Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-26 / 201. szám
Polgári védelem Mellékletünk a Polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója A mezőgazdaság védelmének kérdései Rendeletismertetés A polgári védelem alapvető feladatát képezi az élet védelmén és életmentésen túlmenően a túlélést biztosító anyagok védelme. Ezen- belül részben az élelmiszerkészletek védelme, valamint rendkívüli és szennyezett vi. szonyok között az élelmiszer termelése, a mezőgazdaság feladatát képezi. A korszerű háborúban a mezőgazdasági területek közvetlenül veszélyeztetettekké válnak, az elmúlt háborúban csak közvetve volt érintve. A tömegpusztító fegyverek hatásai ellen a mezőgazdaságban — jó szervezés és jó felkészülés mellett is — csak részben biztosítható a védelem a mezőgazdaság jellegéből következően. A termőterület szennyezetté válik, majd ezen a hosszú ideig szeny- nyezett területen kell a termelést úgy végezni, hogy fogyasztható élelmiszert biztosítsanak. Ez alapvető különbség az ipartól, mert az iparban a szennyezettség csak viszonylag rövid ideig jelent termelési problémát. Közvetett hatások A tömegpusztító fegyverek hatásait a mezőgazdaság szempontjából röviden csak érintve a problémákat az alábbiak szerint lehet összefoglalni : A nukleáris fegyver közvetlen hatásai közül a mechanikai romboló hatás, valamint a kezdeti radioaktív sugárzás hatását a mezőgazdaság szempontjából viszonylag kisebb volumenűnek tekintem, mert a csapások reálisan várható helyei a mezőgazdaság szempontjából kisebb területet érintenek. Viszont a mezőgazda- sági termelést közvetve az ipari bázisokat ért csapások is nagymértékben befolyásolják. Például a mezőgazda- sági termelés ma már nagy mennyiségű növényvédő szert igényel. A növényvédő szerek tömeges hiánya — az ipari termelőüzemek kiesése miatt — az egyes növényféleségek termelését lehetetlenné, míg mások termelését nagymértékben bizonytalanná teszi. A mezőgazdaság jelenlegi gépesítettségét figyelembe véve az ipari bázisok kiesése okozta alkatrészhiány igen súlyosan érintené a termelést. Ezt csak fokozná, hogy a vonóerő egy részét a fegyveres erők igénybeveszik. A megmaradó és használható gépek üzemanyag-ellátása is problémát jelentene, mert jelenleg csak kis mennyiségű — megfelelően védetten tárolt — üzemanyag-tartalék áll rendelkezésre és a rendkívüli körülmények között az utánpótlás akadozna. A nagyobb tartalékok biztosítása és a géppark típusainak csökkentése jelenthet a fenti problémák területén előrelépést. Az időpont fontossága A nukleáris fegyver fény-, és hőhatása, valamint a gyújtóanyagok hatásait nagymértékben befolyásolja az alkalmazás időpontja. A keletkező károk például június, július hónapban — lábon álló gabona — számottevően nagyobbak, mint a téli hónapokban. Ez az adott terület egész évi liszt-, kenyérszükséglet kiesését jelentheti. A mezőgazdasági épületek egy része is fokozottan érzékeny a hő-, és fényhatásra. valamint nagy mennyiségű könnyen gyűlő anyag van felhalmozva (széna, szalma stb.) A lábon álló gabona- és takarmányfélék védelme szempontjából jelentős a veszélyeztetettségi időszakban végrehajtott gyorsított betakarítás. A te- rülettüzek kialakulásának megakadályozására olyan intézkedések is lehetségesek, melyek az egyébként optimális nagyüzemi művelés megváltozását jelenti, például az összefüggő gabonatáblákon belül legalább 10—15 méter szélességben nagy zöld tömeget adó takarmányféleségek vetése, (silókukorica). A jelenlegi tűzrendészeti előírások felülvizsgálata és fokozása, illetve hatékony és megfelelő eszközökkel felszerelt helyi tűzoltóerők megszervezése lehetőséget biztosít a védelemre. Már békeidőben szükséges tűzoltóvíz-tároló és korszerű tűzoltó felszerelések biztosítása. A nukleáris fegyver maradó radioaktív hatása a mezőgazdaság számára az egyik legnagyobb problémát jelenti. A robbanáskor keletkező gombafelhőből igen nagy területen kihulló radioaktív por, mely különböző sugárzó izotópokból áll, egyrészt veszélyt jelent, mint külső sugárzás. Az emberek és állatállomány védelme a külső sugárzás ellen viszonylag egyszerűen biztosítható. A sugárzás erősségétől függően bizonyos ideig tartó elzárkózás akár egyszerű épületekben is védelmet jelent. Egyszerű téglafalú lakóépület, vagy állattartó épület tizedére csökkenti a külső sugárzás hatását. Nagyobb problémát jelent az úgynevezett inkorporáció elleni védelem. Ez a szervezetbe bekerült izotóp — légzés, élelem, víz, stb. útján — egy részének a szövetekbe tartósan való beépülését jelenti. Így a szervezetben hosszú időn keresztül károsító hatást fejt ki. Védekezés a radioaktív porok ellen A radioaktív porok bejutásának megakadályozását úgy emberi, mint állati szervezetbe a mezőgazdasági nagyüzemeinkben már ismerik. E védelmi intézkedések sorozatát az üzemek nagy részében az elmúlt években gyakorlatokon végre is hajtották. A mezőgazdasági termőterület a kihulló porok ellen nem védhető. A gombafelhőkből kihulló radioaktív por a növényzetre jutva egy idő után részben a levélzeten keresztül felszívódik. A lábon álló terményeket e hatás ellen részben a gyorsított betakarítással megvédhetjük. Az alkalmazás időpontja itt jelentősen befolyásolja a veszélyeztetettség nagyságát. A termőtalajra jutva a sugárzó por bemosódik és a talaj kénhatásától, összetételétől, a talajban lévő egyes elemek (pld. kalcium) mennyiségétől az egyes elemek közötti egyensúlytól függően felszívódnak a gyökérzeten keresztül. A különböző növények különböző mennyiségeket építenek be a sugárzó izotópokból szervezetükbe, így különböző mértékben válnak veszélyessé az emberek és állatok számára. A szennyezett termőtalajon fogyasztásra alkalmas élelmiszert kell termelni, így a szennyezettség közvetlen termelési problémát jelent. Megfelelő vetésforgóval, mely figyelembe veszi a különböző erősségű szennyezettséget. valamint az egyes növények különböző radioaktív izotóp felvételét, ez a termelési probléma megoldható. A? embert annál kevésbé veszélyezteti a beépült sugárzó anyag, minél több lépcsőn keresztül jut el az emberi szervezetbe. Tehát közvetlenül fogyasztásra kerülő növényeket a legkevésbé szennyezett területeken kell termelni. Az erősebben szennyezett területeken esetleg csak ipari felhasználásra kerülő növényeket célszerű termelni. A vegyi harcanyugok hatásai A vegyi harcanyagok alkalmazása a mezőgazdasági területen nagy pusztítást okozhat embereken, állatokon és a növényzeteken. Védekezést csak igen jó szervezéssel, időben történő riasztással és felkészüléssel lehet biztosítani. A mező- gazdaság ellen alkalmazott vegyi harcanyagok közül kiemelem az úgynevezett növényzetpusztító vegyületeket, a herbicideket. Ez a harcanyag a mezőgazdaságban jelenleg alkalmazott különböző gyomirtók, melyeket harcanyagként a jelenleginél jóval nagyobb adagban használnak. A vietnami háborúban az amerikai hadvezetés ezeket az anyagokat gyakorlatban kipróbálta és kidolgozta az alkalmazás módjait. Az egyes területeken nemcsak a pillanatnyilag lábon álló növényzetet pusztítják el, de az alkalmazott töménységben hosz- szabb időre a termelésből teljesen kikapcsolhatják az adott területet. A biológiai harcanyagok a mezőgazdaság szempontjából különösen jelentősek, bár a védelem lehetősége jobban ismert, mint az előző tömegpusztító fegyverek hatásai ellen, mert jelenleg is napi termelési problémákat jelentenek a különböző fertőző betegségek leküzdése és a növényi betegségek, kártevők elleni védelem. A mezőgazdaság ellen minden olyan fertőző állatbetegségek kórokozói, vagy a növényzetet károsító kórokozók, kártevők alkalmazhatók, melyek jelenleg is ismertek, de adott területen jelenleg nem honos betegségek, kártevők is alkalmazásra kerülhetnek. Ezek elleni védelem megszervezését a mezőgazdasági szakemberek jól ismerik, naponta végzik. A rendkívüli. háborús viszonyok között ezek fokozása, kiterjesztése szükséges csak, bár az ipari kapacitás csökkenése a védelem végrehajtását nehezíti, például növényvédő szerek, állatgyógyszerek hiánya. Alapvető a felkészülés A mezőgazdaságot a korszerű háborúban a tömeg- pusztító fegyverek alkalmazása igen súlyosan érinti, hosszú ideig tartó termelési problémákat jelent. Az időben történő — már most békében megkezdett — védelem és a védekezés jó megszervezése lehetővé teszi e hatások csökkentését, illetve megszüntetését. Ez csak úgy lehetséges, ha a mezőgazdaságban dolgozók már most megszerzik a szükséges ismereteket és a termelés minden területén állandóan a rendkívüli esetekben végrehajtandó védelmi intézkedéseket is napirenden tartják. Berényi Levente Az érdekvédelemről A polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő sérülések, balesetek, bár nem gyakoriak, azonban előfordulnak. A tapasztalatok — amelyek e téma felvetését indo -ríják, — azt bizonyítják, hogy a sérült, megbetegedett, vagy baleset áldozatául ?sett személy, de az esetek többségében annak közvetlen elöljárója, szakszolgálat-parancsnok, vagy önvédelmi alegységparancsnok sem ismeri ezzel kapcsolatos kötelmeit. Ismeretes, hogy az elkövetkezendő két-három évben jelentős kiképzési feladat áll előttünk. A balesetek elkerülésének, megelőzésének első és igen fontos feltétele a megfontoltság, a körültekintés, az elővigyázatosság. Előfordul azonban, hogy ennek ellenére bekövetkezik a váratlan baleset, a sérülés. A különböző rendeletek, amelyek a városijárási törzsparancsnokoknál megtalálhatók, s ezzel részletesen foglalkoznak, adott esetben az érintett polgári védelmi parancsnokok rendelkezésére állnak. A 19/1964. (VIII. 9.) kormányrendeletet értelemszerűen, a vonatkozó mértékben kell alkalmazni a polgár védelemre is. A fenti kormányrendelet megtalálható a községi tanácsoknál is, ezért itt nem is törekszünk ismertetésére. Annyit azonban általában szükségesnek tartunk elmondani, amit az esemény bekövetkezésekor, az érdekvédelemmel kapcsolatban feltétlen tudni kell. v A polgári védelmi egység parancsnokának, miután értesült a balesetről: bizottságot kell kijelölnie annak kivizsgálására, körülmények rögzítésére és azt jegyzőkönyvbe kelf foglalni. A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni, illetve ha több személy sérült, személyenként két-két példányban. A bizottság vezetője a sérült közvetlen parancsnoka (szakszolgálat-, ileltve önvédelmi alegységparancsnok), tagjai a parancsnok által kijelölt két polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy. A bizottságnak körültekintően meg kell vizsgálni a sérülés, a betegség (esetleg haláleset) körülményeit, okait, ki kell deríteni rendszabályok esetleges elmulasztásának körülményeit, az elkövető vagy felelős személyt, annak vétkességét. A bekövetkezett esemény előzményeit, lefolyását is ismerni kell és az esetleges szemtanúkat is meg kell hallgatni. Vallomásukat jegyzőkönyvbe kell foglalni a személyi adatokkal együtt. A jegyzőkönyvet a sérültet elsősegélyben, vagy kórházi ellátásban részesítő orvos véleményezze. A polgári védelmi szerv parancsnoka ezek után — értékelve az összkörülményeket — rövid indoklással nyilatkozik a jegyzőkönyv végén, hogy a polgári védelmi egység vezetője felterjeszti a megyei polgári védelmi parancsnokság vezetőjéhez. A továbbiakban — amennyiben a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggés áll fenn — a megyei polgári védelmi parancsnokság vezetője jár el az illetékes társadalombiztosítási intézményeknél és képviseli a sérült ügyét, amelyről az érintett (sérült) személyt, vagy hozzátartozóját értesíti. A társadalombiztosítási igazgatóság az illetékes polgári védelmi szervet határozatáról tájékoztatja, melynek kötelességé a sérült, vagy meghalt hozzátartozóit értesíteni a nyugellátási igények érvényesítésével kapcsolatos kérdésekről, a szükséges formaságok elintézéséről. Ezúton is kérünk minden polgári védelmi kötelezettség alatt álló olvasónkat, hogy adott esetben — bár tudjuk, jogos az izgalom, az elkeseredés, de — más elintézési módokat ne keressenek. Ha netán ilyen gondjaik vannak, levelükkel forduljanak bizalommal a megyei polgári védelmi parancsnokság vezetőjéhez, mert ezekkel közelebb jutnak az ügy megnyugtató elintézéséhez. Orvos a polgári védelemben Az átvirrasztott és átiz- gult éjszakatói a férfi szeme környékét apró ráncok hálózzák. Magas homloka és szemüvege miatt tipikus orvosnak számít. Népszerűsége, tekintélye ismert az egész járásban. Dr. Kiss Imre ökö- ritófülpösi orvosról van szó, akinek egészségügyi alegysége az 1967-ben megrendezett járási versenyen első lett, az ugyancsak 1967-ben megrendezett megyei versenyen pedig második. A hetvenhez közeledő, de még mindig szellemi és fizikai frissességnek örvendő orvos 40 éve gyógyítja Ökö- ritófülpös és a környező szatmári községek lakosait. (A Vöröskereszt megyei szervezetének is vezetőségi tagja.) Most csak Rápolt tartozik körzetéhez, de a felszabadulás előtt 8 községben gyógyított. Ezekben a községekben ma 5 körzeti orvos rendel. — öt ember helyett is dolgoztam — kezdi visszaemlékezéseit szerényen berendezett szobájában. Szekérrel, kordéllyal és gyalog jártam a körzetet, sokszor át kellett kompoznom a Szamoson. A szegény sorban lévő embereknek nemcsak a betegségét, hanem a lelkét is gyógyítani kellett. Feleségem porcsalmai, így sok minden ide köt, de mehettem volna Miskolcra is, ahol lányom Érdemes orvos. A városban lakást is kaptam volna. Maradtam, mert az itteni embereket megszerettem, elköteleztem magam számukra egy egész életre. És ezt szó szerint kell érteni, mert a doktor még nem is gondol a nyugdíjra. Azt mondja, ha kiesne a munkából, ha szervezete eltérne a megszokott tempótól, talán legyengülne és... Több kitüntetés tulajdonosa. Az árvíz idején a polgári védelmi munkát a gyakorlatban is végezte — ezért kitüntetést is kapott. Több évtizedes odaadó munkájáért Érdemes orvos kitüntetésben részesítették. ezek után érthető, hogy kedvvel dolgozik... A szép sikereket elért egészségügyi alegység igen összetett. A parancsnok javaslatára munkások, parasztok, alkalmazottak, nők és férfiak egyaránt helyet kaptak az alegységben. — Kezdetben az volt a baj — mondja a parancsnok —, hogy csak nőket és idősebb férfiakat osztottak be az egészségügyiekhez. Mondtam, hogy nem jól van ez így, mert a sebesültszállításhoz és a kitelepítéshez egész és erős emberekre van szükség. Az alegységhez póttagokat is kiképzett a parancsnok, gondolt arra is, hogy valaki megbetegszik, vagy más ok miatt alkalmatlan lesz a komoly feladatra. Volt válogatási lehetősége, s talán ennek is köszönhetők a versenyeken elért sikerek. A megyei versenyen csupán az alakiság miatt szorultak második helyre. _ A parancsnok ugyanis elsősorban precíz szakmai munkára nevelte a résztvevőket. S ez nem volt könnyű. Előképzettség nélküli embereket kellett megtanítani az elsősegélynyújtásra, a kötözésre, az újraélesztésre, a betegszállításra és a sokrétű egészségügyi munka fontosabb mozzanataira. Az alegység tagjainak azt is tudni kell: mi a teendő nyitott mellkas esetében. Tudni kell a ki- és betelepítés szabályait. A telepítéseknél a betegeknek, a sebesülteknek is mozogni kell és a hivatásos egészségügyi dolgozók olyankor nem győzik a munkát, ezért az egészségügyi alegységekre ilyenkor még nagyobb feladatok várnak. Olyankor általában pánikba esnek az emberek, s meg kell magyarázni nekik, mit tegyenek, s hogy mit vihetnek magukkal. Egészségügyi biztosítás nélkül a kitelepítések elképzelhetetlenek — ezt bizonyította az 1970-es árvíz, hadiállapot nélkül is. „A vegyvédelmi, a rendfenntartó és a többi alegységek munkája csak az egészségügyiekkel való együttműködés után lehet eredményes” — vallja a parancsnok, aki úgy készül az előadásokra, az oktatásokra, mint egy pedagógus. — A szakmai oktatás mellett tudatformáló és felvilágosító munkát is kellett végeznem, meg kellett magyaráznom a pesszimistáknak: nincs igazuk, amikor azt mondják, hogy a „modern háborúban nem lesz időnk védekezni”. Példát is hoztam fel: a vietnami települések ellen modern támadásokat vetnek be az amerikaiak. Az ottani polgári védelemnek is nagy érdeme van — egyebek mellett — abban, hogy a vietnami nép még mindig ellen tud állni a túlerőnek. Beszélgetésünket be kell fejezni, mert újabb betegek érkeztek a várószobába. Az orvost szólítja a hatvan éven felül már önként vállalt kötelesség. A hetvenhez közeledő orvos a polgári védelmet éppúgy szívügyének tekinti, mint a gyógyító munkát. A közeli napokban alegységével együtt megkezdi a felkészülést a szeptemberben sorra kerülő időszakos vizsgára. A búcsúzásnál ezeket mondja: — A polgári védelem és a gyógyító munka szorosan összefügg egymásai, nálunk egy esetleges háborúban is legfőbb érték lesz: az ember. Mi ehhez tartjuk magunkat
