Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 202. szám
1972. augusztus f7. iwfrr m^YÄfTöWÄ» I oldal Nyugdíj, panasz, ügyintézés A vállalatok felelőssége — Helyben is segíthetnek — Időben kell Télen is strandolás Fedett uszoda Sóstón intézkedni Megyénkben van egy intézmény, amellyel előbb- utóbb kapcsolatba kerülünk (vagy már kerültünk) valamennyien. Neve: SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága. Ide kell fordulnunk, itt intézik ügyünket például szülés után, táppénz után és nyugdíj előtt... Talán ennek az intézménynek van a legnagyobb ügyfélforgalma megyénkben. A legutóbbi felmérés szerint naponta átlagosan kettőszá- zan jönnek az igazgatóságra társadalombiztosítási ügyeiket intézni, ezen kívül naponta több tucat levélben kérnek felvilágosítást a megye lakosai az itteni előadóktól. Ha késik a táppénz Panasz is érkezik bőven, szóban és írásban: késik a táppénz, hosszú időt vesz igénybe, amíg megállapítják a nyugdíj jogosságát, stb. Nagyon sokan az itteni dolgozókat bürokratáknak nevezik — főleg a késedelmes ügyintézés miatt. Milyen is valójában az ügyintézés, s mi 'a feladata az igazgatóságnak? — kérdeztük az igazgatóság vezetőjétől és két osztályvezetőjétől. A társadalombiztosítás újabban mindenkire kiterjed. A betegségi biztosítás április 1-től, a nyugdíjbiztosítás valamivel korábban vált kötelezővé. És ezzel több lett az intézmény dolgozóinak munkája. Az ügyintézés mégsem lassult (tovább), mert ha nem is lényegesen, de bővült az apparátus és ügyviteli gépeket is „bevetettek” az ügyintézés meggyorsítására. A jelenlegi bonyolult jogszabályok rendszerében nem köny- nyű gyors és pontos munkát végezni az igazgatóság szolgáltatási osztályán. A rengeteg adminisztráció itt szinte elengedhetetlen, mert pénzzel kell bánni az osztály dolgozóinak. Szülési segély a férjnek Milyen szolgáltatásokat nyújt a szolgáltatási osztály a lakosságnak? Ide tartozik: a táppénz, a terhességi és gyermekágyi segély, szülési segély és a temetkezési ügyek intézése, de ez az osztály foglalkozik az útiköltségek visz- szatérítésével, néhány fajta gyógyászati segédeszközt is ennek az osztálynak a közreműködésével kapnak a biztosítottak. Legtöbb bonyodalom azonban a táppénz körül van. Naponta 60—70 táppénzigény érkezik az osztályhoz. A táppénz a munkabérhez igazodik, ezért az igénylő okmányhoz csatolni kell a munkahelyi igazolást is. Sajnos ezek az okmányok és igazolások sok esetben rosszul, vagy hiányosan vannak kitöltve. És a dolgozók nehezen értik meg, hogy a rossz adatközlés miatt késik táppénzük kiutalása. Egy adat: a táppénz- igénylő lapok és munkahelyi igazolások 20 százalékát vísz- sza kell küldeni adatpótlásra. vagy helyesbítésre. A nyugdíjosztályon dolgozók munkája sem könnyű, hiszen ötféle nyugdíj van jelenleg hazánkban: öregségi, rokkantsági, árvaellátási, szülői és baleseti rokkantsági. A felsoroltakon kívül baleseti járadékról és házastársi pótlékról is beszélünk. Mind a hét esetben külön rendszeresített nyomtatványokon lehet a nyugdijakat megigényelni a dolgozóknak. A nyomtatványok nagy részét rosszul, vagy hiánvosan töltik ki, többnyire azok. akik nem olvassák el a nyomtatványon levő tájékoztatót. Kevesen tudják, hogy az új rendelkezés értelmében a nyugdíjak megállapításánál figyelembe veszik az 1929 óta eltöltött munkaviszonyokat Előfordul, hogy nem érkezik meg az osztályhoz a nyugdíjigénylő valamennyi munkaviszonyt igazoló okmánya. (Legtöbbször a katonakönyv hiányzik.) Olyan is előfordul, hogy a biztosított a munkahely által nincs bejelentve az igazgatósághoz, s ilyenkor az ellenőrzési osztály dolgozóinak a helyszínre (a dolgozó lakására és a munkahelyre) kell kimenni a nyugdíjigény jogosságának megállapítása miatt. Nyugdíj-előkészítő bizottságok Nehéz megállapítani a munkaviszonyát az évente több helyen is dolgozó „vándormadaraknak” és azoknak, akik más megyéből jöttek. Utóbbiak munkaviszonyát az illetékes megye igazgatósága igazolja. A felsorolt esetek miatt aztán heteket is késik a nyugdíj. Baj, hogy megyénkben csak 89 vállalatnál, illetve intézménynél van nyugdíj-előkészítő bizottság. Ez a bizottság nyugdíj előtt 1 évvel megkezdheti például egy 59 éves dolgozó nyugdíjügyének intézését. Ez esetben mire a dolgozó 60 éves lesz, akkorára megállapítják a munkában eltöltött éveinek számát, s így az igazgatóság az igény benyújtása után 2—3 nap múlva megállapíthatja a nyugdíj összegét. A késedelmes nyugdíjfolyósítás elkerülésének érdekében tehát érdemes a vállalati ügyintézőhöz, illetve a bizottsághoz fordulni, már az igényjogosultság előtt egy évvel, így elkerülhetők a kellemetlenségek, például az. hogy a beérkezett nyugdíjigénylósek 20 százalékát jogtalannak — vagy csak részben jogosnak — ítéli az igazgatóság. A szolgáltatási osztálytól havonta átlagosan százan a nyugdíjosztálytól pedig kettő- százán kérnek felvilágosítást levélben. A levelekre az igazgatóság 48 órán belül válaszol. A válaszadás is szolgáltatásnak, segítségnek minősül. De csak akkor gyorsulhatnak meg a társadalombiztosítási ügyintézések, ha az igazgatóság és a munkahelyek ügyintézői — és maguk a dolgozók is jogaik és kötelességeik szerint cselekednek. Jó hír a fürdőzőknek: még az ősszel lefedik a sóstói strand nagy úszómedencéjét, s a vendégek télen is használhatják az üdülőhely szép létesítményét. Sokféle segítség tette lehetővé, hogy csak a legoptimistábbak által remélt fedett Úszómedence ilyen hamar megvalósulhat. A döntés előzményei: Szurdi István belkereskedelmi miniszter tavaszi nyíregyházi látogatása idején a megyei és a városi vezetőkkel Sóstón megtekintette a fürdőt. Akkor újra szóba került, milyen kár, hogy a vendégek évente legfeljebb hat hónapon át élvezhetik a nagy medence és a gyógyvíz jó hatásait, mert téliesítésre, lefedésre saját anyagi alapjaiból nem futja a vállalatnak, a városi tanácsnak. Még aznap konkrét javaslatok hangzottak el: a Belkereskedelmi Minisztérium — amely egyik gazdája az idegenforgalomnak — pénzzel is támogatja a terv megvalósítását. Ezt az összeget olyan mértékig toldotta meg a megyei tanács, amelyet a város már ki tudott egészíteni. Az összes költségek 3,4 millió forintot tesznek ki, s a városi beruházási irodát bízták meg a munka lebonyolításával, megszervezésével. A lefedést a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár termékével, „Graboplan” felfújható sátortetővel oldják meg, amelyet nemrégen már sikeresen alkalmaztak hasonló célra Budapesten és Tatabányán. Sóstón kék-fehér színű sátortetőt kap a nagy medence. Maga a gyártó pég tervezi és szereli fel. Az előkészítésként szükséges építési munkákat a KEMÉV végzi. A gépi berendezéseket — amelyek a meglevőek kiegészítéseként kellenek — az Április 4. Gépgyár szállítja. A sátrat minimális túlnyomással tartják felfújt állapotban, ezért a meglevő kiúszó résznél légzsilipet képeznek ki. Ezen át juthatnak majd a vendégek a lelátó alatti fűtött öltözőkből a medencébe. Ventillátorok állandó üzemeltetésével meleg levegőt fújnak a sátor alá — ezzel nemcsak a fűtést, hanem az állandó friss levegőt is biztosítják. A sátor körülbelül a medence szélétől számított hat méter széles területet is befed, így bizonyos szabad terület itt is a für- dőzők rendelkezésére áll. Az elgondolások szerint kisbüfé is lesz. Gondoltak arra is, hogy a szokásos nyári szezon beköszöntése után — amikor a sátrat leszerelik — a rögzítéshez szükséges szerkezetek gyakorlatilag ne akadályozzák a strandolókat, ne vegyenek el területet a fürdő- zőktől. A strandmedence lefedése ezzel a módszerrel mindösz- sze néhány napot vesz igénybe. A múlt héten végezték a tervek egyeztetését a kivitelezésben részt vevő vállalatok. Egyelőre minden rendben halad, s a szezon végén — szeptember utolsó napjaiban, jó idő esetén október elején — néhány napra építők és szerelők veszik birtokba a nagymedencét, hogy rövid idő után már téli üzemelésre adják át. Ez a beruházás tehát már végleges. Ezekben a napokban újabb fejlemény is történt a stranddal kapcsolatban: egy olasz cég speciális víztisztító berendezést ajánlott fel, amely lehetővé teszi, leengedés nélkül is hosszabb ideig tisztán tartsák a medence vizét. Sóstón ez azt jelentené, hogy körülbelül hat óránként a nagymedence vizét átszűrné, átcserélné, gyakorlatilag mindig friss, tiszta vízben fürödhetnének a vendégek. A berendezés egyelőre ajánlat, amelynek hamarosan megtudják az árát is. Akkor dönthetnek majd a megvásárlásról. Ha a készülék valóban mindazt tudja produkálni Sóstón, amelyet más körülmények között már bizonyított, akkor több szempontból előnyös volna: a jelenlegi kutak el tudnák látni a fürdőt (ez most csak nagy nehézségekkel, a heti kétszeri vízcserével lehetséges), új kutak fúrása nélkül ismét szóba kerülhetne esetleg újabb medencék építése, s megoldódhatna a már-már komoly gondokat okozó szennyvíztisztítás a strand területén. M. S. Nábrádi Lajos A tárgyalóteremből Kéznél volt egy kés Az ügyeletes tiszt a telefonból csak annyit tudott lejegyezni, hogy a mezőladányi kocsmában megszúrtak egy férfit. A tanácselnök — aki az ügyet jelentette — sem sokkal többet tudott, mert az áldozatot nem ismerték, a tettes pedig elmenekült. Az életvédelmi alosztály tagjai azonnal a helyszínre mentek, de akkorra az áldozat meghalt. Néhány óra múlva tiszakere- csenyi lakásán letartóztatták a tettest: Horváth Endre 18 éves segédmunkást. — Fizetést kaptunk aznap tuzséri munkahelyemen. Kerékpáron mentünk hazafelé és megszomjaztunk. Bementünk a mándoki italboltba, hogy iszunk egy kis sört, de nem volt. Colát kértünk. Ott volt a két bátyám, Béla és Bertalan, az unokatestvérem, Horváth Ernő, meg Ferenczi Imre. Míg ittuk a colát. bejött Lakatos Béla, Lakatos József és Horváth Gusztáv, aki Berti bátyámnak sógora. — Guszti egy háromcentes pálinkát kért nekem,-de nem fogadtam el. Előzőleg beteg voltam, nein mertem inni, Egyébként sem szoktam inni, csak sört és, azt is ritkán, Megittuk a colát és elmentünk. Mezőladányban újra megálltunk, hogy ha van, iszunk egy kis sört. — Leültünk egy asztalhoz. Két-két pohár sört ittunk meg, amikor bejött Horváth Gusztáv az egyik Lakatossal. Guszti odajött hozzánk és azt mondja Berti bátyámnak, hogy „már egy pohár sört sem érdemiek meg tőled7” A bátyám azt mondta: te sem vettél nekem. Ennek ellenére hívta, hogy üljön oda az asztalunkhoz. Nem ült le, hanem elkezdett szidni bennünket, kiabált, káromkodott ránk és hívta a bátyámat kifelé verekedni. A bátyám nem ment, erre úgy megütötte, hogy orrán-száján ömlött a vér. — A bátyám nem ütött vissza, hanem megkérdezte a kocsmárost. hogy honnan lehet telefonálni. A rendőrséget akarta hívni. Azt mondták, a boltból, meg a postáról. Béla elment telefonálni, Berti meg felállt, hogy kimenjen, ne vérezze össze a berendezést. Guszti újra nekiállt, lökdöste. — Én is felálltam, odamentem és megkérdeztem tőle: Guszti, nem volt még elég? Erre azt mondja: Neked is kell valami, te taknyos — és már rúgott is felém. Hirtelen olyan ideges lettem, hogy előrántottam a kést és megszúrtam. Amikor megláttam, hogy vérzik, megijedtem, kiszaladtam a kocsmából, kerékpárra ültem és hazamentem Tiszakerecsenybe. Otthon tartóztattak le. így vallott a bíróság előtt a vádlott, Horváth Endre és ezt támasztották alá az érdektelen szemtanúk vallomásai is. A környezettanulmányban az is szerepel, hogy Horváth Endre „rajongásig” sze- rette bátyját és a családot, nem iszákos, nem kötekedő természetű. Ezt igazolja az is, hogy a bűncselekmény elkövetése előtt is mindössze két pohár sört ivott, hogy Mándokon még akkor sem fogadta el a pálinkát, amikor megkínálták. Az a tény, hogy a bátyját úgy megütötték, hogy eltört az orrcsontja. valamint az, hogy békftő szándéka ellenére őt is meg akarták rúgni, olyan feszültséget teremtett benne, hogy nem tudott uralkodni idegein. Horváth Endrét a megyei bíróság erős felindulásban elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek és négy év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést a fiatalkorúak börtönében kell letölteni, Horváth ugyanis a bűn- cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a 18. évét. Az ítélet kihirdetése után az ügyész, valamint a vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért. (balogh) A szarvasmarhaprogram megvalósulásáért Gyorsabb, jobb minőségű építkezést Másfél éves késéssel, sok hibával épült a gyulatanyai tehenészeti telep A Nyírteleki Állami Gazdaság gyulatanyai központjában dr, Baksa Gyula állatorvostól — aki egyben a gazdaság főállattenyésztője is — arról érdeklődtünk, hogyan érinti a gazdaságot, a kormány által közelmúltban meghirdetett szarvasmarha-tenyésztési program. „Az új lehetőségeknek örülünk, de az összes kedvezményt beárnyékolja a tehenészeti telepünk építésének elhúzódása és rossz minőségű kivitelezése.” Ennyit mondott az irodában, a további tényeket a telepen sorolta és mutatta. Büntető kamat A gazdaság 1968-as kezdéssel szerződést kötött a ME- ZÖBER-rel, hogy egy 420 férőhelyes szekszárdi típusú telepet 1970. december 3I-re építsenek fel. A műszaki átadás 1972. július végén történt meg a gazdaság erélyes sürgetésére. A gazdaságot pedig büntető kamatokkal a bank szorította az istálló használatba vételére. A műszaki átadás megtörtént, de az egyhónapos üzemeltetés alatt annyi hiba volt már, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A telepet egy ALFA-LAVAL fejőberendezéssel látták el. A berendezést a gazdaság dolgozói dicsérik. Finoman szabályozza a tejszívóvákuumot, zaja alig hallható. Könnyű a kezelése, az állatok is hamar megszokták. A tejet zárt csőrendszerben továbbítja a tejházban lévő tartályokba. Az elektromos bekötése azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Az épületen kívül elhelyezett főkapcsoló dobozok rosszul vannak szigetelve, a víz befolyik, sok bekötés már elrozsdásokodott. Az osztrák cég, aki szállította a berendezést, rézhuzalokat írt elő olyan helyekre, ahol a szerelést végzők alumíniumot használtak. Ebből már sok meghibásodás történt. A kifejt tejet a tartályokban egy automatikus hűtőberendezés állandóan négy fokon tartja. Az ide csatlakozó hőkioldó kapcsolóba 35 amperes biztosíték helyett 6 amperest szereltek, ez a terhelést nem bírta, így az egyik éjszaka a hűtőautomata leállása miatt a tej megsavanyodott, amit a tejipar 1197 forint le* vonással vett át. De egyed hibák is gyakran előfordulnak, hol világítás nincs, hol pedig a ventillátorok nem működnek. Vízrendszer nélkül A tehenek bitumenpadlózaton állnak. Az olyan rossz minőségű, hogy az állatok lába alatt összegyűrődik, ki- gödrösödik. Ettől eddig hat tehénnek sérült meg a lába. Egy úgy elfertőződött, hogy le kellett vágni. A göröngyös padozaton az állatok nem tudnak pihenni, ami a termelés rovására megy. A trágyaderítő ciklon még nem készült el. A telep vízrendszere sem működik. Ideiglenesen a major vízhálózatából egy vékony csövön nyernek minimális mennyiségű vizet, ami a kívánatos 75 köbméternek csak a töredéke. Az ellető és borjúnevelők fűtése kétségesnek látszik. Olyan szűk helyre építették a kályhákat, hogy azok nem fűthetők. Lehetne még a problémákat sorolni, de talán ennyi is elég ami bizonyltja, hogy másfél éves késés után is van mit javítani az építőknek. A gazdaság 1970 végére készült az üzemelésre. Szorgalmasan nevelték a jersey— magyar tarka keresztezésű tejtípusú üszőket. A múlt télen a régi istállóban 240 férőhelyen 360 tehenet tartottak, elképzelhető milyen körülmények között. Most tárgyalnak A hibák kijavítására, a kötbérek megállapítására folynak a tárgyalások. Termeléskiesést, a hosszú ideig lekötött kihasználatlan épületek értékesülését a kötbérrel valaki, ha meg is fizeti, ez végeredményben csak a népgazdaság kára lesz. A szarvasmarhaprogram megvalósítása azon is múlik, hogy a jövőben az építkezések ne késsenek másfél évet, a tervezett költségek ne növekedjenek közel egyharmadával és az épületek minőségileg sokkal jobbak legyenek. Cs. Bt Lengyel főiskolások Nyíregyházán A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola KISZ-bizottsága cserekapcsolatot létesített a lengyelországi opolei főiskola diákjaival. Ez a kétoldalú kapcsolat azt jelenti, hogy évente három hétre lengyel főiskolások érkeznek Nyíregyházára, dolgoznak a város valamelyik gyárában, miközben megismerkednek az itteni főiskolai élettel, a várossal, a környékkel. Ugyanekkor a magyar fiatalok is lengyelországi utazáson vesznek részt. Az első 38 tagú csoport pénteken már az utolsó munkanapját töltötte a Budapesti Elektroakusztikai Gyár UNIVERSIL gyáregységében. Olyan munkát végeztek, ami hosszú begyakorlást időt nem igényelt. A lányok az üvegfúvóknál, a fiúk a műszerek kalibrálásánál, a csomagolásnál és a gépműhelyben dolgoztak. A gyártól sok segítséget kaptak. Ingyen autóbuszbérletet, ebédköltség-térítést es egyéb apró, de sokat számító kedvezményt. A KISZ-esek egyengették a kezdeti lépéseket, vállalták a betanítást. A nyelv nem okozott problémát — németül, oroszul, angolul és „mutogató” nyelven értették meg egymást. A napi nyolcórai munka után szabad program következett. Szálláshelyükről, a tanárképző kollégiumából ellátogattak Tokajba, Debrecenbe, Miskolcra és Egerbe. Nyírbátorban szervezett kiránduláson vettek részt.
