Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

V. oföai kelet-magyarorszao 1972. augusztus 2®. Szülők fóruma FIATALOK |B[ FIATALOK 13! FIATALOK ÍS! FIATALOK jlH FIATALOK Első osztályosok Uj, más feladatok elé állítja a családot az a kö­rülmény, hogy gyermekük óvodás lesz. Ugyanezt mondhatjuk el akkor is, ha iskolába, első osztályba lépő van a családban. Az iskolában ugyanis az óvo­dai foglalkozásokhoz viszonyítva nagyon fontos te­vékenységgel, a rendszerés tanulással bővül a gyer­mek élete. Ez a tevékenység már munka. Ennek fontosságát azonban a gyermek még nem érti, nem tudja, a munka szerepét az ember fejlődé» sében és saját munkakötelezettségét sem. Ezért há* rul nagy felelősség értük a szülőre, pedagógusokra egyaránt, akiktől elsősorban elsajátíthatja ennek az élményét. Az első osztályos gyermek még önálló munkára nem képes, ezért tanulásának irányítása, a munkára szoktatás és a munkavégzés ellenőrzése elengedhetet­lenül szükséges. Az iskolában ez tervszerűen, a pe­dagógiai igényeknek megfelelően történik. A tanító betartatja velük az iskolai házirendet. Óra alatt fi­gyelmét lekötik, gondolkodásra, feleletadásra, fel­adatmegoldásra késztetik. Ha valamit nem ért, meg­szokja, hogy kérdésére nevelője válaszol. Munkáját a szükséges módon irányítják, ellenőrzik és értékelik, dicsérik, esetleg jobb munkára serkentik. Mindezek az értékes pedagógiai ráhatások eset­leg semmibe vesznek, ha a gyermeket otthon nem állítják ugyanolyan követelmények elé, ha nem segí­tik erősödni benne az iskolában kapott élményeket. Különösen károsak és rombolóak az iskolai hatások ellenkezői, szülői nemtörődömség, következetlenség, agyondédelgetés; amikor helyette csinálja meg a szü­lő a leckét, türelmetlenség, esetleges testi fenyítés stb. Rendkívül sokat tesz a gyermekért az a család, ahol kiegészítik az iskolában tapasztalt pedagógiai hatásokat. A szülői gondoskodásnak ki kell terjednie minden, a gyermek értelmi fejlődése számára fon­tos részletre, arra is, hogy gyermeke idejében keljen fel, hogy reggelijét nyugodtan el tudja fogyasztani, s ezután idejében érkezzék az iskolába. Semmilyen apróság nem lényegtelen, mert az biztonságérzetet, kiegyensúlyozottságot eredményez a gyermekben, — ez rendkívül fontos — kihat a gyermek idegrendsze­rére, az iskolában végzett munkájára, teljesítmé­nyére. Az iskolában is hallja, de a szülőnek is szi­gorúan arra kell tanítani gyermekét, hogy tanítás után menjen egyenesen haza, ne ácsorogjon az ut­cán, értékelje az időt, a rendszerességet, erre otthon is szoktatni kell, lásson minél több példát otthon. Neveljen a szülő őszinteségre is! Ha a tanuló va­lamit otthon felejt, vagy házi feladatát nem készí­tette el, ne vezesse félre társait, a nevelőt, de vállal­ja mulasztása következményeit. Az órán kapcsolód­jon be a munkába, figyeljen tanítójára és a felelő­re, legyen aktív! Meg kell tőlük követelni azt is, hogy jegyezzék meg a házi feladatot, a leckét és az elkészítéshez kapott tanítói útmutatást. Nagyon fontos kötelessége a szülőnek arról gondoskodni, hogy gyermeke megfe­lelő időben tanuljon, amihez biztosítson nyugodt fel­tételeket! Munka közben buzdítsa, hogy feladatait pontosan, jól végezze el! Szoktassa arra, hogy a megkezdett munkát mindig fejezze be s ne fogjon egyszerre több feladat megoldásához. Dicsérje gyak­ran és ne szidja, semmilyen körülmények között ne verje gyermekét! Ha a munkája nem sikerül szépen, jól, segítsen is neki, mutassa meg az eredménytelen­ség okait! Ezekkel az apró pedagógiai eljárásokkal egész életre megszerettetheti vele a munkát. Hogy a felsoroltakat hogyan tegye a szülő, ahhoz kérje a pedagógus tanácsát, akivel — gyermeke fej­lődése érdekében — szoros kapcsolatot kell tartania! A gyermek művelődéséről sem feledkezhet meg a család. Szerezzenek számára képeskönyvet, — ha már tud — olvastassanak vele rövid meséket! Vigyék el báb-, illetve mesefilm előadásokra, és engedjék meghallgatni, illetve megnézni a rádió-televízió gyer­mekműsorát. Az iskolai élet első napjától szoktassák arra. hogy tartson rendet az otthoni tanulóhelyén, táskájában, és legyen gondja a munkaeszközeire, érezzen felelősséget az otthon rendjéért is! Táskáját — ha az szükséges, eleinte a felnőttek irányításával — csomagolja be egyedül. Az öltözködésben is szoktassák egyre nagyobb önállóságra. Vigyázzon ruhájára, cipőjére. Legyen igényes, ne lépjen ki az utcára rendetlenül. A gyer­mek ugyanis az oktatás során gyakran hall arról, hogy vigyázzon tanszereire, tartsa rendbe ruháját stb. Ha ilyen természetű munkáját már egyedül vég­zi, akkor is szükséges a szülő gyakori ellenőrzése. Kapcsolja be a gyermeket a család a házi mun­kába is! Segédkezzék a főzéshez, terítéshez, takarí­táshoz szükséges eszközök előkészítésében, virágok locsolásában, esetenként egyéb neki való munkában. A gyermek a családon kívül az iskolai közösséghez is tartozik. Ez a közösség minden évben közhasznú munkát vállal a gesztenye-, papír-, rongy- és vasgyűj­téssel. Ne vonják ki a szülők gyermekeiket ebből a munkából sem. A gyerekek a közös munka örömét és eredményeit közvetlenül tapasztalhatják, s nem­csak a munkához szoknak, de a munkamegosztás és munkaszervezés elemi fokát is gyakorolhatják Sokféle tényezőre tanácsos figyelni a szülőknek, akik gyermekeiket először bocsátják iskolába. De a leghasznosabb és legfontosabb a sok közül mégis az, amit a tanuló munkamoráljának kialakításáért, a munka értékének felismertetéséért tehetnek. Társa- ialmunkban sok mindennel lehet mérni az emberi lágyságot, az egyéni tulajdonságok értékeit, de a leg- ■gazibb értékmérője a becsületnek a munkához való /iszony, ez az igazi „státusz szimbólum”, a szocia­lizmus valódi lényege szerinti ember leglényegesebb tulajdonsága. Nem egy esetben a kezdő lépések sikere vagy sorozatos kudarca meghatározó erejű a kisgyermek, az ifjú, a felnőtt személyisége alakulásának. Csak Nyíregyháza városban közel ezer — a megyében en­nek többszöröse — kisgyermek kezdi az iskoláskorral a komolyabb „munkás” életet. Nem lehet közömbös sem a család, sem a nagyobb közösség, a város, a megye, az ország szempontjából sem indításuk sike­re. Á ’ pedagógus segítő partnere ebben a szülőnek. Tanácsokat ad. adott helyzetek megoldásában segít, 'rodalmat ajánl, stb. Igen fontos, hogy a szülő-pe- tagógus kapcsolat élő legyen: ez mindannyiunk, de ülönösen a gyermek érdeke. Simkovics Gyuláné Ä kenyér (TÜRKMÉN NÉPMESE) TÖRD A FElEDf Vízszintes: I. Megfejtendő. 6. Szemé­lyed. 7. Ilona beceneve. 8. Szovjet repülőgépmárka be­tűjele. 9. És, angolul. 11. RAE. 12. Szájban képződött vála­dék. 14. Dal. 16. Megfejtendő. 18. Hamis. 20. Szív, régiesen, költői nyelven. 21. Menny. 22. Tagadószó. 24. Régi űr­mérték (—’). 25. Imbolyog (a lábán). 27. Fortély. 28. Tá­nyér alakú robbanószer. 29. Mihály becézett alakja oro­szul. Függőleges: rópai nép a romái biroda­lom korából. 11. összekavart óra. 13. Labdarúgóműszó. 14. Féreg. 15. Megfejtendő. 17. Nitrogén, cink vegyjele. 19. Timur ... 21. Díszes. 23. Félig mongol!!! 24. Névelővel, téli sport. 26. GA. 27. Római 900. Megfejtendő: Afrikai országnevek (víz­szintes 1, 16, függőleges 6, 15). Múlt heti megfejtés: Az ALKOTMÁNYT ünnepeljük holnap. Élt egyszer egy szegényle­gény. Az öreganyján kivill nem volt senkije, se bátyja, se nővére. Béresként szol­gált egy nagybirtokosnál. Éjjel-nappal dolgozott, de az uraság nem adott neki pénzt, s még a kutyánál is rosszabbul etette. Mondja az anyja a fiá­nak: — Az úr éheztet téged. Jobb lesz, ha itthon ma­radsz. Járj a hegyekbe fá­ért. A fát eladjuk a szegé­nyeknek. Kevés a pénzük, de legalább nem fogunk éhezni. — Legyen, ahogy akarod, — mondta a legény. Korán, napkelte előtt fel­kelt, fogta a kötelet, fejszét, s estig elbúcsúzott az anyjá­tól. — Fiam, — mondta neki az anyja, — fogd ezt a da­rab kenyeret. Nincs több. De ne edd meg addig, míg át nem változik mézzé. Betekerte a legény a ke­nyeret egy kendőbe, bele­csúsztatta a keblébe és el­ment útjára. Délig dolgozott, ki sem egyenesítette a derekát. El­fáradt. A gyomra üres, este Hogyan lehet az osztály „szívkúldi” sztárjából, az is­kolai kirándulások gitáros „énekes pacsirtájából” híres sztár, táncdalénekes. Mert lehet. De hogyan? Úgy csak a legritkábban, hogy a nyitott iskolaablaknál véletlenül ácsorgó, szigorú tekintetű úrról kiderül; éppen egy táncdalstúdió vezetője és mint a mesében, illendően bekopogva elviszi az éneklő kislányt és elindítja a vilá­got jelentő deszkák és stúdi­ók felé. Vagy úgy, hogy va­laki Önmagát „felfedezve” le­velet ír a rádió könnyűzenei osztályának (Budapest, V. kerület, Bródy Sándor utca), mint az egyik kislány: „Tisztelt .... 16 éves vagyok, nagyon ' szeretek énekelni, mindig is táncdalénekesnő szerettem volna lenni, a ma­mám és a barátnőm biztatá­sára jelentkezem, szerintük nagyon jó hangom van. Tisz­telettel.” — Ez a levél jellemző — mondja Balassa P. Tamás, a rádió táncdalstúdiójának ve­zetője. — Nem fogja elhinni, évente 4—500 kislány és fiú szeretett volna „mindig is táncdalénekes lenni”. És mi mindössze 12-őt, maximum 14-et vehetünk fel egy év­ben. S az sem véletlen, akik bekerülnek, mindről kide­rül, hogy már tanult énekel­ni. — És a többiek önkritiká­ja? — Hát... tessék egyszer el­jönni egy ilyen meghallgatás­ra. Évente kétszer van, az egyik éppen mostanában lesz. Jelentkeznek ide óriási ön­bizalommal és ambícióval óta a szájában egy ~rzsa sem volt. Elövette a ba­tyut, kibontotta, látja: ami­lyen volt a kenyér, olyan is maradt, messze volt, hogy méz legyen. Bár szeretett volna enni, de nem akarta megszegni az anyja tanácsát. Elrejtette a legény a ke­nyeret a mellébe és hozzá­fogott a munkához. Lenget­te a fejszét, míg a szeme előtt el nem sötétült. Na most már biztos, hogy mézzé változott a kenyér, — mondta magában és újra kibontotta a batyut. Nézi, amilyen volt, olyan is maradt, a kenyér. Megharagudott a legény. — Becsapott, engem az anyuskám. És enni kezdte a kenyeret. Leharapott egy darabot, s érezte a szájában, édesebb a méznél. Elszégyellte magát a le­gény: — Bocsáss meg nekem anyuskám a goromba szó­ért. Édes a kenyér! Mint a méz, olyan édes! Beküldte: Papp Sándor Szakoly olyanok, akiknek hangjuk sincs, szöveget mondani nem tudnak, nem ismerik a kot­tát, még csak nem is konyíta- nak hozzá. Ez utóbbi persze nem lenne baj, mert meg le­het tanulni, de mi: Falud! Rezső, Bágya. András, Bolba Lajos szigorúan csak azokat vesszük fel, akikben van „fantázia”. Akikkel érdemes foglalkozni. ... — fíik: fálantkeznek töb­ben, vidékiek, vagy pestiek? — Talán a városiak — úgy mondhatnám. Persze, aki nem pesti, annál óriási hát­rány, hol lakjon, hogyan jár­jon fel hetente kétszer. Ez a kétéves tanfolyam ingye­nes ugyan, de vonatköltséget nem tudunk téríteni. Arra pedig senkit sem biztatha­tunk, hogy adjon fel mindent és költözzön fel ide, albérlet­be. — Olvastam az egyik je­lentkező kislány levelét. Eze­ket írja: „Tizennyolc éves vagyok, és mindig csak a munka, meg a munka. Ele­gem van belőle. Elhatároz­tam, hogy táncdalénekesnő leszek.” — Mekkora a csodálkozás, amikor kiderül, hogy nagyon keményen kell dolgozni, mert különben kiesnek a ros­tavizsgákon. Napi sok-sok óra tanulás, fellépések, ro­hanás innen oda, onnan ide, pedig hanglemezgyár, tévé és rádió sincs mindennap. — A mai énekesek közül mindenki elvégezte a rádió­nak ezt a táncdalstúdió tan­folyamát? — Koncz Zsuzsa és Zalat- nay kivételével azt hiszem mindenki, ha nem is végig, de egy ideig járt ide. — Milyen meggondolásból alakult ez annak idején? — De rég volt... 59-ben ala­kultunk. Akkor, ha emlékez­nek még, persze, hogy emlé­keznek, talán 4—5 táncdal- énekesünk volt: Hollós, Zá­rai, Vámosi, Kovács Erzsi, és Ákos Stefi. Utánpótlásról kellett gondoskodni és nem is akármilyenről. A cél az volt, hogy énekeseket képez­zünk a rádiónak. Ez sikerült is. Ez nemcsak a mi érde­münk, de nézze meg, hirte­len összeszámolni sem tud­nám. hány jó énekes van. Tíz év alatt nagyot fordult a vi­lág a tánczenében. — Kik végeztek „frissen"? — Nemrég végzett nálunk Balás Eszter, Ka+ona Klári, Máté Péter, Dékánv Sarolta, Karda Beáta. Mi diplomát nem adunk, ezután még, ha már előbb nem szerezte meg, vizsgát kell tenni az ORI- nál. Itt megszakad beszélgeté­sünk Balassa P. Tamással. „Becsöngettek” a tánczenei stúdió következő órájára. Sárközi Erika 1. „Ma . .asszony, holnap asszony.” 2. Római 101. 3. Női énekhangszín. 4. E napon. 5. Csetneki csikós teszi a Ti­szán. 6. Megfejtendő. 10. Eu­Könyvjutalom: ifj. Mély­kúti János Nyíregyháza, Bíró Csaba Apagy, Széles Judit Tunyogmatolcs, Fazekas Már­ta Oros és Malmos Zoltán Nyíregyháza. A kis madár Gyermekek: Megfogtunk, megfogtunk, aranyos madárka, megfogtunk, megfogtunk, te bársonyos, drága. Madár: Szárnyam van énnékem ó kedves gyermekek, szárnyam van énnékem, szállni 'etek. Gyermekek: Etetünk, itatunk, aranyos madárka, etetünk, itatunk, lesz cukor és kása. Madár: Nem kell cukor, kása, aranyos gyermekek, nem kell cukor, kása, a szívem fáj, remeg. Gyermekek: Bezárunk, bezárunk, ó drága madárka, bezárunk, bezárunk arany kalitkába. Madár: Engedjetek engem, hogy szabadon szálljak, szívem örvendezzen a szép szabadságnak. Gyermekek: Visszaadjuk néked, kis madárka, látod, visszadjuk néked, a szép szabadságot. ölbey Irén NÖVÉNYEINK ÉLETRA/ZA (7.) Az őszibarack Az első vadbarackok i. e. 2000 esztendővel Kína hatalmas fennsíkjain és ég­benyúló hegyeinek déli lej­tőin honosodtak meg. Innen vándorolt a többi ázsiai or­szágba, majd a tengeren ke­resztül más világrészekbe. Európába az 1. e. IV. szá­zadban került a barack. Nem sokat tudhattak még róla a régi görögök, annál többet már a rómaiak. Az ősziba­rack-termesztés igen jövedel­mező vállakózás volt. A régi római író, Plinius fel is so­rolta jó tulajdonságait: a gyü­mölcsök között a legegészsé­gesebb, amelyet nemcsak gyümllcs formájában, hanem kipréselt levét borral és ecet­tel keverve szívesen fogyasz­tották a betegek is. összezú­zott levelei vérzéscsillapítóul szolgáltak, a mag belseje pe­dig olajjal és ecettel vegyít­ve fejfájás ellen volt ked­velt kenőcs. A középkorban nagy gond­dal ápolták e gyümölcsöt a szerzetesek, s később ők ala­pították az első faiskolákat is. Termesztési módszerük közül a déli falak mentén ül­tetett őszibarackok váltak a leghíresebbekké, részben az Alpok nyúlványain, részben a Földközi-tengerre néző lej­tőkön. Ezt a módszert vették át a borús és bő csapadéké Angliában is, amely nem kedvezett ugyan az ősziba­rack-termesztésnek, de a déli falak, s még inkább az üveg­házak megérlelték a termést. Az őszibarack történetében előkelő hely illeti Amerikát is, hiszen sok mai termesztett fajta onnan származik. A nemes gyümölcs csak az Új­világ felfedezésekor került oda. de hamarosan a világ első gyümölcstermesztő he­lyét foglalta el. / Hazánkban is igen régóta kedvelik és termesztik az őszibarackot. A meleg ég­hajlatot és sok kézi munkát igénylő gyümölcs az ország­nak csak néhány helyén ho­nosodott meg. Buda-környék, Balaton-felvidék, baranyai dombok, s a Szeged-környék ad hazát ma elsősorban az őszibaracknak. A fokozódó belföldi szükséglet és az elő­nyös külkereskedelmi lehető­ségek egyaránt arra készte­tik az őszibarack-termelőket, hogy mennyiségben és mi­nőségben fejlesszék e régi kultúrát. Étrendünk egyik nemes gyümölcse az ősziba­rack. Eddig és ezután is elő­kelő helyet foglal el kedvenc gyümölcseink között. Táncdalénekes leszek...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents