Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

^T2. Jűüus *. tÄST-M AGY ARORSZÄS T oldal / I i ) TtlZÉP 601-ES TELEPE rakodó­munkásokat keres jó kereseti lehetőség­gel, állandó munkára. Jelentkezés: Debreceni út, telepvezetőnél. (383607) TSZ-EK, MAGÁNOSOK RÉSZÉRE KERÍTÉSDRÓT­FONÁST bérmunkában határidőn be­lül vállalok. Roma Gusztáv lakatos, Nyírpazony, Arany János utca 18. (10725) A KPM Közúti Igazgatóság felvételre keres hegesztő­vizsgával rendelkező laka­tos és autó-motorszerelő szakmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés: Nyíregyháza. Tünde u. 3. sz. Telepvezető­nél. (683) A MÜNCHENI OLIMPIÁT VIDEOTON TELEVÍZIÓVAL (673) VlKEND HÁZAKI 16.4 négyzetméter alapterülettel OTP-hitellevélre is kaphatók. Fogyasztói ár OTP-hitelre Ft. befizetendő Ft. Verandával 19 450,— 6000,— Ugyanez hálófülkével 19 900,— 6000, IDŐSZAKOS ÁRENGEDMÉNY! 1972. július 1-től augusztus 31-ig. Különféle ízesítésű mézes áru Kaphatók: a TÜZÉP-telepeken (383544) A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI GABONAFELVÁSÁRLÓ ÉS FELDOLGOZÓ VÁLLALAT malomipari szakmába iparitanuló-felvételt hirdet Jelentkezhetnek 8 általánost végzett fiúk. Je­lentkezés személyesen, vagy levélben a vállalat központjában, Nyíregyháza, Szabadság tér 9. (383630) az eddigi 36,—, 35,—, 33,—, 30,— Ft/kg fogyasztási ár helyett. a két hónap időtartam alatt egységesén 28,— FT/KILOGRAMM FOGYASZTÁSI ÁRON KERÜL FORGALOMBA. Kapható minden élelmiszer és édesség szakboltban Hajdú—Szabolcs megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. (383621) A KEVIÉP 2. SZ. FŐÉPÍTÉS VEZETŐSÉGE FELVESZ, könnyű- és nehézgépkezelői jogosítvány­nyal rendelkező dolgozókat: betonkeverők, szivattyúk, transzportőrök, aggregátorok, kompresszorok kezeléséhez. JELENTKEZÉS a főépitésvezetőség gépészeti építésvezető­jénél, Nyíregyháza, Kinizsi u. 1. sz. (383615) Értesítjük kedves vevőinket, hogy átköltözés és leltározás miatt 1972. JÚLIUS 10-TÖL JÚLIUS 31-IG lerakatunknál az árukiadás szünetel. AMFORA-UVÉRT VÁLLALAT 22. SZÁMÚ LERAKATA, NYÍREGYHÁZA. (691) A tyukodi Kossuth Mg. Tsz I BÉRBE ADJA ^ PANTHER típusú 6,3 tonnás autódaruját toronydaruval, vagy kisgémmel. A torony­daru emelési magassága 25,5 m. Megrendelést telefonon is elfogadunk. Fizetés megegye­I zés szerint. Ügyintéző: Kasu- né. Telefon: 6. (10733) A NYÍRKÉMIAI VÁLLALAT felvesz GYORS- ÉS GÉPÍRÓ SZAKISKOLAI DIÁKOT A NYÁRI SZÜNIDŐRE. Jelentkezés: hétfőn dél­előtt. Nyíregyháza, Iroda­ház I. emelet 115-ös szoba. (383701) FONODÁI MUNKÁRA FELVESZÜNK FONÓ SZAKMUNKÄSNÖKET ÉS 16 ÉVET BETÖLTÖTT NŐKET BETANULÓNAK. Betanulási idő 1 hónap- Bérezés betanulási időre 1200 Ft. Betanulási idő után: 1900—2500 Ft kereseti lehetőség. Kéthetenként szabad szombat. VIDÉKI DOLGOZÓK RÉSZÉRE SZÁLLÁST ÉS ÁGYNEMŰT BIZTOSÍTUNK. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. CÍM: PAMUTTEXTILMÜVEK Fonógyára, Budapest, XI., Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály. (659) Hirdessen lapunkban! Fogalmak — fókuszban # Allóalapok Egyszerű: az állóeszközök pénzbeni értékét állóalapnak nevezik. Ez és a forgóalap együttesen • a népgazdaság termelési alapjait alkotja. A termelő ágazatban. Mert a nemzeti vagyon részeként vannak nem termelő állóala­pok is... Álljunk csak meg! Hiszen újabb fogalmakat kényszerülünk felsorakoztat­ni, hogy egyet megmagyaráz­zunk. Jobb, ha beérjük a köz­napi okoskodással. Az álló­alap — mint a neve is mu­tatja — „áll”, azaz az épület, a berendezés, gép stb. tarto­zik ide. A forgóalaphoz az, ami „mozog”, a nyersanyag, a félkész áru, s így tovább. A nem termelő állóalapok közé sorolódik például egy kórház, egy iskolai, művelődési in­tézmény. Bővíti az állóalapo­kat a beruházás — ezért álló­eszköz-fejlesztésnek is neve­zik, csökkenti az amortizáció, azaz az értékcsökkenési le­írás, s az elhasználódott álló­eszközök selejtezése. Mert az évek múlását nemcsak az ember, ezek az eszközök is megérzik. Igényesek és szerények Beszerzési áruk: bruttó ér­tékűek. Amit az esztendők koptattak rajtuk: az amorti­záció. Ha ezt levonjuk a brut­tó értékből, megkapjuk a tényleges, azaz a nettó érté­ket. Mindezeknek nem csu­pán elvi jelentősége van. Az iparban például rendkívül el­térő az eszközigényesség. A villamosenergia-termelés- ben, a mész- és cementipar­ban harmincszorosa, ötven­szerese, mint a textilruházati iparban. Egy-egy vállalat ál­lóeszköz-állománya tehát szo­rosan függ a tevékenység jel­legétől. Az iparágaké, szintén. A.Jiagy álló^láp, önmagában még nem biztosítéka a haté­kony — gazdaságos — ter­melésnek. Az eszközök kor­szerűtlensége, rossz kihasz­nálása, alacsony hatásfokú működtetése sajnos, nem ritka eset. Alapos megfontolásra, szá­mítások, elemzések seregére van szükség ahhoz, hogy dönteni lehessen: hol gazda­ságos a fejlesztés, s melyik területen nem. Mivel az esz­közök után használati díjat, hivatalos nevén eszközleköté­si járulékot kell fizetni, s ter­mészetesen fenntartásuk is kiadásokkal jár. A megvétel­kor leszurkolandó summáról nem beszélve. Húsz esztendő alatt a nép­gazdaság anyagi ágazataiban az állóeszközök bruttó érté­ke a 2,6-szeresére növekedett. Gyors volt a bővítés — hu­szonkétszeres — az építőipar­ban, a kereskedelemben, az iparban, utóbbiban 4,6-szeres. Lassúbb a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban, a szállí­tásban és hírközlésben. Az iparban évi átlagban 6—8, a mezőgazdaságban 5—6 száza­lékkal gyarapodik az állóesz­köz-állomány. 1966—1970 kö­zött az iparban 40 százalék volt a növekedés. Mindezek­hez sok milliárd forint kel­lett. Amit mindannyian te­remtünk elő. Ezért az álló­alapok fejlesztése, kihaszná­lása is közös teendő. Sorrend: ipar, szállítás Milliárdokról szóltunk. Bi­zonyítsuk. összehasonlítható árakon és bruttó értéket szá­mítva az ipar állóeszközei­nek értéke 145 milliárd fo­rint volt 1960-ban, 216 1965- ben, s 289 1970-ben. A nettó érték 1970-ben: 197 milliárd. A második helyet — érdekes, de érthető tény — a szállítás foglalja el, 188 milliárd forint értékű állománnyal. A mező- gazdaság 105 milliárdra rúgó állóeszközt birtokol. Fontos szempont — a működtetés, a térülés, stb. gazdaságossága miatt — az összetétel; meny­nyi a gép, az épület? Az ipar­ban nagyjából fele-fele. A mezőgazdaságban természete­sen az ingatlan dominál, ér­téke 87 milliárdot tesz ki, a gépeké 18-at. S hogy érzékel­tessük, nemcsak arra jut, ami rögtön forintot fial, írjuk le: a nem anyagi ágazatok­ban lévő állóeszközök 416 milliárd forintot sűrítenek! Vizsgálhatjuk más oldalról is az összetételt. Úgy például, hogy az iparban, hol mennyi lelhető fel az állóeszközöH- ből? Kitűnik, a legtöbb — 76 százalék — a nehézipar­ban. Azon belül a villamos- energia- és a vegyiparban. A könnyűipar részesedése 12 százalék, az élelmiszeriparé 11. A megoszlás szükségszerű, az arány azonban túlzott. Azt takarja, hogy a könnyű- és az élelmiszeripar korszerűsé­ge nem a legjobb; tényleges fejlesztésről csupán egy év­tizede beszélhetünk. Persze, az sem mindegy, hogy a be­fektetett pénz hol, miként kamatozik? Valamit valamiért E kamatozást megint csak többféle módon mérhetjük. Úgy, hogy figyelemmel kísér­jük az állóeszközök egység­nyi bruttó értékére jutó ter­melést. Ez jelentősen nőtt 1965—71 között a híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeriparban. Csökkent a bőr-, szőrme-, cipő-, vala­mint a textiliparban. Azaz előbbieknél javult, utóbbiak­nál romlott az eszközki- Jiasználás. Számíthatjuk az­után olyan módon is a kama­tokat, hogy mennyi a 100 fo­rint értékű lekötött eszközre jutó tiszta jövedelem és nye­reség. Előbbi — 1970-ben — 17,09, utóbbi 10,28 forint volt. Átlagosan. Mert az ipar egyes területei között szembetűnő különbségek észlelhetők. Gyakran nem a tényleges1 munka, hanem a közgazdasá­gi szabályozás pontatlanságai miatt. Végül tegyünk fel egy egy­szerű, de nagyon indokolt kérdést. Mi az értelme az állóalapok növelésének? Fe­leljünk példákkal. A villa- mosenergia-iparban az egy kWó termeléséhez felhasz­nált kalóriamennyiség — 1965—1970 között — 3571rről 3161-re csökkent. A bútor­iparban a lakköntő géppel fényezett bútorfelület aránya 33 százalékról 63-ra nőtt. A textiliparban 23-ról 31 száza­lékra emelkedett az automata szövőgépek részesedése. A mezőgazdaságban a cukor­répa-betakarítás gépesített­sége 49 százalékról 72-re, az aratásé 79-ről 93-ra növeke­dett. A fejlesztés, a korsze­rűsítés tehát nemcsak a na­gyobb igények kielégítésének fedezetét hozza meg. Hanem azt is, hogy a munka köny- nyebb, gyorsabb, izmokat, idegeket, embert kímélőbb le­gyen. (M) Köszönetnyilvánítás. Minden kedves roko­nainknak, ismerősöknek, szomszédainknak és mind­azoknak, akik drága édes­anyám ÖZV. KARÓCZI LAJOSNÉ temetésén megjelentek, ra­vatalára virágot, koszorút helyeztek, részvétükkel mély fájdalmamat enyhíte­ni igyekeztek, ezúton mond hálás köszönetét gyászoló lánya, és unokái. Tokaji út 7. ________________________(383668) Mély' fájdalommal tudat­juk, hogy a drága jó férj és rokon SZABÓ FERENC 72 éves korában elhunyt. Drága halottunktól folyó hó 9-én, vasárnap veszünk búcsút Oros, Széchenyi ut­ca 61. számú háztól és he­lyezzük örök nyugalomra az orosi temetőbe. Gyászoló felesége (383707)

Next

/
Thumbnails
Contents