Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-25 / 200. szám
1972. augusztus 25. KELET-MAGYARORSZAO 5. oläa! A tanév küszöbén mostanában sok szó ESIK — világszerte — az iskolarendszerben és az okta- tás-nevelés-képzés tartalmában végbemenő változásokról. Mindez együttjár a nevelési célkitűzések újrafogal mazásával, a tananyagok felülvizsgálatával. A változások okaira az iskola szerepe adja meg a választ. Hiszen az iskola keretei között folyik a felnövekvő nemzedék felkészítése a hasznos társadalmi tevékenységre: Az iskolától kapják meg az ifjak az emberi társadalom által összegyűjtött tapasztalatokat, ismereteket. Az iskolai nevelés segíti elő szellemi és testi fejlődésüket. Az iskolai munka — oklatás-nevelés-képzés — lényegében, céljában és tartalmában a társadalmi viszonyok meghatározó szerepe jut kifejezésre. Az elmúlt években a X pártkongresszus, az V. nevelésügyi kongresszus, az ifjúságpolitikai határozat. s most a közelmúltban az MSZMP Központi Bizottságának határozata eszmeileg világosan kijelölték a művelődéspolitikán belül a közoktatás feladatait. Maradéktalanul teljesítenünk kell megyénkben is, hogj' iskoláink a legteljesebb «kapcsolatot létesítsék az élettel, a társadalommal. pedagógiai munkánk készítsen elő minden Iskolatípusban a termelő- munkában való részvételre. Meg kell valósítanunk az iskolai tantárgyak adta lehetőségek maximális pedagógiai felhasználásával. hogy korszerű természettudományos, és a teljes személyiség kialakításához elengedhetetlenül szükséges társadalom- tudományos alapműveltséget nyújtsuk tanulóinknak. figyelembe véve mindenkor az életkori sajátosságokat. Olyan nevelőtevékenységet kell produkálnunk, mellyel a felnövekvő ifjúság szocialista világnézetét és erkölcsét alakítjuk ki. MEGYÉNK NEVELŐINEK TÖBBSÉGE pedagógushivatásból fakadó lelkiismeretességgel igyekszik eleget tenni e feladatoknak. Az adott tárgyi és személyi feltételek között színvonalas tartalmi munkavégzésre törekszenek. Egyre jobban érvényesülő tendencia, hogy a pedagógiai tevékenység ösz- szetett, komplex jelenség, ahol a télkitűzések, a feladatok differenciáltságát is éppúgy jelzik, mint az ösz- szetartozó, bonyolult, sokrétű problematikát. Ha munkája közben bármelyiket figyelmen kívül hagyja a pedagógus nem képes feladatait a korszerűség igényei szerint maradéktalanul betölteni. A TANÓRÁK TÖBBSÉGÉRE a határozottság jellemző. Az ott alkalmazott kérdések a problémakeltő gondolkodásra nevelnek. Nem uralkodó jelenség már — különösen az általános Iskolákban — a tanári előadásmód, a prelegálás. A legjobb nevelők az Ismeretek felfedezésének nagyszerű érzését Is fel tudják ébreszteni tanulóikban. Tárgyi feltételeink fokozatos javulása során tovább várható a szaktantermek számának növekedése, az egész napos iskolai kísérletek szerencsés sokasodása, az alsótagozatos tantárgycsoportos oktatás, mely mind a differenciáltabb igényű pedagógiai munkának alapfeltétele. Az alsó tagozatos nevelők korszerű tudományos, életszerű anyagot tanítanak. Lényegesen csökkent a bukások száma, kiteljesedett a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. A módszerbeli megoldások szélei skálájával találkozunk. Megvan még. — de szűnőben — a mechanikus emlékezetbe vésés és előtérbe kerül a cselekvő, tevékeny Ismeret- szerzés. Az alsó tagozati alapkészségeket oly mértékben kell fejleszteni, hogy a tanulók a további Ismeretek szerzésére képesek legyenek. Az egységes szemléletű általános Iskolában lényegében a felső tagozatos szaktárgyi oktatásban magasabb fokon folytatódik az alapozás. Egyre örvendetesebb dolog, hogy az iskolavezetők és nevelők egyaránt kutatják az átmenetek nehézségeinek problémáit, okait, különösen az általános iskola I„ a 4. és 5.,, valamint a 8. osztály és a középiskola 1. osztálya között, A természettudományos tárgyak tantervi anyagai hatékonyan járulnak hozzá a dialektikus világnézet, természettudományos világkép kialakításához. Valamennyi tárgy (matematika, kémia, biológia, fizika) tantervének közös vonása, hogy az elméleti ismereteket a gyakorlat oldaláról közelíti meg. Ezzel mintegy biztosítja a megismert természettudományos törvények gyakorlati alkalmazását, illetve erősíti a politechnikai képzés elméleti alapjait. A humán tárgyak (anyanyelv, idegennyelv, történelem) és a művészeti, illetve készségtárgyak (rajz, ének, gyakorlati foglalkozás, testnevelés) az emberközpontú világszemléletnek biztosítanak kifejezést. A társadalmi és művészeti törvényszerűségek megismerése jól segítheti az Iskolából kikerült nemzedéket a társadalomba történő helyes beilleszkedésre, s jól neveli az esztétikai ízlésüket is. E TERÜLETEN azok a tanárok látják el legjobban feladatukat, akik az intellektuális ismeretszerzésen kívül érzelmi szituációt teremtve, az értelmi erők fejlesztését változatos módszerekkel segítve a tanítási anyag nevelőhatásának maximális1 megvalósításával végzik munkájukat. Az új tanterv szelleme, a kiadott nevelési program, de a társadalmi elvárás is hatékonyabb, korszerűbb, tudatosabb nevelőmunkát igényel. A nevelők előtt egyre világosabb, hogy a nevelés tervezhető és megfelelő módszerekkel hatékonyan végrehajtható. Ma csak a nevelésközpontú iskola szolgáltatja kielégítően a társadalmi igényeket. Fejlődött-e nevelőmunkánk a reform végrehajtása során? E kérdésre nehéz lenne kategorikusan felelni. A fejlődés biztató jelei mutatkoznak, s bár több nevelési terület tantestületi szintű vizsgálatára is sor került már, az oktatásügy, az iskolai élet munkájában mégis ezt kell viszonylag a legelmaradottabbnak tekinteni (Igaz, hogy a viszonylagos lemaradásnak megvannak a maga elvi és történeti okai.) Ma — és a nevelők figyelmét erre kell irányítani — fő feladat a realizmus igénye nevelömunkánkban Realizmus a társadalmi valóságunk nevelési hatásainak számbavételében, realizmus az ifjúság józan megítélésében, az átmeneti történelmi kor konfliktusainak és ellentmondásainak elemzésében. Emellett természetesen igen fontos a vaslogikával következetesen megtervezett, lelkiismeretesen végigvitt nevelőmunka megvalósítása. S e megvalósítás kulcsa a pedagógusok kezében van. Nevelési eredményvizsgálatok során tapasztaltuk, hogy ifjúságunk neveltségének intellektuális motívumai megfelelőek, azonban az emocionális motiváció, a megvalósítás dolgában nem lehetünk elégedettek. MEG VAGYUNK GYŐZŐDVE, hogy a ma iskolájában korszerű pedagógiai gyakorlat csak korszerű nevelői szemlélettel valósítható meg. Ez ma a pedagógushivatás legszebb kötelessége és egyben jutalma. Csermely Tibor, a pedagógus továbbképző kabinet vezetője NYIT A KISVARDAI MOTEL. Szeptember első napjaiban már vendégeket fogad Kisvárda újabb idegenforgalmi célokat szolgáló létesítménye, a Strand-motel. Amint a nevéből kitűnik, a városi strand, a várfürdő mellett épült, ideális környezetben. A vár, az abban berendezett múzeum is vonza a városba látogatókat, s ezek mellé „ráadásként” ott a szomszédos szép termálstrand, ahová a motel! parkjából, közvetlenül is átmehetnek az üdülőház vendégei. A nyolcszobás nyaralóház építési, berendezési költségeit kétharmad részben a Kisvár- dai Városi Tanács, a többit a megyei tanács idegenforgalmi alapiából fedezte. A három- és1 négyágyas szobák berendezése, a hideg-meleg vízszolgáltatás szállodai kényelmet nyújt lakóinak. Ilyen céllal is létesítették téliesített megoldással a nyaralóházat, miután Kisvárdán szálloda még nincs. A tavaszi, nyári idegenforgalmi szezon után kifejezetten szállodai funkciót is betölt az új létesítmény. Éjjel-nappal portásszolgálat és telefonügyelet áll az érkezők, a vendégek rendelkezésére. A tervek szerint a következő években a motel mögött, a 4-es főút itt elhaladó új szakasza közelében kempingtelepet is létesítenek. A kisvárdai motellel máris számol jövő esztendei idegenforgalmi terveiben az IBUSZ rendezvényosztálya és a NYIRTOURIST. A kisvárdai lovas sportszakosztály közreműködésével a lovas sportot kedvelő külföldi és hazai turistáknak speciális programokat terveznek. Például hasonlót a Debrecen—Tokaj lovastúrákhoz, amelyek útvonalába — mint ismeretes — az idén már megyénket is bekapcsolták. Óvónőképzés indul Nyíregyházán Az az óvodaprogram, amely a tanácsok és a vállalatok támogatása révén egyre több kisgyermek elhelyezését és felügyeletét teszi lehetővé, egyben a szakképzett óvodai személyzet, s elsősorban minél több óvónő képzését sürgeti. Ezzel a céllal,, ..ipdul,,a tanár-, képző főiskola hajdúböszörményi óvónőképzőjének nappali és levelező tagozatán kí-_ vül óvónői szakközépiskola" Nagykállóban, szeptember 1-én, valamint esti tagozaton óvónőképző a nyíregyházi főiskolán szeptember 15-én. Néhány hónappal ezelőtt pályázatot hirdettek képesítés nélküli óvónői állásra, a 26 helyre azonban mindösz- sze csak hat jelentkező akadt. A felsőfokú képzés indítása már sokkal vonzóbbnak bizonyult, s a szeptemberben induló óvónőképzővel egyidőben ötven — egyelőre képesítés nélküli — új óvónő dolgozik majd a megyeszékhelyen. Két csoportban 25—25 fővel indul a képzés. A jelöltek alkalmassági vizsgán bizonyították be, hogy megfelelő gondozói, nevelői lesznek a kis embereknek. Hetenként öt napot dolgoznak, s két évig minden hét egy napján hatórás foglalkozáson sajátítják el a képző tananyagát. Erre szabadnapot kapnak. Az 1972-es képzés után a jövő évben még egy csoportot indítanak, s így 1974-ben’és 1975-ben két évfolyam kap óvónői képesítést. Ellentétben a nagykállói szakközépiskola végbizonyítványával — amely beosztott óvónői képesítést ad — ez az iskola megfelel a hajdú- böszörményi intézet követel„Gyógyszerészek évkönyve az 1934. évre” c. és a „Gyógyszerészi almanach az az 1944. évre” c. könyvek egyaránt tartalmazzák, hogy az „Arany sas” elnevezésű nyíregyházi gyógyszertár 1648-ban már működött! A Kelet-Magyarország 1972. VIII. 22-i száma „Hírünk az országban” c. rovatában az Esti Hírlap 1972. VIII. 7-i számát idézve 1792- re datálja a városi patika építését Nyíregyházán. Pedig Török Gyula nyíregyházi gyógyszerész a szóban forgó Gyógyszerésztörténeti Diárium 1972. évi 2. számában 30—36. oldalakon megjelent „Mozaikok a nyíregyházi gyógyszertárak történetéből” c. cikke ugyancsak a ményeinek. Vizsgáikat a nyíregyházi főiskola rendjének megfelelően teszik le. A leendő óvónők munkahelyeiken végzik a gyakorlatot, erre a célra gyakorlóóvodát nem tudnak fenntartani. A nyíregyházihoz hasonlóan a nyíregyházi járás területén dolgozó képesítés nélküli óvónőknek is indul egy csoport 25 hallgatóval. következőt hangsúlyozza: „Itt volt az országnak sorrendben a 8. nyilvános jellegű gyógyszertára, mely 1648-ban erigáltatott.” Természetesen 1792-ben is építtetett a megye Nyíregyházán „gyógytár”-at, de ez már a 2. volt. Nagyon valószínű, hogy a Szabolcsban épült néhány középkori monostorban is lehetett szerzetesi gyógyszertár, de azokról nincsen biztos tudomásunk. Ezen 1648. évi világi vagyis városi patikáról viszont van, erre büszkék is lehetünk: 324 évvel ezelőtt már volt patika városunkban! Dr. Fazekas Árpád Régi patikák Galambos Szilveszter: A Külső Gázszag utca 114 első emelet 9-es számú lakásába új bérlő költözött Droznicsek Árpád személyében. Miután a bútorszállító munkások az utolsó széket is elhelyezték a szobában, szavalókórusban megköszönték a gavalléros borravalót, aztán eltávoztak. Droznicsek egy percig csend ben ült vadonatúj otthonában, majd munkához látott: egy hangszórót erősített a lakás ajtaja fölé, és a szobában felállított mikrofonbj beszélni kezdett: — Figyelem, figyelem! Mikrofonpróba! Egy... Kettő... Három... Négy... Ezután pattogott zománcú pléhlábast vett elő, és kalapácsával kolompolni kezdett. A ház lakót kirohantak a folyosóra. Droznicsek megismételte: Mikrofonpróba! Egy... kettő... három... négy... JÓ napot kívánok! Nevem Droznicsek Árpád. Ebben a percben költöztem e házba Előző lakhelyemen pokollá tette életünket az állandó suttogás, pletykálkodás. Néhány lakó mindenféle ostobaságot terjesztett a szomszédjáról. Napirenden voltak a veszekedések. Ekkor elhatároztam, ha új házba költözöm, a pletykák megelőzése végett minden lényegeset elmondok magamról, így. a hangosan beszélőn keresztül. Tehát 2200-at keresek a Kócfeldolgozónál. Van egy tizenkilenc éves lányom, aki első házasságomból született, ö minden héten szerdán és pénteken délután meglátogat. S, hogy valóban az édes lányomról van szó, igazolásaim egy héten keresztül megtekinthetők a ház- felügyelőnél. Minden hét csütörtökén este hat órakor meglátogat egy csinos szőke hölgy. Nem a feleségem, de hogy szándékaim komolyak, erről meggyőződhet a ház kollektívája által választott megbízott, akivel majd elmegyünk háztűznézöbe, Ntag- dika szüléhez. Egyelőre elégedjenek meg ennyivel. Alkalomadtán folytatom hangosbeszélőmön önleleplezéseimet. Remélem, így elkerülhetjük a rosszindulatú suttogást. Köszönöm szíves megjelenésüket. Azzal szerelni kezdte az ajtóról az erősítő berendezést. A ház lakói lakásaikba vonultak, hogy alaposan megtárgyalják az esetet. Csak a földszint 2-ből, a nagyothalló özvegy Stancák- né hajolt közel szomszédjához: — Mondja, miből telik ennek mikrofonra?... TízCMMifotc archív fi lm Idén a Nyírségi Ősz keretében — október 4-én — hatodszor kezdi meg archívfilmekből álló sorozatát a Nyíregyházi Móricz Zsig. mond Művelődési Ház. A filmklub elsősorban a nyíregyházi vállalatok, üzemek dolgozói körében végez közönségszervező munkát, de a csaknem 700 főnyi állandó, bérletes közönség raiban egyaránt talál ,& i háziasszony és fő'-‘ i hallgató. A következő programon \ korábbi évektől eltérőéi kéthetenként szerdán kendnek bemutatásra egy délutáni és egy esti előadáson. Hat téma szerint csoportosították a bemutatandó filmeket. Irodalmi művek filmen — ez a címe az egyik blokknak, amelyben a híres regény A diadalív árnyékában filmváltozata is szerepel. A régi sztárok, sikerek sorozatnak már a címe ís sejteti, hogy a filmművészet nagyjai szerepelnek a vásznon. Külön sorozat mutatja be a magyar film múltjának kiemelkedő alkotásait — például az Ember a híd alatt, az Egy bolond százat csinál című filmek — valamint az új törekvéseket a filmművészetben. A távoli tájak összeállításban japán, finn, svéd filmek szerepelnek, s újra bemutatják — immár archívfilmként — az indiaiak A csavargó című művét. Hűen a hagyományokhoz, ismét helyet kap a 18 film között a szórakoztatás nagy mestereinek egy- egy filmje. Úl KÖNYV: farkas foga k Kétféle kalandregény van. Az egyikben a kitalált mesa valószínűtlen bonyolítása igyekszik minél inkább felcsigázni az olvasó érdeklődését. A másikban a történet valós, végbemehet akár közvetlen környezetünkben is; kevésbé izgalmas, de hihető. E második csoportba tartozik a szovjet szerző munkája, amelyet a Zrínyi Katonai Kiadó jelentetett meg. 1941- et írnak, dúl a fasiszta Németországgal vívott háború. Messze a fronttól, a medve- gyovkai kerületben egy vízmosásban összeroncsolt fejű, meztelen férfi holttestére bukkannak a szalmáért menő gyerekek... Ez az alaphelyzet. Háború van, s ilyenkor minden tény más megvilágítást kap. Különösen, ha kiderül az áldozatról, hogy geológus volt. egy kutatócsoport tagja, s rendkívül fontos kőzetmintákkal Indult útnak. Vo- loszkov jól ért ahhoz, hogy határozott vonásokkal rajzolja fel az egyszerű bűncselekmény lehetséges háttereit, s ezt követően gyorsan pergesse azok előtt az eseményeket. Mert hétköznapi történetnek számítottak az ilyenek a háború alatt. Rendkívül gazdag bauxitlelő helyet találtak a geológusok. Ennek mintáival indult útnak a későbbi áldozat. A lelőhely fölkeltette a német kémszolgálat figyelmét, s ügynökei akcióba kezdenek... Krimi helyett tehát kémtörténet? Igen, ám nem zseniális hírszerzők és még zseniálisabb kémelhárítók papírízű küzdelme, hanem embereket, sorsokat, jellemeket fölvonultató harc. A szerző, Vlagyimir Vo- losxkov választhatta volna a körtnyebb utat, s egyszerűen elmeséli az önmagában is izgalmas történetet. Szerencsére, nem ezt tette. Könyvében megmutatja, milyen hihetetlenül nehéz körülmények között kellett megvívni a harcot a hosszú évek óta kiterjedt és nagyon alapos munkát folytató náci hírszerzéssel. Jól megrajzolt figurákat ismerhetünk meg, hús-vér alakokat, akik a mostoha, sőt olykor már primitív körülmények ellenére is föltalálják magukat, s győznek az életre-halálra menő viadalban. A Farkasfogakat Nyírő József fordította. ÚJ BÉRLŐ
