Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

tW2. jütfus 8. K^ET-MAGYARORSZAG 1 oMal Magányos öregeknek... Lesz-e nyugdíjasok háza Nyíregyházán? T óbb, mint egy éve — pon­tosabban tizenhat hónapja — özvegy Temesi Ferencné, Nyíregyháza, Kossuth utca 56 szám alatti lakos meglehető­sen szokatlan tartalmú leve­let írt a megyei tanács egész­ségügyi és szociális osztályá­nak. Felajánlotta a körülbe­lül 300 ezer forint értékű la­kóházának felét, amellyel ő rendelkezik, s az 1537 forintos özvegyi nyugdíja egy részét... Ezzel kívánt hozzájárulni hogy minél előbb épüljön meg Nyíregyházén a nyug­díjasok háza, ahol ő is kér egy szerény helyet... Levelére a megyei tanács­tól azt a választ kapta, hogy a városi tanács egészségügyi és szociális osztálya foglalko­zik az üggyel, özvegy Teme­si Ferencné azonban mind ez ideig nem kapott választ a nem éppen mindennapinak nevezhető ajánlatára... Otthonában beszélgettünk özv. Temesi Ferencnével. Ho­gyan jutott arra az elhatáro­zásra, hogy megválik a csa­ládi háztól, a megszokott kör­nyezettől? Vannak, akik cse­kély ingóságaikhoz is a vég­sőkig ragaszkodnak... — Én nem sokáig gondol­koztam rajta — válaszol. Hetvenben maradt özve­gyen. A férje a víz- és csator­namű vállalat főkönyvelője volt. Hirtelen halt meg. A nagy fájdalom után Temesiné a munkában keresett menek­vést. Nyugdíjba mehetett vol­na, de még egy évig maradt a munkahelyén a városgaz­dálkodási vállalatnál... Tavaly május 1-én ment nyugdíjba. A magánnyal azóta ismerke­dett meg közelebbről... — őszintén szólva kevés olyan ember született, akivel eltartási szerződést tudnék kötni. Nem azért, mert .nem bízom senkiben. De annyi rosszat hall és olvas az em­ber az ilyesmiről. Miért te­gyem ki magám egy sor elő­re nem látható kellemetlen­ségnek? Úgy gondoltam, az lenne a legjobb, ha felépülne a nyugdíjasok háza, ahol gondoskodnának az ember­ről, nem lenne egyedül... Egyszerűséget, nyugalmat, rendet, otthonszeretetet áraszt özvegy Temesi Ferencné la­kása. ahol az egyetlen élő­lény rajta kívül egy kutya. Barátok, ismerősök akadnak nem zárkózott el a világtól. Mégis, a közeledő éveket szí vesebben töltené egy olyan helyen, mint a nyugdíjasok panziója, mely nem szociális otthon, nem magányos há zacska... Olyannak álmodja özvegy Temesiné, amilyen a fővárosi nyugdíjasok háza lehet, ahol az idősebb emberekről gon­doskodnak. de nem csorbítják az önállóságukat sem. S az a bizonyos cselekvő, foglalatos­kodó öregkor váltja fe] a ma­gányt, amelyet a tévé egyik műsorának címe fejez ki a legjobban: életet az éveknek... — Van egy ikertestvérem, Szolnokon él, ő is özvegyen maradt. Az ő nevében is ír­tam a levelet. Szintén magá­nyos, hazajönne... S még egy nevet említ - Pet- nehází Ferenc nyugdíjas ta­nár a Madách utcából. Ők is hasonlóan gondolkoznak, ala­pító tagjai lennének a nyír­egyházi nyugdíjasok házának. S mit mond minderről — és az egy éve válasz nélkül ha­gyott ajánlatról — Takács József, a városi tanács szo­ciális főelőadója, aki maga sem fiatal, egy évvel túl van már a nyugdíjhatáron. özvegy Temesi Ferencné leveléről valóban megfeled­keztek, válasz nélkül hagy­ták. De a nyugdíjasok házá­nak életre hívásán jó egy éve munkálkodnak. Eddig hat­vanhat idősebb nyíregyházi érdeklődőt tartanak számon, akik lakói szeretnének lenni a nyugdíjasok házának. Ke­vés azonban az olyan áldoza­tot hozó, mint Temesiné En­nek ellenére a városi tanács terv- és munkaügyi osztálya úgy tájékoztatta a szociális osztályt, hogy a IV. ötéves tervben, előreláthatólag 1975- ben fog megépülni Nyíregy­házán a nyugdíjasok háza. Megjegyzésünk: reméljük, így lesz, s az özvegy Temesi Ferencnéhez hasonló nyugdí­jasok nemcsak időben választ kapnak, hanem az illetékes szervek folyószámlát is nyit­nak, ahová a felajánlott ösz- szegek befuthatnak. így a nyugdíjasok házának építése — a társadalom támogatásá­val — nem csak szép terv. ha­nem minél előbb valóság is lesz. P. G. Újabb földgázvezeték Hamarosan eljut a gáz Jósavárosba is A hét végén újabb, a város még ellátatlan területének gázellátását biztosító, közel kétezer méter hosszú, közép- nyomású vezeték műszaki át­adás-átvételére került sor Nyíregyházán. A háromszáz milliméter átmérőjű vezeték- szakasz az Árck utca, Északi körút, Erdő sor. Sóstói út, Ga­ribaldi és Ifjúság utca vona­lon az Etelközig terjed. Itt egy körzeti nyomásszabályo­zóval fejeződik bé, amelyet a TIGÁZ a lakótelep gázellá­tása céljából létesített. Az Ifjúság és a Garibaldi utcákon már meglévő kisnyo­mású gázvezetékeket — amelynek a műszaki átadás- átvétele szintén megtörtént — a jövő héttől kezdődően fogja üzembe helyezni a TIGÁZ. így az ott lévő laká­sok gázszolgáltatása — az ott élők régi problémájának megoldásaként — megkezdő­dik. A középnyomású vezeté­ket a TIGAZ hajdúszoboszlói főépítésvezetősége építette. Szerves részeként annak a tervnek, mely szerint ezen a vezetéken a Jósaváros ellátá­sát is biztosítani fogják. Hátra van még a Honfog­lalás, Botond és Smidt Mi­hály utcák már befejezés előtt álló gázvezetékének műszaki átadás-átvétele. En­nek a beruházója a VÁBER. Tulajdonképpen ez az a ve­zeték, amely a most elké­szült, illetve átadott szakasz folytatásaként a Jósavárosbp szállítja majd a földgázt. Ugyancsak befejezéshez kö­zeledik a házgyári elemekből készülő. a Kemecsei úton épülő új házak ellátását biz­tosító vezetékrendszer építése is. amelynek kivitelezője a KEMÉV. Ennek elkészülte, illetve üzembe helyezése után már a Jósaváros többi részében is folyamatosan lesz vezetékes földgáz. T. Á. A Nyíregyházi ELEKTERFÉM Szövetkezetben ké­szül a nyíregyházi erőmű vízellátó berendezésének műszer­szekrénye. A képen: Hogyinszki László és Gönczi György ellenőrzi a műszerek beállítását. (Hammel József felvétele) Sütőüzem Tarpán, kenyérgyár Nyírbátorban Új üzemek a Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál A fél megye kenyérellátá­sáért felel a Mátészalkai Sü­tőipari Vállalat. A közel­múltban megjelent kormány- határozatok a kenyér és a péksütemények minőségi ja­vítását tűzték ki célul, s eh­hez kapott jelentős anyagi támogatást a mátészalkai vál­lalat is. Ennek révén..az idén a 12 millió forintos költség­gel épült tarpai sütőüzemet adják át;'a jövő év nyarán pedig a 31 millió forintos költséggel épülő nyírbátori kenyérgyár készül el. A kisvárdai és nyíregy­házi rossz tapasztalatokból indultak ki a nyírbátori gyár építésénél, amely Kelet-Ma- gyarország egyik legkorsze­rűbb gyára lesz. A munkát ugyan akadályozta a több­szöri módosítás —1 végül is a harmadik kemencetípus kerül beépítésre —, viszont éppen a tervmódosítások révén az Élelmiszeripari Tervező In­tézet egy olyan kenyérgyárat alakított ki, amely nemcsak korszerűségével, hanem a benne dolgozóknak a munka­körülményeinek a javításá­val is ki fog tűnni. Az egyik legfontosabb újítás, hogy megszűnik a hagyományos vetőlapátos kenyérsütés, he­lyette a kemencékbe fél­automata szalaggal jut a tész­ta, s kerül ki a friss kenyér A gépesítés másik újdonsá­ga az intenzív dagasztógép használata, amellyel egyrész ennek a fontos műveletnek a: idejét rövidítik le, másrész a minőséget javítják. Végs< soron a nyírbátori gyár — amely majdnem egy járásnyi terület ellátásáról gondoskb dik — a most működő két korszerűtlen üzem helyett kétműszakos termeléssel egyedül .ellátja á környéket. Egy-egy nap 200 mázsa ke­nyeret gyártanak majd, de péksüteményekből is kétsze­resére tudják emelni a jelen­legi termelést, naponta 30 ezer darabot gyártva, több­féle süteményből. A beregi rész kenyér- és süteményellátását az év vé­gén már működő tarpai sütő­üzem fogja ellátni. A napi 76 mázsás kapacitású üzem épü­letét a napokban adta át az építő és szerelő vállalat, a gépek szerelését ezután kez­dik el, s már szeptemberben hozzákezdenek a próbaüze­meléshez. A Tiszahát közsé­geiben a legnagyobb gond a péksütemények hiánya volt, a tarpai üzem naponta 10 ezer, péksüteményt: .fog gyár­tani, megoldva ezzel az ellá­tást. A mátészalkai vállalat a két nagyobb üzemen kívül saját fejlesztési alapjából az utóbbi években három sütő­üzemet épített, illetve korsze­rűsített. Kölesén, Nyírcsa- holyon és Nyírmadán több mint 4 millió forintos költ­séggel épültek ezek az üze­mek. A közeljövőben pedig rekonstrukciós bővítést haj­tanak végre Kölesén, új üze­met építenek GacsMvban. A kisüzemekre azért fordítanak nagy gondot, hogy az apróial- vas szatmári részen se le­gyen nagyobb a kenyér szál­lítási távolsága 10—15 kilo­méternél, mert csak ilyen rö­vid táv esetén nem rontja a minőséget a szállítás. L. B. Színes újságot, könyvet készítenek Augusztusban kezdődik az új nyomda építése Újabb jelentős építkezés indulhat a közeljövőben Nyír­egyházán : augusztusban a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat szakemberei hozzákezdenek az új nyomda építéséhez. Az építkezésekkel kapcsola­tos tárgyalások pénteken késő délután fejeződtek be a jegy­zőkönyvek aláírásával: az Országos Tervhivatal, a Könnyűipari Minisztérium és a megyei tanács képviselői egyetértenek a Nyírségi Nyomda fejlesztési terveivel, anyagilag is támogatják meg­valósítását. A Könhyűipari Minisztérium illetékese tájé­koztatást adott arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Fejlesztési Bank a nyomda hitelkérelmével egyetért. Mindezekkel a beruházás előkészítésének jelentős sza­kasza ért véget. Érdemes át­tekinteni: mit ígér a Könnyű­ipari Tervező Intézet által készített, körülbelül 80 millió forintot igénylő kiviteli terv. Uj, korszerű központi te­lephelyet építenek az Árok utcán. Nagyüzemi körülmé­nyek között végezhetik majd a munkát — ellentétben a zsúfolt, lakásokból átalakított, toldozott régi üzemmel szem­ben. Jelentősen megfiatalít­ják a gépparkot is. Erre csak egy példa: a Kelet-Magyar- országot jelenleg eev 1924- ből származó rotációs géoen, nagy erőfeszítések árán ké­szítik, nehezen lépést tartva az alapvető követelmények­kel. Az új nyomda négyré­szes, modern ofszetgépet kap, amely óránként 18 ezer többszínnyomású újságot ké­pes készíteni — a jelenleginél lényegesen jobb minőségben. A Nyírségi Nyomda az új beruházás révén részt vehet majd a könyvprogramban —: évente 500 tonna könyv elő­állítására számítanak. Ennek támogatására külön nyolc-, millió forintot kapnak. A napilap-, folyóiratkészítés1 és könyvnyomtatás mellett1 polietilén és fólia csomagolom anyagokat is nyomdai eljárási alá tudnak vonni, amely1 újabb jelentős munkát jelent' a nyomdának. Azt is várják,; hogy a vállalási határidőket! csökkenteni tudják, s a la-j kossági szolgáltatás — eskü-1 vői meghívók, névjégykár-,; tyák stb. -T- gyorsaságában,, minőségében és sokoldalúsá­gában is előbbre lépnek. A korszerű, nagyüzemi > nyomdai munka megteremté­se mellett legalább ilyen fon­tos, hogy a dolgozók jobb körülmények között végezhe­tik munkájukat. Szeptembertől a korábbinál jóval több nyomuaipari szak-: munkástanuló képzését kez­dik meg, hogy 1975-re — a teljes üzem megindulásáig — megfelelő képzettségű mun­kása legyen a nyomdának. Az új nyomda várhatóan tovább növeli majd a szakma iránti érdeklődést is. Igyekeznek lé­pést tartani a fizetésekkel: az idén az érettségi után szakmát tanult fiatalok — kiváló bizonyítvány esetén — 9,50-es órabérrel kezdhetnek. A gondos előkészítéshez tartozik, hogy már most, a beruházás jóváhagyása idején a szakmunkásképzéssel. a megrendeléssel is foglalkoz­nak. Nem kevesebbről van szó, mint arról: az idei 37 millió forintos tervvel szem­ben 1975-ben 100 millió fo­rint értékű munka végzésére készülnek fel. M. S. Hőközpontok karbantartása Minden évben a nyári hó­napokban végzi az ingatlan- kezelő és szolgáltató vállalat a hőközpontok karbantartá­sát. Vízvezeték- és központi­fűtés-szerelők három brigád­ban javítják a szivattyúkat, a tolózárakat, tisztítják a be­rendezéseket. A 86 nyíregy­házi hőközpont karbantartá­si munkáit részletes üzem­tervek alapján végzik, ami lehetővé teszi, hogy a fűté­si idényre minden központ tökéletesen rendben legyen. A melegvíz-szolgáltatást csak augusztus második felében szüntetik meg két hétre. Miniszteri rendelet a földtulajdon átruházásáról Megjelent a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter új rendelete az állami szer­vek kezelésében lévő egyes földek és erdők tulajdonának termelőszövetkezetek részé­re való átruházásáról. Több helyütt ugyanis az állami gazdaságok és: erdő- gazdaságok szétszórt, kis te­rületű földjei akadályozták a gazdaságos termelést, s az »rőgépek hatékony kihaszná­lását. Ugyanakkor ezek a né­hány hektáros területek a termelőszövetkezeti földek közé ékelődve gátolták a kö­zös gazdaságok munkáját is, hiszen megosztották a táb­lákat. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter új ren­delete most lehetőséget ad a végleges ügyintézésre oly módon, hogy az állami gaz­daságok meghatározott el­lenérték fejében átruházhat­ják az említett földterületei­ket a termelőszövetkezetek ■ tulajdonába. A föld átadásá­hoz írásbeli szerződést kell kötni, a földért legalább ak­kora összeget kell fizetnie a termelőszövetkezetnek, mint amennyit azért kisajátítás esetén kapna a gazdaság. Kü­lön felértékelik a területen levő szőlőt, gyümölcsöst, er­dőt. A tárgyalóteremből A kikosarazott táncos — Szabad egy táncra? — Nem táncolok, köszö­nöm !' A dolog tulajdonképpen ezzel kezdődött még március 11-én a Szabolcs étteremben és pénteken fejeződött be a nyíregyházi járásbíróságon. Mert az udvarias felkérésre adott nemleges válasz nem győzte meg a fiúkat, hogy fö­löslegesek annál az asztalnál; ahol már egyébként is ül két fiú. Persze nem verekedés kezdődött, mert azt mégsem illik egy másodosztályú he­lyen, csak az egyik kikosara­zott fiú fizetett. A kosárért. Tíz fillért tett la a lányok asztalára és mikor visszaült, elújságolta hőstettét a többi­eknek. Még alig fejezte be a mondatot, a fiatalabbik lány felvette a pénzt az asztalról és visszavitte a feladónak. Az újra a lányok asztalára tette és így játszottak egy darabig. Egészen addig, amíg a lányok — a velük lévő fiúk társasá­gában — el nem indultak a buszmegállóhoz, hogy fel­száll janak a borbányai busz­ra. De mondják el a történet további részét azok. akik ott voltak elejétől végig. Szabolcsi László tanú: Mi­kor visszahozta a lány a pénzt, Kuzma, T. János és Zalureczki megbeszélték, hogy ha elmennek, utánuk mennek és megkérdezik, mi­ért nem táncoltak. Rövid idő múlva a két férfi és a három nő felállt. hogy elmennek. Ekkor jött be az étterembe Kuzmáék egyik ismerőse és megkérték, hogy vigye ki őket a kocsijával Borbányá­ra. — Beszálltunk mind a né­gyen és Borbányán, a megál­lóban vártunk. Nemsokára jött a busz. A kocsi vezetője bentmaradt, mi' négyen ki­szálltunk. Zatureczki meg én a megállóban maradtunk, Kuzma és T. János utánuk indultak. Láttam, hogy ami­kor utolélték őket, Kuzma ököllel orrba vágta az egyik férfit, T. János meg a mási­kat ütötte. A lányok — ek­kor már csak ketten voltak — kiabálni kezdtek és az egyik T. János hajába ra­gadt, hogy elhúzza onnan. A dulakodás közben T. János a lányt ife megütötte. Aztán rájuk szóltam, hogy hagyják abba, mert ebből még baj lehet. Visszajöttek, beszáll­tunk a kocsiba és visszamen­tünk a Koronába. A kocsiban Kuzma mondta, hogy fáj a keze. A verekedés nem tartott sokáig, de Kuzma ütése olyan erős volt, hogy a sértett — Karakó Mihálynak — eltört az orrcsontja és a megütött lány is nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az ő kalandjuk ezzel véget is ért, az útonálló Kuzma Mi­hály 19 éves borbányai se­gédmunkásé és T. János 18 éves — a verekedés után há­rom nappal lett nagykorú — orosi asztalos ügye azonban csak pénteken zárult le. A nyíregyházi járásbíróság Kuzmát 10 hónap börtönre, T. Jánost nyolc hónap sza­badságvesztésre ítélte, ez utóbbit azonban három év próbaidőre felfüggesztette. Az ítéletet az ügyész tudo­másul vette, a vádlott és vé­dőik enyhítésért fellebbeztek. Másodfokon a megyei bíróság hoz majd ítéletet. (balogh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents