Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-11 / 161. szám
XElFT-WACY Ä ROKSZAO «. oifer JEGYZETEK: Részjegy és megbecsülés NEM VITATOM, hogy a nők helye és szerepe a termelésben egyre nagyobb jelentőségű. Épültek és épülnek gyárak, amelyéknek munkaerő-bázisa jórészt a háztartás. Ilyenek a konzervgyár, almatároló, gumigyár, dohányfermentáló, HÖDI- KÖT, villamosszigetelő, hogy a nagvobbakból csak néhányat említsünk. A nők aránya a termelésben helyenként a foglalkoztatottaknak jóval meghaladja az 50 százalékát és ezért, de másért is helyzetük a munkahelyen különös figyelmet érdemel. A nők foglalkoztatásával kapcsolatban gazdasági körökben sokféle a vélemény. Vannak ellenzőik, akadnak, akik a nőket olcsó munkaerőnek tekintik, de szerencsére az ilyen, vagy ehhez hasonló nézet kevés. Általánosabb a női egyenjogúság gyakorlati megvalósítása, a nők helyzetére vonatkozó KB-határozat és kormány- rendelet következetes érvényesítése. Természetesen a női dolgozók jelenlegi helyzete egy határozat, egy rendelet, vagy gyári intézkedési terv hatására nem változik meg, nem változhat meg azonnal. Türelmes, sokszor szívós munka, olykor harc árán születnek eredmények. A NYÍREGYHÁZI PALMA GUMIGYÁRBAN a közel 2000 dolgozóból 1200 nő. Munkakörülményükön példázni lehet azt a fokozatosságot, amely a pozitív változásokat hozza. Korábban alig volt női gazdasági vezető, ma már az alkalmazotti állománynál gyárrészlegvezetőtől csoportvezetőig 24 nő végez irányító munkát, s a munkásállományú női dolgozók közül 30 a függetlenített csoportvezető. A nők fokozott bevonása a vezetésbe több szempontból jelentős. De elég, ha csak egyet hangsúlyozunk. A nők problémáit a nők ismerik a legjobban, s ha egy női brigádnak férfi a vezetője, a termelési feladatok sikeres irányítása mellett nem biztos, hogy az asszonyok minden gondját, baját is sikeresen megoldja. A legnagyobb kérdőjel volt és marad a kereset. A gumigyári munkásnck keresete — átlagéletkoruk 29 év — 1300 forinttól 1800 forintig terjed. Kereshetnek-e többet? Igen. A gyárban népszerű az a gumiipari specialitás, amit részjegyes mozgalom néven ismernek. Lényege, hogy a gyár dolgozói egyéves munkaviszony után műszaki, politikai tanfolyamot végezzenek, s ha sikeresen vizsgáznak, felveszik őket részjegyes tagnak. A részjegyesek célfeladatok teljesítése után különböző címletű részjegyet kapnak, van akinek egy év alatt jutalomként így kétezer forintja is összegyűl. Ezt a pénzt függetlenül a nyereségtől egy évben egyszer fizetik ki. Ma már több, mint 600 részjegyese van a gyárnak, jó részük nő. A részjegyes mozgalom az alapkereset növekedésére is nagymértékben hatással van. Hiszen az, aki műszaki továbbképzésen vett részt, a szakmát jobban elsajátítja, s a nagyobb szaktudás feltételezi a nagyobb teljesítményt, a magasabb munkabért. NEM LENNE TELJES A KÉP, ha olyan intézkedések végrehajtásáról nem szólnánk, mint amilyen például a munkaruhára vonatkozó. Széleskörűen vizsgálták a gyárban, hogy a kollektív szerződésben korábban előirt munkaruha-féleségek megfelelnek-e a női dolgozók munkavégzésekor jelentkező igényeknek. Kiderült, hogy nem. Javaslat készült célszerűbb, praktikusabb munkaruhák alkalmazására, s az új kollektív szerződés szerint az asszonyok már azt kapják. Ez a nagy problémák mellett aprónak tűnő momentum, pedig nem az, mert a mun- körülmények javítása nemcsak a gyártó eszközök tökéletesítésére vonatkozik, hanem általában a munkakörülményekre és ilyep alapon nem mindegy, milyen öltözékben végzi feladatát a dolgozó. A munkaruha egészségvédelem, munkavédelem szempontjából döntő jelentőségű, de hatással van a termelésre is azzal, hogy kényelmessé teszi a munkavégző mozgását. A nőkre vonatkozó közpon. ti gyári intézkedések végrehajtását értékelni nem kampányjellegű, hanem állandó feladat. Vonatkozik ez minden üzemre, vállalatra, hiszen a gumigyárihoz hasonló részeredmények ma már mindenütt tapasztalhatók, de a nők gazdasági, szociális helyzetében ezek csak változások, és nem jelentik a teljes megoldást. AZ ASSZONYOK, LÁNYOK MUNKÁJÁRA nagy szükség van. A nők ma már nélkülözhetetlen erői a termelésnek, de nemcsak ezért, hanem a minden állampolgár számára biztosított jogok érvényesüléséért fontos a nők helyzetével való megkülönböztetett foglalkozás. Seres Ernő Szanálás után A MEGYÉBEN VANNAK OLYAN TSZ-EK, szakszövetkezetek, melyek bizonyos veszteséggel, illetve alaphiánnyal zárták az 1971-es évet. Ezekben a gazdaságokban — törvényes rendelkezés szerint — szanálási eljárást folytattak le. Nyilvánvalóvá vált, hogy veszteséges gazdálkodás általában a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknél következett be. A szanálások lefolytatását megelőzően a PM Bevételi Főigazgatóság Szabolcs-Szat- már megyei Hivatala pénzügyi revíziót végzett. A bizottságok megfelelő javaslatokat tettek a pénzügyi egyensúly helyreállítására, a gazdálkodás eredményességének megjavítására. Állami támogatásból biztosították a gazdálkodás pénzügyi fedezetét. Most a tsz-eken, szakszövetkezeteken a sor, hogy jól hasznosítsák a javaslatokat, kifogástalanul gazdálkodjanak az államtól kapott pénzzel. A szanálást — mint átmenetileg segítő gesztust — nem elég csak tudomásul venni. Felelősséggel jár, ami a jegyzőkönyvek aláírásában is kifejezésre jutott. Erre szükséges figyelmeztetni. Nem lehet minden hibát, vétséget örökké felo'da- ni kedvezőtlen adottság i való hivatkozással. Vannak más kedvezőtlen adottságú tsz-ek is, de nem kerültek szanálásra. Sajnos, van olyan tapasztalat, hogy mind az államtól, mind a felügyeleti és ellenőrző hivataloktól készséggel elvárják a segítő szándékot, de a feladatokat már nem ilyen készséggel hajtják végre. Előfordult gyenge tsz-nél, hogy megszüntetésére javasolt sertéstenyésztési ágazatot még inkább növelték, holott sem a tartási, sem a takarmányozási feltéletek nincsenek meg. A telepvezetőt, aki szakmailag teljesen alkalmatlannak bizonyult feladata ellátására, leváltása helyett megerősítették funkciójában. Az ilyen és hasonló esetekhez nem kell kommentár. Jó, hogy a gyenge tsz tagságának becsületes többsége is a szövetkezet gazdájának érzi magát. Nagy eredmények hiányában nem a szövetkezeti gazdálkodást kárhoztatja, s legtöbbször rájön: a vezetésben van a hiba. Hogy a vezetés felszínes a lehetőségek kiismerésében, közömbös a tartalékok feltárásában. A most szanált szövetkezetekben a tagság bizakodó a jövőt illetően. Remélik, a gépesítés fejlődésével. új. korszerű technológiák bevezetésével, a szervezések és kooperációk magas fokán végül is megszűnik az elmaradást jelentő kifejezés: kedvezőtlen adottság. De erre határozottan törekedni kell. Minden nap, minden órában. Különösen fontos megtartani a szanáló bizottságoknak azt a javaslatát, hogy a vezetés színvonalának összehangolása és javítása érdekében mindenütt töltsék be a szakember (főagronómus, főkönyvelő, kertész, állattenyésztő, üzemgazdász) funkciókat. Éppen a szanálási eljárás sikere érdekében Eokozott követelmény a folyamatos beszámoltatási rendszer megtartása. Következetesen és rendszeresen számoltassa be a pártvezetés a szövetkeze!! gazdaság első számú vezetőit. Az elnök és az ágazati első vezetők pedig az alsóbb színtű vezetőket. Mindenkinek érezni és vállalnia is kell munkájáért a felelősséget. S a feladatokat nem elég csak megbeszélni, kire-kire elosztani, hanem számon is kell kérni. Asztalos Bálint Jelzés egy napon belül A belső ellenőrzés első lépései a nyíregyházi Ságiári Isz-ben A termelőszövetkezetek vezetése, gazdálkodása, vagyonkezelése — mivel közösség tulajdonáról van szó — eleve megkívánja az ellenőrzés valamilyen, vagy több formáját is." Az elmúlt huszonöt év alatt sok változáson ment keresztül az ellenőrzés. Egyik formája a tagság által választott — csak a közgyűlésnek alárendelt — ellenőrző bizottság tevékenysége szinte változatlan. A demokratikus működésnek ez elengedhetetlen feltétele. A törvényes működés, állami hitelekkel való gazdálkodás és más társadalmi érdekek megvalósítása miatt külső, állami ellenőrzésre is szükség van. A külső ellenőrzésnek van egy újabb formája is, amikor a szövetkezet ellenőrzési megbízást ad a területi szövetség revizori irodájának. Mindezen túl úgy látták a szövetkezetek, hogy a napi munka, az operatív végrehajtás kisebb zavarainak felmérése, megszüntetése céljából helyes a belső társadalmi ellenőrzés mellett szakmailag felkészült belső ellenőr alkalmazása. Keresik a módszert A belső ellenőrzés ilyen formája a kezdeti lépéseknél tart, alig féléves múltja van és hagyon kevés azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol ezzel élnek is. A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben az elsők között alkalmaztak belső ellenőrt. Az eddigi munkáról a szövetkezet elnökével, főkönyvelőjével és a belső ellenőrrel beszélgettünk. Első mondataikban kifejezték, hogy ők is most alakítják , — a gyakorlati munka során — azt a módszert, ahogyan a leghasznosabbnak vélik ezt az ellenőrzést. Működés közben kapnak majd választ arra a kérdésre, íiogy mit, milyen terjedelemben és mélységben ellenőrizzen. Nem helyettesítheti, nem is keresztezheti az ellenőrző bizottság átfogó társadalmi jelzéseit, megállapításait. Az együttműködés azonban helyes és szükséges. Ez így történt a Ságvári Tsz-ben is. amikor két üzemegység teljes ügyviteli munkáját ellenőrizték. Ösz- szekeverni, vagy azonosítani a kettőt azért sem lehet, mert az ellenőrző bizottság önálló választott szerv, nincs a vezetőségnek alárendelve, míg a belső ellenőr alkalmazott és az elnök irányítja. Az ellenőrzési területe elsősorban a normák megtartása, a helyes bérezés megvalósítása, az itt adódó panaszok tisztázása, de a napi munka során felvetődő visz- szásságok, panaszok szakszerű vizsgálata is. A belső ellenőrt ellenőrzéssel a tagság közvetlenül nem bízhatja meg. A tagok az észlelt hiányosságot tudatják a vezetőséggel és az elnök megbízására vizsgálja meg az ügyet a belső ellenőr. Az ő kivizsgálása után kerülnek az ügyek a vezetőséghez, fegyelmi bizottsághoz, vagy ha olyan horderejű, akkor külső ellenőrző szervekhez. Kulcs az alapbizonylat A gazdálkodás, a vagyonkezelés általános ellenőrzése helyett az „ügyek” keletkezésénél, az alapbizonylatoknál van legnagyobb szerep« a belső ellenőrzésnek. Az is lényeges, hogy az ellenőrzés ne hetek, hónapok múlva, hanem azonnal, melegében történjék, amíg jól emlékeznek a dolgokra. Például egy munkanorma. vagy bérelszámolást hónapok múlva bizonyítani, hogy az illető tag nyolc, vagy 12 órát dolgozott a vitatott helyen — nagyon nehéz. Nagv feladai hárul most a betakarítás idején a belső ellenőrre. A gabona-betakarításra ugyanis kétféle ösztönző premizálásra is javaslatot tett a vezetőség. Egyik egy végelszámolás alapján történik. Eszerint 3000 forint prémiumot kap az a kom- bájnos pár, aki kombájnjával 55 vagon termést takarít be. Lefelé fokozatosan kevesebbet. A másik a napi nagyobb teljesítményre való ösztönzés: akkor kapnak mázsánként 2 forintot — egyéb minőségi és más követelmények megtartása mellett — ha elérik a 350 mázsás napi teljesítményt. Ilyen esetekben dönteni csak akkor lehet, ha napra, órára szóló mérlegelési jegyek vannak és azok pontosak. A termelőszövetkezeti tagok a ceruzát meg ma sem nagyon használják. Saját teljesítményeikre is fejből próbálkoznak emlékezni. Ez valahogy ment, addig, amíg csak munkanapokat számoltak. Egy fejlett nagyüzemben már órára, mennyiségre és minőségre mérik a munkát. Bizony itt nagyon nagy szerepe van a pontos alap- bizonylatnak. Ezzel sok vitát reklamációt lehet megelőzni. A tagság jelez A belső ellenőr a vizsgálati eredményről minden esetben beszámol az elnöknek, akitől a megbízást kapja, de a jegyzőkönyv egy példányát atadja az illetékes ágazat vezetőjének is. Például pénzügyben a főkönyvelőnek, háztáji panasz ügyében a háztáji bizottság elnökének. A belső ellenőr rendszeresen részt vesz a vezetőségi üléseken, a döntésekről írásbeli utasítást kap. Ez alapot ad az ellenőrzésének. Ilyen eset a példaként említett gabona-betakarítás premizálása is. A pontos ügy- és munkarendet majd a gyakorlati munka tapasztalatai alapján állapítják meg. Egv biztos: a tagság közös vagyonvédelmi felfogása nagyon pozitívan változott. Azt mondják a vezetők, nincs olyan lopás, károsodás, hanyagul végzett munka — még a legtávolabbi területen sem — amiről egy na- j non belül ne adna jelzést a ' tagság. Megtanultak élni a jogukkal. Erre az öntudatra bátran építhet a belső ellenőrzés is. A tagság segítségével mindent meg lehet oldani. Cs. B. Rövid idő alatt igen népszerűvé vált a vásárlók körében a VOR nyíregyházi gyáregysége által készített úttörőnadrágok és -szoknyák, melyek koratron eljárással készülnek. Képünk: B. Tamás Mihályné a szoknyák övtartóját speciális célgéppel varrja. (Elek Emil felvétele). Aranyérmes L elkes hangú levelet kaptunk a tiszalöki gimnáziumból. Háromszázötven tanuló nevében számolnak be a végzős diákok arról, hogy milyen nehezükre esik elválni egy társuktól. „Büszkék vagyunk rá, az egyszerű diákra, aki megmutatta, hogyan kell és érdemes dolgozni” — írják Ökrös Ilonáról. ★ Amikor az évzáró ünnepségen már minden jutalmat átadtak a diákoknak, az igazgató így szólította Ökrös Ilonái: — Most pedig a mi „aranylányunk” következik A tavalyi biológiai verseny aranyérme, a sárospataki diáknapok zenei versenyében a fuvolaszóló aranya, az országos biológiai verseny harmadil- helyezése mellé az Igazgató kitüntetést, oklevelet és a 12 éven át kitűnő tanulónak járó aranyérmet nyújtotta át ★ Zongora, rajta a szétnyitott kottákkal és a fuvolával — ez volt az első meglepetés, ami Ökrös Mihályék tiszalöki házában fogadott. A másik pedig az az egyszerűség, ahogy az édesanya a családról beszélt. A nagyobbik gyerek — a fiú — most fejezi be tanulmányait egy Drezda melletti egyetem bányamérnöki karán. A kislánynak pedig aznap volt az írásbeli felvételi vizsgája Debrecenben az orvosi egyetemen. — Eleinte sokan csodálkoztak, hogy ilyen nagy terveket szőttek a gyerekek. Furcsának találta^ hogy a mi egyszerű családunkból külföldi, meg orvosi egyetemre készülnek. A férjem a tsz-ben dolgozik, én is voltam egy darabig tsz-tag is, meg besegítő is, de hazajöttem. — Megmondom őszintén, olyan számtanpéldákat, amilyenek a könyvekben vannak én nem is tudnék megoldani. Ebben nem segíthettünk. Amit mi adhattunk a gyerekeknek: kényelmet, nyugalmat és kenyeret. Szabó Pál, az iskola igazgatóhelyettese mintha csak ezt a mondatot egészítette volna ki. — Olyan nevelést kapott a kislány a szüleitől, ami kitartóvá tette, s nem csak egyszerűen kitűnő tanuló volt, de emberi magatartásával is kiemelkedett. Az országos biológiaver- senyre Szabó Bálintné tanárnő segítségével készült. A harmadik helyezés azt jelenti, hogy nem kell biológiából felvételizni az egyetemen. Édesanyja megmutatja a jutalomkönyveket. Az egyikben ez a bejegyzés szerepel: ,A biológia, a magyar nyelv és irodalom, a német, a fizika tantárgyakból mutatott kiemelkedő teljesítményért, a KISZ-szervezetben és a Vöröskeresztben végzett munkáért”. A biológiaverseny után összesen kétezer forint jutalmat kapott. — Akkor azt mondta nekem, ha orvos lesz, 6 sohasem fog pénzt elfogadni a betegektől, mert tudja, mennyit kell ennyi pénzért dolgozni. Az iskolában azt mondják, hogy olyan természetesen dolgozott másokért, oJyan magától értetődően, hogy szinte fékezni kellett. — Még akkor is mindig megjelent az iskolai zenekari próbán, amikor a második fordulón túljutott a biológiaversenyen. A kitűnő tanulók általában csak a tantárgyakkal foglalkoznak. Ezért volt meglepő számunkra is, hogy Sárospatakon aranyérmet nyert fuvolából. Mindezek mellett másodiktól negyedik félévig az iskolai KISZ-szervezet csúcstitkára volt. Az iskolaigazgató felesége egy „újítást” mutat. Magnószalagra vették fel a legjobb tanulók hangját, arról beszélnek a gyerekek, hogyan, milyen módszerrel tanulnak. A diákok megválnak az iskolától, a szalag marad a fiatalabbaknak. Nem véletlen tehát, hogy a felsőfokú intézetekbe felvett diákok száma ebben az iskolában a megyei átlag felett van. EWbe a magnógjHÖtEménybe került Ökrös Hona hangja is, amint arról beszél, hogyan tanul biológiából. — Csak teljes csendben tudok tanulni. Legtöbbször, ha a család már alszik. Legfeljebb az ablakot nyitom ki, de néha az is zavar. Egy leckét egyszerre nézek át, ellentétben például a fizikával, mert azt szakaszonként tanulom. Sokat segítenek az ábrák. A tananyag logikáját kell megértenem, s a saját gondolataimba beleépíteni. ★ Sokan beszéltek róla. A 350 diák nevében írt levél, a társai, tanárai, KISZ-ve- zetők és az édesanyja, aki megjegyezte, hogy a kislánya talán el sem mondta volna mindezeket magáról. Sokkal szerényebb, zárkózottabb annál, hogy dicsekedik, au
