Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám

fStfc július H: ■— ■ ■■ ■ " -------- -----1 H«".«é.L*A— »Ida! Megyénk bajnokcsapatai s Nyíregyházi MEDOSZ NAPIRENDEN: A középiskolai sportélet A megyei TS elnöksége a megyei középiskolai sport- bizottság munkáját értékelte legutóbbi ülésén. Egyben a megyei középiskolai sport­élet helyzetét is megvitatták — elmezve az 1971—72. tan­évi bajnokságok, versenyek tapasztalatait —, valamint meghatározták a további te­endőket. Az elnökség tagjai a kiala­kult vitában megállapították, hogy a középiskolai sport- mozgalom csak részfeladatot lát el, ha arra törekszik, hogy csupán a tanulók — igényeiknek megfelelő szin­ten — sportolási szüségle- teit elégítse ki. A középisko­lai sportegyesületeknek ezen túl legfőbb feladatuk, hogy a tehetséges fiatalokat a fel­színre hozzák, képességeiket tovább fejlesszék, s tanul­mányaik elvégzése után a tár­sadalmi sportegyesületekbe irányítsák. Adott esetben a legtehetségesebbeket, már iskolai éveik alatt is átadhat­ják a társadalmi egyesüle­tek minőségi szakosztályai­nak. E téren megállapítható, hogy megyénkben a középis­kolai egyesületek gyakran vonakodnak kiadni a legjobb sportolókat az egyesületek­nek. Elsősorban attól tartva, hogy azok nem tudják a fia­tal versenyzőket megfelelő szinten foglalkoztatni. Pedig nem kell tartaniuk attól, hogy a tehetségek elvesznek Nem, mert köztudott, hogy szinte minden minőségi szak­osztályunk komoly utánpót­lási gondokkal küzd, s ugyancsak várja a középis­koláktól a tehetséges fiatal sportolókat. Példa lehet er­re a Nyíregyházi Spartacus NB I-es férfi röplabdacsa­pata. Az együttes a középis­kolai egyesületektől nem kap számottevő segítséget, s min­den valószínűség szerint ki is esik a legjobbak mezőnyé­ből. Megyénk középiskolás sportolóinak eredményei­vel elégedettek lehetünk, hi­szen az 1971—72. évi orszá­gos középiskolai bajnokságo­kon nagyszerűen képviselték megyénk színeit. Atlétiká­ban két országos bajnoki címet, egy bronzérmet, s ezek mellett még jó néhány értékes helyezést szereztek. A labdajátékokban is értek el szép sikereket együttese­ink. A Nyíregyházi Kossuth Szakközépiskola fiú röplab­da- és a Nyíregyházi Krúdy Gimnázium fiú kosárlabda­csapata egyaránt bronzér­mes lett, de a Kisvárdai Bessenyei Gimnázium lab­darúgói is jól szerepeltek. Mindezek csak erősítik a fenti megállapítást, mely szerint a középiskolai sport­egyesületekre mindenként támaszkodnia kell a társa­dalmi egyesületek minőségi szakosztályainak. Egyetemes megyei érdek, hogy a sport­egyesületek említett minősé­gi szakosztályai az eddigi­nél is lényegesen jobban építsék ki kapcsolataikat a középiskolákkal. S a köl­csönösség alapján — tehát segítséget is nyújtsanak! — próbálják rendszeressé ten­ni utánpótlásuk biztosítását. A középiskolai sport mi­lyenségét alapvetően a test­nevelő tanárok szerepe ha­tározza meg. Mondhatni, raj­tuk múlik végső soron min­den! Helyzetük viszont álta­lában nem túlságosan ró­zsás. Legnagyobb gondjuk az, hogy az általános isko­lákból — főként vidéken — gyakran hihetelenül gyenge „anyagot” kapnak. Olyan gyerekeket, akik az alapvető sportképzettséget sem na­gyon sajátították el. S a kö­zépiskolában letöltött négy évből egy-két év gyakran azzal telik el, hogy az általá­nos iskolás mulasztásokat pótolják. A testnevelő munkáját ne­hezíti — sok egyéb mellett — a megyénket annyira jel­lemző létesítménygond is. Tornatermekről, fedett léte­sítményekről itt nem is be­szélünk, hiszen ezek megte­remtése, a meglévők kor­szerűsítése megyénk határa­it meghaladó problémák. E téren a leginkább járható útnak az látszik, hogy a jö­vőben is a kispályaépítésre kell törekedniük — nyil­vánvalóan megfelelő támo­gatással — az egyesületek­nek. A középiskolai testnevelő tanárokról szólva még el kell mondani: úgy tűnik, mintha az elmúlt időkben lendülniük megtört volna, mintha kedvüket veszítették volna. Talán azért is, mert többségükben túlzottan lekö­töttek. Olykor erejüket, idejü­ket meghaladó teendőket is vállalnak. Azt is el kell viszont mon­dani, hogy a testnevelő taná­rok nem minden esetben kapják meg a tevékenysé­gük után jogosan járó elis­merést. Csak dicsérni lehet a megyei TS elnökségének ha­tározatát, mely szerint a jö­vőben a legeredményeseb­ben dolgozó, legtöbb után­pótlást adó középiskolai testnevelő tanárokat megfe­lelő elismerésben kívánja részesíteni. Tóth József Hiába tiltakoztak! Szombaton este került sor a nyíregyházi stadion atlétikai pályáján a plakátokon is beharangozott autós bemutatóra, melyen francia autósok „Autó Rodeo” cím­mel mutattak be bravúrszámokat. Nem vitatjuk, hogy a rendezvény nézőközönsége érdekes, lélegzetelállító mutatványokat látott; két keréken száguldó gépkocsit, s egyéb számok mellett egy szerencsés kimenetelű bal­esetet is. (!) Két megjegyzésünk mégis lenne. Elsősorban azt csodáljuk, miért kellett a stadion nagyszerű talajú, 8 sávos futópályáját feláldozni? Az esemény előtt az atléták széles körű nyíregyházi tábora, s a sport igaz barátai kétségbeesetten tiltakoztak! Szavuk nem sokat ért, mert szombat este a gépkocsik enyhén szólva felszántották, „szétrúgták” a pálya talaját. Itt nem kell bizonygatnunk, hogy Nyíregyháza, s a megye atlétikai élete nagyszerűen fejlődik. Válogatott s elscj osztályú versenyzőink vannak... A pályát az el múlt évben korszerűsítették tetemes anyagi erők ráfor­dításával, s jelentős társadalmi munkával. Ez évre „be­érett” a futópálya ugyancsak kényes talaj .. Semmi szükség nem volt arra, hogy most tönkretegyék. Igaz ugyan, hogy a szerződés szerint a bemutató szereplői az általuk okozott kárt rendbe hozzák. De nagy kérdés: idény közben rendbe lehel-e hozni egy at­létikai futópályát? Egyszóval: ez az autós bemutató nem hasznait a megye atlétasportjának! S van még egy szerény megjegyzésünk Sporthoz ennek a rendezvénynek semmi köze nem volt! S engedtessék meg kimondani: hétköznapja­inktól is idegenek az ilyesfajta látványosságok, ügy érezzük, nincs ezekre nekünk szükségünk! Bézi Lász] Kapocsi Sándor Nyíregyházán Gazdag versenyzési prog­ramot állítottak össze az idei évben a Nyíregyházi Bottyán SE hegymászói. Az első fél év során, januárban, négy­napos edzőtáborban voltak a Pilis hegységben, majd áp­rilis első felében egy hétig a csehszlovákiai Magas-Tátra hegyeit járták. Ezenkívül két országos találkozó is sze­repelt a programban, Kassán az Alacsony-Tátra, Magyar- országon pedig a noszvaji hegy volt a cél. Az országos szintűnek számító hegymá­szások mellett kisebb túrá­kon is részt vettek a nyír­egyházi versenyzők. Hat al­kalommal jártak a Zemplé­ni középhegységben, a Bükk- ben többek között Dédesvár- hegyen és Fehérkőn. A hegyek, mászási nehéz­ségi fokok szerint, egytől hatig vannak rangsorolva, az alap-, közép- és mesterfokú szintnek megfelelően. Az el­ső fél év eredményei alap­ján négyen, Kiss László, dr. Egri Kiss Tibor, Szokol Ist­ván és Négy esi Miklós a kö­zépfokú szintet teljesítette, ami igen elismerésre méltó eredménynek számít. A töb­biek az alapfokú szinten ver­senyeznek, elsősorban rutin­hiány miatt. Az eddigi ered­ményeik azonban biztatóak a jövőre nézve, hiszen négyen- öten magasabb szint elérésé­re is képesek. A nyíregyházi hegymászók őszi programja is gazdagnak ígérkezik. A tervek szerint júliusban négynapos hegy­mászóiskolán vesznek részt a csehszlovákiai Alacsony- Tátrában, ahol gyakorlati képzésekben részesülnek. Augusztus elseje és 15-e kö­zött két hétig a Magas-Tát- rában járnak majd, novem­berben pedig a kétnapos, or­szágos hegymászó-találkozóra utaznak. A nyíregyházi hegymászók már meg is kezdték a felké­szülést a második fél évre, heti három edzésen vesznek részt A futóedzéseken 12 ki­lométer távot tesznek meg, majd speciális súlyzó-, láb- és kézerősítő gyakorlatokat végeznek. Kiegészítő sport­ágként evezés és tájékozódá­si futás szerepel, ahol szin­tén kitűnő az izomfejlesztés. A fiatal szakosztály eddigi eredményei biztatóak. A hegymászáshoz szükséges gyakorlat, rutin megszel S se után többen jobb ered­ményekre is képesek. A Nyíregyházi Bottyán SE hegymászó szakosztályának tervében pedig magasabb szint elérése a cél. (bagoly) A megyei II. osztályú lab­darúgó-bajnokság Szabolcs csoportjában a Nyíregyházi MEDOSZ együttese szerezte meg az elsőséget, s ezzel együtt azt a jogot is, hogy a soron következő évadban a megyei I. osztály mezőnyé­ben szerepeljen. Érthetően nagy az öröm a nyíregyházi csapat háza tá­ján, hiszen közel tíz év óta dé­delgetett vágyuk vált valóra ez évben. A Nyíregyházi MEDOSZ labdarúgócsapata 1963-ban került fel a megyei II. osztályba, s szinte kivé­tel nélkül minden évben az élvonalban végzett. De — bár minden évben reménykedtek — a feljutás mindeddig nem sikerült. Nem bízlak A szép sikerről Bodnár Lászlóval, a sportegyesület szakosztályvezetőjével be­szélgettünk. — Nem is nagyon titkol­tuk, hogy bajnokok szeret­nénk lenni — kezdte. — Az elmúlt év őszén már ennek megfelelően, jól felkészített gárda kezdte el az 1971—72. évi idényt. Az őszi forduló végén pedig komolyan re­ménykedhettünk, hiszen há­rompontos előnnyel a táblá­zat élén végeztünk. — S ezt az előnyt még hárommal növelték a tava­szi mérkőzések során? — Igen, ez történt. Bár meg kell vallani, hogy álta­lában nem bíztak csapa­tunkban. A szakemberek is azt mondták, hogy a Nyír­egyházi MEDOSZ nem tűd bajnok lenni, hiszen a ta­vasz során valamennyi esé­lyes csapattal, riválissal ide­genben játszik. — S végül is milyen ered­ményt értek el idegenben a tavaszi idényben? — Mindössze két veresé­get szenvedtünk: Vencsellőn és Gégényben kaptunk ki egyaránt 1:0-ra. Kótajban 2:2, Nyírteleken a Tsz SE ellen pedig 1:1 arányú dön­tetlent értünk el. Ugyanak­kor Tiszavasváriban a Tsz SE ellen 5:l-re, Üjfehértón 1:0-ra, Demecserben 3:0-ra, s szintén idegenben az Aszta­los SE ellen 2:0-ra győz­tünk. Nagyon jó idegenbeli mérleg volt ez, s ugyanak­kor hazai találkozóink közül csupán egyet nem sikerült megnyernünk: Ibrány ellen játszottunk 2:2 arányú dön­tetlent. — összesítésben végül is 42 ponttal és 79-21-es gólkü­lönbséggel, hatpontos előny­nyel — a Vencsellői Tsz SE előtt — szereztük meg a bajnoki címet. Az okokról, a siker titká­ról a szakosztályvezető a kö­vetkezőket mondta. Amikor Gottlieb Daimler német technikus elkészítette az első favázas, rugózatlan, fakerékkel ellátott motorke­rékpárját, bizonyára nem hitte, hogy annak a tíz kilo­méteres távnak a megtéte­lére — amelyhez neki hatvan perc kellett — néhány évti­zeddel később mindössze jó másfél percre lesz csak szük­ség. Daimler motorja ma is teljes épségben látható a müncheni múzeumban. A motorkerékpár az 1890-es években indult hódí­tó útjára. Az egyenetlen út­felület által okozott rázkódá­sokat a kerékabroncsozással igyekeztek kiküszöbölni. A tömör gumiabroncs használ­hatatlansága hamar bebizo­nyosodott. Dunlop, egy ír állatorvos jött rá a „titok titkára” — véletlenül. Fia szenvedélyes kerékpáros volt, s sokat panaszkodott papá­jának a kerékpár kellemet­len rázása miatt. Amikor Dunlop egy ízben a kertjében — A bajnoki címet, s a feljutást elsősorban annak köszönhetjük, h°f>y mindenki egyet akart, s minden sike­rült is. Azzal kezdeném, hogy a sportegyesület bázis­szerve, a Nyíregyházi ME­ZŐGÉP Vállalat vezetői min­den rendelkezésére álló le­hetőséget megteremtett a csapat számára. Mind erköl­csi, mind anyagi vonatkozás­ban. Nem voltak gondjaink. — De sikeres volt az ed­zőválasztásunk is. Aranyi László ez év január elsején kezdte el a csapatnál a mun­kát. Rendkívül hamar meg­találta a játékosokkal a kö­zös nyelvet, s minden szem­pontból kitűnő munkát vég­zett. — S a játékosok? — Róluk külön kell el­mondani, hogy a siker fő kovácsai voltak. A Belus András, Juhász Gábor, Fá­bián József, Varga György, Cs. Nagy József, Paulik Jó­zsef, Szalai Sándor, Németh Miklós, Fekete László, Bíró Ferenc, Polacsek Sándor, Po- lacsek István, Szekrényes László, Roskó András, Szek­rényes András, Kiss András, Garai Sándor, Halász Sán­dor, Krasznavölgyi György összetételű keret minden tagja legjobb tudása szerint küzdött a bajnoki mérkőzé­seken. Nagy tervek nélkül — Hogy készülnek, milyen reményekkel várják a maga­sabb osztályú bajnokság rajtját? — Játékosaink e napokban pihenőjüket töltik, s július 26-án kezdik meg a felké­szülést. A korábbi keretünk­ből minden játékos rendel­kezésünkre áll. Gondot csu­pán az okoz, hogy az Üjfe- hértó elleni bajnoki mérkő­zésen Polacsek István meg­sérült, s aligha szerepelhet ez évben. ' — Lesznek új játékosaik? — Két labdarúgónk. Kon­dás Mihály kapus és Juhász Sándor csatár leszerelt, s ősszel már játszhat újra a csapatban. Ezen túl még két játékost — a Hajdúböször­ményi Bocskaiból Miskolczi Tibort, s a Kótaji Tsz-ből Minya Lászlót — szeretnénk átigazolni. — Mit várnak a megyei I. osztályban ? — Minden különösebb ter­vek nélkül várjuk a bajnoki rajtot. Nincsenek vérmes re­ményeink. Jól tudjuk, hogy magasabb követelmények kellenek a megyei I. osz­tályban. Célunk csupán az, hogy újonc együttesünk si­keresen gyökeret verjen a megyei labdarúgó-bajnokság első vonalában. (bézi) dolgozott és a virágokat lo­csolta — született meg az öt­lete. A kerekekre rátekerte a kerti öntözőcsöveket és leve­gővel pumpálta tele. Ennek a gyerekesen naivnak tűnő de végeredményben mégis zseniális gondolatnak nyo­mán született meg és terjedt el a korszerű légtömlő és se­gítette elő igen nagymérték­ben a gyorsaság fejlődését. A századforduló előtti években már nemcsak köz­lekedési eszközként használ­ták a motorkerékpárt, ha­nem mind /gyakrabban ren­deztek versenyeket is. 1907-ben az angliai Man szi­geten rendezett versenyen a győztes Collier 62 km-es át­lagsebessége világszenzáció­nak számított. Az első magyar motorke­rékpárt Janitsáry Béla épí­tette meg 1895-ben. Az első versenyt a Magyar Automo­bil Club 1902-ben rendezte a salakos Millenáris pályán — két indulóval. Spitz Arnold győzött a három lóerős „De Az MTS Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsa, valamint a megyei labdarúgó-szövetség meghívására Nyíregyházára látogatott Kapocsi Sándor, az MLSZ edzőbizottságának titkára. Az úttörőház dísz­termében filmvetítéssel egy­bekötött előadást tartott me­gyénk labdarúgó-szakembe­rei számára. Előadása után nyilatkozott lapunknak: — A megyei labdarúgó­szövetség abból az alkalom­ból, hogy a napokban feje­ződött be a nyíregyházi se­gédedzői tanfolyam, felkért, hogy az itt végzett hallga­tók és a már működő edzők számára tartsak előadást — kezdte a beszélgetést Ka­pocsi Sándor. — örömest tet­tem eleget ennek a kedves meghívásnak annál is in­kább, mert az MLSZ edző­bizottsága olyan mozgalmat szervezett, melynek célja az, hogy a labdarúgóedzők, a megyei és egyesületi veze­tők, játékosok számára film­vetítéssel egybekötött elő­adássorozatokat tartson. Ezen mozgalom keretén belül ér­keztem az önök megyéjébe... — Mi a mozgalom célja? — Az MLSZ edzőbizottsá­ga Anglia, Brazília és az NSZK labdarúgóinak edzé­seiről, mérkőzéseiről oktató­filmeket készíttetett. S eze­ket a filmeket szeretnénk minél szélesebb körben be­mutatni, hogy — a kiküldött szakember vezetésével — minél többen tanulmánysze- rűen értékeljék, s abból a tanulságokat maguknak le­szűrjék. Célunk, hogy ezál­Dion” gépén, kb. 30 km-es átlagsebességgel. A budapesti motorverse­nyeken egyre nagyobb szám­ban álltak rajthoz híres, ki­váló külföldi versenyzők is, akiket a hazai élversenyzők gyakran legyőztek. A felszabadulás után egy­re több sportegyesület alakí­totta meg motoros szakosz­tályát. A szurkolók körében elsősorban a gyorsasági ver­senyek és a salakviadalok váltak népszerűvé, valamint az utóbbi években a moto- cross versenyek. A túraversenyek résztve­vői 4—500 km lefutása után térnek vissza a rajthelyre. A motorsport manapság a népszerű sportágak közé tar­tozik. Igazolja ezt, ■hogy a nemzetközi motocross és sa­lakversenyeken Európa sok országában negyven—hatvan­ezer néző szurkol, a gyorsa­sági versenyeken pedig egy­általán nem ritka a kétszáz— kétszázötv^nezres nézőszám. tgl is segítsük a vidéki ed­zők munkáját, fejlődését. Fő­ként azt akarjük bizonyítani, hogy alacsonyabb szinten is csak komoly és kitartó mun­kával lehet eredményeket el­érni. — Mik az eddigi tapasz­talatok? — Szinte már minden olyan városban jártunk, ahol minőségi szinten művelik a labdarúgást. Nagyon kelle­mes tapasztalataink vannak. Komoly viták, kérdések hangzanak el egy-egy vetítés után. Az edzők, a játékosok egyre inkább felismerik, hogy csapatuk csak úgy tud létezni, ha a fejlődés köve­telményeinek — az adott le- hetóteégek keretéh belül — eleget tesznek. Ezt tapasz­taltam a Szabolcs-Szatmár megyei vezetőkkel történt ta­lálkozás alkalmával is. Ko­moly képzettséggel rendel­keznek a megye edzői, s kü­lön örvendetes, hogy sok fia­tal készül edzői pályára. — Mik az edzőbizottság további tervei? — A jövőben szeretnénk igénybe venni minden olyan eszközt — képmagnó, fil­mek — melyek segítségével be tudjuk mutatni a világ- színvonalon működő csapa­tok mérkőzéseit, edzéseit. Az edzőbizottság mindent meg­tesz annak érdekében, hogy az edzőkkel, játékosokkal történő találkozások emeljék labdarúgásunk színvonalát. Remélem, hogy ezt Szabolcs- Szatmár megyében is sike­rült elindítani. Bakonyi László A világ legjobbjai közé aa olasz, angol gyorsasági ver­senyzők, valamint a csehszlo­vák és szovjet motocross ver­senyzők tartoznak. Salakon az új-zélandi és az NSZK- versenyzők vezetnek. A magyar motorosok sok jó eredményt értek el az utóbbi időben, de a nemzet­közi élvonaltól kissé le va­gyunk maradva. A motorkerékpársport­ban rendeznek még csillag­túrákat, gyorsasági csúcskí­sérleteket, s elsősorban ‘a Szovjetunióban jégmotoro­zást. Gyorsasági csúcskísér- leteknél elérik a 400 km,'óra sebességet is. A sportág eredményes folytatásához, elsősorban a gép kifogástalan ismerete és kezelése — tehát műszaki felkészültség is szükséges Kérdések? 1. Miből készült az első motorkerékpár? 2. Ki volt a 'gumiabroncs feltalálója? 3. Hogy nevezik a terep­versenyt? ssora-o;oui e dotuna Z Ipqpj I Kovács György A sportágak történetéből (7) Motorkerékpársport Nyíregyházi hegymászók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents