Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám

1972. Július «. KELET MAGTAROR*?*« 3. oldal Ifjúsági ház —gondokkal „Három dudás" — Hibás felszerelések Üdítőt vagy szeszes italt is? Nem néztünk át hozzá sta­tisztikákat, a tiszavasvári if­júsági ház vezetője csak úgy; fejből számolta össze: leg­alább ezer olyan fiatal van a községben, aki nem dolgozik és nem tanul idegenben — akik miatt az ifjúsági házat évekkel ezelőtt megnyitot­ták. S most megszólalnak hárman az ezerből, az egyik­kel irodában, a másikkal az utcán, a harmadikkal az if­júsági ház előtt találkoztunk. — Kell az ifjúsági ház, jók a rendezvények, azóta já­rok oda, amióta a disc-jockey (lemezbemutató) klub meg­alakult. Házirendek — Felőlem lehet akár klub, akár ifjúsági ház, azt sem tudom, hogy mikor van nyit­va. Engem nem érdekel. — Régebben jártam, most már nem. Úgy hallottam, megint új vezetője van, Sze­rintem nem jó, hogy ilyen gyakran változik a vezetőség. És még két további véle- méhy. Az egyik szerint a községbeli fiatalok nem tud­nak beilleszkedni az ifjúsági ház „házirendjébe”, s inkább más községbe járnak szóra­kozni. A másik szerint pedig egy-egy lemezbemutatóra a környező községekből, még Hajdú megyéből is eljönnek. Ennyi ellentmondás össze­vetésére ültünk le beszélget­ni Czeglédi Margittal, az if­júsági ház vezetőjével. Abból a bizonyos ezerből körülbelül százan járnak rendszeresen az ifjúsági házba. Szakköri, vagy klubfoglalkozásra ke­vesebben, a lemezbemutatóra átlagosan százötvenen. A nyá­ri szünetben hetenként egy­szer tartanak lemezestet — ilyenkor a folyosón is áll­nak. A legnagyobb vonzerő tehát a beat. Az igaz, hogy ilyenkor a szomszéd közsé­gekből is átjönnek, de az is igaz, hogy más alkalmakkor lépésről lépésre falakba: kö­zömbösökbe ütköznek. A ki­vétel az a néhány fiatal, akik az ifjúsági házon belüli klu­bok mozgatórugói. Az ifjú­sági klubban 30—35-en, a magnósklubban ugyanannyin, a fotószakkörben 10—12-en. Területi KISZ-alapszervezet Néhány nappal ezelőtt befe­jeződött a tanítás a tanár­képző főiskolán. A vizsgaidő- szak alatt azonban ötvennégy tanuló — a főiskola női kara — Csehszlovákiában vendégeskedett. Az Usti nad- Labem-i Tanárképző Főiskola és a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola között létrejött kul- túrcsere keretében került sor arra a koncertre, melynek itt­hon már két főpróbája is volt; a keszthelyi Helikon-ün­nepség — ahol aranyérmet nyert a kórus — és a Tisza- vasváriban megrendezett or­szágos minősítő verseny, ahol aranykoszorú diplomát kap­tak. Erről a hatnapos kirándu­lásról számoltak be a kórus tagjai. Négy napot Usti nad-La- bemben, kettőt pedig a fő­városban töltöttek. Az ottani főiskola hasonlóan modern épületében gazdag program várta a lányokat. A zsúfolt program keretében megnézték a sztrezsarovi várat, kirándu­lást tettek Dublicére és Tep- licére. A legmaradandóbb él­mény azonban egv egynapos működik a házban 28—30-as létszámmal. Átfedések is van­nak, egy fiatal több klubba is jár. Saját körök Az ifjúsági ház fenntartója a KISZ megyei bizottsága. A fiatalok nem is szeretnék, ha más gazdájuk lenne, abból azonban, hogy nem közvetle­nül a községhez tartoznak, gondok is adódnak. Be tud- nak-e így illeszkedni egy köz­ség népművelési feladataiba, összhangot tudnak-e tartani a művelődési ház és a másik if­júsági klub, az új pinceklub terveivel? Nehezen. Úgy lát­szik, s ez semmiképpen nem egészséges, hogy mindhárom „cég” a saját köreit félti, sőt az ifjúsági ház fiataljai azt is elmesélték, hogy másnapra letépdesték azokat a plakáto­kat, amelyek az ifjúsági ház egy-egy rendezvényéről ad­tak hírt. Milyen támogatást kapnak egy-egy rendezvényhez? A KISZ évi 40—42 ezer forint­ján kívül nagyon keveset. Tavaly 4 ezer forintot kapták a tanácstól, idén semmit. A televízió nem működik, a rá­dió nem működik, a magnó rossz, a filmfelvevőt hónapok óta javítják, a rexasztalt meg kellene csináltatni,-a zeneka­ri felszerelésből csak egy erő­sítő jó, az asztali focihoz al­katrészek hiányoznak, egy másikat 1970 decemberében rendeltek a helyi ipari szö­vetkezetnél, kifizették — az­óta is készül. Mindezek ellenére azt mondják, hogy ha kevés em­berrel is. de ragyogó ifjúsági klubot csináltak, az idei klub­vetélkedő megyei döntőjébe is bejutottak. A legnagyobb konkurrencia az új pince­klub. Az ifjúsági házban csak colát árulnak, a pinceklub­nak büféengedélye van, tehát szeszes italt is. (!) Szeren­csére egyre többen látják, hogy jobb volna, ha nem ez lenne az egyetlen különbség a klubok között, hanem az érdeklődési körök szerint ki­alakított programok. Czeglédi Margit úgy képzeli, hogy egyik helyen az irodalmi ér­deklődésűek találnának el­kirándulás volt számukra, aminek az volt az érdekessé­ge, hogy hol szárazon, hol vi­zen — természetesen csónak­kal — kellett menniük. Azért közben az éneklésről sem feledkeztek meg a lá­nyok, bár a koncertre csak a harmadik napon került sor. A koncert végén — hogy ked­veskedjenek a házigazdáknak — Szmetana egyik művét énekelték el. Másnap reggel indultak Prá­gába. A magyar vendégek megtekintették a Mozart-ter- met, ahol a zeneszerző élt és komponált, a Szmetana Mú­zeumot, az óvárost, a Nem­zeti Színházat és Prága többi nevezetességét. Fáradtan, de élményekkel meggazdagodva értek haza. Három nap múlva már a nyíregyháziak hallhatták a cseh kórust dr. Fiala Tamás vezényletével. A vendégeket — viszon­zásul a kellemes napokért — elvitték Debrecenbe, Sárospa­takra, Tokajba és Budapestre. A. G. foglaltságot, a másik például a zenekedvelőknek adna programot. Ezért tervezik, hogy hamarosan indítanak egy irodalmi színpadot és egy népi tánc-csoportot. Csak ép­pen erre sincs pénzük. Talál­tak ugyan olyan pedagóguso­kat, akik egy ideig „bérment­ve” vállalnák a csoportok ve­zetését, de ez is csak ideigle­nes megoldás. Többször je­lentkeztek azzal a kívánság­gal a község vezetőinél, hogy szeretnének ifjúsági parkot csinálni, s ott társadalmi munkát végezhetnének, de nem kaptak választ, legfel­jebb azt, hogy ez távlati terv. Ezerből százan A „költségvetési szervek” klasszikus gondja nehezedik az ifjúsági házra is: nagy­részt önálló bevételeiből „ki­gazdálkodni” a kiadásokat. Egymást keresztezik a pénz­ügyi érdekek a művelődési célokkal. Gondjaikba — egy beszélgetés alkalmával — ép­pen csak bepillantani tud­tunk. Nem lehet véletlen, hogy ezerből csak száz fiatalt érdekel a tartalmasabb mű­velődés lehetősége egy ilyen nagyközségben. S az ugyan­úgy nem véletlen, hogy ez a száz kitartóan dacol a nehéz­ségekkel. Legelőször is a há­rom művelődési intézméhy együttműködését lenne jó megoldani, ne „három dudás” legyen egy csárdában, ne egymástól csábítgassák el a klubtagokat, hánem a fiata­lok érdekében hangolják ösz- sze a programokat. B. E. Olvasónk írja: Bontottak, de... 1971 szeptemberében a Kert utca 44. szám alatti la­kóépületet — melyet a vá­rosi tanács kisajátított — le­bontották. A bontás alkal­mával a 42-es számú telek felől lévő falat meghagyták, s ez így életveszélyes, még a járdán közlekedők számá­ra is. Ezt a problémát még az elmúlt évben szóvá tettük, valamint azt is, hogy bontás miatt az én telkem mintegy 40 méteres részen keritetle- nül maradt, hogy a munka közben a házam tűzfalát is megrbngálták Az illetéke­sek ígéretet tettek e problé­mák rendezésére. Eddig tü­relmesen vártunk, de az idő előre haladtával a megoldás egyre sürgetőbb — közölte Orosz János Nyíregyháza, Kert utca 42. szám alatti ol­vasónk. ÜTKÖZBEN: A vasúti fül­kében — miközben a vonat az üdülőhely felé száguld — egy férfi átszól a szemben ülőnek: — Kérem, lenne szíves a jobb lábamat feltenni az ülésre? — Szívesen. Kis idő múlva: — Lenne szíves a bal lá­bamat is? — örömmel. Később a férfi ismét meg­szólal: — Látja, uram, a csomag­tartóban azt a felfújható gu­mipárnát? Nagyon kérem, fújja fel... Ügy ... És ha nem okoz fáradtságot ön­nek, tegye a fejem alá. Megteszi ezt is, majd el­csigázva kérdezi: — Mondja, szegény em­• • Ötvennégyen, vendégségben A Nagykálló és Szatmárvidéki Cipőipari Szövetkezet szovjet exportmegrendelésre a napokban megkezdte a modern fazonú férfi félcipők gyártását. Képünk a felsőrészkészít® szalagról készült. A Vasgyár utcai kis földszintes házak mellett modern tízszintes épület emelkedik, a KEMÉV új irodaháza. Július elsején megkezdte a költözködést a Szabolcs-Szatmár megyei AMFORA-' ÜVÉRT Vállalat új iroda- és raktárépületeibe, melyeket a Guszev lakótelepen építettek fel. (Elek Emil felvételei.) Nyári vidámságok bér, tulajdonképpen mi ba­ja magának? Mire az utas: — Mi lenne? Szabadságon vagyok ... KIKÖTÉS: A fürdőhelyre érkezett turista kiadó szobát keres. Talál is az egyik ház­ban, ahol mindjárt meg is egyeznek az árban. Mielőtt elmegy a strandra, a köze­pes évjáratú asszony így szól hozzá: — Jó, hogy nem felejtet­tem el! Van egy kikötésem. Ebben a szobában nőszemély nem látogathatja meg! — Miért nem, asszonyom? — Azért, mert nekem van egy lányom ... A BŰNÖS: A téesz gyü­mölcsösében a brigádvezetö tetten ér egy városi gyere­ket, amint a cseresznyefát dézsmálja. — Azonnal hívd ide az apádat! — szól rá szigorúan. — Apa, gyere le, beszélni akarnak veled! — szól fel a fiú a fára ... ■ ZÁTONY: Vasárnapi ki­rándulókkal csendesen úszik egy gőzös a Mississippin a sötét éjszakában. — Ügy ismerem az öreg folyó minden kanyarját, zá­tonyát, mint a saját tenye­rem — magyarázza a kapi­tány a kirándulóknak. A hajó ebben a pillanat­ban zátonyra fut s megfe­neklik. Mire a kapitány: — Látják, itt is van egy... KERTMOZI: A balatoni fürdőhelyen örömmel újsá­golja a fiú a kislánynak, aki­nek. udvarol: — Remek filmet adnak a kertmoziban. Estére vettem három jegyet. A kislány elcsodálkozik: — De miért hármat? — Egyet a mamádnak, egyet a papádnak, egyet meg az öcsédnek....

Next

/
Thumbnails
Contents