Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-07 / 158. szám
fttw mWTa. juuiiS iu f. o!dal Versenyző brigádok A magágytól a polcig A főszerep a brigádoké í j kéméi* szüléiéit Egyik híradástechnikai üzemünk vezetője panaszolta a minap: „egyre korlátozottabb, egyre kevesebb lehetőségem van a fegyelmezésre”. Lassan már ott tartunk, hogy akire csak ferde szemmel nézek, máris faképnél hagyja a gyárat... e furcsa mód, a gyár vezetői közül is sokan vallják, hogy egy rossz munkás, még mindig jobb, mint tíz jó, de hiányzó munkás.. S egy másik történet, ezúttal egy gépgyárból, amelynek egyik brigádja évek óta a legjobban kereső csoportok közé tartozott. Ezért is, meg egyebekért is, ebben a brigádban dolgozni különös rangot, elismerést jelentett, s persze az átlagosnál magasabb jövedelmet, több külön- jutalmat. Az egymást követő elismerések, kitüntetések is pénzzel jártak, s bár különösebben senki sem népszerűsítette őket az üzemben, a gyáriak azért úgy néztek rájuk, úgy kezelték őket, mint akik sok szempontból irigylésre méltóak. Kitűnően ösz- szekovácsolódott gárda volt, akik többek között azt is megtehették, hogy alaposan megválogatták azokat az embereket, akik közöttük dolgoztak. Nem mintha valamiféle különleges joguk lett volna beleszólni a gyár munkaerő-gazdálkodásába, 3. semmilyen körülmények között sem hagyják cserben a műhelyt, az üzemet, s akiknél jó idő óta nincsenek létszámgondok, mert az emberek „náluk ragadnak...” Megkockáztatnám a feltételezést: ha a bevezetőben idézett művezetőnek csak egyetlen brigádja lenne, alighanem jóval kevesebb fegyelmezési gonddal bajlódna. Azok az emberek önmaguk valósították meg a szocialista munkafegyelmet, s nem engedtek az általuk felállított mércéből. Volt idő, amikor támadták őket és közvetlen vezetőiket, mondván: semmi szükség az ilyen „elit” brigádra, mert adott esetben több kárt okoz, mint hasznot. Látszólag ezeket a véleményeket erősítette az az időszak, amikor néhány an otthagyták ezt az „elit” brigádot. Ám a brigád, talán ösztönösen is megérezte; az idő nekik dolgozik. A kétkedők pedig maguk is rádöbbentek: ez a | brigád kitartó, fegyelmezett, | becsületes munkájával, minden látványos adminisztráció nélkül is a gyári fegyelem, az üzemi szervezettség egyik legfontosabb bázisa. Nem kell különösebben bizonygatni: a példa ma még nem általánosítható, de Hosszú és küzdelmes a kenyér útja. Hullámzik az aranysárga búzatenger Nagycserkeszen, a Kossuth Termelőszövetkezet központi majorsága szomszédságában. A magot jól előkészített talajba vetették. A korán érő Mironovszkaja meghálálta a gondoskodást és dús kalászokkal fizet. A piros kombájnok reggel be-, vetésre készen állnak a kalászszemek előtt, a kombájno- sok csak azt várják, hogy leszárítsa a nap a harmatcsep- peket. Kilenc piros gép Reggeliznek, beszélgetnek. Kilenc piros gép egy sorban. Tizenhat mázsát terveztek, tizennyolcon is felül lesz egy hold termése, s a gazdaságban 2000 holdról takarítják be az életet. Ök vágták bele a kombájn kését a búzába először idén a megyében. Gincsai József, Gincsai Pál és Rotkó Vilmos gépvezetők. Június 30-án. Még aznap indultak a fürge Zetorok, s vitték az első búzát Nyíregyházára, a Simái úti raktárba. Tréfálkoznak, hogy azóta már új kenyér is van belőle, meg péksütemény. Mind a három kombájnos területi első lett. Az egyik harmadéve, a másik két esztedeje, a harmadik tavaly. Tavaly is nekünk sikerült bevinni az első búzát — mondja Barczi János főagro- nómus —, a mi kenyerünket ette a város. Lakatos Pál, az idős elnökhelyettes a búzát dicséri, meg a földet, s a traktorosokat, akiknek mindez köszönhető. Kövér szemek Malomban, öreg malom, de az őrli a legjobb lisztet. Szabó János, az idős molnár 33-ban, gyermekkorában kezdte a szakmát. Az út eleje Zemplén volt, aztán Ajak, majd • Demecser és Nyíregyháza. Kérdem, mi a búza további sorsa. Szakszerű magyarázatot ad. Hogy megvizsgálják a hektoliter- súlyt, az új termés küllemét, keverékességét, nedvességtartalmát. De a legfontosabb a sikértartalom. Ezen múlik, hogy iukacsos, telt bélű, magas, vagy lapos lesz a kenyér. Az öreg malom finom lisztje Mondja, hogy itt jártak már kétszer is a kenyérgyártól, mikor adják már nekik az újbúzából készült lisztet. Megnyugtat, hamarosan. Mondom, hogy mennyire dicsérik a lisztjüket. Kérdezem, mi ennek a titka? — Nincs titka. Csak egy van: törődni az embernek azzal, amit csinál. A termény előkészítése határozza meg a minőséget. Itt még egyszer egy komoly tisztításon megy át a búza. A lényeg, hogy kiválasszák a szemeli közül a jót, a kenyérnek valót. Ezt csinálják a malomban a koptatósok. A három János: Béres János, Tóbiás János és Verdes János. Ezután jönnek a hengerőrök. Ók osztályozzák még egyszer újra, hogy miből lehet a kenyérliszt. a főzőliszt és a süteményliszt. Szakembernek kell lenni. Sőt ez is kevés: lelkiismeretes szakembernek. Akik szünet nélkül vizsgálják a lisztet. A Nyírségi Malom 100 esztendős mull. utoljára őröl lisztet ebben a szezonban. Kiszolgálta az idejét, 73 júniusában nyugalomba vonul. Beáll nelyette az új, a Simái úton. A négyemeletes üzem. a 8 emeletes silókkal. Ez lesz a legmodernebb. — De a gép maga semmi — közli az öreg molnár. — Ha nincs mellette lelkiismeretes munkás, a kenyér nem lesz jó. Ez a 40 ember az öreg malomban szinte csodákat művelt. Az új malom a jelenlegi háromszorosát teszi majd ki. Megkönnyebbül a munkájuk, de marad a felelősség. És a munka szere tele. — Mondja meg — üzennek a kenyérgyáriaknak —, hogy egy-két nap múlva már ott az idei búza lisztje. Készülhetnek a próbasütésre. Erik a kovász A Martinovics téri új kenyérgyárban is várják az első zsák lisztet. Horváth Sándor üzemvezető körülmutat a sütödében, ahol félmeztelen emberek sürögnek. A dagasztókemencében érik a kovász, amely lisztből, vízből, élesztőből és anyakovászból áll. Sorolja, hogy 6 órán át kell érni a kovásznak, amíg olyan kellemes illata nem lesz, mint az alkoholnak. Utána következik a dagasztás, majd egyórás pihenőre tér a massza. Aztán behelyezik a szakajtóba, ott pihen, keiesztik, majd bevetik a 300 fokos kemencébe. Egy óra a sütési idő és jöhet ki a gőzölgő, rózsaszínű kenyér. Megmossák, hogy szebb legyen a színe, hogy megrepedezzen és mehet a raktárba. Kint várja a fehér színű, zárt szállítókocsi, s viszi a boltba. S a háziasszony délután rámutat egyikre a polcon, az elárusító leveszi, selyempapírba csomagolja. Este vacsorához ül a család. A menü: vaias kenyér, zöldpaprika. Hosszú és küzdelmes a kenyér útja. Emberek verejtékeznek érte a mezőkön, süti őket a nap. esik rájuk az eső, fújja őket a szél. Zsákokkal cipekednek a malomban és szenvednek a hőségtől a pékségben. 4 föld illata Mindenütt a középpontban a kenyér. Arra figyelnek, azt vigyázzák. Mi, akik megvesszük, szeleteljük, észre sem vesszük, hogy ma már nem kell augusztus 20-ig várni az új kenyérre, mert nem kaszálnak, nem raknak keresztekbe, nem hordanak és nem asztagolnak már gabonát. Az aratástól az új kenyérig 3—4 nap telik el. Mint ahogyan felgyorsult az életünk, úgy gyorsult az új kenyér készítése is. Csak a pék veszi észre az új kenyér szülétését. És ő is abból, hogy ez a kenyér kicsit még földiüatú, s édeskés ízű. Kopka János az új emberek felvételébe és elosztásába, hanem úgy, hogy az átlagodnál nagyobb munkatempót diktáltak, az átlagosnál lekiismeretesebben, fegyelmezettebben dolgoztak, s akiknek nem tetszett ez a tempó, azok maguk kérték áthelyezésüket más műhelyekbe. Egy idő után aztán kiderült, hogy mégiscsak „jobb üzlet” az előző helyen, a többet „hajtó” brigádban dolgozni, s nem csak a pénz miatt, hanem — mint ahogy azt az egyik „diszidens” megfogalmazta nekem, — azért is, mert „.. .ezek tényleg élvezik azt, hogy együtt dolgoznak, náluk valahogy másképp telik a műszak”. S a brigádhoz hűtlenek egymás után kezdtek visszaszállin- gózni. A csoportra a gyár vezetői ma már úgy tekintenek, mint akikre a legkényesebb feladatokat lehet bízni, mint akik soha, sejtet valamit a szocialista brigádmozgalom jövőjéből. Ezek a brigádok, voltaképpen roppant egyszerűen oldhatják meg mindazt, amiről annyi vezércikk íródik, s ami annyi tanácskozás, konferencia agyoncsépelt témája. Amikor a szocialista brigádmozgalom megújításának szükségességéről beszélünk, akkor ebben az is benne van, hogy az „újítás” nem csak, s talán nem is elsősorban a mozgalom irányítóinak feladata. A főszerep a brigádoké, amelyeknek egyetlen módon lehet és érdemes bebizonyítani létjogosultságukat, életképességüket: fegyelmezett, szervezett, hatékony munkával. Ez a magatartás ki kell, hogy kényszerítse azt a segítséget, figyelmet is, amelyet ma még oly sok brigád joggal hiányol. (-a) sárga halomban A városi nagy raktárban . megkezdődött« a nagyüzem. Jönnek a gépek Vencsellőről, Napkorrol is. Öt napja indult, állt a mérlegre a nagyeserkeszi szállítmány, s Cziva János, a szőke, piros inges fiatalember kiállította a mázsacédulát. Azután a meósok következtek. Minősítik hektolitersúlyra, víztartalomra és tisztaságra. Későbe» leöntik sárga halomba, s jönnek a szárítók, a tisztítók. Huszár István üzemvezető belemarkol a búzába, szeretettel nézi, morzsolgatja a kövér szemeket, s azt mondja, hogy bár még háromszáz vagon a tavalyi tartalék, ez a búza már mehet a malomba. Kezdődhet a próbaőrlés. — A nyíregyházi Vöröshadsereg utcán, a Nyírségi Palásti László: Az igazi pokol — Az ördög vigye el! — dühöngött az ördögfióka, mire az ügyeletes ördög ráförmedt: — Ezer angyal és mennyország! Százszor mondtam, hogy ne piszkáld a vasvillával az orrodat, és ne használd az ördög meg a pokol szavakat! Már megtanulhattad volna, hogy nálunk ez tilos. — Bocsánat! — mondta az ördögfióka, majd jelentette: — A tizenkét új elkárho- zott panaszkodik az üstökre. Rosszak, lyukasak Kifolyik belőlük a forró víz. Nem tudnak jól megfőni... — Szép kis angyalfajzat! — dühöngött a szolgálattevő ördög. — Mit fog szólni ehhez Belzebub? Belzebub nem szólt semmit, hanem mérgében az asztalra csapott. Végűi aztán kiadta az utasítást: ■— Az angyalba is, valahogy meg kell csináltatni az üstöket! Telefonáltatok az Alvilági Vegyesipari Javító Szövetkezetnek? — Már telefonáltunk. Nincs kapacitás. Nem tudják beütemezni a javítást. — Vigyen el benneteket az angyal, tehetetlen banda! Miért nem kérdeztétek meg az új kárhozottaktól, hogy van-e szakember köztük? — Megkérdeztük, Van! — Na, ugye! — De kijelentette, hogy kezét meg se mozdítja. Azt mondja, nem dolgozni jött ide. — Hogy az angyal bújna beléjük! És hányán érkeztek vele? — Tizenegyen. — No. majd én kibabrálok velük. Mennyországgá teszem az életüket. Majd még visszasírnák az üstöt! Ki velük abból a tizenkét rossz üstből! Beterelni őket egy szobába! Társbérlők lesznek! Másnap az inspekciós ördög jelentette: — Az a szakember, aki tegnap még nem akart dolgozni, már meg is csinálta a katlanokat. Egész éjjel gőzerővel dolgozott. Belzebub arca mosolyra húzódott: — Tudtam. Majd bolond lesz társbérletben gyötrődni, amikor az üstben egyedül főhet! Minden forintot meg kell fogni A belső ellenőrzés legfontosabb témái: állóeszközök, anyag- és pénzgazdálkodás Amit ő papírra vet. az pénzt jelent. Kártérítést, vagy jutalmakat. Munkája a közösség érdekét szolgálja, védi a szövetkezeti vagyont, őrködik a törvényesség megtartásán. „.. .mégsem tekintenek mumusnak, hanem elfogadják, sőt igénylik munkámat. Ilyen közösségben öröm dolgozni. . Ezekkel a szavakkal kezdődött beszélgetésünk Farkas Sándor belső ellenőrrel. Munkaköre nem a legnépszerűbbek közé tartozik, hiszen állandó ellenőrzésekből, vizsgálatokból áll. 36 milliós fm A Nyírségi Ruházati Szövetkezet szervezettsége, nagysága egy középüzemnek felel meg. Közel hatszázan dolgoznak a nyíregyházi és üsza vas vári telepén, Évi termelésük eléri a 36 milliót. Hozott anyagból nagy meny- nviségű bérmunkát végeznek. Ennek a hozott anyagnak értéke meghaladja a 30 milliót. Teljes termelésük 90 százaléka export és tíz százaléka kerül a belkereskedelembe. Ezért munkájukban különösen nagy követelmény a minőségi munka, az anyagokkal való jó gazdálkodás. Csutkái László szövetkezeti elnök, Pázmándy József főkönyvelő és Farkas Sándor belső ellenőr társaságában ismerkedtem a szövetkezet munkájárá • jellemző számokkal. Ezt azért is szeretném hangsúlyozni, mert a beosztásoktól függetlenül egy hangot ismertem meg. A közöst. Mi így csináljuk, mi így látjuk. így akarjuk. S ezért nem is csodálkoztam, amikor a jegyzőkönyveket olvasva az akarás, a tettrekész- ség soraival találkoztam. — Egy ilyen sok milliós nagyságrendben dolgozó szövetkezet munkájának alapvető követelményei közé tartozik, hogy legyen a belső ellenőrzésnek szervezeti és működési szabályzata — mondja Farkas Sándor. — S az is — szól közbe Pázmándy József —, hogy a függetlenített belső ellenőr megfelelő képzettséggel rendelkezzen. Farkas Sándor okleveles árszakértő, mérlegképes könyvelő és lehetővé tettük számára, hogy a számviteli főiskolán továbbtanuljon. Nagy segítséget jelentett munkájához az érdekvédelmi szerv által rendezett egyéves továbbképző tanfolyam is. — Öt éve dolgozik ebben a munkakörben, közmegelégedésre — mondja Csutkái László. — Munkájában nincs egyedül. A felügyelő bizottsággal összhangban dolgozik, az mindenben támogatja. „Inírikus" munkatere A szövetkezet belső ellenőrzésének szervezeti és működési szabályzatának első soraiban olvashatjuk:.. .feladat a társadalmi tulajdon fokozott megőrzése és védelme, a bizonylati rend és okmányfegyelem megszilárdítása. a hatékony gazdálkodás segítése, a takarékosság. .. A szabályzatról még csak annyit, hogy kiemelkedően foglalkozik az állóeszközökkel, az anyaggazdálkodással, a pénzgazdálkodással.. . Amikor az emberek tudomására jutott, hogy a belső ellenőr is munkatervvel dolgozik, eleinte egyesek „intrikus” tervnek nevezték. Néhány vizsgálati anyag azonban rácáfolt erre a jelzőre. .. Például megvizsgálták a gépjárművek üzemeltetését, az anyagnormák betartását, megállapították, hogy a 2 személy- és a 2 tehergépkocsinál 285 liter benzinhiány van. A gépkocsivezetőket kártérítésre kötelezték. A szabászaton az alapanyag felhasználásának vizsgálatánál 1100 forint túllépést állapítottak meg. Itt is kártérítés fizetésére került sor. A második fél év munkaterve 17 vizsgálati témát tartalmaz. Néhány példa ezek közül. Megvizsgálják, hogyan áll a Központi Bizottság 1971. december 1-i üzem- és munkaszervezésről szóló határozatának végrehajtása. Felülvizsgálják az utókalkulációt, ezen belül a többletanyag-felhasználást, a veszteséges termékeket. Szelepei többek között a tervben a bérszámfejtés, a bér- kifizetés, a bizonylatok rendszere. Sor kerül az alapszabály szerinti működés ellenőrzésére is. A több fizetésért — A munkaterv is bizonyítja, hogy szövetkezetünk: nagyon fontos területnek tartja a belső ellenőrzést, — mondja Csutkái László. —- A hibák forrásának keresése és megszüntetése közös érdek. Ahhoz, hogy az idén is nyereségesén termeljünk, dolgozóinknak biztosítsuk az évi 4—5 százalékos bérfejlesztést, minden forintot „meg kell fogni”. A szövetkezet a IV. ötéves terv első két évében 3,5 milliót költött gépesítésre. Teljesen kicserélték a gépparkot, a fizikai munkát modern. szinte zajtalan gépek beállításával könnyítették meg. Ma a szabolcsi asszonyok és lányok japán gyorsvarrógépekkel, dán gőzvasalókkal és más speciális gépekkel készítik termékeiket, amelyek eljutnak a Szovjetunióba, Kanadába és a Német Szövetségi Köztársaságba is. Ebből a munkából vállal részt a belső ellenőr, a szövetkezet felügyelő bizottsága. Őrködve a munka becsületén, a kiváló termékek védjegyén. Dragos Gywfet
