Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

SPOts CTTChES Wif. aagnSaR» Ä FO AZ ÓVATOSSÁG! VÁGY ÉS RÉMÜLET SZAKOSÍTOTT VÁSÁRLÓK TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA A jövő fűtőanyagai a szénhidrogének A Szovjetunió jelenlegi öt­éves terve előirányozza, hogy az 1971—75-ös évek között tovább növeljék a szénhid­rogének — a kőolaj és a földgáz — felhasználását. — A Szovjetunióban je­lentős változás megy végbe a fűtőanyag-felhasználás te­rületén — mondotta az APN tudósítójának Szabit Orud- zsev Lenin-díjas, az olajipa­ri miniszter első helyettese. Az első helyre a leghatéko­nyabb természetes fűtő­anyag, a kőolaj és a földgáz kerül. A jelenlegi tervidő­szakban ezek teszik ki az országban felhasznált fűtő­anyagok 67 százalékát. A Szovjetunióban először az 50-es évek elején jelent­kezett ez a tendencia, ami­kor a geológusok felfedezték az Ural és a Volga menti te­rületek gazdag szénhidro­génmezőit. Ezek nemcsak óriásj tartalékaikkal jelen­tőseit, hanem azért is, mert rendkívül kedvezőek a geog­ráfiai adottságaik. A geológusok, olajbányá­szok, építők nagy munkát végeztek, hogy a legrövi­debb idő alatt éppen ott hoz­zák felszínre az olajat, ahol legnagyobb szükség volt rá. A Volga és az Ural közötti területeken már a háború előtt, méginkább pedig utá­na nagy ipari központok lé­tesültek, amelyeknek igen nagy szükségük volt helyi fűtőanyagra. A Szovjetunió területe igen gazdag fűtőanyag- és energiatartalékokban, de a természet meglehetősen sze­szélyesen osztotta el azo­kat. A tartalékoknak több. mint 90 százaléka az Uraitól keletre és délkeletre talál­ható. Ugyanakkor a felhasz­nálóknak körülbelül 80 szá­zaléka az európai ország­részen és az Uraiban össz­pontosul. Az uráli és a Volga menti szénhidrogénmezők kiakná­zása és annak meggyorsítása módot* adott rá, hogy alapve­tően átalakítsuk a fűtőanyag­felhasználás szerkezetét. Eb­ből a térségből származik ma a szovjet kőolaj 70 szá­zaléka. Régebben a hagyo­mányos, szilárd ásványi fű­tőanyag, mindenekelőtt a kőszén játszotta a fő szere­pet, már csak kényszerűség bői is, hiszen nem volt ve- télytársa. 1950-ben például a Szovjetunió még mindössze 37,9 millió tonna kőolajat termelt. 10 évvel később már 148 milliót, 1970-ben pedig 353 millió tonnát hoz­tak felszínre. így megteremtették tr. olajfűtésre való áttérés szi­lárd bázisát. Egyszerű szám tani művelet bebizonyítja hogy ez milyen gazdaság: eredményekkel jár. Egység­nyi fűtőanyagban számolva az olaj önköltsége a széné­nek egynegyede-egyötöde. A vezetékes szállítás pedig 7—12-szer olcsóbb, mint a vasúti szállítási költség. A szovjet olajbányászat fejlődésével együtt épp oly nagy ütemben épültek a tá­volsági csővezetékek is. Hosz- szúságuk ma 31 ezer km. A mostani ötéves tervben to­vább fokozódik a vezeték- építés üteme, újabb 22 ezer km hosszú vezetéket fekte­tünk le. A föld alatti olajfo­lyamok Nyugat-Szibériából eljutnak az ország minden részébe, sőt a határokon túl­ra is. A közeli években a mérhetetlenül gazdag olaj­mezőkön alakul ki az új olajipari közpoht. 1975 vé­gére ez a körzet adja majd az egész szovjet olajtermelés egynegyedét: 125 millió ton­nát. Szibériában 67 olyan lelőhelyet tártak fel, ame­lyek 1980-ra annyi olajat adhatnak, mint a Szovjet­unió egész európai részén fekvő olajmezők. Nyugat-Szibéria és a töb­bi, most kiépülő olajlelőhely biztosítja az új tervidőszak­ban a fűtőanyag-termelés növekedésének 90 százalékát. Ez tovább szilárdítja az olaj vezetőhelyét a fűtő­anyag-felhasználásban. A Szovjetunióban rendkí- yül gazdag földgázlelőhelye­ket is számon tartanak. Most dolgoznak az egységes gázellátási rendszer kiépíté­sén, hogy ugyancsak távolsá­gi vezetékeken szállítsuk az új földgázmezők kincsét. Ez is jelentős változásokat idéz elő a fűtőanyag-felhasználás szerkezetében, s hozzájárul, hogy az európai országrészt és az Uralt ellássuk a szük­séges fűtőanyaggal. A kilencedik ötéves terv előirányozza, hogy legalább 30 ezer km hosszú gázveze­téket fektessünk le. Az 1420 mm átmérőjű vezetékeken 7á atmoszférás nyomás mel­lett továbbítjuk a gázt, s új szivattyúberendezésekkel is bővítjük az áteresztőképes­séget. A kőolaj (és a földgáz al­kalmazása égy sor iparág­ban nemcsak azt jelenti, hogy megváltozik a felhasz­nált fűtőanyag, hanem azt is, hogy ezzpl intenzívebbé válik maga' a termelés. A kohászatban például a föld­gáz a technológiai folyamat közvetlen „részvevője” is lett. A kohászatban haszná­latos fűtőanyag 53 százalé­kát’ ma a kőolaj és a földgáz teszi ki. az építőanyag-ipar­ban pedig már I eléri a 63,5 százalékot. 1975-re a Szovjetunió 496 millió tonna kőolajat és 320 milliárd köbméter föld­gázt termel. Ezeknek a fű­tőanyagoknak a felhaszná­lásával a népgazdaság sok- milliárd rubelt takarít' meg. Robotok zsinatja Az elektronika, kiberneti­ka, általában a technikai fej­lődés jóvoltából napjainkban elérkeztünk oda, hogy bizo­nyos műveleteket (pl. atom­erőművekben) ember helyett robotgépek tudnak elvégezni. A robotokról mégis jóval töb­bet hallunk a sci-fi irodalom hasábjain, mint a tudományos sajtóban. A tudományos-fan­tasztikus irodalom robotjai nemcsak bizonyos műveletek elvégzésére képesek, tehát megfognak bizonyos tárgya­kat, esetleg sakkoznak, vagy kártyáznak, hanem tökéletes változataik túlszárnyalják az embert, sőt „fellázadnak az emberiség ellen”... Maradjunk azonban a je­lenben. Mit tudnak ma a ro­botok, mire lehet felhasznál­ni ezeket, általában hol tart a robottechnika napjaink­ban? Erre vonatkozóan bizo­nyos fokú ízelítőt nyújtott a mesterséges intelligenciával kapcsolatban tartott II. nem­zetközi kongresszus, amely­nek nemrégiben London volt a színhelye. A nagyszabású nemzetközi összejövetelen számos előadás, vita hangzott el. Érdekes volt a japán Hitachi konszern ku­tatómérnökének beszámolója, aki a HIVIP típusú robotgé­pet ismertette. Ez a gép ki­sebb tárgyakat felismer és össze is rak. A «.ÍVIP televí­ziós szemek segítségével „lát”, egy Hitac 7250 típusú digitális számítógéppel „gondolkodik;' és 7 fokozatú csuklós kar- szerkezetével markol meg ki­sebb elemeket, amelyeket úgy Meteorológiai központ leningrádban Leníngrád lakosai ezentúl könnyen megtudhatják, hogy milyen az időjárás a Szovjet­unió bármely más városában és a külföldi országok főváro­saiban, és hogy milyen idő­járás várható a következő hétre: csupán fel kell hív­niuk telefonon az új városi meteorológiai tájékoztató központot. A korszerű műszaki be­rendezések lehetővé teszik, hogy a meteorológusok né­hány perc alatt vegyék és fel­dolgozzák a Föld legkülönbö­zőbb részein uralkodó időjá­rási viszonyokról szóló infor­mációkat. Különös gonddal figyelik Leningrád és a vá­ros környéke hőmérsékletét, páratartalmát és széljárását. A meteorológiai központ nagy teljesítményű lokátorai 300 kilométeres körzetben kí­sérik figyelemmel a légköri jelenségeket. A leningrádi meteorológiai központ az első megvaló­sulása azoknak az automati­zált időjárásjelző komplexu­moknak, amelyeket a közel­jövőben hoznák létre a na­gyobb szovjet városokban. rak össze, mint a gyermek at építőkockákat. A HIVIP-hez az ember Fortran-nyelven szól. A robot memóriatára 400 szó tárolásá­ra képes, ennyi mindössze a szókincse, de ez elegendő a korlátozott feladatkör ellátá­sára. A HIVIP lényegében felismer geometriai formákat, szelektál, majd ezután ragad­ja meg a manipulátor kar­jai segítségével az elemeket. Egy másik érdekes expozén Hewitt és Vinograd amerikai mérnökök ismertették saját konstrukciójukat. A két mér­nök ez esetben nem egy ma­nipulációs robotgéppel ruk­kolt ki, hanem egy olyan elektromechanikus szerke­zettel, amely egy számítógép­pel összekötött tv-képernyő segítségével szimulálja a ro­botgép feladatait. A két ame­rikai mérnök „Software- Planner” nevű szimulátora, a robotfejlesztési kísérlet célját szolgálja. A londoni összejövetelen egyébként sok szó esett a ro­botok felismerő képességé­ről. Hogyan ismeri fel a ro­bot azt a tárgyat, amelyet meg kell fognia? Hogyan osz­tályozza ezeket a tárgyakat a robotba épített szűrőberende­zés? Ezzel a kérdi 1 kapcso­latban néhány tanulmány „trükkös” megoldást ismerte­tett. Az egyik ilyen megoldás szei'int <a tárgyat, tehát a ro­botgép célpontját különböző erősségű és színű fénysuga­rakkal világítják meg. A fény természetét, színét, hullám­hosszát, beesési szögét a ro­botgépbe épített számítógí? felismeri. Egy speciális szűró berendezés lokalizálja a tár­gyak élidomait és analizálja a tárgyakról viszaverődött fénysugarakat. Egyébként a londoni konfe­rencia visszatérő témája volt a formák felismerésének problémaköre. Hogyan olvas á robotgép? Nem könnyű kér­dés ez technikai szempontból. A nyomtatott írást könnyeb­ben felismeri a gép, a kézírás felismerésével azonban ma még komoly nehézségekkel kell számolni. A robotok tehát ha lassan is, de azért tovább fejlődnek. Bizonyos egyszerűbb felada­tok megoldására már alkal­masak. A robotok lázadásá­tól azonban egyelőre nem kell tartanunk. H. ML KERESZT REJTVÉN* 1365. augusztus 13-án halt meg Sémmelweisz Ignác; a legnagyobb magyar orvos. — „Boldog, aki a dolgok összefüggésének okát megtalálta.” — Ez a mondat áll a beküldendő vízszintes 1. és füg­gőleges 13. sorokban. Ezen kívül beküldendő még a vízsz. 65. sor is, melyben az általa feltalált el­ső fertőtlenítő oldat neve szere­pel. VÍZSZINTES: 13. Lecsúsztat a torkán. 14. ősi mezopotámiai város. 15. Sokat evő. 17. Becézett női név. 18. Sze­mélyes névmás. 19. Vissza: ebből származott a magyar: taktus szó. 20. Van bátorsága. 22. Marokkói gépkocsik felségjelzése. 23. Északi pénzegység. 24. EIR. 25. Egykori világhírű spanyol labdarúgóka­pus. 27. Névelős sor végi össze- csengés. 28. Sínvégek! 30. Bolgár pénz. 31. Kivégzett francia hábo­rús bűnös. neve fonetikusan. 32. Egy Mozart-opera komornyikja. 34. Kicsinyítőképző. 35. Végtelen esés! 36. Idegen személyes, név­más. 38. Mezei állat. 39. Német filozófus volt. 41. ZK. 42. Dunán­túli sportegyesület. 44. IA. 45. Kprlátkötél, terület elzárására. 46. Fenyőfa termése. 48. Rideg. 49. Megszólítás. 50. Vissza: az ókori Egyiptom népnyelve volt. 51. Kongói politikus, Katanga ve­zetője volt. 52. Lep betűi. 53. A temetőben sok van. 54. Azonos mássalhangzók. 55. A só betűi. 56. Kugli (+’). 58. EA. 59. Esőben történik veled. 61. Oda-vissza szó­ló vonatjegy. 62. Realista fes­tőnk G. Béla (1867—1904). 64. Pár órás élete van. FÜGGŐLEGES: 2. A német és nemzetközi mun­kásmozgalom harcosa volt. (Cla- ra). 3. A-val a végén ázsiai fő­város. -4. Szláv tiltakozás. 5. Angol helyeslés. 6. Hamis. 7. Egymást követő betűk. 8. Egy németül. 9. Rövid bölcs mondás. 10. Ásvány­víz. 11. Ékezettel, női néV. 12. Til­tó szó. 16. Erdélyi szél. 18. A föld­történeti középkor első korszaka. 20. Spanyol város, bora kitűnő. 21. Szigorúan figyelmeztető 23. A kutyának van. 26. Helyhatározo­rag. 27. Az ABC első két betűje. 29. ízű betűi. 31. Ország németül. 33. Dara. 34. Szúrófegyverbe. 37. Fantázia, elmeszülemény. 39. A kéményseprő ilyen. 40. Halfajta. 43. Kitűnő ital. 45. Kedvelt tánc- dalénekes. 47. Az okozat szülője. 48. Kétjegyű mássalhangzó. 49. Fekély latinul, fonetikusan. 51. Végtagmaradvány. 52. A lepke tojásai. 54. Téli jármű. 56. Ciga­rettafajta. 57. Érzékelés. 59. . Régi római üdvözlés. 60. LYL. 61. Re­pedés a falon. 62. Határrag. 63. Diós belseje. 64. KÓ. A megfejtéseket augusztus 21-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon * beküldött megfejtéseket fogadunk elf Július 30-i rejtvénypályázatuoli helyes megfejtése: „Eredendően fco* lorisztikus hajlama a természetet nagy egysege# színfoltokban érzékelő látásmódja.* Nyertesek: Berzo»*czy An dómét, dr. Borbély Árpádraé, Kozma Jó- zsefné, Kövér Endre és Szathma^ ry Margit nyíregyházi, Tóth Ist­vánná gávavencsellői, Dávid Jó- zsefné kisvárdai, Gönczy József nyírbátori, Szép Imre nyírgelsei és Papp Sándomé szakolyi ked­ves rejtvény fejtőink» A nyereménykönyveket postás elküldtük, r wsm-msmiemxs = msxrnmmmsgmr ___

Next

/
Thumbnails
Contents