Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-15 / 191. szám
!ílT5. wSisrFus T5.' frrtrr itaisyaror««*» 8. oWftl Meghitté, esztétikussá tenni az otthont Kilenc fiafal iparművész kiállítása Nyíregyházán Modern műszerek segítik a fiatalok vizsgálatát a megyei pályaválasztási tanácsadó intézetben. A készülék a felismerés és a cselekvés között eltelt Időn túl a két kéz összehangolt munkájáról is képet ad. (Elek Emil felvétele) Rábeszélés lieSjelf Pályaalkalmassági vizsgálatok megyénkben — Gyurika, mi szerétnél lenni, ha megnősz? — Mozdonyvezető — mondta rá a gyerek gondolkodás nélkül. A mama, aki hallotta a választ, bólogatott, aztán azt mondta, hogy majd kinövi a gyerek ezt a butaságot. A szomszédék nagyobbik fia is mindig sofőr akart lenni, meg motorszerelő, most mégis pénzügyi technikumba jár. Az anyja azt szeretné, ha köz- gazdasági egyetemre menne, de nem a legjobban megy neki a tanulás. Alig várja, hogy hazaérjen, ledobja a táskáját, máris szalad a pincébe a szerszámai közé. Hát nem borzasztó? Pedig mindent megkap, csak tanuljon. Sa;át ma«a va.aszl — rosszul Sok családban alakul ki hasonló helyzet, hogy a gyerek nem saját érdeklődése, kedve szerint választ szakmát, vagy élethivatást magának. hanem a család, a szülők hatása, rábeszélése alapján megy tanulni olyan helyre. amihez sem kedve, sem türelme nincs. Bukdácsolva jut túl a vizsgákon és ha el* helyezkedik, is azon a munkaterületen, előbb-utóbb el- fásultan, minden érdeklődés és szakmaszeretet nélkül végzi munkáját, aztán mással próbálkozik: hátha abban nagyobb öröme telik. Van persze olyan eset is — sajnos elég gyakori —, hogy a gyerek saját maga választ rosszul: oda jelentkezik, ahová mondjuk a barátja, barátnője szeretne menni, gyak-- ran hallja, mik most a divatos szakmák, hol lehet jól keresni és ez befolyásolja pályaválasztását. Arra pedig egyáltalán nem gondol, hogy ehhez nincsenek meg az adottságai, más területen sokkal eredményesebben kamatoztathatná képességeit. A pályaválasztásnál, a fiatalok munkába állásánál nemcsak egyéni érdekek vannak, hanem figyelembe kell venni a társadalom érdekeit is. Gondoljuk csak meg, mi lenne. ha mondjuk mindenki tévészerelő. vagy motorszerelő lenne, amikor pillanatnyilap csaknem 200 szakmára van szükség, mi lenne. ha mindenki orvosnak, vagy jogásznak tanulna, holott legalább ennyire szükség van az agro- nómusra és a műszaki érte' miségre E kettős érdek — az egyéni és társadalmi — összehangolása indokolta, hogy né; hány évvel ezelőtt kormány- határozatot hoztak szervezett pálvaválasztósi tanácsodé“ létrehozására. Megyénkben ez év január elsején alakult meg a Szabolcs-Szatmár megyéi Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, hogy segítséget nyújtson a pályaválasztásban sokszor lényegesen változó érdeklődésű fiataloknak. Persze nem egyedül az intézet feladata a fiatalok segítése, eligazítása a különböző szakmák között. Évente jelennek még könyvek, amelyek részletes Ismertetőket tartalmaznak, pedagógusok adnak jó tanácsokat, hogy megkönnyítsék a pályaválasztást. Az intézet évente 3—400 gyereket Vizsgál meg és ennek alapján javasol majd szakmát, szakmacsoportot a rátermettség és az érdeklődési kör alapján. Ha nem őszinte a válasz Nagy Miklós, az intézet igazgatója kalauzol végig a termekben. Az elsőben egy szekrény, tele kitöltésre váró ívekkel. A kérdésekre adott válaszokból feltétlenül kiderül, milyen érdeklődési körű a fiatal. Szóba kerül, hogy mi van akkor, ha valaki nem őszintén válaszol a kérdésekre, magyarul félre akarja vezetni a vizsgáztatókat. Aztán ahogy a feladatokat megnézegetjük, kiderült, hogy a csalás lehetetlen. Előbb-utóbb elárulja mindenki az igazi énjét. A másik teremben ügyességi feladatokat kell megoldani. Alkatrészekre bontott anyagból összerakni egy idomot. minta szerint megoldani olyan feladatot, ahol az ügyesség mellett a megfigyeAugusztus 12-én hatodszor hangzott fel Nyírbátorban a fa harangtoronyban a zenei napok szignálja. Szombaton délután térzenével és koszorúzással kezdődött a zenei napok programja, majd a hagyományos időpontban, fél 8-kor kezdődött az első hangverseny. Az első nap Szolto- lay- és Kodály-kórusműve- ket szólaltatott meg a debreceni Kodály-kórus, másnap budapesti szólisták közreműködésével Haydn oratóriumát, „Az évszakok ’-at adták elő. Hagyomány már, hogv képzőművészeti rendezvények kapcsolódnak a zenei programhoz. így kerülj sor augusztus 13-án délelőtt a „Műemlékek, régi házak” című kiállítás megnyitására. Jánvári Tibornak, a járási hllőképességről is vizsgázik egyúttal a fiatal és még felsorolni is sok lenne, miből áll egy ilyen vizsgálat. Az intézet nemcsak pályaalkalmassági vizsgálatokat végez majd. Fel kívánják mérni, hány csökkent munkaképességű gyerek jár általános iskolába, az ipartelepítésnek távlataiban milyen a szakmunkásigénye, mi az oka, hogy az általános iskola első osztályaiban még nép?» cigányosztályokból csak né- hányan végzik él a nyolcadikat, terveznek egy reprezentatív felmérést 500 ötödikes gyerekkel, akik minden évben elmondják mik szeretnének lenni, hiszen ebből lemérhető a szülők, az iskola, a környezet hatása, a korral együtt,járó nagyobb önállóság, és még sorolhatnánk tovább a jobbnál jobb elképzeléseket. Jobbak az átlagosnál A fiatal intézetben mé; nincsenek, illetve alig vannak tapasztalatok, más-ho' azonban, ahol már korábba megszervezték az intézmá nyes tanácsadókat, kedvez kép alakult ki. Megállap’' tották, hogy azok a fiatalok akik a szaktanácsadás alap járt választottak maguknak i- kolatípust, vagy szakma' minden iskolában jobb átl" got értek el az átlagosnál t azt is, hogy elégedettek vol tak a fiatalok is javasol szakmájukkal. B. .1. vatal művelődésügyi osztály- vezetőjének megnyitója után a kiállítás rendezője, dr. Te- lepy Katalin művészettörténész tartott tárlatvezetést. A kiállításon Munkácsy Mihály, Barabás Miklós, Fényes Adolf, Telepy Károly és Rippl-Rónai József alkotásai szerepelnek. A rendezvénysorozat augusztus 19-én és 20-án folytatódik. A múzeumban újabb kiállítás nyíjik Szentgyörgvi Kornél Kossüth-díjas, Aczél Ilona, Breznay József. Duray Tibor, Frank Fiigyes és Kristóf János MunkáCsy-díjas festőművészek képeiből. Zenei csemege lesz a szombat esti Bach- és Händel-hangver- seny. Vasárnap Kodály-esttel zárul a hatodik zenei napok programja. Ebben a hónapban — augusztus 27-én — lesz egy éve, hogy a Képcsarnok Vállalat megnyitotta Nyíregyházán bemutatótermét és boltját. A Benczúr Gyula-terem azóta négy képzőművészeti tárlatnak adott helyet. Elsőként öt szabolcsi művész munkáit láthatta a szabolcsi közönség, majd egy modern lakberendezési kiállítás következett. Harmadikként Bánovszky Miklós szentendrei festőművész gyűjteményes tárlatán nyílt alkalma a festészetet kedvelő közönségnek a gyönyörködésre és a vásárlásra. A Benczúr-terem több, mint 100 ezer forintot forgalmazott a festőművész képeiből. A negyedik tárlatot augusztus 10-én nyitották meg, s érdekessége, hogy 9 fiatal iparművész legjobb alkotásait hozta el Nyíregyházára az Iparművészeti és a Képcsarnok Vállalat. A két vállalat közreműködésével augusztus 26-ig ismerkedhet meg az érdeklődő közönség a fiatal művészek munkáival, akik az Iparművészeti Főiskola elvégzése után a kor igényeit felismerve tárgyaikat ennek szellemében alkotják. A Benczúr Gyula-terem földszintjén és második emeleti helyiségeiben elhelyezett iparművészeti kiállításnak már az első napokban sok látogatója volt. A több, mint 300 ezer forint értékű anyag változatosan tükrözi a művészek egyéni stílusát, s közös törekvésüket, hogy a XX. század emberének környezetét munkáikkal esztétikusabbá, célszerűbbé tegyék, Névsbr szerint a fiatal művészek sorát a Nyíregyházáról elszármazott — Balczó András testvére — Balczó Edit nyitja a második emeleti helyiségben. 1959-ben szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola kerámia tanszakán Gádor István tanítványaként. Azóta több épületkerámiai megbízása volt. Munkáival részt vesz több hazai és külföldi kiállításon, többek között a pécsi bien- nálékon, Londonban és Rómában pedig csoportos kiállításokon. Nyíregyházán kiállított munkáin — fali kerámiáin — a népi hangvétel, a Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági nagyüzemeiben a halálos balesetek évenkénti száma kilenc—tizenkettő körül ingadozik. Ennek sem örülünk. De mit mondjunk akkor, ha most ki kell jelentéi.., nogy az elmúlt hónapokban megyénk mezőgazdasági nagyüzeméiben — egy hónap alatt! — öt ember halt meg munka közben. Még égy kisfiú, aki ugyan nem dolgozott, dé munkahelyen vesztette el életét. A „fekete hónap” július 12- én kezdődött. Lukács András 41 éves kétgyermekes családapa a tuzséri Vasútállomáson rakodott gépkocsiból. Műtrágyát akartak kirakni egy vagonból. A vasúti kocsi ajtaja sehogyan sem akart kinyílni. Kitalálták, hogy a traktorral „megtolatják”. Már félig kinyílt. Lukács András bemászott a nyíláson, onnan irányította a felnőttek rossz játékát, akik a traktor sarkával akarták megtolatni a fedőlemez gyűrődése miatt beragadt ajtót. Lukács András éppen kinézett, amikor az ajtó visszapattant, — a harmo- nikaszerűen meggyűrődött lemez visszapattintotta. Lukács András fejét a visszapattanó ajtó becsapta. Azonnal elvérzett és meghalt. Mi a tanulság? Elsősorban nem szabad elküldeni rakodókat és gépkocsivezetőt csak úgy, általában: „hozzátok el” jelszóval. Másnap, tizenharmadikán folytatódott a fekete hónap. népművészet és a néprajz ihletését fedezhetjük fel. Modern figurális és mozaikmunkáin is átsüt a balladás hangulat, amely különös atmoszférát kölcsönöz alkotásainak. Eddig Balczó Editnek volt a legtöbb „látogatója” a tárlaton, elsősorban egykori osztálytársai, ismerősei nézték meg legújabb alkotásait, ö egy kicsit hazajött, s nem üres kézzel., Nem akarjuk a tárlaton részt vevő művészeket rangsorolni, valamennyien tehetségük javát adva alkották meg tárgyaikat, s csaknem mind más-más anyaggal kívánja kifejezni érzéseit, gondolatait. Folytatva a névsort, Gecser Lujza következik, aki 1968- ban diplomázott szövőszakon. Szövött falikép, faldekoráció, térelválasztó és szőnyegtervezéssel foglalkozik. Több kiállításon vett részt sikerrel, 1971-ben a KISZ KB Ifjú népművészek kiállításán elnyerte az „Ifjú népművész” címet. Ez azért külön említésre méltó, mert a népművészeti alkotások mesterei álta- ban áz idősebb korosztályból kerülnek ki. Nyíregyházi munkái is magukon viselik szín- és formatervező művészetét, sajátos, néni motívumokat megelevenítő képességét. Horváth Szabolcs az iparművész-tervező diploma elnyerése óta az ízléses étkezést szolgáló és a lakást is díszítő különböző edényekkel hívta fel magára a figyelmet. Munkáival szerepelt a Fiatal művészek kiállításán az Ernst Múzeumban 1970-ben, és az Iparművészeti Vállalat 15 éves jubileumi kiállításon 1971-bert. A nyíregyházi kiállításon sem marad el az érdeklődés tárgyai iránt, melyekből már többet meg is vásároltak. De csak a kiállítás után vihetik haza a vásárlók, addig minden látogató Számára hozzáférhető „közkincs”, csakúgy, mint az a több ezer forint értékű tárgy, amely már gazdára talált. Az üveg művésze az 1971- ben diplomázott Kányák Zsófia, aki üvegtervezői szakon végzett, s azóta a Salgótarjáni Öblösüveggyár tervezője. Jakab József, a Nyírbátori TÖVÁLL dolgozója társaival a gergelyiugornyai Tisza-par- ton sódert rakodott. Ebédidőben végigmentek a Tisza se- kélyes helyein. Egy gödörbe bukott. Holttestét három nap múlva vetette ki a víz. Hosszú lenne felsorolni a fegyelmezetlenségeket, hogy megállapítsuk, itt is ki a felelős... A következő napon, július tizennegyedikén M. Szászi Lajos rakodómunkásra került a halálozás sora. Ugyancsak „játékból”. Az olcsvaapáti Petőfi Termelőszövetkezet dolgozója búzát vitt társaival a gabonafelvásárló vásárosna- ményi telepére. Sorban állás volt, r.em tudták őket fogadni. A sofőr leállt az árnyékba. A rakodók elmentek inni egy kicsit. Aztán aláfeküdtek a kocsinak. Jön vissza a sofőr. Megindul. Átmegy M. Szászi Lajos testén, az ember elvérzik, meghal. Ki a felelős? Pindzsu József 27 éves pásztor, a vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet pásztora is játékból halt meg. Július 18-án legeltette a háztáji állatokat. Ambrus Sándor, az Állami Erdőgazdaság dolgozója a közelben leállt kis, erdészeti traktorával, bennehagyta az indiTókulcsot és elment r.\ időre, abbahagyva a csemete- ápolást, Pindzsu József odament a kis traktorhoz, beült, megindította. Fel is borult és a gép maga alá temette. Azonnal meghalt. Az Üvegipari Művek áz elmúlt évben tanulmányútra küldte az olaszországi Mura- no két üveggyárába. Számos kiállításon vett részt, több állami megbízatást kapott, melyek közül a legjelentősebbek: Balatonfüreden a Balaton étteremben térelválasztó rácsok, világítótestek, Dunaújvárosban a Halászcsárda fali üvegkompozíciója, a budapesti Gundel étterem kerti szökőkútja. Koleszár Arany anyaga elsősorban a réz, 1970- ben szerzett diplomát, önálló kiállítása is volt, részt vett a Fiatal művészek klubjában az „Ékszer’70” tárlaton. M n- den érdekli, ami az ember környezetét melegebbé, hangulatosabbá teheti, tárgyainak érzelmi elemeivel igyekszik hatni az emberre. P. Kozó Erzsébet lakástextil-tervezéssel foglalkozik. Első komoly munkája a Duna Hotel Interkontinentál falikárpitja és piros-fehér népművészeti jellegű bútorkárpítja. Jelenleg a Soproni Szőnyeggyárnak szőnyegeket: és bútorszöveteket tervez, faliképéit maga készíti otthonában. Le- hoczky János kovácsoltvas egyedi munkákkal, csillárral, fali világítótestekkel és más iparművészeti tárgyakkal vesz részt a tárlaton, 68 óta az Iparművészeti Vállalat és a Képcsarnok Vállalat forgalmazza tárgyait. Az aranvműves művészeket Majoros Árpád képviseli, aki 1963—66-ig aranyműves szakmát tanult és gyakorolt, 71- ben szerzett főiskolai diplomás az ötvös szakon. Az ő munkái szó szerint a legragyogóbbak, s érthetően a nők körében igen népszerűek a karkötők, a különféle díszek. Tolnai Katalin . a főiskola porcelán szakán' diplomázott, azóta önállóan dolgozik, kísérletezik. Célja, hogy az öntött technológia szabad formális lehetőségeinek művészi megfogalmazását megtalálja, s a funkció mind teljesebb megoldásán fáradozik, sikerrel. Témái: használati és díszedények tervezése, belsőtereket díszítő és élénkítő falikerámiák. ö is részese a kilenc fiatalnak kijáró elismerésnek, amely munkáikat kíséri a Benczúr Gyula-teremben. P. G. Tarcsa Károly nagyecsedl lakost villám csapta agyon a Rákóczi Termelőszövetkezet szalmásszekerének tetején egy olyan vihar második negyedórájában, hogy az ember elcsodálkozik : ez az ember még ném hallotta, hogy viharban, zivatarban az ember nem megy fa alá, minél alacsonyabbra mászik? A szalma és a kocsi elégett, a másik szekérről szerencsére csak a légnyomás dobta le az embereket, könnyebb sérülésekkel. Látszólag csak az időjárás a felelős. Nem így van. Már évszázadokkal ezelőtt tudták a falusi emberek, hogy meneküljenek a villámcsapástól. Mennyivel jobban kellene ma tudni, balesetvédelmi oktatások, brosúrák, tájékoztatások idején... A plusz egy fő a legfájdalmasabb. Máté Imre márki tízéves iskolai tanuló — így szól a jelentés — július 12-én a mérki Kossuth Termelőszövetkezet telepén játszott társaival. Szűcs Dániel gépkocsi- vezető egy MTZ-traktorral két pótkocsit vonszolt kifelé a telepről. A gyermekek az összekötő rúdon fel akartak mászni a hátsó pótkocsira. A tízéves kisfiú leesett és a pótkocsi halálra gázolta. Kell ehhez hozzáfűzni valamit? Ha vakáció is van, gyerekek ne játszadozzanak ott, ahol gépjárművek jönnek-mennek. (Azért a gépkocsivezető is odafigyelhetne.) IgnzJ Megkezdődött Nyírbátorban a zenei napok rendezvénysorozata Ö# halál meg egy — játékhál
