Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-12 / 162. szám
A KELET-MAGYARORSZÁG MELLÉKLETE Az Olvasó légen hiányolta már, hogy megszülessen egy sajtótermék, amely Nyíregyházáról szól Nyíregyházának, amely ismertet, tájékoztat közös dolgainkról, szól problémákról, gondokról. Egy 75 ezer lakosú megyeszékhely — ahol mintegy 40 ezren élnek bérből és fizetésből, ahol több, mint 20 ezer az ipari munkás — nem nélkülözheti a közösséggé formálásnak ezt az eszközét sem. Városunkba települ a szabolcsi ipar nagyobb része, Nyíregyháza a szabolcsi táj központja, főiskolái, kutatóintézetei, aktív életet élő tudományos egyesületei, nagy hagyományokkal rendelkező középiskolái révén is jelentős olvasótábora van, s minden bizonnyal hasonlóan nagyszámú alkotógárda is rendelkezésre áll a továbbiakban. Ez a négy oldal, amit most a kezébe vesz több. mint tizenkétezer nyíregyházi Kelet-Magyarország-olvasó, azt a címet viseli: Nyíregyházi Élet. A megjelenés iránti igény hozta létre ezt a mellékletet, amelyet ezután havonta szeretnénk közreadni. A cím pedig magában foglalja a célt is, ami nem más, mint a város életéről, lakói életéről beszélgetni. Szót váltani a kényes kérdésekről, mint a lakáselosztás, az ügyintézésről, de arról is, hogy ennek a városnak múltja van, elődeink sok mindent hagytak ránk örökül olyat is, amire már méltán lehetünk, s vagyunk ik büszkék. Szót akarunk váltani az örömökről, arról a nagy-nagy fejlődésről is. amit itt az utóbbi 17 esztendeje tapasztalunk. Nyíregyháza a dinamikus fejlődés városa, kiemelt felsőfokú központ. Nem csupán a hivatalos megnevezésből tudjuk ezt, s ez a jó. Aki veszi magának a fáradtságot és saját lakókörzetéből elsétál a kiterjedt város széleire, maga is meglepődik a rohamos tempón, az építkezés méretein, s mindinkább büszke lesz arra a helyre, ahol lakik. Nem mintha már nem lenne mit csinálni, mit korrigálni és pótolni, s mintha elhagytunk volna már más nagyobb városokat. De a fejlődést saját magunkhoz, azokhoz a korábbi évtizedekhez kell mérnünk, amelyeknek az idősebbek bizony szenvedő, sóvárgó alanyai voltak. Alakul lakóhelyünk, az új Nyíregyháza, alakul a város munkásosztálya, alakul az új városlakók tömege. Sokan költöztek a gyárakkal, intézetekkel együtt az utóbbi években hozzánk a fővárosból, más megyékből, s a megyén belülről, a falvakból is. Természetes feladat és kötelesség ezekkel az új polgárokkal is megismertetni azt a helyet, ahol élnek, ahol dolgoznak, hogy együtt a bentlakókkal, a régi nyíregyháziakkal közösséget alkothassanak. Városszerető közösséget. Ehhez pedig fel kell tárni azt, ami volt. Ápolni a haladó hagyományokat, megismertetni a város és üzemeinek, intézményeinek történetét — ezzel elősegítjük, hogy a mát és a holnapot is egyenes folytatásnak tekintsük. A Nyíregyházi Élet ez első megjelenését ezután havonta követi a többi. Célja a fentieken kívül a jelenlegi városfejlesztési, várospolitikai munka ismertetése. a tervek közkinccsé tétele, a megoldások legjobb változatainak keresése. Segítségkérés, amelyen át a városlakó magáénak érzi a kisebb és nagyobb közösség problémáit. Nem titkolt cél ezzel a melléklettel is elősegíteni, hogy mind több nyíregyházi embert megnyerjünk a várospolitika aktív és cselekvő részesének, hogy minél többen lépjenek a passzív szemlélődök közül is az építők táborába, Most, amikor először kerül az olvasóközönség elé a Kelet-Magyarország nyíregyházi melléklete, a Nyíregyházi Élet, amelyet a városi pártbizottság, a városi tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottságai közösen adnak ki, azzal köszöntjük a nyíregyháziakat: fogadják ezt a havonta megjelenő négy oldalt sajátjukénak. írjanak bele, közöljék észrevételeiket, vegyenek részt ezúton is a tervszerűbb, a hatékonyabb várospolitikai munka kialakításában, formálásában. Legyen ez a kiadvány mindenkié, aki itt él a városban, s ne csupán a címe, hanem a tartalma is a nyíregyházi életről szóljon, azt segítsen formálni szebbé, gazdagabbá. Az Cjszőlő utcai új óvodában A vodaesodának is nevezték már a hozzánk (l látogató vendégek a nyíregyházi társa- ^ dalmi összefogást, amelv bebizonyította, hogy a szabolcsi emberek nem ismernek lehetetlent, ha a gyermekek érdekeiről van szó. Még álomnak is merésznek tűnt, hogy a város üzemei, vállalatai, intézményei, polgárai képesek összeadni 34 millió forintot. A legkisebb állampolgárok javára, hogy óvodák sora épüljön meg elsősorban új lakónegyedeken, de a régiekben is. Sőt. a peremrészeken, mindenütt — ahol az óvodás korú gyermekek hely hiányában kénytelenek otthon maradni, a nagymama védőszárnyai alatt. De sok családban hiányzik a nagymama, s az édesanya azért nem tud munkát vállalni, mert nincs hová elhelyezni a kicsit. Az óvodaépítési mozgalomnak, amely önmagában is tükrözi a gyermekkultuszt, a felelősséget, olyan gyakorlati indítéka is van, hogy az iparosodó megyeszékhelyen az óvodai helyek növelésével lehetővé váljék minél több nő munkába állása. A városi párt-, tanácsi és tömegszervezetek által kezdeményezett óvodaépítési mozgalom azonban ennél szélesebb távlatokat nyit meg a legifjabb nyíregyházi nemzedék számára. Mindenekelőtt több száz gyermeknek teszik lehetővé, hogy a szociális gondoskodást jelentő óvodai elhelyezésen túl megkapják az iskolai előkészítő képzést is, amelyekkel sikeresebben illeszkedhetnek be az iskolai közösségekbe. A központi beruházással és társadalmi összefogással 1975-re körülbelül 3 ezer gyér mek kaphat helyet a megyeszékhely óvodáiban. A számítások szerint gyakorlatilag Nyíregyházán megszűnik az óvodagond, minden gyermeket fel fognak venni, akiknek a szülei ezt kérik. A polisztirol gyöngy felhasználásával — gyorsított eljárással — épült és épülő új óvodákat már megyén túli szakemberek is megnézték és hírét vitték a nyíregyházi sikernek. Számunkra azonban nem a babérok, a társadalmi összefogás gyorsan terjedő híre a legfontosabb, hanem a tény; bebizonyosodott, hogy a nyíregyházi üzemek, vállalatok, intézmények képesek ilyen rekordjelentőségű beruházások megvalósítására, s nem sajnálják a pénzt a legifjabb állampolgároktól. Az idén ősztől már 750 új óvodai hely várja az érkezőket, s még ebben az évben megkezdik a „legmodernebb” jelzővel emlegetett, 200 gyermek befogadására alkalmas alumínium-üveg óvoda építését az új városnegyedben, amely nemrég kapta meg a nagy szabolcsi tudós és patrióta, Jósa András nevét. Az építkezésekkel együtt a városi szervek dolgozói azon is törik a fejüket, hogy az óvodák felszereltsége, az új óvodai nevelési elképzelések megvalósítását szolgáló szemléltetőeszközök, játékok, ízlésfejlesztő termek, az egész környezet jobb legyen, az óvodai nevelés színvonala növekedjék. Ezt segíti a jövőben a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola „fiókintézményeként” elsősorban a szabolcsi óvodáknak felsőfokú képzettségű óvónőket képező hajdúböszörményi intézet. Hasonló az a tény, hogy a minisztériumi intézkedés lehetővé tette a középfokú óvónőképzést, amelyet megyénkben az új tanévtől kezdődően Nagy- leállóban kezdenek el Az óvodák nevelési törekvéseit szolgálják azok a lépések is, melyeket a megyei moziüzemi vállalat kezdett el; a mese- és rajzfilmek mellett környezetismereti, közlekedési és az óvodás gyermekek ismeretvilágához kapcsolódó filmprogramot visznek házhoz az óvodákba. Egy viszonylag fiatal város évtizedekig ható erőfeszítéseit jelzik az óvodaépítési mozgalom eddigi sikerei. Nem árt erre is gondolni, amikor elmegyünk egy frissen vakolt új „ovi” mellett, amely a nyíregyházi dolgozók, üzemek, vállalatok, egyének forintjaiból épül. A holnap építőinek... Óvodacsoda Egy mozgalom sikere Napja?nV Fórumok T alálkozni, beszélgetni, véleményt cserélni a lakossággal — mindinkább jogos igény ez lent és fent, az emberek és a városi testületek részéről. Ehhez igazodnak a formák, az utóbbi időben mind szélesebb körben. Amikor erről beszélgetünk a városi párt- bizottságon, elmondják, hogy semmi különös nem történik, mint hogy keresik az újat, a kapcsolatok legjobb módjait, azt. amit a párt X. kongresszusa úgy fogalmazott meg: „Magasabb szinten”. Hogy mennyire sikerült, s sikerül, azt döntse el az élet, az idő, az. akinek az érdekében sok minden történik. A lényeg: a kongresszust követően Nyíregyházán is megindult egy pezsgés, a helyzetkép felmérése után egyre több ember kapott fórumot, s egyre többen kaptak a kérdéseikre választ. A kísérletezés megnövelte a közéleti aktivitást. Meghívtak a városi szervek társad „Imi munkásokat, mondjanak véleményt az eddigiekről. Sokat kaptak tőlük, elsősorban használható útmutatást. Meghívtak vállalatvezetőket.' párttitkárokat és szakszervezeti vezetőket, s a belső tartalékokról beszélgettek velük, azóta kézzelfogható eredményekkel találkoztunk sok helyen. Folynak az eszmecserék mezőgazdasági dolgozókkal a tsz-demokratizmusról. városi diákokkal a Nyíregyháza jövőjét alakító távlati tervekről, s nem soroljuk fel a diskurzusok minden fajtáját. A lényeg, hogy fór 'mókát teremtettek a városban az embereknek. Változtak a pártmunka körülményei 1945-től? Sokban. A televízió, a hírközlő szeriek naponta pontosan számolnak be a világ, az ország dolgairól. Amit a felszabadulás után következő hónapokban, években aprómunkának neveztek a kommunisták, az ma nem egy és ugyanaz a mai aprómunkával. De hasonlít rá, mert hiszen az akkori szabad pártnapok és a nyíregyházi népparlamentek korai elődei voltak a maiaknak. A cél egy és ugyanaz, ha az igények magasabbak is: jobb, s állandóbb kapcsolat a lakossággal. Ehhez ma differenciáltabb, rétegekkel foglalkozó, azok érdeklődését, véleményét, akaratát figyelembe vevő politikai munka szükséges. Nem általában vezetni, hanem az egyes rétegek helyzetét megismerve — ez a törekvés, s ha nem is mindig sikerül megvalósítani, sokban megyünk előre. A városi testületi vezetés körében elindult egy mozgalom, amelynek a lényege, hogy a pártbizottsági és a végrehajtó bizottsági tagok ne a papírból, a jelentésekből, az előterjesztésekből ismerjék meg az alanszervezetekét, az üzemek, a dolgozók helyzetét, hanem a valóságból. Az „Egy nap — egy alap szervezel” mozgalom most indult Nyíregyházán, s hasznosságát nem lehet ma még lemérni. Amikor döntésre kerül a sor. s értik, érzik'á ’óróblé- mát a testületek‘tagjai, akkor dem’ születhetnek sematikus, az élettől elvonatkoztatott határozatok. A városi fórumokon a városi' vezetők számolnak be, s válaszolnak a feltett kérdésekre, az üzemi fórumokon — mint ezt más megyékben is teszik — az üzemi vezetés három-. illetve négyszöge áll a dolgozók elé. » gyakorolja a demokratikus formákat. A tartalom itt is fontosabb: mérhetetlen politikai haszon származik abból, ha nem harmadik helyről, hanem illetékestől tudja meg a dolgozó, mit és miért tettek, s ehhez szívesen adja a beleegyezését, a támogatását. Előtérbe kerültek Nyíregyházán is a* ,egyéni beszélgetések, a pártszervezetek a kommunistákkal — nem merev és hivatalos, hanem baráti formák között — vitatják meg az alapszervezetek gondjait, s beszéljek meg minden olyan kérdést, ami az embereket ott érinti, érdekli. ügy vélem, hogy az ilyen légkör híján nem lehetett volna olyan példa nélkül álló óvodaépítési programot megvalósítani, ami Nyíregyházán sikerült. Ennek a feltétele az 'a széles körű és alapos előkészítő munka volt, amely más területeken is megindult. Együtt a lakossággal, közelebb a lakossághoz — e jelszó nélkül is láthatjuk ennek a bizonyítását. A tanácsnál például az ügyfélszolgálati iroda létesítésével, amelynek az ügyintézés gyorsítása, egyszerűsítése a célja. De azzal is, hogy a lakossági bejelentésekre mindig komolyan odafigyelnek, reagálnak a tanácsi hivatalokban, s a testületekben egyaránt, Nem szégyell a város tanulni másoktól, sőt keresi is az új és jobban célravezető módszereket, s megpróbálja hasznosítani itthon. Az óvodaprogram sikere buzdít és bátorít, itt sokat lehet még elérni, ennek a városnak alkotó polgárai vannak, keressük meg értékeinket, ne engedjük elsikkadni a kezdeményezéseket. Szép dolgaink vannak a városban, örül az ember, amikor látja az újat, a jelenben a holnapot. De az is igaz. hogy sok minden felett elsiklunk, még több lehetne, ha például a pártmunkában a szép határozatokat hiánytalanul sikerülne valóra váltani. A munkaidő nagy részét eddig elméleti munka foglalta le a párt- szervezeteknél és -szerveknél is. Ezután kevesebb határozatra és a végrehajtás gondosabb ellenőrzésére, a tökéletes kivitelezésre kell összpontosítani. Biztató, hogy a város negyedik ötéves tervében a lakás-, iskola-, óvoda- és kereskedelemfejlesztési elképzeléseket teljesíteni fogtuk. De akinek nem jut járda, út, villany, vezetékes víz — annak az a legnagyobb gondja. Ez egyúttal a pártmunka nagy gondja is. Ezek megoldását szolgálni, ebbe a tevékenységbe a lakosságot bevonni, ehhez kellenek a fórumok. Az egyetértés fórumai a megismerésnél kezdődnek. Kopka János
