Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

i. oldal

KrT rr-MACví *?<■>??«? irt

1072. augusztus J9

Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban

A 4000 literes tejtermelésért

Permetezés „légpárnás“ védőruhában

Néhány gondolat megyénk szarvasmarha-tenyésztéséről

E lap hasábjain június 1-én cikk jelent meg dr. Szkita József tollából, megyénk

szarvasmarha-tenyésztésének helyzetéről. A téma aktualitását a most megjelent 1025/72. sz. kormányhatározat bizonyítja. Ezekhez kapcsolódva néhány gondolatot szeretnék felvetni.

Megyénk szarvasmarhatenyésztése extenzív jellegű volt. Színvonala soha nem érte el az intenzív szarvas- marha tenyésztéssel rendelkező megyék színvonalát (Tolna, Vas, Baranya, stb.). Csak néhány községben volt fejlett, belterjes tehéntartási kultúra. Mi sem jellemzőbb ennek bizonyítására, mint az, hogy azok közé a megyék közé tartoztunk, ahol legtovább volt magyarszürke állomány. (Még 1952—1953-as években is törzsgulyákat szerveztek néhány községben). Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarszürke nem hozható vissza, a kiutat igénytelen, külterjes viszonyokat bíró borzderes fajtában keresték szakértőink.

Megyénkben közel két évtizede folyik mesterséges termékenyítés. Ez alatt az idő alatt 2—3 generációváltás történt. Ha csak az apaállat kiválasztása terén lett volna kielégítő tenyésztői munka és szemlélet, akkor is jó közepes genetikai termelőképességű szarvasmarha-állománnyal kellene rendelkeznünk. Ehelyett mit látunk? Azt, hogy heterogén, sőt több helyen fajtajelleg nélküli állomány van. Törzskönyvi ellenőrzés több mint 20 éve tart, mégsincs néhány jól kitenyésztett, üzemi méretekben legalább 4000 liter tejet termelő állomány, aminek jótékony, kisugárzó hatása volna az egész megyére.

Megyénk tehénlétszáma 1960-tól fokozatosan csökkent, 91 ezerről 56 ezerre, ez jóval alatta van az 1935-ös létszámnak is, akkor ugyanis 75 ezer darab tehén volt. Mi ennek az oka? Nem foghatjuk egyértelműen a szektorváltásra, bár sok köze van hozzá. Sokkal inkább az ágazat gazdaságtalansága játszott közre. A tehéntartók kevés jövedelmet találtak, elment a tartási kedv, a nagyüzemek pedig a kevés jövedelem miatt nem fejlesztettek kellő mértékben. Ezen a helyzeten nagyon sokat javít a mostani kormányhatározat és végre 1973. január 1-től lehet jövedelmező tehenészet is. Ugyanis a tej fel- vásárlási árát további 1,3 Ft/literrel, a vágómarha átlagárát 5,7 Ft/kg-mal emelték. Emellett nagyüzemben 3000 Ft, háztájiban 1500 Ft tehéntartási dotáció is lesz, és még sok egyéb intézkedés szolgálja az ágazat jövedelmezőségét. De őszintén meg kell mondani, 2000 literes termelési szintnél a legjobb ár- intézkedés sem biztosíthat kellő jövedelmet!

Miért ne termelnénk 2600 liter tejet? A 24 szakosított tehenészeti telepen, ami termelőszövetkezeteinkben lesz, 4000—5000 literés termelést lehet produkálni. További 100 tsz-ben 3000—4000 literes tehenészetet, míg kb. 70—80 tsz-ben pedig húshasznú tehenészetet lehetne üzemeltetni. A szakosított tehenészeti telepek új férőhelyeit é*- a meglévő férőhelyek kihasználását figyelembe véve a közös gazdaságokban

kb. 20—22 ezer darab tehén tartható újabb beruházás nélkül. Ebből 7—8 ezer darab intenzív tejhasznosításban szakosított telepeken.

9—10 ezer darab tejhasznosításban és 4—5 ezer darab húshasznosításában meglévő telepeken.

Mi szükséges a 4000 litere: tejtermeléshez?

Csak néhány általam leg fontosabbnak tartott gondolatot szeretnék felvetni. A tejermelés a mezőgazdasáp legnehezebb szakmája és nagyon sok tényező befolyásolja, e cikk keretében nem lehet mindenre kitérni. így nem foglalkozom a húshasznosítással sem.

X. MEGFELELŐ FAJTA VAGY TÍPUS. A hasznosítási iránynak megfelelő speciális állatok szükségesek. Ma már a fejlett állattenyésztő országok eredményei bizonyítják, hogy magas termelést csak speciális típusú állattól lehet várni! A vegyes hasznosítású, a kettős hasznosítású típus nem a korszerű nagyüzem állata. A modern szakosított nagyüzem a maga nagy beruházási, vonzatá- val, drága takarmánnyal és egyre dráguló munkaerővel csak akkor lehet gazdaságos, ha a tehenek átlagos termelése 5000—6000 kg tej között mozog. Ehhez hozzá kell tenni 400—800 kg-mal nagyobb genetikai tejelési képességet, melyet a nagyüzem nem tud gazdaságosan realizálni. Ez a tehén különleges anyagcsere típus, respirató- rius típus, önfeláldozó tejelő, mely saját- testseö veiének feláldozása mellett termeli a tejet.

Felvetődik, van-e ilyen fajta, vagy típus? Van, Magyarországon is van. Ilyen a Hclstein-friz és a Jersey (illetve a kettő keresztezése). Fajtacserére úgy gondolni se léhet, iligy kiseperjük a meglévőt és új fajtát veszünk. Ez olyan költséges, amit nem bírnak el üzemeink, de nem is célszerű. Reális .lehetősége a meglévő állomány tejtípusú keresztezésének és szigorú szelekciójának van. A szakosított telepekre 7—8 ezer darabnál friz típusú keresztezés, 9—10 ezer darab tej- hasznosítású állománynál tejelő tarka típusú nemesítés és szelekció, míg 4—5 ezer darabnál hús típusú keresztezés és hasznosítás szükséges. A háztájiban lévő állomány továbbra is vegyes hasznosítású magyartarka állomány marad, az apavonalat tej irányába szükséges szelektálni' Ez lehet a reális és gyorsan célra vezető út.

2. AZ OKSZERŰ TAKARMÁNYOZÁS. Általános tapasztalat, hogy szűkösen ta- karmányoznak. A tehenek mínusz kondícióban vannak. Még a szakemberek egy része sem ismeri el az optimális tenyészkondíciót. (Ami fajtánként és típusonként más és más). Aranyszabály: „degeszre” kell etetni a tehenet naponta kétszer, úgy, hogy nyögjön bele.” Felül kell vizsgálni a legeltetési gyakorlatot, ha a legelő olyan jó, hogy az előző szabály betartható, akkor nagyon jó és olcsó takarmányozás, de ha nem, akkor ki kell egészíteni, vagy nem szabad legeltetni. Korszerűsíteni szükséges a takarmány-betakarítást, a legelőgazdálkodást. Meg kell termelni és jó minőségben be kell takarítani a szükséges takarmánymennyiséget.

3. A SZEMÉLYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA. Minden tehenészet élére hozzáértő szakember szükséges. Sajnos a tejtermeléshez értő és tehenészetet szerető szakember kevés van. Akik szerették ezt a szakmát, azok is hátát fordítottak a pénzügyi eredménytelenség miatt. A sorozatos sikertelenség elszomorító volt és a környezet sem védte meg őket, sőt. Meg kell becsülni anyagilag és erkölcsileg egyaránt azokat, akik produkálni tudnak. A szak- és betanítottmun- kás-létszám kinevelhető viszonylag rövid idő alatt, ha van szakvezető, aki törődik ezzel.

4. TENYÉSZTŐI MUNKA.

Világos és egyértelmű célok elérésére kidolgozni egy olyan tenyésztési programot, amely a leggyorsabb előrehaladást ígéri. Felhasználni a modern tudomány, a populációgenetika elveit és leg újabb eredményeit. Hozzá látni a program késedelerr nélküli, maradéktalan megvalósításához a teljes állat- tenyésztési apparátus mozgósításával. Két irányú ez a munka: egyik az apaállatvonalon. másik az anyavonalon. Az apai vonalon a megyei állattenyésztési felügyelőségnek és mesterséges termékenyítő főállomásnak sokkal eredményesebben kell végezni ezt a munkát, míg az anyai vonalon az üzemekben.

5. TECHNOLÓGIAI FEGYELEM. Minden telepre technológia kidolgozása szükséges, legyen az szakosított, vagy hagyományos telep.

Ez a technológia részletesen tartalmazza a tenyésztési, tartási, takarmányozási, állategészségügyi rendet és szabályokat. Betartását szigorúan meg kell követelni, Természetesen a technikaibiológiai változásokkal egy- idóben menet közben módosítani kell a technológiát is.

Ezeket tartom én a legfontosabb tényezőknek a tejtermelés fokozásában. Néhány fontos kérdésről nem tettem említést; ilyen az állategészségügy, a szaporodásbiológia, az elhelyezés, a gondozás, stb., bár ezeknek is fontos szerepük van.

A meglévő állomány genetikai termelőképessége becslésem szerint 3200—3500 liter közötti, ami lehetőséget ad üzemi viszonyok között 2800—3000 liter tejtermelésre rövid idő alatt, ehhez csak szakértelem és takarmányozás szükséges. Nem tartom kizárólagos jónak a tenyész- üsző-vásárlást. Igazi állattenyésztő a legjobb üszőit nem adja el. A közepesek meg nem jobbak a sajátnál. Legjobbnak a saját nevelést tartom. Ha a létszám kevés, akkor körültekintő vásárlás megengedhető, de valami nagy genetikai előrehaladást ettől nem várhatunk, csak saját tenyésztői munkánktól és a keresztezéstől. Miért nem használjuk ki a meglévő lehetőséget? Az állami gazdaságok 50 százalékkal több tejet termelnek tehenenként, mint á tsz-ek és ott nagyon sok tapasztalat halmozódott fel, nem igyekszünk tanulni ebből, miért?

A szarvasmarha-tenyésztés lassú folyamat. Éppen ezért a leggyorsabban célravezető utat válasszuk és annak végrehajtásával egy napot se késlekedjünk, még abban az esetben sem, ha a régi ideálok bizonyos fokú átértékelése szükséges. Űj típusú vezetők szükségesek, olyanok, akik szakítani tudnak az előítéletekkel, a formalizmussal, a konzervativizmussal, az új iránt kellő fo- gékonysággal rendelkeznek Itt az alkalom arra, hogy megyénk végre nagyot lépjen előre és ne a sor végén kullogjon. Itt is lehet tejet termelni, ezt bizonyították az állami gazdaságok eredményei. Az 50-es években a sza- bolcs-szatmáriak hátul voltak, bátorsággal, hozzáértéssel, kemény munkával néhány év alatt (a 60-as években) az elsők közé kerültek az állami gazdaságok között.

A tejtermelő üzemeknek célszerű lenne valamilyen egyszerű együttműködést létrehozni, egy olyan fórumot, ahol szakmai segítséget kapnak, tapasztalataikat kicserélhetik, ahol a megyei programot közösen kialakítanák és segítenék végrehajtását. Nem függetlenített apparátussal rendelkező irodára gondolok, hanem maximális tagdíjjal némi anyagi alapot teremteni, rendezvényekre, tapasztalatcserére, szakelőadásra, konzultációra, stb. Vezetésével társadalmi munkában meg jehetne bízni néhány lelkes állattenyésztőt, olyanokat, akik lendületet adhatnának a megyei tejtermelés fokozásának, olyanokat, akik elsősorban nem hatalommal rendelkeznek, hanem gyakorlati tapasztalattal és van rátermettségük a megyei szemléletre, fogékonyak az új iránt! Segítséget adhatna ehhez az állattenyésztési telügyerőség, tejipari vállalat, mesterséges termékenyítő főállomás, állategészségügyi állomás, elsősorban technikai téren (helyiség, stb.).

Tóth József

tejgazdasági szakmérnök

A nagy hatású növényvédő szerek az emberre nézve is ártalmasak, különösen akkor, ha finoman elporlasztott formában kerülnek a test felületére, vagy a légutakon, a szájon keresztül a szervezetbe. A gázálarcban végzett permetezés szerfölött megerőltető, kényelmetlen munka, a közönséges, légátnem- eresztő öltözetbe pedig rövid idő alatt „befülled” a dolgozó. Különösen igaz ez a zárt helyiségekben (üvegházakban) végzendő permetezés esetén,

Az egyik angol botanikus kertben az ott dolgozók részére PVC-anyagból teljesen zárt, tetőtől talpig védőruhát rendszeresítettek, amelyben nem érheti őket egészségkárosodás a permetezés során. A ruha csövön át összeköttetésben áll az épületen kívül elhelyezett elektromos turbo- kompresszorral, amely állandóan friss levegővel látja el a zárt ruhában dolgozó személyt. Az elhasznált levegő a csuklónál és az övnél távozik a védőöltözetből.

IÖVŐRE MÁR MŰKÖDIK

Öntözve trágyázó berendezés Szabolcsban

Egy újszerű berendezés első két példánya épül fel a közeljövőben Szabolcsban: az AC rendszerű, trágyalevet is elvezető és egyenesen a földekre vivő öntözőberendezés.

Miről is van szó tulajdonképpen : a szennyvizek egyre nagyobb gondot — és költséget jelentenek. Igv van ez az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Az iparból elég egy példát venni: hazánkban a műtrágyagyárak szennyvizében évi húszezer tonna műtrágya „csorog el”. Hallatlanul nagy érték ez, közben koncentrált alakjukban megfertőzhetik a vizeket, elpusztíthatják a halakat, „eltemetésükre” rengeteget kell költeni, ellenkező esetben, ha a megfelelő eltüntetést nem végzik el, büntetést és kártérítést fizetni.

Még jelentősebb annak az egy éven belül elkészülő és üzembe lépő 283 darab zárt rendszerű állattenyésztő sertéstelepnek a szennyvízelvezetési problémája, melyekből Szabolcsban is épül tizenhárom. Ezenkívül 413 szakosított szarvasmarha-tenyésztő telep is létesül, megyénkben ebből 29. Országos összférőhelyük 1,2 millió sertés és 160 ezer tehén. Ez a roppantul nagy állatállomány koncentrált pontokon évi egymilliárd köbméter szennyvizet fog „gyártani”. Már a most üzemben lévők is kétszázezer köbméterszennyvízzel árasztják el idén év végéig a környezetüket.

Az alapkísérletet Szarvason folytatják és máris bebizonyította életrevalóságát a javaslatnak. Ott egy 3600 férőhelyes sertéstelep

szennyvizét használják fel 188 hektárnyi föld öntözésére. Az így értékes dúsító anyagokkal megöntözött terület egyötödét nyár- és fűztelepítések foglalják el. A többin szántóföldi növényeket, elsősorban kukoricát termesztenek.

A nyártelepítéses szennyvízhasznosításnak már nem ez az első kísérlete. Megyénkben az első olyan berendezés. amely a nagy település csatornáinak szennyvizét nyárfák gyors nevelésére hasznosítja, Nyírbátorban már működni kezd. A dupla haszon mellett az is sürgeti a probléma megoldását, hogy nem teljesen megoldott a jelenlegi szennyvíz- elvezetés. Beragadnak a szivattyúk, szippantókocsik hozzák-viszik az anyagot.

A szarvasi kísérlet pontos gazdaságossági számításaihoz még évek kellenek. De csak arra. hogy a haszon mennyi. A berendezés óriási jelentősége már most kibontakozik.

Hadd idézzünk például a mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezet egyik nemrégi vezetőségi ülésének vitájából: az ellenőrző bizottság egyik tagja tette szóvá: bérben hordják a város szennyvizét a derítőgödrökbe. Nem lenne-e helyesebb egy új megállapodást kötni arra, hogy a város szennyvizét a termelő- szövetkezet a földjeire önthesse. A város is adna valamit az elszállításért, és a termelőszövetkezetnek is kettős haszna lenne a dologból.

De a szarvasi kísérlet még ezen is túlmegy. Kiszámították: szippantókocsival a sertéstelepről a földekre szállított anyag összes költsége 1200 forint hektáronként. Ha ugyanezt öntözőcsöveken át, szivattyúkkal bonyolítana* le, a költségek hektáronként leszállanák 400—500 forintra. Ebből a különbségből az említett szarvasi kísérleti 188 hektáron egy év alatt 120 ezer forintos költségmegtakarítást értek el. A megtakarításból harmincezer forint a munkabér, s ez azt jelzi, hogy az élő munkával, a szippantókocsik körül foglalkoztatottak más munkára irányításával is lehet takarékoskodni a lassan falun is csökkenő munkaerővel. A megtakarítás másik 31 ezres forintja olyan tétel, amely akkor is szerepelne a költségek között, ha nem tráA növények rendszerint felfelé növekednek. De hogyan ismerik fel a függőleges irányt? Ezt a kérdést eddig nem sikerült véglegesen megoldani.

Angol tudósok a következő hipotézist kockáztatták meg. Sok állatnál, a medúzáktól kezdve egészen a gerincesekig, a térbeli tájékozódásért felelős szerv egy gömb alakú üreg. Felületét kívüről csillószőrök borítják, amelyek a legcsekélyebb nyomásváltozást is érzékelik. Az üregen belül egy apró kövecske gurul. Az állat helyzetétől függően, különböző csillószőrökre fejt ki nyomást és az állat ily módon ismeri fel a függőlege irányt. A növényeknél hasonló szerepet játszhatnak a nö vényi keményítő szemcséi. Ezek rendszerint a sejt belsejében vannak. Súlyúkkal nyomják a sejtközfalakat és emell:tt hormont választanak ki, ez pedig a súllyal ellentétes irányú, vagyis fölfelé nögyalé hígításával, hangm csak tiszta vízzel öntöznének.

Az Országos Vízügyi Hivatal és a Szabolcs-Szatmar Megyei Tanács között nemrégiben megállapodás jött létre két, a szarvasi minta szerint készülő öntözve trágyázó berendezés megépítő- sére, jelentős állami támogatással megyénkben is. Úgynevezett AC-nyomásos berendezések lesznek, melyeket öntöző szakembereink már régebben ismernek. Az lesz bennük az újdonság, hogy az öntözővizet átvezetik az istállók szennygyűjtó tartályain, ahonnan így, hígítva könnyebben, a szivattyúk meghibásodása nélkül kimoshatok. Végeredményben két legyet ütnek egy csapásra: megoldják a szennyvíz eltávolítását és a trágyázást is, meg az öntözést is, azonos költséggel, amit eddig három különböző munkafolyamatban végeztek el.

A megállapodás szerint jövő évben már működnie kell a két első szabolcsi öntözve trágyázó berendezésnek. A szakemberek most állapítják meg, hol létesüljenek, hol van meg működésükre a legjobb feltétel. Hír szerint az egyiknek a helyét Nagykállóban, a másikét Gyulatanyán találták meg.

(gnz)

vekedését ösztönzi. A közvetlen kísérletek igazolják az efféle mechanizmus lehetőségét. Ha vegyi úton feloldjuk a keményítő szemcséit, akkor a növekedés* iránya „rendetlenné” válik. De, hogy a földön kúszó növények miként választják meg növeke- sük irányát — az egyelőre nem világos.

Francia botanikusok érdekes eltérést figyeltek meg a függőleges iránytól az erdei fenyő növekedésénél. Gas- cogne-ban a platánok mellett ültetett erdei fenyők egyszerre csak ferdén kezdtek nőni, mintha el akarnának távolodni szomszédaiktól. Emellett az uralkodó széljárással ellentétes irányban hajoltak meg. Ugyanezt figyelték meg Marokkóban az eukaliptuszok szomszédságában lévő erdei fenyőknél. Lehetséges, hogy mindkét esetben a platánokból és az eukaliptuszokból áradó szag hatott taszítóan a fenyőkre.

Mitől növekednek felfelé a fák ?