Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

VIIÄG PRO UETÁRJAI, EGYES 0IX ETEKI XXIX. ÉVFOLYAM. 197. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. AUGUSZTUS 22, KEDD Áz alkotmányt, az új kenyeret ünnepelte az ország s megyénk lakossága A vasárnapi ünnepségek központi eseménye a fővá­rosban a tisztavató ünnep­ség volt. Több száz tisztje­lölt sorakozott föl a Kos­suth Lajos téren. Az ünnepi eseményen meg­jelent Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbi­zottság első titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács el­CZINEGE LAlOS: nökhelyettese, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, továbbá politikai, társadalmi és katonai éle­tünk több más vezető sze­mélyisége, a szovjet hadse­reg képviselői. A fogadalom tétel után Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tartott ünnepi beszédet. A honvédelem egész népünk ügye A miniszter bevezetőben áttekintette a nemzetközi politika időszerű kérdéseit, fő eseményeit, pártunk és kor­mányunk bel- és külpolitiká­ját. Hangsúlyozta: ahogy­szocialista építő munkánk céljai megvalósításának sarkköve a megbonthatatlan barátság és sokoldalú, céltu­datos együttműködés a Szov­jetunióval, a testvéri szocia­lista országokkal, ugyanúgy szocialista vívmányaink vé­delmének. népünk nemzeti biztonságának is ez az egyik legszilárdabb alapja és az, hogy tagjai vagyunk a Var­sói Szerződésben tömörült szocialista országok szövet­ségi rendszerének. — A hon­védelem — hangsúlyozta Czinege Lajos — egész né­pünk ügye. A szocialista haza, a dolgozó nép önként vállalt fegyveres szolgálata — a katonai .mesterség” — sokrétű és összetett feladato­kat magában foglaló életpá­lya. Befejezésül a miniszter kö­szönetét mondott mindazok­nak, akik hozzájárultak a most tisztté, tiszthelyettessé lett fiatalok neveléséhez. Végül sok sikert kívánt a tisztté avatott fiataloknak hivatásuk eredményes betöl­téséhez, szolgálati feladataik ellátásához. ★ Á szemerkélő eső és a szél ellenére is több ezer buda­pesti gyűlt össze — egyesek pokrócokba,' nagykabátba burkolózva — a Margit- és a Lánchíd közötti Duna- parton, a 11 órakor kezdődő vízi- és légiparádé megte­kintésére. Kelemen Győző, az MHSZ budapesti titkára mondott köszöntőt. majd helikopterek, motorcsónakok zászlós felvonulásával kez­dődött a program. A vizen hatalmas élőképeket hoztak a kompok, majd egyéni és kötelék műrepülők mutatták be műsorukat a levegőben. A bemutató legérdekesebb­nek ígérkező légi számait a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták megtartani, de így is élményt adó produk­ciókat láthatott a közönség: vitorlázó gép szállt a vízre, s egy pilótanő motoros re­pülőgéppel 200—300 méter magasban dugóhúzókat, or­sókat, legyező fordulót, há- tonrepülést mutatott be. A tűzoltóhajók piros-fehér- zöld vízsugarakat lövellve vonultak el a két híd között. ★ A szokatlanul hűvös és esős este sem tudta vissza­tartani a fővárosiakat, hogy ha őszies öltözékben és eser­nyővel is, ne induljanak el megtekinteni a gellérthegyi tűzijátékot. Kilenc órakor ezrek várták az első rakéták színesen nyíló legyezőit. A hidakon a járművek lassított felvételhez hasonló módon cammogtak, hogy az utasok, ha csak percekre is, gyö­nyörködhessenek az alkot­mányunk ünnepét záró, pa­zar látványosságban. APRÓ ANTAL: Nép frontpolitikánk eredményei Hódmezővásárhelyen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke volt az al­kotmánynapi ünnepi szónok. Beszédében kiemelte: ha­zánkban a haladás élharco­sa mindig az osztálytudatos munkásság volt. Alkotmá­nyunk ünnepe egyben a ma­gyar nép ezeréves küzdel­meiről való megemlékezés ünnepe is, megemlékezés azokról a harcokról, ame­lyeket az egymást követő munkásgenerációk folytat­tak népünk szabadságáért, felemelkedéséért. Az ország- gyűlés idei tavaszi üléssza­kán olyan alkotmányt emelt törvényerőre, amely szocia­lista forradalmunk 27 év alatt elért eredményeit is magában foglalja. Alkotmányunk egységes rendszerben szabályozza az állami élet folyamatát, az ál­lamszervezet felépítését, a falusi tanácsoktól a kor­mányig, a Népköztársaság Elnöki Tanácsáig és az or­szággyűlésig. Alkotmányunk új szövege kifejezi azt is, hogy szocialista társadalom­ban építeni, szocialista álla­mot fejleszteni csakis a munkásosztály marxista—le­ninista pártjának vezetésével lehet. — Ügy gondolom — hang­súlyozta Apró Antal — hogy alkotmányunk új szövege a nemzetközi munkásmozga­lom szempontjából is érdek­lődésre tarthat számot. Ba­rát és ellenfél előtt világossá teszi — Nyugaton is •— hogy a Magyar Népköztársaságban a munkásosztály, mint tár­sadalmunk vezető osztálya, miként vonja be a hatalom gyakorlásába a széles társa­dalmi rétegeket és hogyan fejlődik állami, társadalmi életünkben a szocialista de­mokrácia, hogy valósul meg dolgozó népünk összefogása, a munkás-paraszt szövetség, a népfrontpolitika. Az alkotmány új szövegé­ben most törvénybe foglal­tatott az a nagy jelentőségű változás is, amely a paraszt­ság életében, gazdálkodásá­ban végbement. Míg 1949- ben Magyarországon még a földterület 72 százalékán folyt egyéni gazdálkodás, ma a megművelt földek több mint 94 százalékán 2553 ter­melőszövetkezet és állami gazdaság dolgozik. Mindez le­hetővé tette, hogy létrejöjjön a szocialista szövetkezeti földtulajdon, amelyet alkot­mányunk véd és erősít. Apró Antal a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a de­mokráciáért, a szocialista cé­lokért folyó harcból mindig kivették részüket a vásárhe­lyiek, s a Viharsarokban mindig tekintélyes forradal­mi erőt képviselt az ott élő agrárproletariátús. Az utó­dokról szólva kiemelte: ifjú­ságunk nagy többsége isme­ri és követi a szocialista cé­lokat, becsületesen tanul, dolgozik, támogatja pártunk politikáját. Szocialista rend­szerünkben megnőtt a fiatal­ság felelőssége a jövőért, hi­szen neki kell felépítenie a szocialista Magyarországot, NYERS REZSŐ: A nagykállói ünnepségen kedves jelenet volt, amikor a betakarítás kiválóinak át­nyújtották az új kenyeret. Képünkön: Kerezsi Györgyné Kovács Andrásnak, a Zöld Mező ‘Tertnelősiöveíkezet kombájnosánák adja az új termésből készült kenyeret. (Hammel József felvétele) Apró Antal foglalkozott népgazdaságunk fejlődésé­nek egyéb kérdéseivel, majd, ünnepi beszédét a nemzetkö­zi helyzetről szólva fejezte be. Bevált pártunk gazdaságpolitikája Szekszárdon Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Kiemelte: napjaink alapvető feladata a gazdaságpolitika végrehaj­tása, az ötéves népgazdasági terv megvalósítása, az idei terv teljesítése. Emlékeztette a hallgatókat, hogy pártunk Központi Bizottsága tavaly novemberben, a kormány pedig tavaly decemberben szorosabbra fogta a vállala­tok és szövetkezetek gazdál­kodási feltételeit, növelte az állami követelményeket, hogy a népgazdaság beruhá­zási és külkereskedelmi helyzete javuljon, mégpedig a termelés és az életszínvo­nal folyamatos növekedése mellett. Az elmúlt hónapok lényeiből arra lehet követ­keztetni: a tervezett tenden­ciaváltozás lényegében bekö­vetkezik, érvényre jut az össztársadalmi érdek. A be­ruházások mérséklésére ho­zott kormányintézkedések fokozódó mértékben realizá­lódnak. — Ipari fejlődésünk jel­lemzője ebben az évben — mondotta Nyers Rezső —, hogy a növekedés üteme lassúbb az előző két évinél, ebben bizonyos központi in­tézkedések is közrejátszanak. Ezek között kell említenem a népgazdaság energiaszer­kezetének további racionali­zálását, a beruházások növe­kedési ütemének mérséklését, végül a gazdaságosabb ter­mékstruktúra-kialakítás köz­ponti feladatát. Mindezek az ipar egy részében csökken- tőleg hatnak a mennyiségi növekedésre, ugyanakkor vi­szont új minőségi feladatok megoldására irányítják az ipari munkát. A mezőgazdaságról szólva kiemelte: idén hazánkban az emberi munka, a jó szerve­zettség, a helytállás diadal­maskodik. A nehéz nyár, a viharkárok, ’ a jégkárok elle­nére is viszonylag jó termés kerül, a rendkívüli erőfeszí­tések nyomán, a magtárak­ba. Az ország kenyere biz­tosított, a tervnek megfele­lően feltölthetjük az állami tartalékkészleteket és eleget teszünk államközi szerződé­ses kötelezettségünknek is. — Minden okunk megvan arra — hangsúlyozta —, hogy az elmúlt évek nyo­mán, az idei fejlődés alap­ján pártunk gazdaságpoliti­káját beváltnak tekintsük. Munkás-paraszt találkozók övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszé­det a Körmenden tartott nagygyűlésen. A aászlódíszt már ér­öltött járási székhelyre a kora reggeli órákban keztek a megye más tájai­nak, vidékeinek küldöttei. A munkás-paraszt találkozók alkotmánynapi hagyományát folytatták Vas megye más községeiben, így Vasváron, Bükön, Csepregen és Gércén is. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára is részt vett az ajkai új járási kórház felavatásán. Az ország egyik legkorszerűbb egészségügyi intézményét dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter adta át rendelteté­sének. Az 555 ágyas kórház 200 millió forintért épült, műszereit, felszereléseit tíz országból vásárolták. Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter volt az ünnepi szó­nok a mosonmagyaróváriak alkotmánynapi nagygyűlésén. A város lakóit a kora reg­geli órákban fúvós zeneka­rok ébresztették, az együtte­sek délelőtt a város több pontján adtak térzenét. Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter mondott ünnepi be­szédet a hatvaniak alkot­mánynapi nagygyűlésén. A Zagyva-parti vasutasváros lakói a szemerkélő eső ellené­re megtöltötték a Kossuth teret. A nagygyűlés népes •hallgatóságában ott voltak Heréd, Boldog és Nagyköké­nyes küldöttei is, A Hazafias Népfront Haj- dú-Bihar megyei bizottsága Biharnagybajomban a helyi Dózsa Termelőszövetkezet­tel közösen rendezett alkot­mánynapi nagygyűlést, amelynek résztvevői a Dó- zsa-évfordulóról is megem­lékeztek. Az ünnepségen Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára mondott be­szédet. Zalaegerszegen dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese mon­dott beszédet a megyei mű­velődési központban tartott ünnepségen. A megyében számos új létesítményt avat­tak, amelyeknek sorából ki­emelkedik a Lentiben át­adott, 20 millió forintért épült 16 iskola. tantermes általános Sokrétű . eseménysorozattal ünnepelték a budapestiek az alkotmány napját. Kerületen­ként gondoskodtak idősek­nek, fiataloknak egyaránt megfelelő programról: ki-ki kedve, tetszése szerint válo­gathatott az érdekesebbnél érdekesebb műsorokból. Kezdve attól, hogy augusz­tus 20-án a kora reggeli órákban zenés ébresztővél kö­szöntötték több kerületben ’ a budapestieket. Délelőtt a sporttalálkozók és a gyere­keknek adott bábműsorok, filmvetítések, vidám vetélke­dők vonzották a közönséget. Kiemelkedő rendezvénye volt az alkotmány ünnepé­nek a Röpülj pávakörök első országos találkozója, amely­re — már 19-én megkezdő­dött kétnapos eseményként a budapesti Erkel Színház­ban került sor. Széleskörűen gyűrűző mozgalomban ma már több, mint 500 kör mű­ködik, körülbelül 15 ezer részvevővel. Az első nagy seregszemlén a Pest megyei Tanács kezdeményezésére 18 megyéből 69 ilyen kör, cso­port adott egymásnak talál­kozót. Két és fél ezernél több folklórművész lépett pódium­ra a találkozón, amelynek kommentátora az Erkel Szín­házban Vass Lajos volt. A több előadásban — mintegy ötezres közönség előtt — megrendezett népikultúra- fesztivál megnyitóján azzal köszöntötték a televízió jó­voltából az egész ország kö­zönségét, hogy „az ének szebbé teszi az életet, az éneklők pedig mások életét is", ahogyan az éneklő or­szág nagy apostola, Kodály Zoltán mondta. Ezen a fesztiválon nagy sikerrel szerepeltek az ajaki, a kállósemjéni, a tákosi, az ököritófülpösi pávakörök tagjai is. (Folytatás a 3. oldalon} LÁPUNK TARTALMAIMMÁ „Richard király” megkoronázása <SL oldal) Litke (3. oldal) A labdarúgópályákról jelentjük (6—7. oldal) Mit fizet a totó (6. oldal) A tévében láttuk (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents