Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

augusztus 20. KELET-MAG Y ARORSZÄÖ 8. oMa! Növekvő idények — állami támogatás Szolgáltatóházak épülnek megyénkben Kitüntetések az alkotmány napja alkalmából Közmű Jósavárosnak jj|| Tízmilliós munka a hőerőműnél Ujj Időnyereség a tejporgyárnál [Sj Urbanizáció fehérgyarmaton A szolgáltatások - fejlődése az 1960-as évek elejétől me­gyénkben is jelentősen meg­gyorsult. Az eredmények mel­lett azonban megállapítható, hogy nem fejlődött párhuza­mosan az igények növekedé­sével, még mindig szűk a szolgál tátóüzemek kapacitá­sa, s a felvevőhely-hálózat sem fejlődött kellően. Ezért a megyei tanács tavaly hatá- í ozatot hozott, amelyben rög­zítette, hogy tovább kell fej­leszteni a javító-szolgái ta‘ó tevékenységet és az 57,5 mil­lió forintos állami támogatás hatékony felhasználásával a szolgáltatások értékét 1970- hez viszonyítva 45 százalék­kal emelni kell. Ezzel az egy lakosra jutó szolgáltatások ér- télié 1975-ig 465 forintról 658 forinttá növekedik. Városok és kisebb települések Az állami támogatásból pá­lyázat útján részesülhettek a szolgáltatással foglalkozó vál­lalatok és szövetkezetek. A pályázatot a múl év márciu­sában hirdette a megyei ta- pács, s az említett összeg odaítéléséről a -múlt hónap­ban döntött a tanács. Közben a szolgáltatások helyzetét több alkalommal tárgyalta a végrehajtó bizottság, több esetben tartott ezzel kapcso­latban vizsgálatot a megyei NEB is. Tanácsi, és ipari szak­emberek tanulmányozták a szomszédos megyék szolgál­tatásának fejlődését, sőt a Szovjetunióban és Lengyel- országban is szereztek tapasz­talatokat és ezek alapján ké­szítették el a középtávú, va­lamint az éves térieket. A ta­pasztalatok alapján egy bi­zottság megyénk szolgáltatá­sáról jelentést készített a megyei tanácsnak. A jelentés a többi között kimondja: az ipari szolgáltatás Szabolcs- Szatmár egyes teoületein igen differenciált. Legjobb az ellá­tás a városokban és a váro­siasodó járási székhelyeken, valamint a nagyközségekben. A kisebb települések viszont szinte teljesen ellátatlanok. Ez annak is tulajdonítható, hogy az ezer lakoson aluli te­lepüléseken a szolgáltató­üzemek fenntartása nem gaz­daságos. „Patyolat-akció" A júliusra elkészült jelen­tés a szolgáltatóágakat kü- lön-külön is vizsgálja. A tex­tiltisztításról a jelentésben azt olvashatjuk, hogy a Nyír­ségi Patyolat Vállalat és né­hány kisiparos szolgáltatóka­pacitása igen alacsony — fő­leg a korszerűtlen üzemi há­lózat miatt. Ezért a vállalat az ötéves tervben rekonstruk­ciós bővítést valósít meg a nyíregyházi üzemrészben, bő­víti a fehérgyarmati üzemé*, Kisvárdán kisüzemet, Vásá- rosnaményban vegytisztító szalont létesít. Korszerűsíti a vállalat a felvevőhálózatot, s több helyen új felvevőüz­letet hoz létre. A Szatmárvi- déki Fodrász Szövetkezet 2 millió forintos támogatással Mátészalkán textiltisztító üze­met épít. A megyei tanács a „Patyoiat-akciót” a központi alapból 14 millió forinttal, a fejlesztési alapból pedig 3 millió forinttal támogatja. A gépjárműjavításokról a Jelentes kimondja: túl hosszú az átfutási idő. Ez vonatkozik a szerviztevékenységre és a javításokra egyaránt. Me­gyénk szakemberei a jelenle­gi gépekkel és felszerelések­kel az ugrásszerűen megnőtt igényeket nem tudják kielé­gíteni. (1965-ben 313 személy- kocsi volt megyénkben, 1971- ben már 1431.) A vállalási idő évről évre nő. A megyei ta­nács 10 millió forintos szol­gáltatásfejlesztési támogatást nyújt e tevékenység fejlesz­tésében részt vevő üzemek­nek. A támogatás következté­ben új szerviz- és javítóüze­mek épülnek Nyíregyházán, a járási székhelyeken és a nagyobb községekben. (Pél­dául Gáván, Tiszavasváriban, Nagyhalászban.) Sőt kisebb községek tsz-ei is részesülnek a támogatási alapból. A kö- mörői Uj Élet Tsz például 2 millió forintot kap gépjármű- javító üzem létrehozására. A lakáskarbantartási igény négyszeresére növekedett me­gyénkben. Az igényeket a vállalatok, a szövetkezetek és a kisiparosok együttesen sem tudják kielégíteni. A közép­távú tervben a lakáskarban­tartó kapacitás mintegy 50 százalékkal növekszik me­gyénkben. A kapacitás fej­lesztéséhez a központi alap­ból 12 millió forint támoga­tást kapnak a lakáskarban­tartást végző vállalatok, költségvetési üzemek, kisipa­ri és termelőszövetkezetek, valamint a lakásszövetkeze­tek. A hagyományos karban­tartást itt is korszerű szerelé­si munkák váltják fel. Új felvevőhelyek A háztartási gépek javítá­sánál szintén komoly problé­ma a hosszú átfutási idő — főleg a kisebb településeken. A megyei tanács ezért 11 millió forint támogatást nyújt e szolgáltatóágban dolgozó üzemeknek. így új felvevőhe­lyek épülnek például Porcs- almán, Mándokon, Rozsály- ban, Nyírmeggyesen. Bővítik a mozgó műhelyek számát is, így sok háztartási gépet a tulajdonos lakásán meg lehet majd javítani. Az egyéb szolgáltatásokra is szükség van — még közép­távon is. Főleg fodrászatra, cipőjavításra. Az egyéb szol­gáltatások fejlesztése na­gyobbrészt helyi tanácsi fel­adat, főleg azokban a közsé­gekben, ahol az iparhatósági jogkört is megkapták. A taná­csoknak kötelességük az egyéb szolgáltatótevékeny­séget fejleszteni — a fejlesz­tést a megyei tanács ellen­őrzi. A központi támogatással együtt megyénk üzemei az ötéves tervben közel 130 mil­lió forintot költenek a szol­gáltatások fejlesztésére. A városokban kooperációval szolgáltatóházak is épülnek. Lénárt István, a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat főosztályvezetője a következőkben tájékoztatta lapunkat az 1972. október 1-től hatósági árváltozás kö­vetkeztében a szerződésben feltüntetett hízott sertés átvé­teli árak és súlykategóriák módosulásáról: Októbertől a fehér hússer­tés pigmentfolt mentes (90— 110 kilogramm közötti súlyú) kilónként 24 forintért, a hús- és húsjellegű sertés (90—110 kiló közötti súlyú) 23,70 fo­rint kilónként, a fehér hús­sertés és húsjellegű sertés (110 kiló feletti súlyú) kilón­ként 21,80 forintért, a zsír-, zsírjellegű seriés (130 kilog­ramm feleti súlyú) kilónként Az alkotmány napja al­kalmából népművelőket tüntettek ki megyénkben. Az augusztus 19-én délelőtt, a megyei tanács vb-termében rendezett ünnepségen dr. Pénzes János, a megyei ta­nács elnöke méltatta az ün­nep jelentőségét, valamint a kitüntetettek munkásságát. Részt vett az ünnepségen Ekler György, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának titkára. Gulyás Emilné dr., a Hazafias Nép­front megyei titkára, Abarl Attila, az SZMT titkára és dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. A megyei párt- bizottság nevében Ekler György üdvözölte a kitünte­tett kultúrmunkásokat. A „Szocialista kultúráért” kitüntetést kapták: Ádám Imre, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának felügyelője, Bé­kési Józsefné, az ibrányl művelődési ház igazgatója, Filep Károly, a fényeslitkei általános iskola tanára, mű- velődésiotthon-igazgató. Juhász Tiborné, a tuzséri ál­talános iskola tanára, köz­ségi könyvtáros. Kozma Sán- dorné, a kempcsei községi könyvtár könyvtárosa, Laka­tos István, az MSZMP nyír­bátori járási bizottságának osztályvezetője, Lettner Má­ria, a nyírbátori 1-es számú: általános iskola tanára, kó­rusvezető, Nagy Mihály, az MSZMP . Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának mun­katársa, Páll Géza, a Kelet- Magyarország Szerkesztősé­gének rovatvezetője, Petras- kó Zoltán,, a. megyei műve­lődési központ igazgatója, Pintye Gábor, a császlói ál­talános iskola tanítója. Sár­ga László, a tiszavasvári művelődési ház igazgatója, Simon Józsefné tákosi nép­dalénekes, Sipos Gyula, a tlszalöki körzeti könyvtár 21,50 forintért, a tenyésztésbe fogott hízott koca és hízott kanlott sertés (170 kiló feletti súlyú) kilónként 21,50 fo­rintért. A szállítónagyüzemet a fenti felvásárlási árak mel­lett minőségi felár is megil­leti a legalább 20 darab, egy­öntetű minőségben egyidejű­leg átadott olyan fehér hús- és húsjellegű sertésekért, amelyeknek egyedi szalonna­vastagsága — hátközépen mérve — a 35 millimétert nem haladja meg. A minőségi felár összege 1 forint kilogrammonként, amely a sertések vágását kö­vetően kerül a szállító részé­re átutalásra. A, szállító nagyüzemet to­vábbra is megilleti a koráb­könyvtárosa, Somogyi József, a tiszadadai általános iskola tanára, művelődésiotthon- igazgató, Szászt Józsefné, az olcsvaapáti általános iskola igazgatója, Szép Béla, a tu­zséri általános iskola igaz­gatója, klubvezető, Szloboda Anna, a rakamazi községi könyvtár vezetője, Tinái Gyula, az MSZMP Mátészal­kai Városi Bizottságának osztályvezetője, Tornai Mi­hály, a nyíregyházi járási hivatal művelődésügyi osz­tályának vezetője, és Úri Dezső, a Kisvárdal Bútor­ipari Vállalat igazgatója. Miniszteri dicséretben ré­szesült Berkó Agnes, a me­gyei moziüzemi vállalat cso­portvezetője, Bradács Mária, a nyírbélteki körzeti műve­lődési ház igazgatója, Garay Béláné, a szamoskéri köz­ségi könyvtár könyvtárosa, Kicsák Józsefné, a jármi ál­talános iskola tanára, köz­ségi könyvtáros, Kása Lász­ló, a baktalórántházi körze­ti művelődési ház igazgatója, Molnár Pál, a kisvárdai Bé­ke mozi üzemvezetője, Né­meth Gábor, a balkányi Béke Szakszövetkezet könyv­tárosa, Soltész Pálné, a me­gyei moziüzemi vállalat elő­adója, és a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Harsányt Antal, a nyíregyházi Gorkij mozi ve­zető gépésze, Kaposi István­ná, a vásárosnaményi járási művelődési központ' gazda­sági vezetője, Oláh Tamás, az ibrányi művelődési ház hi­vatalsegéde, Pálfi Balázs, a nyírbátori járási művelődé­si központ hivatalsegéde, és Széles Mihály, a nyíregyházi Krúdy filmszínház mozigé­pésze. Ezenkívül huszonkét eredményesen tevékenykedő népművelő részesült a me­gyei tanács elnökéhek di­cséretében. bi szerződés szerinti mennyi­ségi felár. A súlyhatáron aluli serté­sek átvételére és árára a szerződő feleknek az átadást megelőzően együttesen kell megállapodniuk. A vágósertés-értékesítési szerződésen feltüntetett súly- kategóriák, továbbá a szerződés egyes pontjaiban szereplő alsó súlyhatárok a hatósági rendelkezés értelmé­ben mindenütt a fenti árak­nál feltüntetett súlykategó­riákra, illetve alsó súlyhatá­rokra módosulnak. 1972. évi átadásra augusz­tus 31-ig lehet még hízott- sertés-értékesítési szerződést kötni. Az új árakat 1972. ok­tóber 1-től fizetik ki. Az idén 250 millió forint értékű munkát végez Sza­bolcs-Szatmár megyében a Kelet-magyarországi K mű- és Mélyépítő Vállalat. A je­lentős beruházások közül az új gyárak és üzemek építke­zései, valamint a város- és községrészek közművesítései emelkednek ki. Az egyik legjelentősebb munkát Nyíregyházán végzik a KEMÉV dolgozói, az új la­kónegyed, a Jósaváros fel­építésén. Az 1971-es esztendő második felében kezdett munka első üteme befejező­dött. Közel 25 millió forintért ivóvíz-, szennyvíz-, csapadék, víz-, gáz-, villany., távhőháló- zatot készítettek az eddig elké­szült házgyári lakásokhoz. A második ütemhez megkezd­ték az előkészületeket, s az év végéig 15 millió forintért újabb hálózatokat építenek ki. December végéig 10 millió forint értékű beruházáson dolgoznak a TITÁSZ új nyír­egyházi hőerőműjén. A veze­tékhálózat kiépítése mellett új kazánházakat, trafóháza­kat készítenek. A több válla­lat által készített hőerőmű­nél a KEMÉV dolgozói jár­nak az élen, eddig a határ­időre pontosan átadták a kí­vánt munkát. A nyíregyházi tejporgyár építkezésén az előrehozott ha­táridőt is tartani tudták. Az első fél év során a csatorná­zást elkészítették, s így a dán szerelők megkezdhették A legfrissebb összesítés sze­rint Nyíregyháza területén 525 házban 4705 lakás keze­léséről gondoskodik az in­gatlankezelő és szolgáltató vállalat. Ezen kívül 508 úgy­nevezett nem lakásbérlemény — garázs, üzlet — tartozik még a vállalathoz. Ismerjük a közmondást: ahány ház — annyi szokás. Csaknem öt­ezer család apró ügyes-bajos dolgait figyelemmel kísérni nem kis feladat. Nap mint nap keletkezhetnek kisebb- nagyobb „súrlódások”, viták a lakók és a házmesterek, a lakók és a lakók, illetve a bérlők és a vállalat között. Az együttélés szabályairól, megtartásukról és azokról a bizonyos súrlódásokról a vál­lalat házkezelőségi osztályán érdeklődtünk. Úgy kellene lakni minden­kinek — mondták a vállalat­nál — mint a jó gazdának, aki sajátjának érzi a házát. A legtöbbször a bérelt házak használata körüli jogok és kötelességek összeütközése okozza a gondot. Sok vita zaj­lik a felújítások és karban­tartások körül. Rendelet sza­bályozza a házak használatát. A vállalat szakemberei álla­pítják meg például, hogy egy cserépkályha csempéi a hosz- szú használat során mentek-e tönkre, vagy csak egy házas­társi szóváltás ragadtatta va­lamelyiküket a törésre, zú­zásra. Nem véletlen a cserép- kályhapélda, mert az ilyen viták sem ritkák. Az előbbi esetben — 30—40 százalékos használtság esetén — indo­kolt az átrakás, míg az utób­binál a költségek megtérítését hiába kérik a vállalattól. Saj­nos gyakran előfordul, hogy háziállatot, még kecskét és lovat is tartanak a házban. A háziállatok tartását is szabá­lyozza a házirend. Tömbla­a poritóüzem berendezésé­nek szerelését. Most újabb kéréssel fordultak a fiatal vállalat vezetőihez az építte­tők. A próbaüzemelés meg­kezdéséhez, augusztus 25-re végezzék el a szükséges mun­kákat. Ezt a kérést minden valószínűség szerint teljesíte­ni tudják, így szeptemberben megkezdődhet a kísérleti üze­melés. A tejporgyárnál a 60 millió forintos beruházást 1973 végére készítik el a KEMÉV dolgozói. A nyíregyházi szennyvíz- tisztító telep bővítését az idén kezdték meg. Uj földmeden­céket és épületeket készíte­nek, s a 35 millió forintos munkát a jövő év végén ad­ják át. Ettől kezdve a tisztí­tótelep már a növekvő vá­ros igényeit is biztosítani tudja. Fehérgyarmaton jó ütemben halad a szennyvíz- hálózat kiépítése. Itt új tech­nológiát vezettek be, a kor­szerű gépek segítségével na­ponta 15—20 méter csatorna- szakaszt készítenek el, át­adásra készen. A helyi tanács kérésére a Fő utcán, az ál­lomás felé haladó szakaszt már szeptember 30-án át­adják. A nagyberuházások közé tartozik még a Fényeslitkén épülő vasúti kocsijavító mun­kái. Ezt a létesítményt ez év végén adják át. Ugyancsak az idén készítik el a máté­szalkai ipari létesítményekhez épülő iparvágányokat is. kásban például csak egész­ségügyi, KÖJÁL-engedéllyel lehet kutyát tartani. Az en­gedélyek sok helyen hiányoz­nak; igaz, addig nincs sem­mi baj, amíg másoknak nem okoznak kellemetlenséget. Csakúgy, mint a vasárnapi ebédhez vásárolt libával és kacsával, ami hetekig marad a pincében. Több ilyen eset­ben kellett lezárni egy-c \/ területet, s patkányfészek miatt fertőtleníteni. A kapunyitásnak és kapu­zárásnak külön fejezete van, amihez a lépcsőházakban sza­bálytalanul tárolt kerékpá­rok, gyermekkocsik eltűnése tartozik. Motorkerékpárt is vittek már el nyitva felejtett lépcsőházból. Az együttélés írott szabá­lya a házirend. Vannak azon­ban íratlanok is. Azt előír­ják, hogy a szőnyeget csak a kijelölt helyen lehet porolni, ugyanezt a porrongyra már nem mindenki tartja kötele­zőnek. Vagy az erkélyen tar­tott virágok: ki örül, ha leön­tik, vagy a fejére rázzák a porrongyot? A tv és a rádió bömböltetése, a lefolyócsö­vekbe tömködött hulladékok, az ablakbefutballozás, mind­mind sok vitára adott már alkalmat. A súlyosabb ese­tekben a szabálysértési eljá­rásig is eljutott egy-egy kis ügy. A házkezelőség véleménye szerint szerencsére a lakók zömének magatartása nem azonosítható a kirívó esetek­kel. Mint mondták, sok mú­lik a házfelügyelőkön is, mi­lyen erélyesek. Folyamatosan ellenőrzik őket, a házirend betartása érdekében időnként megbeszélésre hívják össze a 130 házfelügyelőt. (be.) Nábrádi Lajos Október 1-töl Módosul a hízott sertések átvételi ára Úgy kellene lakni... Házirend — csaknem ötezer családnak KÉPÜNKÖN TINÁI GYULA ÁTVESZI KITÜNTETÉSÉT.

Next

/
Thumbnails
Contents