5000 példányban a Nyírségi Nyom­dában készült, ízléses, szép kivitelben. (*J J avult az építőanyag-ellátás A kishatármenti forgalom kedvező halasa ALACSONY VÍZÁLLÁS Át lehet lábalni a folyókon (b. d.) A tárgyalóteremből liiuknl loplak CTLET-MAGYAROSSZÁfl 1 ÍTO. íuguszfcs 8:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents