Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-31 / 205. szám
5. of«»! Jegyzetek: Tapasztalatcserék — helyben Senki sem próféta saját hazájában — ma- let, olyan jó gyakorlat, amit ebben a me- kacsul tartja magát napjainkban is e koz- gyében másutt ne tudnának, mondás szelleme. Mert mi mást tételezhet Hogy miért foglalkozunk most ezzel a fel az ember, ha olyasmit tapasztal, ami témával, azt más terület tanulságai is alá- sajnos ezt támasztja alá. Itt van mindjárt a húzzák. Panaszkodnak a megyében lévő nagykállói kulturális társulás esete. A na- mezőgazdasággal foglalkozó tudományos pókban hangzott el némi nosztalgiával az emberek is. Jönnek az ország — s Európa ottaniaktól, hogy sok mindent csináltak az----legkülönbözőbb részeiről, hogy ellessék a utóbbi években. Sok olyat, amire — s mél- szabolcsi alma-meggytermesztés, a burgo- tán — felfigyelt az ország. Vezércikk jelent nyatárolás legújabb módszereit. Csak eppen meg nagy lapokban, méltatták a társulás Szabolcsból nem — vagy alig — jönnek, szerepét szakmai folyóiratok, országos an- Hívnak előadókat a legkülönbözőbb egvele- kétot, tapasztalatcserét szerveztek, hogy mekről, kutatóintézetekből, csak a helyiek megismertessék a nagykállói sikereket más nem kapnak meghívást a megyébe. Élmen- megyében dolgozó népművelőkkel, s számos nek Keszthelyre, Dunántúlra, még külföldmás fórumon is kimondták, amit Kallóban re is módszerekért,. csak azokat nem veszik megcsináltak, az követésre méltó. igénybe, amelyek pedig itthon már jól beAzt gondolhatnók, hogy ezek után már váltak. természetes, ha elmennek a tapasztalatokért Tr hasofló jelens®g az iparban is. , . ... ,, ,, . , Vannak jo példák megyei üzemekben valmaguktol is az illetékesek azokhoz, átültnek íalatoknál a munkaszervezés, üzemszervesikerült. S nem tévedünk: az ország legkü- zés javítására, az ügyvitel korszerűsítésére, lönbözőbb részeiből jártak ott az elmúlt év- ® a hasonló profilú társcégek illetékesei ben is, s jönnek idén is megtudni, hogyan si- mégis úgy gondolják, hogy itthon nincs kikerült az erőket úgy összpontosítani, hogy tói és mit tanulni, mennek máshová, képesek legyenek a község művelődésügyét^ Lám, vannak hazai próféták is. Mindin- magasabb szintre emelni. Jöttek Budapest- kább érdemes körülnézni, mert egyáltalában ről, Debrecenből, Hevestől Vasig. Csak egy nem szégyen tanulni ott sem, ahol az em- helyről nem mentek: Szabolcs-Szatmárból. bér él és dolgozik. Attól nem tűniktapaszNyilvápvalóan úgy gondolhatták, hogy talatlannak, ha saját megyéjében is körül- Nagykállóban nem születhet olyan okos öt- néz. - / A MEGYEI KÓRHÁZ HŐENERGIA- ÉS MELEGVÍZ-E LLATAsAT három öltonnát pakurafűtésű -kazán biztosítja. Ezekben a- napokban felváltva végzik a kazánok nyári karbantartási munkáit. (Elek Emil felvétele) Tisfeoha(e*cr vizsgálat, 1 400 felelősségre vonás fél év alatt Az építőipar változásai Erre következtethet a szemlélődő, aki a szabolcsi építőipar változásait valamennyire is figyelemmel kíséri. Jó úton haladunk,' mert elindultunk a helyes vállalati magatartás felé. Nem mondható, hogy minden rossz, ami eddig volt. De volt benne bizony sok olyan negatívum, amely hosszú távon semmiképp sem tartható, mert nem volt érdeke sem a megyének, sem a beruházónak, sem a kivitelezőnek. Nem is olyan régen még az a szólás-mondás járta, hogy „Tiszteld kiviteleződet, mert úgysem kapsz másikat”. Ma már ez nem egészen így van. Módosulhatna ez a rtion- dás úgy is — s ez lenne a legoptimálisabb — hogy „Tiszteld kiviteleződet, mert az pontos, s kiváló minőségű munkát végez, mert az nem számláz többét annál, ami jár, ' s elvállalja a kevésbé jövedelmező, de egyes helyeken olyannyira fontos munkákat is...” Honnan ez a változás? A gyakorlatból. Gazdasági életünk változásaihoz tartozik, hogy el kellett dönteni: vagy mindent elkezdünk és semmit sem fejezünk be határidőre, vagy kevesebb beruházásba fogunk, de azt maradéktalanul elvégezzük. Az utóbbi mellett döntöttek az illetékes szervek, s bár megyénket — amelynek még sokáig szüksége van az extenzív fejlesztésre is — néhány beruházás elmaradása kellemetlenül érintette, azért a pozitív változásokat is észleljük. A változások jelei, hogy építőipari vállalataink ma már keresik a megrendelőt. Ma már lehet velük tárgyalni a kezdésről, a befejezésről, az árakról is, s a beruházó nem kénytelen szerződés nélkül is belemenni az építés megkezdésébe, vagyis nem kötele zsákbamacskát játszani. Javul a kivitelez és a beruházó közötti kapcsolat, s a beruhá zási szakembereknek az építkezés minőségé vei kapcsolatos észrevételeire is legtöbbszo pozitív a válási. Lassan létrejön az építési piacon egy nemes verseny Szabolcsban is. Elérjük, hogy mint egykor a magáncégek versengtek megrendelőért, tettek ajánlatokat a jobb és pontosabb, s olcsóbb munkára, úgy az építővállalatok is változtatnak korábbi — mo nopolhelyzétükből egyenesen következő — szemléletükön. A beruházások csökkentésével csökkennek az átadási határidők, az áthúzódó építkezések. Akinek pénze van az építkezésre, az megválaszthatja kivitelezőjét is, s jó munkát kérhet tőle számon. (Az utóbbi időben megnövekedett szabolcsi építési, kapacitás mellett megjelent a borsodi építőipari vállalat is megyénkben.) Van már konkurren- cia, s az hogy van, a közösségnek válik hasznára. El lehet képzelni, amiről álmodni még az elmúlt év derekán sem lehetett volna, hogy egy-egy beruházást a kivitelezőknek kiírt versenytárgyalás előzzön meg. Az kapja a munkát, aki a legjobb feltételeket kínálja árban, minőségben, határidőben. Ez jó az építtetőnek, a felhasználóknak. De legalább annyira jó az építőknek. Hiszen hogy mind ezt elérje, alaposan meg kell szervezni ; vállalatát, korszerűbbé, olcsóbbá, alkalmas sá kell tennie egész tevékenységét. A cél végeredményben ez. Kopka János 25 EVE TÖRTÉNT: Választási győzelem a reakció felett fiz árellenőrzések tapasztalatai 1945 novemberében a Kisgazdapárt abszolút többséget szerzett az országgyűlési választásokon. Akkor még a konzervatív és reakciós szavazók ettől a párttól várták jobboldali törekvéseik megvalósulását. De a Magyar Kommunista Párt. mint a Nemzeti Függetlenségi Front pártjaiból alakult koalíció legdinamikusabb tagja, megtorpanás nélkül folytatta a munkásegység és a munkásparaszt szövetség elvein alapuló országépítő politikáját. 1945-től az 1947-es augusztus 31-i választásokig sikert, siker után ért el. Vtgezte történelmi feladatát, miközben a reakció minden árnyalata szakadatlanul és alattomosan támadta. 1947. augusztus 31-én, az országgyűlési választáson annak kellett eldőlnie, politikailag milyen fokon vált érettebbé az ország népe? Értékeli-e azokat a vitathatatlan politikai és gazdasági eredményeket, amelyek a kommunista párt léte és munkája nélkül semmiképp nem jöhettek volna létre. A korabeli reakció elbizakodottan, 1945-ös „dicsőségének” fényében sütkérezve — a kommunisták nagyszabású vereségére számított, s ezt *z illúziót terjesztette. Elbi- »akodottságát mi sem jellemezte jobban, mint az, hogy ■ a nyílt színre léptette fel koalíción kívüli partjai}: Sulyok, Pfeiffer, Baranko- vics és Schlachta vezetésével. A kommunisták reálisan felmérték az erőviszonyokat és bíztak sikerükben. Volt mire hivatkozniuk, hiszen nemcsak kezdeményezői voltak az újjáépítés nagy feladatainak, hanem többnyire legfőbb megvalósítói is. Kimagaslott a korszakos tettek sokasága közül a vasutak helyreállítása, az élelmezési krízis leküzdése, a földosztás, a mezőgazdasági termelés újjászervezése, a bányái;: teljes értékű üzemeltetése, a tervszerű gazdálkodás megalapozása és konkrét lépések a munkanélküliség végső felszámolására. Hiába gán- csoskodott a hazai és a külföldi reakció, a dolgozók tízezrével léptek be a pártba. Egyedül 1947 augusztusában 100 000 új taggal gyarapodott a párt. 1947. augusztus 31-re 200 külföldi újságíró érkezett Magyarországra „story”-ra éhesen. ök is nagyszabású kommunistavereségre számítottak. És az eredmény? Hatvanszázalékos többséget kapott a Nemzeti Függetlenségi Front, azaz a demokratikus toaheió. A munkáspártok megszerezték a; abszolút többséget . Nagy- Budapesten és előretörtek a/ egész országban. Mintegy 5 millió szavazó jelent meg az urnáknál, a választásra jogosultak több, mint 90 százaléka. Tény az, hogy a kommunisták pártja lett az ország legerősebb pártja: 100 képviselővel vonult be a parlamentbe. . Ez igen nagy siker volt, hiszen a forradalmi erők a választók akaratából a reakció fölé kerekedtek. Valamivel könnyebbé vált a változatlanul nehéz országépítés. A Magyar Kommunista Pártot a fényes és vitathatatlan győzelem nem vakította el. Mint a nemzeti, demokratikus összefogás legszervezettebb, belsőleg is legegységesebb pártja — kitartott koalíciós politikája mellett. Erősítette a munkásegységet és a munkás- paraszt szövetséget. Sikeresen lelkesítette munkára a magyar értelmiség legjobbjait és új erőket sorakoztatott fel az újjáépítés befejezésére, új feladatok megvalósítására. így aztán 1948-ban egyesülhetett a két munkáspárt, és nagy lépések következtek a munkáshatalom' teljes megvalósitásáért. Fifths Mihály Az árhatóságok és a kereskedelmi felügyelőségek az első fél évben mintegy 16 000 árellenörzéssel tájékozódtak az ipar és a kereskedelem piaci magatartásáról, vizsgálva árpolitikájukat, az ellátásban a lakosság iránti kötelezettségeik teljesítését. Behatóan elemezték a termelői és a fogyasztói árak alakulását, azok összefüggéseit, egyes áremelkedések okait. A lakosságot közvetlenül érintő fogyasziásicikk-keres- kedelemben az első negyedévben lóként az 1971. évi tapasztalatokat elemezték, a második negyedben pedig már 219 konkrét árellenőrzést és 4446 bolti ellenőrzést tartottak. Mint megállapították, az árszínvonal emelkedését részben egyes alapanyagai ak drágulásának to- vábbgyűrűződése és bizonyos importcikkek drágulása idézte elő. A tényleges áremelkedésnél azonban erőteljesebben hat az árszínvonal növekedésére a korszerűbb, divatosabb termékek megjelenése. Ezeknek az árát ugyanis nemcsak a magasabb önköltség, hanem a többnyire ezzel járó nagyobb vállalati nyereség is növeli. Ar és HM»#ség Különösen gyorsan cserélődnek az áruk a konfekciószakmában: a női fehérnemű- gyár például egy év alatt — a korábbinál jelentősen magasabb átlagárakkal — teljesen kicserélte termékeit. Annak ellenére, hogy az új modell nem minden esetben korszerűbb, csupán divatosabb a réginél, a vállalat számára mégis nyereségesebb. Ilyen és hasonló okai vannak annak, hogy az árbevételhez viszonyított nyereség a konfekciószakmában 4,3 százalékkal magasabb az iparági átlagnál. Az árhatóságok helyeslik a választék bővítését, az ellen azonban felléptek, hogy helyenként háttérbe szorult a kisebb nyereséggel járó termékek gyártása. A tapasztalatok alapján a belkereskedelmi miniszter első helyettese előírta, hogy a jelentősebb termelői áremelkedésekről tájékoztassák a minisztériumot. Eddig 12 nagykereskedelmi vállalattól — főként a ruházati szakmából — érkezett ilyen jelzés. A Könnyűipari Minisztérium az árhivatallal együttesen most vizsgálja, hogy a jelzett áremelkedések indokoltak-e,. vagy sem: Több vizsgálat foglalkozott az ár és a minőség összefüggéseivel, a többi között azzal, hogy a gyengébb minőségű árut értékének megfelelő áron adjálí-e. Több üzem, például a Bácska Bútoripari Vállalat és a Szekszárdi Faipari Vállalat kisebb engedményt adott gyengébben sikerült termékeiből, mint amennyit a tényleges minőség indokolt volna. A Debreceni Ruhagyárban az ellenőrök a2?t kifogásolták, hogy az olcsóbb cikkek aránya az idén jelentősen csökkent, ami nagy rétegek érdekeit sérti. Az Alföldi Cipőgyárban elégedetten állapították meg, hogy a vásárlók érdekeinek megfelelő arányokban gyártanak olcsóbb termékeket. A konzervgyár példája A mezőgazdasági üzemek ipari produktumainak árairól áltálában kedvező tapasztalatokat szereztek a vizsgálatok során, ■ viszont sok hibát tártak fel a mezőgazdasági üzemek építőanyag-ipari, építésszerelési és kereskedelmi tevékenységében. Szabálysértési eljárás indult például a Szabblcs megyei Kossuth Tsz ellen a maximált bruttó haszonkulcsok helytelen alkalmazása miatt. A megengedettnél nagyobb számlát nyújtott be egyik rendelőjének a Tolna megyei Uj Barázda Tsz is, amelyet szintén felelősségre vonnak. Nagy körültekintéssel tanulmányozták az árhatóságok azt is, hogy a mezőgazdasági üzemek az elvárható reális árakkal milyen módon igyekeznek segíteni a néha túlzottan magas piaci árak letörésében. Ezzel kapcsolatban nem mindenütt és nem mindent találtak rendben. A debreceni termelőszövetkezetek termeltetésre, feldolgozásra és értékesítésre alakult közös vállalkozása a más megyékben vásárolt zöldséget és gyümölcsöt 20 százalékos, a magántermelőktől felvásárolt árut pedig ennél is nagyobb, 50—100 százalékos nyereséggel adta tovább. Egészségtelen helyzet alakul í ki egyes üdülőhelyen, például Harkányban is, ahol a termelőszövetkezeti, az ÁFÉSZ- és egyéb zöldségárusító helyeken a verseny, vagyis az árak elvár ható letörése helyett az árakat egymáséihoz igazítják, hogy a szezonban valamennyien magasabb bevételhez jussanak. Kedvezőbb piaci és árhelyzet kialakulását segítette viszont elő Szabolcs-Szatmár megyében a Nyíregyházi Konzervgyár és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat közötti szerződés, amelynek alapján a konzervgyár a termeltetési szerződésekkel lekötött zöldség és gyümölcs mintegy 10 százalékát viszonylag olcsón, közvetlenül a lakosság rendelkezésére bocsátja. A különféle szabálytalanságok, visszaélések miatt sok helyütt eljárás indult a vállalatok ellen. Az első fél évben kereken 1400 felelősségre vonás történt. Árdrágítás miatt 30 esetben tettek bűnvádi feljelentést a hatóságok, mintegy 700 esetben szabálysértési, 230 esetben fegyelmi eljárást indítottak, 450 esetben pénzbírsággal sújtották a vállalatot. További több száz esetben figyelmeztették a vállalatok illetékeseit egyes szabálytalanságok megszüntetésére. A vásárlók tájékoztatása Mint ismeretes, egy korábbi rendelkezés előírja, hogy a lakosság széles köre által vásárolt cikkek jelentős árváltozásáról a lakosságot informálni kel). A vállalatok e kötelezettségüknek eleget tesznek, mégis több panasz hangzott el a tájékoztatók hiányosságai, szűkszavúsága, s mindenekelőtt amiatt, hogy a vállalatok nem tájékoztatják a közvéleményt a régi termékeket felváltó, lényegesen drágább új cikkek bevezetéséről. Olyan esetekben is gyakran elmarad a tájékoztatás, amikor változatlan áron ugyanabból a cikkből kisebb mennyiséget, kap a vásárló. Az első félévi tapasztalatok összegezéseként az árhatóságok a továbbiakban elsősorban arra ügyelnek, hogy a magasabb költségeket az indokolt mértéken túl ne hárítsák át a fogyasztóra; a drágább termékek térhódítása a tényleges igények szintjét ne lépje túl, s elegendő keresett, olcsó termék álljon a lakosság rendelkezésére. Fokozottan őrködnek azon, hogy az árszabályozó rendelkezések mindenütt érvényesüljenek. (MTI)
