Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

1972. augusztus f7. iwfrr m^YÄfTöWÄ» I oldal Nyugdíj, panasz, ügyintézés A vállalatok felelőssége — Helyben is segíthetnek — Időben kell Télen is strandolás Fedett uszoda Sóstón intézkedni Megyénkben van egy in­tézmény, amellyel előbb- utóbb kapcsolatba kerülünk (vagy már kerültünk) vala­mennyien. Neve: SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság Szabolcs-Szatmár me­gyei Igazgatósága. Ide kell fordulnunk, itt intézik ügyün­ket például szülés után, táp­pénz után és nyugdíj előtt... Talán ennek az intézmény­nek van a legnagyobb ügy­félforgalma megyénkben. A legutóbbi felmérés szerint naponta átlagosan kettőszá- zan jönnek az igazgatóságra társadalombiztosítási ügyei­ket intézni, ezen kívül na­ponta több tucat levélben kérnek felvilágosítást a me­gye lakosai az itteni előadók­tól. Ha késik a táppénz Panasz is érkezik bőven, szóban és írásban: késik a táppénz, hosszú időt vesz igénybe, amíg megállapítják a nyugdíj jogosságát, stb. Na­gyon sokan az itteni dolgo­zókat bürokratáknak nevezik — főleg a késedelmes ügyin­tézés miatt. Milyen is való­jában az ügyintézés, s mi 'a feladata az igazgatóságnak? — kérdeztük az igazgatóság vezetőjétől és két osztályve­zetőjétől. A társadalombiztosítás újabban mindenkire kiterjed. A betegségi biztosítás április 1-től, a nyugdíjbiztosítás va­lamivel korábban vált köte­lezővé. És ezzel több lett az intézmény dolgozóinak mun­kája. Az ügyintézés mégsem lassult (tovább), mert ha nem is lényegesen, de bővült az apparátus és ügyviteli gépe­ket is „bevetettek” az ügy­intézés meggyorsítására. A jelenlegi bonyolult jogszabá­lyok rendszerében nem köny- nyű gyors és pontos munkát végezni az igazgatóság szol­gáltatási osztályán. A renge­teg adminisztráció itt szinte elengedhetetlen, mert pénzzel kell bánni az osztály dolgo­zóinak. Szülési segély a férjnek Milyen szolgáltatásokat nyújt a szolgáltatási osztály a lakosságnak? Ide tartozik: a táppénz, a terhességi és gyermekágyi segély, szülési segély és a temetkezési ügyek intézése, de ez az osztály fog­lalkozik az útiköltségek visz- szatérítésével, néhány fajta gyógyászati segédeszközt is ennek az osztálynak a közre­működésével kapnak a bizto­sítottak. Legtöbb bonyodalom azon­ban a táppénz körül van. Na­ponta 60—70 táppénzigény ér­kezik az osztályhoz. A táp­pénz a munkabérhez igazo­dik, ezért az igénylő okmány­hoz csatolni kell a munkahe­lyi igazolást is. Sajnos ezek az okmányok és igazolások sok esetben rosszul, vagy hiányosan vannak kitöltve. És a dolgozók nehezen értik meg, hogy a rossz adatközlés miatt késik táppénzük kiuta­lása. Egy adat: a táppénz- igénylő lapok és munkahelyi igazolások 20 százalékát vísz- sza kell küldeni adatpótlásra. vagy helyesbítésre. A nyugdíjosztályon dolgo­zók munkája sem könnyű, hi­szen ötféle nyugdíj van je­lenleg hazánkban: öregségi, rokkantsági, árvaellátási, szü­lői és baleseti rokkantsági. A felsoroltakon kívül balese­ti járadékról és házastársi pótlékról is beszélünk. Mind a hét esetben külön rendsze­resített nyomtatványokon le­het a nyugdijakat megigé­nyelni a dolgozóknak. A nyomtatványok nagy részét rosszul, vagy hiánvosan töl­tik ki, többnyire azok. akik nem olvassák el a nyomtat­ványon levő tájékoztatót. Ke­vesen tudják, hogy az új ren­delkezés értelmében a nyug­díjak megállapításánál figye­lembe veszik az 1929 óta el­töltött munkaviszonyokat Előfordul, hogy nem érkezik meg az osztályhoz a nyugdíj­igénylő valamennyi munkavi­szonyt igazoló okmánya. (Legtöbbször a katonakönyv hiányzik.) Olyan is előfordul, hogy a biztosított a munka­hely által nincs bejelentve az igazgatósághoz, s ilyenkor az ellenőrzési osztály dolgozói­nak a helyszínre (a dolgozó lakására és a munkahelyre) kell kimenni a nyugdíjigény jogosságának megállapítása miatt. Nyugdíj-előkészítő bizottságok Nehéz megállapítani a munkaviszonyát az évente több helyen is dolgozó „ván­dormadaraknak” és azoknak, akik más megyéből jöttek. Utóbbiak munkaviszonyát az illetékes megye igazgatósága igazolja. A felsorolt esetek miatt aztán heteket is késik a nyugdíj. Baj, hogy me­gyénkben csak 89 vállalatnál, illetve intézménynél van nyugdíj-előkészítő bizottság. Ez a bizottság nyugdíj előtt 1 évvel megkezdheti például egy 59 éves dolgozó nyugdíj­ügyének intézését. Ez eset­ben mire a dolgozó 60 éves lesz, akkorára megállapítják a munkában eltöltött éveinek számát, s így az igazgatóság az igény benyújtása után 2—3 nap múlva megállapíthatja a nyugdíj összegét. A késedelmes nyugdíjfolyó­sítás elkerülésének érdekében tehát érdemes a vállalati ügy­intézőhöz, illetve a bizottság­hoz fordulni, már az igény­jogosultság előtt egy évvel, így elkerülhetők a kellemet­lenségek, például az. hogy a beérkezett nyugdíjigénylósek 20 százalékát jogtalannak — vagy csak részben jogosnak — ítéli az igazgatóság. A szolgáltatási osztálytól havonta átlagosan százan a nyugdíjosztálytól pedig kettő- százán kérnek felvilágosítást levélben. A levelekre az igaz­gatóság 48 órán belül vála­szol. A válaszadás is szolgál­tatásnak, segítségnek minő­sül. De csak akkor gyorsul­hatnak meg a társadalombiz­tosítási ügyintézések, ha az igazgatóság és a munkahelyek ügyintézői — és maguk a dol­gozók is jogaik és kötelessé­geik szerint cselekednek. Jó hír a fürdőzőknek: még az ősszel lefedik a sóstói strand nagy úszómedencéjét, s a vendégek télen is hasz­nálhatják az üdülőhely szép létesítményét. Sokféle segítség tette lehe­tővé, hogy csak a legoptimis­tábbak által remélt fedett Úszómedence ilyen hamar megvalósulhat. A döntés előzményei: Szurdi István belkereskedelmi miniszter tavaszi nyíregyházi látogatá­sa idején a megyei és a vá­rosi vezetőkkel Sóstón meg­tekintette a fürdőt. Akkor újra szóba került, milyen kár, hogy a vendégek évente leg­feljebb hat hónapon át él­vezhetik a nagy medence és a gyógyvíz jó hatásait, mert téliesítésre, lefedésre saját anyagi alapjaiból nem futja a vállalatnak, a városi ta­nácsnak. Még aznap konkrét javas­latok hangzottak el: a Belke­reskedelmi Minisztérium — amely egyik gazdája az ide­genforgalomnak — pénzzel is támogatja a terv megvaló­sítását. Ezt az összeget olyan mértékig toldotta meg a me­gyei tanács, amelyet a város már ki tudott egészíteni. Az összes költségek 3,4 millió fo­rintot tesznek ki, s a városi beruházási irodát bízták meg a munka lebonyolításával, megszervezésével. A lefedést a Győri Pamut­szövő és Műbőrgyár termé­kével, „Graboplan” felfújható sátortetővel oldják meg, ame­lyet nemrégen már sikeresen alkalmaztak hasonló célra Budapesten és Tatabányán. Sóstón kék-fehér színű sátor­tetőt kap a nagy medence. Maga a gyártó pég tervezi és szereli fel. Az előkészítésként szükséges építési munkákat a KEMÉV végzi. A gépi be­rendezéseket — amelyek a meglevőek kiegészítéseként kellenek — az Április 4. Gép­gyár szállítja. A sátrat minimális túlnyo­mással tartják felfújt álla­potban, ezért a meglevő ki­úszó résznél légzsilipet ké­peznek ki. Ezen át juthatnak majd a vendégek a lelátó alatti fűtött öltözőkből a me­dencébe. Ventillátorok állan­dó üzemeltetésével meleg le­vegőt fújnak a sátor alá — ezzel nemcsak a fűtést, ha­nem az állandó friss levegőt is biztosítják. A sátor körül­belül a medence szélétől szá­mított hat méter széles terü­letet is befed, így bizonyos szabad terület itt is a für- dőzők rendelkezésére áll. Az elgondolások szerint kisbüfé is lesz. Gondoltak arra is, hogy a szokásos nyári szezon bekö­szöntése után — amikor a sátrat leszerelik — a rögzí­téshez szükséges szerkezetek gyakorlatilag ne akadályoz­zák a strandolókat, ne ve­gyenek el területet a fürdő- zőktől. A strandmedence lefedése ezzel a módszerrel mindösz- sze néhány napot vesz igény­be. A múlt héten végezték a tervek egyeztetését a kivi­telezésben részt vevő vállala­tok. Egyelőre minden rend­ben halad, s a szezon végén — szeptember utolsó napjai­ban, jó idő esetén október elején — néhány napra épí­tők és szerelők veszik bir­tokba a nagymedencét, hogy rövid idő után már téli üze­melésre adják át. Ez a beruházás tehát már végleges. Ezekben a napok­ban újabb fejlemény is tör­tént a stranddal kapcsolat­ban: egy olasz cég speciális víztisztító berendezést aján­lott fel, amely lehetővé teszi, leengedés nélkül is hosszabb ideig tisztán tartsák a meden­ce vizét. Sóstón ez azt jelen­tené, hogy körülbelül hat óránként a nagymedence vi­zét átszűrné, átcserélné, gya­korlatilag mindig friss, tiszta vízben fürödhetnének a ven­dégek. A berendezés egyelőre aján­lat, amelynek hamarosan megtudják az árát is. Akkor dönthetnek majd a megvásár­lásról. Ha a készülék való­ban mindazt tudja produkál­ni Sóstón, amelyet más kö­rülmények között már bi­zonyított, akkor több szem­pontból előnyös volna: a je­lenlegi kutak el tudnák látni a fürdőt (ez most csak nagy nehézségekkel, a heti kétsze­ri vízcserével lehetséges), új kutak fúrása nélkül ismét szóba kerülhetne esetleg újabb medencék építése, s megoldódhatna a már-már komoly gondokat okozó szennyvíztisztítás a strand te­rületén. M. S. Nábrádi Lajos A tárgyalóteremből Kéznél volt egy kés Az ügyeletes tiszt a telefon­ból csak annyit tudott leje­gyezni, hogy a mezőladányi kocsmában megszúrtak egy férfit. A tanácselnök — aki az ügyet jelentette — sem sokkal többet tudott, mert az áldozatot nem ismerték, a tet­tes pedig elmenekült. Az élet­védelmi alosztály tagjai azon­nal a helyszínre mentek, de akkorra az áldozat meghalt. Néhány óra múlva tiszakere- csenyi lakásán letartóztatták a tettest: Horváth Endre 18 éves segédmunkást. — Fizetést kaptunk aznap tuzséri munkahelyemen. Ke­rékpáron mentünk hazafelé és megszomjaztunk. Bemen­tünk a mándoki italboltba, hogy iszunk egy kis sört, de nem volt. Colát kértünk. Ott volt a két bátyám, Béla és Bertalan, az unokatestvérem, Horváth Ernő, meg Ferenczi Imre. Míg ittuk a colát. be­jött Lakatos Béla, Lakatos József és Horváth Gusztáv, aki Berti bátyámnak sógora. — Guszti egy háromcen­tes pálinkát kért nekem,-de nem fogadtam el. Előzőleg beteg voltam, nein mertem inni, Egyébként sem szoktam inni, csak sört és, azt is rit­kán, Megittuk a colát és el­mentünk. Mezőladányban új­ra megálltunk, hogy ha van, iszunk egy kis sört. — Leültünk egy asztalhoz. Két-két pohár sört ittunk meg, amikor bejött Horváth Gusztáv az egyik Lakatossal. Guszti odajött hozzánk és azt mondja Berti bátyámnak, hogy „már egy pohár sört sem érdemiek meg tőled7” A bátyám azt mondta: te sem vettél nekem. Ennek el­lenére hívta, hogy üljön oda az asztalunkhoz. Nem ült le, hanem elkezdett szidni ben­nünket, kiabált, káromkodott ránk és hívta a bátyámat ki­felé verekedni. A bátyám nem ment, erre úgy megütöt­te, hogy orrán-száján ömlött a vér. — A bátyám nem ütött vissza, hanem megkérdezte a kocsmárost. hogy honnan le­het telefonálni. A rendőrsé­get akarta hívni. Azt mond­ták, a boltból, meg a postá­ról. Béla elment telefonálni, Berti meg felállt, hogy ki­menjen, ne vérezze össze a berendezést. Guszti újra neki­állt, lökdöste. — Én is felálltam, odamen­tem és megkérdeztem tőle: Guszti, nem volt még elég? Erre azt mondja: Neked is kell valami, te taknyos — és már rúgott is felém. Hirte­len olyan ideges lettem, hogy előrántottam a kést és meg­szúrtam. Amikor megláttam, hogy vérzik, megijedtem, ki­szaladtam a kocsmából, ke­rékpárra ültem és hazamen­tem Tiszakerecsenybe. Ott­hon tartóztattak le. így vallott a bíróság előtt a vádlott, Horváth Endre és ezt támasztották alá az ér­dektelen szemtanúk vallomá­sai is. A környezettanulmány­ban az is szerepel, hogy Hor­váth Endre „rajongásig” sze- rette bátyját és a családot, nem iszákos, nem kötekedő természetű. Ezt igazolja az is, hogy a bűncselekmény el­követése előtt is mindössze két pohár sört ivott, hogy Mándokon még akkor sem fogadta el a pálinkát, ami­kor megkínálták. Az a tény, hogy a bátyját úgy megütöt­ték, hogy eltört az orrcsont­ja. valamint az, hogy békftő szándéka ellenére őt is meg akarták rúgni, olyan feszült­séget teremtett benne, hogy nem tudott uralkodni ide­gein. Horváth Endrét a megyei bíróság erős felindulásban el­követett emberölésben mond­ta ki bűnösnek és négy év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést a fiatalko­rúak börtönében kell letölte­ni, Horváth ugyanis a bűn- cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a 18. évét. Az ítélet kihirdetése után az ügyész, valamint a vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért. (balogh) A szarvasmarhaprogram megvalósulásáért Gyorsabb, jobb minőségű építkezést Másfél éves késéssel, sok hibával épült a gyulatanyai tehenészeti telep A Nyírteleki Állami Gaz­daság gyulatanyai központ­jában dr, Baksa Gyula ál­latorvostól — aki egyben a gazdaság főállattenyésztője is — arról érdeklődtünk, hogyan érinti a gazdaságot, a kormány által közelmúlt­ban meghirdetett szarvas­marha-tenyésztési program. „Az új lehetőségeknek örü­lünk, de az összes kedvez­ményt beárnyékolja a tehe­nészeti telepünk építésének elhúzódása és rossz minősé­gű kivitelezése.” Ennyit mon­dott az irodában, a további tényeket a telepen sorolta és mutatta. Büntető kamat A gazdaság 1968-as kezdés­sel szerződést kötött a ME- ZÖBER-rel, hogy egy 420 fé­rőhelyes szekszárdi típusú te­lepet 1970. december 3I-re építsenek fel. A műszaki át­adás 1972. július végén tör­tént meg a gazdaság erélyes sürgetésére. A gazdaságot pe­dig büntető kamatokkal a bank szorította az istálló használatba vételére. A műszaki átadás megtör­tént, de az egyhónapos üze­meltetés alatt annyi hiba volt már, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A telepet egy ALFA-LAVAL fejőberendezéssel látták el. A berendezést a gazdaság dol­gozói dicsérik. Finoman sza­bályozza a tejszívóvákuumot, zaja alig hallható. Könnyű a kezelése, az állatok is hamar megszokták. A tejet zárt cső­rendszerben továbbítja a tej­házban lévő tartályokba. Az elektromos bekötése azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Az épületen kívül el­helyezett főkapcsoló dobozok rosszul vannak szigetelve, a víz befolyik, sok bekötés már elrozsdásokodott. Az osztrák cég, aki szállította a berende­zést, rézhuzalokat írt elő olyan helyekre, ahol a szere­lést végzők alumíniumot használtak. Ebből már sok meghibásodás történt. A ki­fejt tejet a tartályokban egy automatikus hűtőberendezés állandóan négy fokon tartja. Az ide csatlakozó hőkioldó kapcsolóba 35 amperes bizto­síték helyett 6 amperest sze­reltek, ez a terhelést nem bírta, így az egyik éjszaka a hűtőautomata leállása mi­att a tej megsavanyodott, amit a tejipar 1197 forint le* vonással vett át. De egyed hibák is gyakran előfordul­nak, hol világítás nincs, hol pedig a ventillátorok nem működnek. Vízrendszer nélkül A tehenek bitumenpadló­zaton állnak. Az olyan rossz minőségű, hogy az állatok lá­ba alatt összegyűrődik, ki- gödrösödik. Ettől eddig hat tehénnek sérült meg a lába. Egy úgy elfertőződött, hogy le kellett vágni. A göröngyös padozaton az állatok nem tudnak pihenni, ami a ter­melés rovására megy. A trágyaderítő ciklon még nem készült el. A telep víz­rendszere sem működik. Ideiglenesen a major vízhá­lózatából egy vékony csövön nyernek minimális mennyisé­gű vizet, ami a kívánatos 75 köbméternek csak a töredéke. Az ellető és borjúnevelők fűtése kétségesnek látszik. Olyan szűk helyre építették a kályhákat, hogy azok nem fűthetők. Lehetne még a problémákat sorolni, de talán ennyi is elég ami bizonyltja, hogy másfél éves késés után is van mit javítani az épí­tőknek. A gazdaság 1970 végére ké­szült az üzemelésre. Szorgal­masan nevelték a jersey— magyar tarka keresztezésű tejtípusú üszőket. A múlt té­len a régi istállóban 240 fé­rőhelyen 360 tehenet tartot­tak, elképzelhető milyen kö­rülmények között. Most tárgyalnak A hibák kijavítására, a kötbérek megállapítására folynak a tárgyalások. Ter­meléskiesést, a hosszú ideig lekötött kihasználatlan épü­letek értékesülését a kötbér­rel valaki, ha meg is fizeti, ez végeredményben csak a népgazdaság kára lesz. A szarvasmarhaprogram meg­valósítása azon is múlik, hogy a jövőben az építkezések ne késsenek másfél évet, a ter­vezett költségek ne növeked­jenek közel egyharmadával és az épületek minőségileg sokkal jobbak legyenek. Cs. Bt Lengyel főiskolások Nyíregyházán A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola KISZ-bizottsága cse­rekapcsolatot létesített a len­gyelországi opolei főiskola diákjaival. Ez a kétoldalú kapcsolat azt jelenti, hogy évente három hétre lengyel főiskolások érkeznek Nyír­egyházára, dolgoznak a vá­ros valamelyik gyárában, mi­közben megismerkednek az itteni főiskolai élettel, a vá­rossal, a környékkel. Ugyan­ekkor a magyar fiatalok is lengyelországi utazáson vesz­nek részt. Az első 38 tagú csoport pénteken már az utolsó mun­kanapját töltötte a Budapes­ti Elektroakusztikai Gyár UNIVERSIL gyáregységé­ben. Olyan munkát végeztek, ami hosszú begyakorlást időt nem igényelt. A lányok az üvegfúvóknál, a fiúk a mű­szerek kalibrálásánál, a cso­magolásnál és a gépműhely­ben dolgoztak. A gyártól sok segítséget kaptak. Ingyen autóbuszbér­letet, ebédköltség-térítést es egyéb apró, de sokat számító kedvezményt. A KISZ-esek egyengették a kezdeti lépé­seket, vállalták a betanítást. A nyelv nem okozott prob­lémát — németül, oroszul, angolul és „mutogató” nyel­ven értették meg egymást. A napi nyolcórai munka után szabad program követ­kezett. Szálláshelyükről, a ta­nárképző kollégiumából el­látogattak Tokajba, Debre­cenbe, Miskolcra és Egerbe. Nyírbátorban szervezett ki­ránduláson vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents