Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-17 / 193. szám
4. oídaT kílet-MACTarorszáö 1972. augüsztus tt. Korunk mezőgazdasága A 600 FÉRŐHELYES SZAKOSÍTOTT TEHENÉSZETI T ELEP. Korszerű szarvasmarhatelep Rakamazon MEGYÉNK EGYIK LEGNAGYOBB állattenyésztő szövetkezete a rakamazl Győzelem Tsz. Mintegy 40 millió forintos beruházásból 1700 férőhelyes , ^g^rvasmarhate- lepet építettek, ennek befejező szakaszaként a közelmúltban átadták a 600 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet. Jelenleg 400 tbc-mentes tehénállományuk van, és folyamatosan végzik a további betelepítést. A szövetkezet a FAO bemutató gazdaságai közé tartozik, ezért is segíti különböző talajjavító, öntöző és egyéb gépi berendezésekkel a nemzetközi szervezet. Az új istállóban az egyes munkafolyamatokat, így a fejést is gépesítették. Bodnár Frigyes, harmadéves szakmunkástanuló az egyik 30 liter tejet adó tehén gépi fejését végzi. A kifejt tej emberi kéz érintése nélkül, csőrendszeren jut a tejházba, ahol az osztrák és olasz berendezésekkel Szloboda János tejleválasztást végez. (Elek Emil felvételei) Szőlészeti-borászati kiállítás — borvilágverseny A nemzetközi szőlészeti és borászati kiállítást és vásárt augusztus 21. és 31-e között rendezik meg Budapesten, részben egyidőben az augusztus 25-e és szeptember 5-e között sorra kerülő tíorvilág- versennyel. Színhelyük a mindenkori mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítások területe (Budapest, X., Al- bertirsai u. 10.). A kiállítás célja többek között — összhangban a borverseny feladatával — hogy bemutassa a szőlőtermesztés és borászai fejlesztésében elért hazai és nemzetközi eredményeket, az ágazat további korszerűsítésére ajánlható újabb módszereket, gépeket, eszközöket, technológiákat, a kereskedelmi forgalmazás eszközeit és elősegítse a nemzetközi kapcsolatok bővítését. Néhány a növények gombabetegségének leküzdésére használt növényvédő szer — elsősorban a fungicidek — megváltoztatják a kezelt növények egyes anyagcsere-folyamatait. így például vízház tartásukat is. Dr Borka Gyula. a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem adjunktusa, kísérleteinek eddigi eredményei szerint — egyes gombaölő szerek 50—100 százalékkal is növelik a kezelt növények — szőlő, gabonafélék — oárologtatását, ugyanakkor vízfelvételét is. A használatos rővénvvédő szerek általábar a lebontó folyamatokat, a növények légzését serkentik. Más növényvédő szerek viszont csökkentik a párologtatást, tehát kedvezően befolyásolják a növények vízháztartását. Köztudott, hogy az utóbbi években rohamosan megnövekedett hazánkban Is a 'övényvédelemben felhasznált vegyi anyagok száma és mennyisége. A mi, csapadékban legtöbbször szegény, klímánk alatt nem mindegy viszont, hogy melyik szert használják országszerte. A további kutatások várhatóan arra is választ adnak, mind a gyártó cégnek, mind a felhasználóknak, hogy a védőhatás mellett, melyek azok a növényvédő szerek, amelyek segítségével a növény vizet takarít meg. (MTI) Élelmiszer-gazdaságunk külkereskedelme A nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkéi külkereskedelmünk szempontjából igen fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság és élelmiszeripar, azaz élelmiszer-gazdaságunk. Hazánk gazdasági növekedésében is jelentős szerepe van a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek exportjának. A fejlett tőkésországokból származó behozatalunk kb. felét jelenleg is a mezőgazdaság termékeivel fizetjük és a jövőben is ezek képezik a tőkésországokba irányuló legbiztosabb és legnagyobb volumenű pxportunkat. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel szerkezete 1969-ben szocialista nem szocialista országokba (százalékban) Friss zöldség és gyümölcs 27 6 Feldolgozott zöldség és gyümölcs 30 6 Bor 14 2 Előzőek együtt 71 14 Baromfi és tojás 10 10 Vaj és sajt 1 1 Élőállat, hús és húskészítmények 9 54 Állati termékek összesen 20 65 Egyéb mg-i és élelmiszeripari termékek 9 21 A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelünk kb. fele-fele arányban oszlik meg a szocialista és nem szocialista viszonylatok között. A szocialista viszonylat részesedése 1965-ben 51,8 %, 1969-ben 48,1 %, 1970-ben 52 %-ot tett ki. A szocialista országokba irányuló mezőgazdasági és élelmiszerexport szerkezetének megoszlása különösen kedvező, mivel abban friss és feldolgozott növényi termékek foglalnak el uralkodó helyet (71 %-ot), az állati termékek pedig — amelyeknek a fejlett tőkésországok irányában van kedvező exportlehetősége — csupán 20 %-ot tesznek ki. 1969-ben — mint a táblázatból látható — a nem szocialista országok az állati termékek exportjából 65 %-kal részesedtek; a fejlett tőkésországokban pedig elérte a 75 %-ot is. Ez egyike a legkedvezőbb exportunknak. Érdekeinket viszont jobban szolgálná az, ha erőfeszítéseket tennénk áruink feldolgozottsági fokának emeléséért. A szocialista országokban általában még alacsony az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Az életszínvonal növekedésével azonban majd ezeknek is megnő a fogyasztása, ezért számolhatunk ezen cikkek exportjának növekedésével. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalmának mérlege a statisztikai adatok szerint évek óta mintegy évi 2,7—3 milliárd devizaforint aktív egyenleget mutat. 1971-ben a kiviteli többlet meghaladta a 3 milliárdot is. Ez a tény jelentősen elősegíti nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdulását. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export évi átlagos növekedési üteme 1960—1965 között 8,7 %, 1965—1970 között 4,7 % volt. Tervhivatali variánsok szerint 1970—1975 között 4,2 % lesz elérhető. A növekedési ütem szocialista viszonylatban gyorsabb, tőkés viszonylatban lassúbb. Mezőgazdasági exportunk nagyon jelentős, de a mező- gazdasági eredetű kivitelünk mindkét viszonylatban attól függ, hogy milyen értékűvé dolgozzuk fel a mezőgazdasági nyersanyagunkat, milyen termelési szerkezet és feldolgozási fok mellett tudjuk az adott mezőgazdasági nyersanyagmennyiségből, Illetve az adott földterületről a legnagyobb exportbevételt elérni. 1938-ban az exportált mezőgazdasági termékek 66 %-a volt nyersanyag és 34 %-a feldolgozott termék. Az elmúlt években viszont az exportált cikkek mintegy 60—70 %-a már feldolgozva került ki az országból. Az élelmiszer-gazdaság részesedése 1970-ben 1975-ben százalékban — az összes népgazdasági exportból* 21,9 20,2 — az összes népgazdasági importból* 10,5 9,1 — a szocialista exportból 17,0 15,0 — a szocialista importból 5,1 4,6 — a tőkés exportból 34,1 34,0 — a tőkés importból 2,2 2,0 * f= folyó áron, határparitáson. Bár az élelmiszer-gazdaság tőkés exportból való részesedésének aránya — mint a százalékok mutatják — minimálisan csökken (0,1 %-kal), volumene tovább nő. Nagyon kedvező az, hogy az élelmiszer-gazdaság tőkés exportjával minimális import áll szemben. A szocialista integráció fejlődése széles körű lehetőséget nyújt hazánk előnyös gazdasági növekedésére és a tőkésországokba irányuló export összetételének kedvezőbb kialakítására. Régen hangoztatott helyes elv az, hogy mind nagyobb mértékben kell hasznosítanunk a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyöket, mert ez egyik legfontosabb tényezője szocialista gazdaságunk növekedésének. Sípos Sándor. tanszékvezető docens Rendelet a szarvasmarhák tartós megjelöléséről A járványos, vagy egyéb nagy gazdasági kárt okozó, az emberre is veszélyes állatbetegségek megelőzésére és felszámolására a mezőgazdasági és élelemezésügyi miniszter — az egészségügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — rendeletet adott ki a szarvasmarhák tartós megjelöléséről. A rendelkezés értelmében a szarvasmarhákat december .31-ig, — utána minden újonnan született szarvasmarhát 15 napos korig — el kell látni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott füljelzővel. A mezőgazdasági üzemekben a megyei állattenyésztési felügyelőség, másutt a megyei, illetve a fővárosi állategészségügyi állomás jelöli meg a szarvasmarhákat, mégpedig december 31-ig térítés nélkül, ingyenesen. A miniszteri rendelet kiegészítette az állategészségügyi szabályzatot is azzal, hogy minden szarvasmarhára kötelezően ki kell váltani december 31-ig — a később született szarvasmarhákra a születéstől számított 8 napon belül — a marhalevelet. A szarvasmarhák egységes nyilvántartását is szolgáló különféle megjelölések eddig nem váltak be, a hagyományos bélyegzés, tetoválás is sok vitára adott okot. Peil g a megjelölés nemzetközi gyakorlat s a külföldi tapasztalatokat hasznosítjuk most mi is. A MÉM Csehszlovákiából vásárolta a háromszögletű műanyag füljelzőket, az úgynevezett krotaliákat, amelyek alkalmazása nemcsak az állategészségügy szempontjából hasznos, hanem az állami támogatás kifizetésének feltétele is. A rendelkezés értelmében ugyanis a füljelző nélküli szarvasmarhák után január 1-től semmiféle állami kedvezményt — támogatást, felárt stb. — nem adnak. (MTI) A növényvédő szerek és a növények vízháztartása
