Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-29 / 203. szám
világ proietXpiai,e0yesOijeteki XXIX. ÉVFOLYAM 203. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. AUGUSZTUS 29, REDD Legendák és jövedelmek (3. oldal) Intézkedések az épitőanyag- ipar termelési szerkezetének javítására (5. oldal) Sportjelentéseink (6—7. oldal) Gyorslista a lottó 34. játékhetének tárgynyeremény sorsolásáról (3. oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL! Reálisan, illúziók nélkül Hosszú esztendők következet es külpolitikai harcainak gyümölcsei kezdenek beérni. Európában, ahol évtizedek óta a saját katonai tömbjével körülbástyázott két államcsoport szembenállása határozta meg a politikai viszonyokat, új fejlődési szakasz vette kezdetét. Érvénybe léptek a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződések, amelyekben az NSZK lemond a revansista politika irányvonaláról, áz erőszak alkalmazásáról a nemzetközi kapcsolatokban, tudomásul veszi a második világháború nyomán kialakult határokat, és elismeri az NDK önálló állam létét. Mindezzel megnyílt az út, hogy kontinensünkből, a világtörténelemnek e legtöbb háborút látott színteréből a béke. és a biztonság földrésze legyen. A világpolitika legkiélezet- ♦ebb pontján. az indokínai !félszigeten Nixon kénytelen volt visszavonni szárazföldi alakulatainak jelentős részét, ám megkísérelte azokat "haditechnikával és az indokínai bábkormányok csapataival helyettesíteni. A felszabadító erők hősi harca azonban a Szovjetunió, a szocialista országok segítségére, a népek szolidaritására támaszkodva kudarcra kárhoztatta a viet- namizálási stratégiát is. Az imperialistáknak a Közel-Keleten sem sikerült térdre kényszeríteniúk a haladás útjára lépett arab országokat. A szocialista államok szolidaritá'sa ebben is döntő tényezőnek bizonyult. Mindez közrejátszott abban, hogy a legnagyobb imperialista hatalom, amely a tőkésvilág osztálycéljai érdekében a „nemzetközi csendőr” szerepét vállalta magára, a mai világ" realitásainak részleges felismeréséhez közeledik. Az Egyesült Államok elnöke aláírta azt az okmányt,' amelyben kije- jelenti, hogy a jövőben a Szovjetunióval folytatott kapcsolatok egyetlen alapjául a békés egymás mellett élés elveit ismeri el. Ma rrtég teljességgel fel sem mérhető annak jelentősége, hogy az atomfegyver létezése óta a legjelentősebb korlátozó lépésre került sor a rakétáéitlá- ritó rendszerek, kiépítésének és a hadászati támadófegyverek fejlesztésének útjába gátat emelő szerződések aláírásával. E szerződésekkel az Egyesült Államok nem kevesebbet ismer el, minthogy nem rendelkezik erőfölénynyel a Szovjetunióval szemben. A nemzetközi kommunista mozgalom következetes harca a munkásosztály egységének helyreállításáért, a munkás- mozgalom pártjai akcióegységének megteremtéséért több országban jelentős részleteredménnyel is járt. Tartósabb együttműködés kezd kialakulni a kommunista és szociáldemokrata, illetve szocialista pártok között Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, Japánban és Chilében. A felsorolt tények az általános nemzetközi helyzet enyhülésének bizonyítékai még akkor is. ha egyidejűleg sok nyugtalanító jelenségnek vagyunk tanúi. Nem feledhetjük, az NSZK-ban még nagyon is jelentős a revan- sizmus bázisa, és az egyezmények szellemében megteendő minden egyes lépésért kemény harcot kell folytatni. Egy pillanatra sem békülhe- tünk meg azzal, hogy az Egyesült Államok még mindig folytatja a gyilkos és pusztító bombázást Vietnamban. Nem téveszthetjük szem elől azt sem, hogy mennyire ingatag a fegyver- szünet a Közel-Keleten. Az enyhülés és a kiéleződés ellentétes tendenciái láttán kétféle veszéllyel is meg kell küzdeni. Egyrészt azokkal a nézetekkel, amelyek alábecsülik és kétségbe vonják az elért eredményeket, másrészt azokkal, amelyok illúziókat táplálnak és azt hiszik, hogy a kedvező fejlődés irányzata most már „sínen van”.. Az előbbi nézeteket vallók elsősorban azt teszik szóvá, hogy a Szovjetuniónak nem kellett volna tárgyalóasztalhoz ülnie áz amerikai imperialisták vezetőivel, amíg az Egyesült Államok bombázza a \TDK-t és blokádot alkalmaz ellene. Csakhogy a tárgyalások az imperializmus képviselőivel nem ellentétesek a vietnami nép iránti szolidaritással, mint ahogy a békés egymás mellett élés politikája sem áll szemben az imperializmus elleni harccal. A fegyveres konfrontáció ugyanis — amelyet a szocialista országok sohasem kerestek, csak rájuk kényszerí- tették — nem az egyetlen formája a nemzetközi osztályharcnak. A békés egymás mellett élés elveinek alkalmazása a tárgyalások, egyezmények, megállapodások, ha a béke megerősítését, a szocializmus világpozícióinak megszilárdítását, az imperializmus ' agresszív köreinek vereségét és visszaszorítását segítik elő, a nemzetközi osztályharcnak ugyancsak szerves részét képezik. A politikai döntés kikényszerítésében elért siker nem igényel kevesebb bátorságot és következetességet, mint a harc mezején vívott küzdelem. Csak kevesebb áldozattal jár. És ha elvi engedmény nélkül lehetséges, a kommunisták mindig is a céljaiknak kisebb áldozattal történő megvalósítása mellett vannak. .4 szovjet—amerikai tárgyalások eredményei csak újabb bizonyítékot szolgáltatnak a Szovjetunió internacionalista elvhűségére. Mert miközben kölcsönösen előnyös és a béke szempontjából is fontos egyezmények megkötésére került sor, a Szovjetunió mind több tanújelét adja annak, hogy tántoríthataílanul az indokínai hazafiak oldalán áll. A szavaknál is többet mondanak azok a szovjet fegyverek, amelyekkel oly sikerrel vívják hősi küzdelmüket vietnami elvtársaink. És amikor a Szovjetunió nagy áldozatokat vállalva katonai és egyéb támogatást nyújt a testvéri vietnami népnek, miért kellene lemondania arról, hogy egyidejűleg politikai és diplomáciai eszközökkel is harcoljon az esetleges újabb konfliktusok elhárításáért és fellépjen a most folyó háborúk tárgyalásos megoldásáért az érekeit népek törvényes jogai kielégítése alapján. De nincs helye illúziónak seth. Erre éppen úgy bizonyítékot szogláltattak a vietnami és a közel-keleti események, mint a nyugatnémet revansis- ták. akik nagyon is jól* értik, hogy csak a nemzetközi feszültség felszítása teremtene számukra új lehetőségeket. Nem táplálhatunk illúziókat még a szocialista országokkal való közeledés politikájára építő szociáldemokrata Brandttal szemben sem. Hiszen az ő ingadozása is hozzájárult, hogy szilárd többsége lemorzsolódott. hogy az NSZK kormánya újabb és újabb akadályokat gördít az NDK tényleges nemzetközi elismerése útjába, vágj" hogy e csehszlovákokkal folytatott tárgyalásokon ma sem akar ják elismerni a müncheni szerződés kezdettől való érvénytelenségét. Brand egyébként maga hangsúlyoz ta. hogy a szocialista orszá gokkal kötött megállapodáso! nem szüntetik meg a szocia lista és a tőkésvilág világné zeti és gazdasági különbsége it. Az SPD — tette hozzá r kancellár — nem hajlandó semmiféle együttműködésre r kommunistákkal, semmiféle népfrontpolitikóra, semmiféle akcióegységre. Mindez azt bizonyítja, hogy az imperializmus természete cs alaovetö törekvései nem változtak, csak lehetőségei csökkentek. A két ellentétes rendszer és leghatalmasabb képviselői között a jövőben is folytatódni fog a harc. De nem mindegy, hogy ez a küzdelem katonai összecsapásokban valósul-e meg. vagy pedig az ideológia és a gazdaság versengésében. Várnai Ferenc Ludvik Svoboda és Gusztáv Husik fogadta a magyar parlamenti küldöttséget Waldheim a kei nemei állam EX S5K. i a gság á ró I közgyűlésén haladást érnek el. „Változatlanul az a meggyőződésem — hangoztatta Waldheim, — hogy a két német államot a lehető leghamarabb be kell bocsátani a világszervezetbe”. Ludvik Svoboda hadseregtábornok, köztársasági elnök hétfőn délelőtt a prágai várban fogadta a kiiencnapos baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó magyar parlamenti küldöttséget, amelyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezet. A találkozón felidézték a csehszlovák köztársasági elnök tavalyi magyarországi- látogaiását, s mindkét fél megállapította, hogy a magyar országgyűlés delegációjának mostani látogatása újabb hozzájárulás a két nép barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez. A várban megtartott fogadáson részt vett Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi gyűlés elnöke, Jan Marko, a parlament első al elnöke, valamint dr. Jan Fudlak, a köztársasági elnök irodájának vezetője. Ott volt Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete is. A déli órákban Gusztáv Husák, a CSKP KB főtitkára ugyancsak fogadta a magyar delegációt. Apró Antal beszámolt a küldöttség csehszlovákiai benyomásairól, tapasztalatairól. s nagyra értékelte a Csehszlovákiában a szocialista építés éveiben e'ért kimagasló eredményeket. Az ezt követő szívélyes, elvtársi megbeszélés során megvitatták a kölcsönös csehszlovák—magyar együttműködés kérdéseit. Kifejtették ezenkívül egybehangzó nézeteiket a békéért és a népek biztonságáért vívott harc több időszerű kérdéséről is. A fogadáson részt vett Alois Indra, a szövetségi gyűlés elnöke. Jan Marko, a parlament első alelnöke, valamint Pavel Auersperg, a CSKP KB osztályvezetője, ott volt Vince József, hazánk prágai nagykövete. Hétfőn délután a Prága melletti Kolodeje kazlai, ú- ban megtartották záró tanácskozásukat az Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezette magyar parlamenti küldöttség tagjai és a csehszlovák szövetségi gyűlés tisztségviselői. Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete az estt órákban fogadást adott a magyar parlamenti küldöttség tiszteletére. Elutazott hazánkból a kuwaiti külügyminiszter Vasárnap elutazott hazánkból a kuwaiti külügyminiszter. Hétfőn közös közleményt adtak ki magyarországi látogatásáról, amelyben többek között megállapítják: Péter János külügyminiszter meghívására Sheikh Sabah al Ahmed al Dzsaber, Kuwait állam külügyminisztere 19?2. augusztus 24—27. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A látogatás során a kuwaiti külügyminiszter és kísérete megismerkedett a magyar nép életével, munkájával, a szocialista építésben elért eredményeivel: Fogadta a külügyminisztert Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Einöki Tanácsának elnöke es Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A hivatalos megbeszéléseken és a tárgyalásokon áttekintették a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok" elmélyítésének, fejlesztér sének lehetőségeit. A felek megelégedéssel szóltak a Magyar Népköztársaság és Kuwait állam baráti, mindkét nép javát szolgáló kapcsolatai fejlődéséről. Kedvezőnek tartják a magas szintű találkozókon folytatlfb'ó eszmecseréket, mert ezek hatékonyan segítik egymás országainak, népeinek jobb niggjfMierését, a gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködés bővítését, . Kuwait állam külíigymiJ nisztere kuwaiti hivatalos látogatásra 'hívta meg Péter János külügyminisztert. A magyar külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás idejét később határozzák meg. Megvan az első magyar aranyérem! Súlyemelőink: Földi olimpiai bajnok, Szűcs ezüst', Hofcireifer bronzérmes — Dobogós tett a magyar női tornászcsapat is Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, a Die Presse című bécsi napilapnak adott interjújában foglalkozott a két német állam É&SZ-tagságának kérdésével is. Úgy vélekedett, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság 1973-ban beléphet a világ- szervezetbe. Szerinte lehetséges, hogy a két német állam ENSZ-tagságának. kérdésében már a világszervezet ez évi Több mint 2000 néző gyűlt össze vasárnap este a Mess- gelendében az első súlyemelő olimpiai bajnoki cím, a Jep- kesúly küzdelmeire. Á versenyen részt vevő két magyar, Holczreiter és Szűcs már korán a csarnokba érkezett és a vetélytársak nem kis meglepetésére az elsők között mérlegeltek. Holczreiter 51,75- •ei. Szűcs pedig Jl,40-nel pályafutása legkönnyebb súlyát hozta. A magyar öltözőben Holczreiter és Szűcs már régen a kedvükre hozott jégbe hűtött görögdinnyét falatozta, amikor a nagy esélyes, a világ- és Európa-bajnoki címet védő lengyel Smalcerz a folyosón szaladgált, hogy megszabaduljon felesleges dekáitól. Végül is 51,60 iett, köny- nyebb Holczreiternél, de nehezebb Szűcsnél, de ki gondolt ekkor még Szűcsre. A hagyományoknak megfelelően indult a küzdelem. Smalcerz, Holczreiter és Szűcs a mezőny végén kezdett nyomni, akkor, amikor a többiek már túl voltak ezen a fogáson. A korábban magabiztos és kitűnő erőben lévő Holczreiter bátorsága úgy látszik, elszállt a verseny kezdetére, sápadt volt amikor a dobogóra lépett, idegeskedése erejére is rossz hatással volt. csak egyetlen fogása sikerült. a 112.5 kg. Ez az egyetlen fogás volt végig (Folytatás a 6. oldalon) Ragyogó küzdelmekkel vasárnap megkezdődtek a XT. nyári olimpiai játékok versenyei. Az első nap eredményei azt mutatják, amit a sportvilág megjósolt: ezen az olimpián minden eddiginél nagyobb ára van a sikernek! SZŰCS LAJOS. ZYGMUNT SMALCERZ ÉS HOLCZREITER SÁNDOR BARÁTI KÉZFOGÁSA a GYÖZTESI < EMELVÉNYÉN A VASÁRNAPI EREDMÉNYHIRDETŐI UTÁN. (KELET-MAGYARORSZÁG TELEFOTO)
