Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

KWüT-MACVinOTJc-’z *<% 5. oléafl W72. augusztus 51 W , .,. ......... HÍRÜNK az országban Esti Hírlap Patinás patikák A gyógyszerésztörténeti Diá- riumból idéz az - Esti Hír­lap munkatársa, amelyből magtudta, hogy Nyíregyházán csaknem 200 esztendővel ez­előtt, 1792-ben láttak a váro­si patika építéséhez. Egy erről szóló okirat — a váro3 bíró­jához — az építkezés precíz részleteiről fogalmaz: „Az Tekintetes Nemes Vármegye rendeléséből az Patika építé­séhez kell fogni, még pedig úgy, hogy hat hét alatt elké­szüljön az Inzsinér Ur rajzo­lása szerint. Az épületihez kí­vántatik 80 ezer égetett tég­la, ennek vetése, ha Nyír­egyházán nem vállaitatik tég­laverő, ezen Commision vé­telével bizonyos embert sze­kéren küldjön kelmed Deb­recenbe ez ott ahoz jó tégla­verő embert hozzanak ki, az kinek én azonnal ezen com­mision által bizonyítva te­szem, hogy bizonyos munká­ra fog kijönni, ez mellett 15 ezer vályog is kívántatik. En­nek megvétele Kelmedre biz- tatik. Anno Domini 1792. júni. 27 M. P. Elek László”. (Augusztus 7.) Magyar Nemzet „Libegő“ az Alpokban Augusztus első napjaiban Indítja útnak a NIKEX az első 60 síkabint, amelyek a Gross Sloccknertől a Kitzbü- helig, az Osztrák Alpok leg­népszerűbb téli sportüdülő­helyein teljesítenek szolgá­latot. A NIKEX első ízben szerzett ilyen megrendelést a berendezések kivitelezőjé­nek, a Hajtómű- és Felvonó­gyárnak. Az idén augusztustól novemberig 190 négyszemé­lyes síkabint szállítanak az osztrák megrendelőnek, a Girak-cégnek, mintegy 2 mil­lió schilling értékben. A síka­binok mellett számos egyéb felszerelést is exportálnak, amelyeket a HAFE nyíregy­házi üzemében gyártanak. Itt a János-hegvi libegőhöz ha­sonló berendezések, tartó vasszerkezetek, ülések és a felvonó vezetékeit irányító szerkezetek készülnek az osztrák cég megrendelésére. Az idei szállítások összértéke meghaladja a 4 millió schil- linget. (Augusztus 4.) Tv-híradó Paszabi szőttesek Szép feladatra vállalkozott a népművészeti és háziipari vállalat. Budapesten a Váci utcai bemutatótermében az idén 12 tájegység népművé­szeti napját rendezi meg. Ma nyílt meg a nyolcadik bemutató: Szabolcs-Szatmár megye népi kincseihez invi­tálják az érdeklődőket. 1500 leány és asszony ízlését és ügyességét dicséri a művészi látnivaló. Paszabon készül­nek ezek a messze földön hí­res, gazdag mintájú szőttesek. Tarpán, Esze Tamás szülőfa­lujában hímezik a Rákóczi- mintás színes futókat és párnákat. Ünnepélyesebbé varázsolják az asztalt a be­regi keresztszemes térítők és asztalkendők, a szabolcsi asz- szonyok munkái. (Július 21.) Magyar Mezőgazdaság A «zaboücsi növényvédelemről Az alma, a burgonya és a dohány növényvédelmi mun­káiról ír a szaklap a Sza­bolcs-Szatmár megyei Nö­vényvédő Állomás tapaszta­latai alapján. Ezután beszá­mol az új építkezésekről: „Most épül a Szabolcs me­gyei új növényvédő állomás, s előreláthatólag a nyíregy­házi új állomás ez év végén megkezdi üzemelését. Az idei évben az állomás legfőbb te­vékenységei közé — a ható­sági munka mellett — a táj­egységi előrejelzések tartoz­nak, amelyre minden fóru­mot felhasználnak, rádió, új­ság, stenciles anyag — a kár­tevők fenológiai felmérése, a reprezentatív felméréssel együtt. A kultúrák kártevők­kel szembeni érzékenységét is vizsgálják, fejlődésük kü­lönböző szakaszában évente 3—4-szeri alkalommal. A vegyszerkisérletek kipróbá­lása mellett a biológiai ha­tás, a lebomlási idő sebessé­gének mérése egyelőre csak adatgyűjtési szinten történik a növényvédő állomáson, de a mintegy 75 vegyszer vizs­gálati eredményét a követke­ző évben már az új labora­tóriumban elemezni is fogják. (1972. augusztusi szám.) Munka Híradás a konzervgyárból Kétoldalas, fényképekké illusztrált írásban számol be a szakszervezetek központi folyóirata a Nyíregyhá­zi Konzervgyárban szer­zett tapasztalatokról. A részletes megállapítások kö­zött a bérekről pél­dául a következőket írja: „A rendszeres béremelések sem változtattak azon, hogy a Nyíregyházi Konzervgyár az utolsó helyen áll a bérek te­kintetében az iparág válla­latai között. Miért? Nyolc év­vel ezelőtt, az induláskor a legalacsonyabb besorolást kapták (4,50 volt a segéd­munkás-órabér és a dolgo­zók 75 százaléka ma is segéd­munkás!) és ezt a szintet az­óta is „viszik magukkal”. S hogy mégis elégedett embe­rekkel találkoztunk, jó a hangulat (ezt tapasztalni az ebédlői beszélgetésekből is) és megy a munka,— úgy vél­jük, á dolgozók bizalma a vezetés iránt. De nemcsak ennyi. Az a kicsiny mag, amely hű maradt a gyárhoz, sokat fejlődött az elmúlt évek alatt, látóköre, felfogá­sa szélesedett. Megismerte, megszerette a gyári életet, megszokta és magáévá tette annak előírásait, szabályait, s láttuk, hogy annak betartá­sát megköveteli a mellette dolgozótól is. (1972. júliusi szám.) Magyar Nemzet Egy népfront- politikusról A lap munkatársa egy köztiszteletben álló, megbe­csült nyíregyházi népfront­Idén hatodszor jelezte a nyírbátori fa harangtorony szignálja a zenei napok ren­dezvénysorozatát. Augusztus 12—20 között négy nagysza­bású hangversenyre épült a megye e rangos művészeti eseménye, amelynek kereté­ben a zenei programok mellett — hagyományosan — képző- művészeti rendezvényekre is sor került. Augusztus 12-én a világhí­rű Kodály-művek mellett a mai magyar opera- és kórus­művészet egyik képviselőjé­nek, Szokolay Sándornak hangzott el egyik szerzemé­nye. Másnap Haydn „Az év­szakok” című oratóriuma volt műsoron. A hangversenyso- •ozat Bach és Händel művei­vel augusztus 19-én folytató lőtt. majd a 20-i zárókon­certen ismét Kodály-kórus- művek szólaltak meg. Két kiállítás nyílt a zenei politikusról, dr. Szkita Jó­zsefről ír, akit az idei nép­frontválasztások alkalmából •harmadízben választottak a megyei népfrontbizottság tag­jává és aki többek között munkaközösségéről is nyilat­kozott: „A Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei gazdaságpolitikai munkakö­zössége az V. kongresszus ál­lásfoglalásának útmutatásait szem előtt tartva alakította ki programját és ez évi mun­katervét. Hatásosan igyekszik segíteni a párt és a kormány gazdasági feladatokat szerve­ző munkáját, a IV. ötéves terv fő céljainak megvalósítá­sát. Előmozdítja, hogy az állampolgárok egységesen ér­telmezzék az alapvető fela­datokat. Céljának tekinti az általános és szakmai ismeret- terjesztés emelését, a mező- gazdasági üzemi szakköri és termelőszövetkezeti új moz­galom fejlesztését, az agrár szakemberklubok hálózatá­nak szélesítését és a kertba­rátmozgalom erősítését.” (Augusztus 5.) Magyar Hírlap Nyírbátorról A több, mint 300 éves, fá­ból épült nyírbátori harang­torony kerengőjéről augusz­tus 12-én ismét felhangzik a már nemzetközi hírű zenei napok Tinódi dallamaira komponált szignálja. Hatod­szor ad otthont a muzsiká­nak a késő gótika páratlan hazai remekműve, a reformá­tus templom. A teremre szinte lebegve boruló finom osztású hálóboltozat alatt fel­zeng majd Szokolay Magyar kórusszimfóniája, Haydn egyik csodálatos oratóriuma, Bach Magnificatja, Kodály Psal­mus Hungaricusa. A nagy históriai múlt ellenére Nyír­bátor végül is a legutóbbi időkig nemigen volt több, mint egy nagyobb lélekszámú nyíri település. Hogyan vál­hatott az elmúlt években mégis olyan zenei események színhelyévé, amelyek közön­sége, egyszerre ébreszt a szemlélőben megható lírai hangulatot és históriai ve­retű gondolatokat? Ott ül a nyírbátori paraszt és mun­kás arcán a primér élmény áhítatával és mellette a nem­zetközi szaktekintély, elége dstten adva át magát a mű élvezetnek. Ezt követően vá laszt keresve beszélgetett a- újságíró vállalati igazgató val, üzletvezetővel, tanác' tisztségviselővel, munkásasz szonnyal, múzeumigazgat/1 val, akik szinte valamennyi en a Nyírbátorhoz ragaszko dásról. terveikről, a nagyköz ség felemeléséről beszéltek (Augusztus 3.) napok idején. A „Műemlé­kek, régi házak” című kiállí­táson a magyar képzőművé­szet legkiemelkedőbb alak­jainak művei szerepelnek. Ezt a kiállítást szeptemberben Nyíregyházán is bemutatják. A múzeum 20 ajándékképet ka­pott a közelmúltban a Kép­zőművészeti Alaptól, mintegy 150 ezer forint értékben. a mai mag var képzőművészet, képviselőinek munkáiból. Ezeket az új képeket az au­gusztus 19-én nyílt kiállítá­son dr. Szalontai Barnabás Állami-díjas múzeumigazga­tó és dr. Tóth Ervin művé­szettörténész mutatta be a közönségnek. A gazdag* program ismét sok érdeklődőt vonzott. A hangversenyeken, a képző­művészei i rendezvényeken, illetve műemléklátogatáson több, mint 7 ezer vendég for­dult meg Nyírbátorban. Több mint hétezer vendég Nyírbátorban Befejeződött a zenei napok rendezvénysorozata AZ AUTOMATIZÁLT GYÁR MŰSZERFALÁNÁL DÖRNYEI JÓZSEF ÜZEMVEZE­TŐ ÉS KOLLÁR GYULA MŰSZERÉSZ A BERENDEZÉSEK ELLENŐRZÉSÉT FIGYELIK, Hétfőtől termel a nyíregyházi trporgyár Augusztus 20. tiszteletére határidő előtt elkészült a napi 100 ezer liter tej feldol­gozására alkalmas tejporgyár. Az új gyárban hétfőn meg­kezdték a próbaüzemelést. Berendezéseit a dán AN- HYDRO-cégtől vásárolták és a dán szakemberek irányítása mellett a Nyíregyházi Tej­ipari Vállalat szakemberei végezték el a szerelési mun­kákat. Nagyban ennek tu­lajdonítható, hogy 8 hónap alatt elkészültek a közel- - fiO millió forintos beruházással. A tejporgyár teljesen auto­matizált, hazánkban jelenleg a legmodernebb eljárással dolgozzák fel a tejet. Első­nek itt alkalmaznak olyan instantizáló berendezést, melynek segítségével a ki­szárított tejpor vízben oldódá­sát javítják. A szárításhoz szükséges hőenergiát mo­dern, 2 darab három és fél­tonnás gázfűtéses ka­zán biztosítja. A tejporgyár irányításához 3 főre van szükség, a sikeres próbaüze­melés után a tervek szerint a hagyományos tejpor mellett, kakaó-, kávéport, valamint ízesített tejport, és presszó­kávéport is fognak készíteni megyénk legújabb gyárában. PÓCST MIHÁLY A KÉSZ TEJPORT AUTOMATA ADAGOLÓ SEGÍTSÉGÉVEL PAPÍRZSÁKBA CSOMAGOL­JA. I Elek Emil képriportja A PORITÖBERENDEZÉSEK ELLENŐRZÉSÉT KANTOR JÓZSEF VÉGZI.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents