Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-13 / 190. szám
Y972. »nfuszlus 11 rfct^Ff-MÄGYTROH^S S. ©iÄa 1 p Épül a záróját Eddig több, mint 2 millió köbméter földet mozgattak meg. (Elek Emil felv.) Talán még hozzá sem kezdtünk a soha nem tapasztalt magasságúra duzzadt és kiáradt folyók, a gátszakadások okozta pusztítás nyomainak eltakarításához, amikor a kormány már határozatot hozott a Szamos—Túr közi nagy védelmi zárógát megépítéséről. Nem szabad megismétlődnie. ne engedjük, hogy hasonló „meglepetés” érjen bennünket... Meg kell védeni ettől a Szamosközt, a félszáznál több települést, az ott élő embereket, vagyonukat, közös értékeinket. — hangzott azokban a napokban. A tervezők azonnal, 1970. júniusának első napjaiban munkához láttak, s ezzel szinte egyidőben a helyszínen is megkezdődött az építkezés előkészítése a kijelölt szakaszokon. A harminckét kilométer hosszú, nagyszabású védőgát megyénk délkeleti határán készül, a Szamos és a Túr között. Magassága a terepszinttől függően átlagosan négy—hat méter, mindenütt egy méterrel haladja meg az 1970-es árvizszintet. Komlód tótfala északi határában a Szamosnál kezdődő gát Csengersima, Császló, Ga- csály, Zajta, Rozsály és Méhtelek határában kanyarog, majd Garbolcot kikerülve Tisztaberek magasságában éri el a Túrt. Öt község maradt kívül a gáton: Komlód- tótfalu, Nagygéc, Garbolc, Kishódos és Nagyhódos. Az innen kitelepült lakosságról közvetlenül az árvíz után történt gondoskodás. Az akkor itt elrendelt építési tilalom fenntartása mellett az utóbbi három község ideiglenes védelmét azonban megoldják. Alig telt el két esztendő és megyénknek erről az egyik legnagyobb beruházásáról, illetve az építkezés munkáinak előrehaladásáról kedvező hírek érkeznek. A töltések emelését lassan befejezik. Kétmillió-egyszázezer köbméter földet építettek be eddig a teljes készenlét kétmillió-hétszázezer köbméteréből. Az építkezés során megmozgatott összes föld- mennyiség meghaladja a hárommillió köbmétert. A nagyszabású munka fő kivitelezője a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, egy sor fő- és alvállalkozó közreműködésével. A beruházás nagyságát, az építkezés méreteit tekintve a munkáslétszám nem is nagy! „Mindöszsze” négyszáz ember dolgozik a töltéseken. Viszont olyan gépparkot vonultattak fel az építők, ami már érezteti a vállalkozás nagyságát: 180 különböző nagy teljesítményű erő- és munkagéppel dolgoznak. A töltések elkészítése után következik a védőműhöz tartozó — szaknyelven szólva — az úgynevezett műtárgyak: zsilipek, átereszek és egyéb létesítmények beépítése, valamint az útépítés.. Ugyanis — több szakaszon — a gáton halad majd egy új közút, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára Budapest főváros levéltára négykötetes forráspublikációt jelentet meg, amely az egykori három városrész, majd az egyesített főváros történetének válogatott dokumentumait tartalmazza a török uralom végétől Nagy- Budapest megteremtéséig. A kiadvány célja olyan forrásanyag bemutatása, amely az ország életében vezető szerepet játszó főváros történetéből hasznosítható ismereteket nyújt a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális kérdésekkel foglalkozó szakembereknek, s a Budapest múltja iránt érdeklődőknek. A forrásgyűjtemény első kötete a Buda 1686. évi visz- szafoglalásától Pest, Buda és Óbuda 1873-ban történt egye■ Csegöld és Méhtelek között. Jövő ilyenkorra befejezik a 260 millió forintos költségű árvízvédelmi gát építését. Határidő előtt, mert a tervek szerint 1973. október 30-ra kellene elkészülnie. Azonban ezzel még nem fejeződik be e veszélyeztetett területen az árvíz elleni védekezés. A régi gátrendszert is erősíteni, magasítani kell. A terv az, hogy mindenütt 'egy méterrel az 1970-es árvízszint fölé emelik a gátak magasságát. sítéséig terjedő, csaknem két évszázadot mutatja . be. E korszakban Budapest múltja tulajdonképpen három város történetéből ötvöződött; az ország fővárosa 1873-ban Bq- da-főváros, Pest szabad királyi város és Óbuda mezőváros egyesüléséből jött létre. A második kötet az előzőnél jóval rövidebb — az 1873— 1919-ig terjedő — időszakot fogja át, amely eseményekben rendkívül gazdag fél évszázad volt; az egyesítést követő négy évtized során az eredetileg negyédmilliós lakosság több mint háromszorosára nőtt, megszületett a modern nagyipar, Budapest az országnak nemcsak jogilag, de politikailag, gazdaságilag és kulturális téren is a fővárosa lett. (kádár) Budapest történetének válogatott dokumentumai A tárgyalóteremből Tömegverekedés a cigánybálban — Milyen bál van itt? Magyar, vagy cigány? — ezt kiabálta Balogh Bertalan, amikor meglátta, hogy Barkó László véresen érkezett visz- sza a társaságba. Horváth Ágnes pedig — hogy addig is tartsa a frontot — a sö- röspohárakat kezdte hajigálni Tar Józsefhez. Tar Elek egy söröshordót gurított a bejárati ajtóhoz és elkiabálta magát: innen senki sem mehet ki. ★ Mintha csak Rejtő Jenő regényáhól léptek volna ki az ibrányi tömegverekedés résztvevői. Először szépen összegyűltek, hogy megtartsák* a szokásos cigánybált. aztán minden indok nélkül egymásnak estek. Az első „összetűzés” Kardelák Kál mán 28 éves ibrányi kubikos és Karászi Antal önkéntes rendőr között történt. Kardelák. aki már reggel megkezdte az ivást, ittasan érkezet* meg a cigánybálba. Ott még megivott vagy öt korsó sör! és ekkor kezdett kötekedni az önkéntes rendőrrel. Ebből nem lett verekedés, mert többen is figyelmeztették a részeg embert. Balogh Bertalan egy másik társaságban szórakozott Barkó Lászlóval. Úgy 9—10 óra körül lehetett az idő. amikor odament hozzájuk Tar József 25 éves ibrányi rakodómunkás és megkérdezte tőle, mit szemtelen- kedsz? Barkó mielőtt hármit is mondhatott volna, fháris az. utcán szedte össze magát, mert Tar akkorát dobott rajta, hogy a teremből a járdára esett. Tar ,Elek 21 éves segédmunkás — Tar József öccse — hogy segítsen bátyjának, Barkó után ment és Ököííel ütni kezdte. — Megadom azt, amit te az apámnak adtál valamikor és amiért a sógornőmmel szemtelenkedtél. — mondta és közben ütötte a földön fekvő férfit. Karászi Antal, az önkéntes rendőr látta az esetet és odaszólt Tar Eleknek, hogy feljelenti, ha nem hagyja abba. Míg Tar a segédrendőrre figyelt, addig ment vissza Barkó véresen otthagyott társaihoz és ekkor hangzott el a költői kérdés: Milyen bál van itt, és ekkor kezdte Horváth Ágnes a célbadobást a söröspoharakkal. Karászi már látta, hogy itt nagy verekedés' készül és értesítette társait, hogy jöjjenek segítségére. Hogy ez mégse sikerüljön, Balogh Géza 21 éves segédmunkás egyik kezében egy székkel, másikban egy pohárral egy asztal tetejére ugrott és mielőtt Szuromi János önkéntes rendőr megszólalhatott volna, Balogh a székkel leütötte. Balogh Bertalan addig Bakosi András önkéntes rend őrt támadta. Felkapott eg; széket, leütötte a villanyt öccse pedig a söröspoharakkal célozgatta „ellenfeleit.’ Áz italboltból 10—20 embernek sikerült a söntéspult háta mögött kimenekülni, a bentmaradt 70—80 ember azonban egymásnak esett és már senki nem tudta, hogy kire támad. A verekedésnek a rendőrség vetett véget. Az ügy főszereplőit bíróság elé állították és első fokon a nyíregyházi járásbíróság meghozta ítéletét. Kardelák Kálmánt hat, Horváth Ágnest hét hónap szabadság- vesztésre ítélte. A többiek ügyében fellebbezés folytán másodfokon csütörtökön a megyei bíróság hirdetett ítéletet, amely szerint Tar Józsefet 8 hónap, Tar Eleket 10 hónap, Balogh Bertalant 1 év, Balogh Gézát 10 hónap szabadságvesztésre ítélte. Balogh Bertalant két, Tar Józsefet, Tar Eleket és Balogh Gézát egy-egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ezenkívül a bíróság elrendelte Tar Józsefnek a korábbi hat hónap felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását Balogh Bertalan fegyházban, Tar József szigorított börtönben, a többiek börtönben kötelesek letölteni büntetésüket. Az ítélet jogerős. (balogh) Kellemetlen meglepetések Vendéglői konyhákban Ellenőrző úton a KÖJÁL-Ial — Főzni dágványban, ilyen hihetetlenül nagy rendetlenségben, piszokban — fakadt ki dr. Zsirkó Edit, állami közegészségügyi járványügyi felügyelő., A vizsgált üzemi konyhát 29-es számú üzem néven a debreceni Alföldi Vendéglátó Vállalat üzemelteti Mátészalkán. Az utóbbi időben többször végzett itt már vizsgálatokat a KÖJÁL helyi felügyelősége és az illetékes állatorvos. Az utasításaikat, javaslataikat azonban nincs aki végrehajtsa. Fehér ruha nélkül Alig győzi írni Kiss And- rásné közegészségügyi ellenőr a doktornő által kifogásolt rendellenességeket. Azzal kell kezdenie, hogy a konyhából kiutasítja az ott illetéktelenül, fehér védőruha nélkül tartózkodó személyt. A fűtőt pedig munkaruhába kell „ráznia”, s utasítani fedett fűtőtároló alkalmazására. Rendetlenség és piszok uralkodik a fekete — főzőedény — mosogatóban. A mosogatónő, aki a fehér mosogatóban végzi dolgát,' nem ismeri a fertőtlenítés szabályait. A doktornő megtanítja rá. Eltávolíttatja a konyhából a nagyon-nagyon piszkos törölközőket. Továbblépve kifogásolja a lábrács alatt látható „csendéletet.” Leveteti és megsú- roltatja a falirácsot, melyen a téli meszelés maszatos nyomai még most is láthat.ók. Eltávolíttatja a tálalóból a szemetet, a névnapi maradvány üres kevertesüvegét. Elrendeli a jelenleg 350 főre főző konyha ablakaira, ajtóira a szúnyoghálók azonnali felszerelését, az ételeszsá- molyok rendeltetésszerű használatát, a konyhában a. kézmosó lehetőség biztosítását. Szerencsére ételmérgezés még nem volt Felhívja a figyelmet a rozsdás, hibás állapotban lévő hűtőszekrény kicserélésére, mivel így lehetetlen fertőtleníteni. Ezt különben már az állatorvos is leírta. Kifogásolja a földes és száraz áruk tárolását. Ezeket a raktárakban keverve és a folyosón mozgást gátlón, balesetveszélyt rejtőn, szabálytalanul tárolták. Az épület állaga rossz. A falak piszkosak. Rajtuk por és hamu éktelenkedik. Az alkalmazottak elmondásából itt derül ki, hogy nem alkalmaznak takarítót. A takarítást a konyhai dolgozók végzik. Láthatóan kellemetlen helyzetben van Homoki Lász- lóné üzletvezető. Az ellenőrzés során kialakult rossz képből a konyhai dolgozók mulasztásain túllépő, az üzemeltetőt is terhelő mulasztások, ellenőrzés hiánya is láttatják magukat. „Szerencse, hogy eddig még nem volt ételmérgezés.” A harmadik éve üzemelő konyha személyzetének nincs egészségügyi mínimumvizs- gája. A kötelező orvosi vizsgálatok közül csak a- tüdőszűrő vizsgák mutatnak megnyugtató képet. Alkalmassági vizsga nélkül? Az építők ebédfelelőse „civilben” toppan be a konyhába. Az orvosnő kéri az egészségügyi könyvét. Sajnos ez sincs rendben. Alkalmas- sági vizsgája visszamenőleg „csak” hat alkalommal hiányzik. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan 1971 februárja óta nem dolgozhatna ebben a munkakörben. Ételhordójuk a könyvét nem tudja a kérésre felmutatni. Viszont ragyogó fehér öltözékben lép be a konyhába. A környezet: az udvar nincs pof- és sártalanítva. Tmk-műhelyek, építkezés, építkezési anyagok ki- és beszállítása folyik az udvaron, meg kocsimosás. Nagy a kis udvar járműforgalma. A fűtés és salakozás porát ez is emeli, mivel a konyha ablakai az udvarra nyílnak. És végül az ebédet vásárló és elszállító partnerek: A MOM-építkezés, a TITÁSZ, a MEZŐGÉP gyáregysége, a tűzoltók vezetői — léptek e már fel higiéniai, minőségi és más jogos követeléssel az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalattal szemben? Vagy csak fizetnek? A következő vizsgált egység a Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ „Kossuth” étterme. Ez amolyan utóellenőrzés, de az új rendellenességek törnek előtérbe. Illatos derejét szednek ki a Kedden zárul a TÜZÉP kedvezményes szénakciója. Az összesített megyei értékesítési adatokból kitűnik, hogy az idén nyáron kisebb volt a kereslet a hagyományos téli tűzrevalók iránt. A csaknem tizenegy hétig tartó árleszállítási akció ellenére kevesebb szén fogyott megyénkben, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ebben nyilvánvalóan közrejátszott az, hogy a magunk mögött hagyott tél enyhébb volt a megszokottnál. A pincékben, kamrákban megmaradt a rosszabbra számítóan beszerzett tüzelő egy része. Valamint az is, hogy egyre több háztartásban fűtenek már gázzal, olaj kályhával. Az eladott tüzelőutalványok száma is csökkent a tavalyihoz képest. De “a tapasztalatok szerint az utalványok tulajdonosai éltek a lehetőséggel; a vállalat telepein az idén 21 ezer darab, hatszáz és kilencszáz forintos főzővízből. Az összbenyomások mégsem csábítják asztalhoz a látogatókat. A doktornő gyakorlott szeme azt is észreveszi, hogy nem az rakja üvegbe az ételmintákat, aki a ragasztócimkéket előre aláírta, aki a felelős igét vállalta. Az ütött-kopott főzőedények kicserélését is javasolja az ellenőrzés. Káposztás kocka —« előző napról Veres József konyhavezetőv szavaiból érződik, hogy sze-' retne változtatni a konyhában uralkodó lehetetlen állapotokon. Tudja, hogy balesetveszélyes főzni a szűk folyosón, hogy a mosdók, öltözők állapota nem megfelelő^ hogy a helyiségeket nem mindig rendeltetésszerűen használják. Szeretné, ha a mosogatás és a takarítás problémáját rendezné a vezetőség. A közegészségügyi ellenőr közben kiönteti az előző napról maradt, hűtőszekrényben talált káposztás kockát. Kifogásolja a női felszolgálók öltözékét. Az ellenőrzés folyik pincétől padlásig. Nem maradnak ki . az egészségügyi könyvek sem. Itt nem készül külön jegyzőkönyv, de a hiánylista, az utasítások betöltik az ellenőrző könyv egész oldalát. Hosszú időre lesz mit megvalósítani az üzletnek, ÁFÉSZ-vezetésnek egyaránt. Nem ideális, de elfogadható képet talált a KÖJÁL-ellen- őrzés a Szatmár étterem konyhájában. Szemünk láttára itt is ki kellett önteni több adag előző napi hűtőben tárolt frankfurti levest, vadast. Sigér Imre utalványt váltottak be, zömét az árkedvezményes akció idején. A Nyíregyházi TÜZÉP Vállalat tizenhárom megyei telepén nyolcféle szenet és kétféle brikettet kínáltak csökkentett áron. A szeneknél általában tíz forint, a brikettnél 5—15 forint ár- kedvezményt adtak . mázsánként. A legnagyobb kereslet a berentei dió és a farkas- lyuki dió szén iránt mqtat- kozott. Az előbbiből 1650 vagon, az utóbbiból 518 vagon mennyiségű fogyott. A kétféle brikettből viszont mindössze száz vagonnal értékesítettek a megyében. Ha a vártnál kisebb is volt az érdeklődés, a végeredmények azért nem rosszak, hiszen megyénkben összesen 30 —33 ezer tonna szén került a fogyasztókhoz csökkentett áron, ami a lakosságnak közel három és fél millió forintos megtakarítást eredményezett. KEDDEN ZÁRUL ' a kedvezményes szénakció Megszűnik az idényjellegű termelés a demecseri keményítőgyárban Uj üzemrésszel bővül a Kisvárdai Szeszipari Vállalat Demecseri Keményítőgyára. Mintegy 28 millió forintos költséggel — részben saját erőforrásból, részben hitelből — vitális glutin üzemet létesített. A speciális, félautomatikus, zömmel külföldi gépsorokat a meglévő burgonyakeményítő gyár gépegységeihez kapcsolják. A szerelési munkák befejezése után. hamarosan megkezdi próba- üzemelését. A demecseri gyár eddig burgonyából állította elő a keményítőt. A hurgohya adottságai, tulajdonságai csak idényjellegű, gyártást tett lehetővé. Nem biztosította a gyártó gépek és berendezések éves kapacitásának kihasználását, s a gyár dolgozóit is kedvezőtlenül érintette. A keményítő iránt megnövekedett igények kielégi tése érdekében kiválasztásra került egy másik alapanyag, a búza. A búzának jelentős sikértartalma van, s ez a növényi eredetű fehérjegyártás során, speciális gépsoron feldolgozva porított sikér lesz: ez a vitális glutin, amely tö- tény fehérje, s kiválóan alkalmas különböző élelmiszerek tápértékének dúsítására. % Az új üzemrész indulásával megszűnik az idényjellegű termelés, s a 310 dolgozónak egész évben állandó munkát tud majd biztosítani. Napi kapacitása: mintegy két vagon búzakeményítő és 40 mázsa vitális glutin előállítása lesz. Külföldön máris nagy az érdeklődés e termék iránt, s így folyamatos exportszállításra ad majd lehetőséget a demecseri keményítőgyárnak. (j. 1)
