Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám
im. idliui «f. SfeLW-WÄ «YjsS«** W. o!dt! Uj városok — Kérdőív a boltokban Mit tart őn olcsó árunak? Népi ellenőrök vizsgálata a gyermekellátás költségeiről A Magyar Urbanisztikai Társaság a városi rangra emelt települések fejlesztési, rendezési problémáinak megismerése céljából 9 tanács vezetőit hívta meg kerek- asztal-konferenciára. A Minisztertanács képviselője, a minisztériumok megbízottai, a településekkel foglalkozó szakemberek nagy érdeklődéssel hallgatták a tanácselnökök beszámolóit a város- fejlesztésről, az ipar és a mezőgazdaság .helyzetéről, a szolgáltatásokról, a lakás- építkezésekről, a közműhálózatról, a városrendezésről. A „balatoniak“ sajátos fejlődése Keszthely után két másik, balatoni település kapott városi rangot. Balatonfüred és Siófok. Várossá fejlődésük útján teljesen más akadályokat kellett elhárítaniuk, mint a többieknek, gondjaik is sajátosak. Balatonfüreden például a 10 000 lakosú gyógyüdülőhely fejlesztését jó lenne kissé fékezni. A vállalatok nem kevesebb, mint 500 millió forintért termelő telepeket, gyáregységeket, üdülőket akarnak gyorsan létrehozni. ám a tanács nem képes ehhez megfelelő közművesített területet, elegendő vizet, az üzemeltetésükhöz szükséges csatornahálózatot biztosítani. Balatonfüred máris zsúfolt, az utak alig tudják átereszteni a rengeteg gépkocsit, óriási a forgalom, s természetesen a vele járó por, gáz, füst szennyeződés. A város három „külterületén”, sőt inkább határában — engedély nélküli építők „jóvoltából” — bódévárosok csúfítják a környezetet. A kereskedelmi hálózat sem tartott lépést a vendégek számának növekedésével. Még több új üzletre lenne szükAz év első felében mintegy 200 értékes tárggyal gyarapodott a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum gyűjteménye. Mint Szikossy Ferenc, a múzeum osztályvezetője elmondta az MTI tudósítójának, a? 1- világháború előtti időkből került a múzeum leltárába az az emlékbögre, amelyet a választójogi harcok folyamán és az 1910-es évek elején készíttetett és adott ki a Magyarországi Szociáldemokrata Párt A hasas bögre füllel ellentétes oldalán kalapácsot tartó, az összefogást .jelképező ősz. szekulcsolt kéz látható, két keresztbe tett piros zászlóval. felette a felirat: „Jogot a népnek!” Az első világháború alatti munkásmozgalommal és a választójogi küzdelemmel kapcsolatos az a Népszava szerkesztőségéből származó bekeretezett politikai montázs. amely a választójogi törvény módosításáért folytatott harc egyik emléke Az őszirózsás forradalmat idézi fel egy Adler nevű bácsalmási A már szokatlanul tartós kánikula számos ¥ veszélyt rejt magában még az egészséges emberek részére is. Érthetően sokkal inkább vi- gvázniok kel! azoknak, akik valamilyen gyógyszeres kezelés alatt. állnak. Annál is inkább fontos az óvatosság men egyes gyógyszerkészítmények fényérzékenységei váltanak ki. hatásukra — elsősorban — az ultraviola sugárzást, nem bírják a gyógyszerek fogyasztói Erő? napozó? esetén leégés. sőt súlvoe bőrgyulladás fényé, get; őket A Gyógyszeripari Kutató Intézetnél kapott tá- iékoztatág izerint e gyógység. A kisipari szolgáltatás sem elegendő. Hasonló helyzetben van Siófok is. A városnak 16 000 lakosa van, de szezonban 120—140 ezerre is feldúzzad, kevés a jó út, 200 kilométernyi járdát kellene építeni. Az „arany és ezüst” part üdülő és szállodasorain több tízezer nyaraló keresi az olcsó étkezést, a gyors bevásárlás lehetőségeit. Az új üzletek építése vontatottan ■halad. Sajnos a Balaton vidéke nem rendelkezik távlati fejlesztési tervvel, s így az új városok tanácsainak nagy nehézségekkel kell megküzdeniük. Indokolt lenne egy szervezet létrehozása, amely összehangolná a terveket. Ahol az ipar megjelenik, gyors a fejlődés Kevés olyan községünk van, ahol ne az ipar, vagy a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripar és feldolgozás tette volna lehetővé a gyors előrehaladást, a várossá válást. És ez a folyamat folytatódik. Dombóváron néldául a valamikori „vasu-asfaluban" a Láng Gépgyár és a pécsi kesztyűgyár létesített nagy telepeket. A hűtőipar a megfelelő létesítmények mellett 1000 vagonos hűtőtárolót épít. A csavaripar is kéri már a helyet a dunántúli kisvárosban 2500 új munkahely várja a munkára jelentkezőket. Mátészalkán, ahonnan minden reggel 10 000 utasával elindul a „fekete vonat” úgy kell az ipar, mint egy falat kenyér. A MOM 2000 embert foglalkoztató gyárat épít, az Ipari Szerelvénygyár szintén új üzemet létesít, de jól előkészített terület várja az ezvésnök által készített emléklap. Középen Károlyi Mihály portréja látható, a négy sarokkép pedig az osztrák sasra lépő bakát, sapka, ro- zetta levágást, utcai tüntetést. és korona nélküli címert ábrázol, előtte sarlóval és kalapáccsal. Értékessé teszi az emléklapot az is, hogy 1930-ban Hatvány Lajos a következő sorokat jegyezte rá: „Ezt a nyomtatványt Leinzben vásároltam az emigráció ötödik évében.” Sza-muelyné Szilágyi Jolán hagyatékából került a Munkásmozgalmi Múzeumba Szamuely Tibor két tárgyi emléke: egy parádi emlékpohár, és egy — nyíregyházi lakásából származó — dísz. párna. Hatvány Lajosné ■ajándékozta a múzeumnak a fehérterror áldozatául esett Somogyi Béla 1920-as szerkesztőségi előjegyzési naptárát. A Szovjetunióba emigrált kommunisták emlékei közül valók azok a karszalagok, amelyeket Lenin ha. Iáiénak évfordulójára készítettek az 1920-as évek végén. szerek között első helyen áll a hypotíasid, amelyet .a magas vérnyomásos betegek vízhajtóként használnak. A kutatók ezúttal is felhívják a figyelmet arra, hogy a magas vérnyomásúaknak e gyógyszer szedése nélkül is óvakodniok kell a nagy melegtől és az erős napsütéstől. Növeli a betegek fényérzékenységét a tetrán. a tria- septyl és a superseptil is Az erős nyugtátokkal kezelt betegeknek is inkább a hűvös szobát ajánlják a kutatók A hőség és a napfény elsősorban a frenolonszedőknek okozhat kellemetlenséget. után letelepedni szándékozó vállalatokat is. Munkáskézben nincs hiány. A 14 000 lakosú Kisvárda várossá válását is a 12 állami és 10 szövetkezeti vállalat segítette. A további fejlődést megalapozza az új gyárat építő Villamosszigetelő- és Kábelgyár és a Baromfifeldolgozó Vállalat. Nagyatádon a konzervgyár és a cérnagyár bővítése teremtett jó munkaalkalmat a városba beköltöző környékbelieknek. Sárváron a Győri Vagon- és Gépgyár „szólt bele” a település fejlődésébe, amikor is egy nagy gyáregységet létesített a községben. Bővítette telepét a cukorgyár és a BARNEVÁL is. Uj városaink közé feliratkozott Szászhalombatta is é? a valamikor 2000 lakosú, mezőgazdasági jellegű, szétszórt, közművek nélküli kis községből az olaj varázsolt modern épületekkel, jó utakkal, ragyogó üzletekkel teli várost. A kőolajfinomító további fejlesztése a városépítés jövőbeni legnagyobb biztosítéka. De ne hagyjuk ki a mezőgazdaságot sem! Dombóvár lakóinak még jelentékeny része él a mezőgazdaságból. Kisvárdán, Mátészalkán is jelentős a mezőgazdaságból származó jövedelem és a városban jó a lakosság élelmiszer- és zöldségellátása is. Sárospatakon, a 100 év után újból városi rangot kapott városban talán éppen az ipari üzemek hiánya befolyásolja kedvezőtlenül az anyagi viszonyokat, a tanács pénzügyi helyzetét. A környék mezőgazdasága is fejletlen, rosszak a földek. 23 városépítési szakág figyelt Az urbanisztikai konferencián 23 városépítési szakágazatot képviselő szakember figyelte az új városok tanácselnökeinek expozéit A megismerésre, a gondok, problémák feltárására azért is szükség volt, hogy kidolgozhassák a további fejlesztés egységes koncepcióit, s ahol kell, segítsenek a helyi szerveknek. Az új magyar városok más és más tájkörzetben vannak, ezért aztán fejlődésük is sajátos utakon megy végbe. Rengeteg közös feladatuk van azonban r megfelelő városközpontok kialakítása, egységes isko lahálózat építése, szociális é kultúrintézmények létesíté se, az út-, víz-, csatornahálc zat egységes. kiépítésére nem is beszélve. És az sem haszontalan, he ország-világ megismeri gondjaikat és megszüntetésük legjobb módszerét egymástól megtanulják. (Sz.) Nagy károkat okozott a szerda délutáni zivatar Sza- bolcs-Szatmár megyében. Kisvárda és Mátészalka környékére felhőszakadás zúdult, több mint 20 milliméter csapadékot mértek. A szél erőssége a vihar idején meghaladta a 60—70 kilométeres óránkénti sebességet is. Rövid idő. alatt a hőmérséklet több mint 10 fokot zuhant. Kisvárdán, a meteorológiai állomáson például délben még 31,9 Celsius-fokot mértek, a zivatar után 19 órakor már csak 20 fok volt- A megyeszékhelyt elkerülte a zivatar, mindössze két' tized milliméter csapadékot mértek. Igaz. Nyíregyházán is erősen csökkent a hőmérséklet. 32,2 fokról, délután négy órára 24 fokra esett vissza, ez azonban a 40—50 kilométeres óránkénti szélerősséggel magyarázhatóMiért drágul a gyermekellátás? Ez a központi kérdése annak a széles körű érdeklődést kiváltott vizsgálatnak, amelyet a megyei Népi Ellepőrzésj Bizottság egy országos program keretében a hét közepén indított Szabolcs-Sza tanárban. Közel száz népi ellenőr, s az SZMT társadalmi aktívái végeznek részletes felmérést a boltok, ban, a nagykereskedelmi vállalatoknál, és néhány ipari üzemben, szövetkezetnél. Arra keresnek választ, milyen tényezők okozzák a költségek növekedését, miért hiányzanak egyes cikkek, s javaslatokat is dolgoznak ki a feszültségek' enyhítésére. A vizsgálati programiban több kiemelt termékcsoport van. Ezek között van a bébi, kisgyermek, gyermek, bakiig és kamaszruházat (alsó- és felsőruha, eipő és egyéb konfekcionált textíliák), tápszerek, bébi ételkonzervek, bébi egészségügyi cikkek (vegyi cikkek, üveg-, gumiáruk), bébi felszerelési tár. K isvárd a és Mátészalka környékén az erős szél és a sűrű villámcsapások sok helyen okoztak áramszünetet- Különösen a szatmári részen voltak hosszú szünetek. A vihar idején Mátészalka közel két óra hosszáig maradt áram nélkül, így a ME- ZÖGÉP-nél, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárnál, valamint az ÉRDÉRT-telepen szünetelt a munka. Tarpa környékén a viharkárokat csak az esti órákra sikerült helyreállítani a megfeszített munkával dolgozó villanyszerelőknek. Sok helyről érkezett jelentés szigetelőrobbanásról és vezetékszakadásról. ör községben a leszakadt kisfeszültségű vezeték agyonütött egy sertést is. Nyíregyháza és Kisvárda környékén biztosítékok egész sora olvadt ki, s okozott rö- videbb áramszünetet- A Tigyak (kocsi, kiságy, gyermekim verő iáróka mérleg.) A NEB-vizsgálatban részt vevők elsőként a kiskereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek áruházait, szakboltjait keresik fel, ahol tételesen is tájékozódnak. Számos kérdésre keresnek választ, többek között ilye. nekre: az illető vállalat, szövetkezet üzletpolitikai célkitűzései kiterjednek-e a gyermekellátással kapcsolatos megfelelő árukínálatra. Vannak-e konkrét intézkedések az olcsóbb, de korszerű cikkek beszerzésére? Néhány „nehezebb kérdésre” is választ várnak. Például arra, hogy figyelemmel kísérik-e az árszínvonalat, utánanéznek-e miért emelkedtek egyes cikkek árai, vagy például végrehajtják-e azt az intézkedést, mely szerint az állam által árkiegészítésben részesített termékeknél csak az irányárrést alkaima ahatják. Részletesen megnézik azt is, hogy a szabadáras cikkeknél milyen árpolitikát követ a vállalat, szántúli Áramszolgáltató Vállalat ügyeletes dolgozói az esti órákra valamennyi hibát elhárítottak. A zivatar idején sok munkájuk volt a tűzoltóknak is, öt villámcsapásból keletkezett tűz oltására kellett kivo- nulniok- Az első ilyen tüzet Nagyecsedről jelentették, ahol három óra után nem sokkal a Vasút tér 16- szám alatt csűrbe csapott a villám. A helyi önkéntes és a mátészalkai állami tűzoltók egyórás megfeszített munkával tudták csak eloltani a lángokat. Az anyagi kár 6 ezer forint. Nem sokkal ezután ör községben, az Arany János út 24. szám alatti lakóházba csapott a villám A helyi, a baktalörántházi önkéntes, valamint a nyíregyházi állami tűzoltók gyors beavatkozása következtében az anyagi kár szövetkezet, azaz: a maximális lehetőségek kihasználásával maga is srófolja a* árakat, vagy ezeknél a cikkeknél szolidabb haszonnal is megelégszik. A vásárlókat közvetlenül érintő témák: van-e megfelelő árukínálat. Ennek során azt is megnézik, hogy egyes nem rendelt, vagy nem gyártott, de szükséges cikk pótlásáról gondoskodtak-e, s ez milyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár a vevő számára. A közismert gyakorlat: egyes olcsóbb cikkek tartósan nem kaphatók, később pedig jóval drágább hazai, vagy éppen importáru jelenik meg — ha egyáltalán megjelenik. így a szülő nem is válogathat, még a magasabb árat is örömmel fizeti. Utánanéznek annak is, hogy megfelelően intézik-e a vásárlók reklamációit. Fontos ugyanis az, hogy ne elégedjenek meg egyszerűen a cserével, kártalanítással, hanem a gyakran ismétlődő eseteknél hívják fel a nagykereskedelem, a gyár figyelmét is. A vizsgálathoz tartozik az is, hogy egyes üzletekben ezekben a napokban népi el. lenőrök szólítják meg a vásárlókat, s egy kérdőív kérdéseire kérnek választ. Ilyen kérdések vannak: megtalálta-e a keresett terméket? Kielégíti-e az igényeit (divat, szín, fazon, méret, ár) ? Mit tart legfontosabbnak a vásárláskor az áruval szem ben: kényelmes, könnyen kezelhető, tartós, divatos legyen, ne legyen drága. Arra kérik a vásárlókat, hogy jelöljék meg e kérdésen beiül a sorrendet. Megkérdezik azt is hogy például a vásárló mit tart „olcsó cikknek”. Választ kérnek arra is, hogy a vásárló véleménve szerint mely korosztályba tartozó gyermekek ruházása okoz legtöbb gondot: a csecsemőké, a kisgyermekeké, a bakfisoké, a kamaszoké? Né. hány más kérdést is feltesz, nek, az őszinte válaszok hozzájárulnak, hogy pontos képet kapjanak a vizsgálat során a legfontosabb problémákról. Természetesen nemcsak a kiskereskedelem, a boltok adatait, hanem a nagykeres. kedelem és egyes — gyermekellátási cikkeket gyártó — vállalatok, szövetkezetek adatait is megnézik. Az országos összesítés, és elemzés várhatóan sok segítséget ad ahhoz, hogy megfelelő ár. politikát alakítsanak ki, jobb választékot teremtsenek. A vizsgálat 1968—72. közötti tényekre, a tervek alapján pedig 1975-ig terjed ki. esek 3 ezer forint- Négy óra után a mezőladányi Rákóczi Termelőszövetkezet központi telepén egv 350 mázsás szalmakazal gyulladt ki a villámtól. A helyi önkéntes tűzoltók és a kisvárdai állami tűzoltók három egysége hatórás megfeszített munkával tudta elfojtani a lángokat- Az anyagi kár meghaladja a IS ezer forintot- Fél öt körül a tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet Homok dűlőjében lévő 300 mázsás szalmakazalba csapott a villám. A helyi önkéntes tűzoltók sikeresen avatkoztak be az oltásba, s egy óra alatt eloltották a lángokat. Az anyagi kár azonban így is megközelíti a 16 ezer forintot. Az utolsó villámcsapásos tűz 17 óra körül keletkezett A jakon, a Búza- kalász Termelőszövetkezet határában, ahol egy 290 mázsás szalmakazal gyulladt ki. A helyi önkéntes és a kisvárdai állami tűzoltók gyors beavatkozása révén csak 50 mázsa szalma lett a lángok martaléka- Az anyagi kár 8 ezer forint. Szatmiely-ereklyék a Munkásmozgalmi Múzeumban Fényérzékenységet növelő gyógyszerek A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet júliusban kezdte meg a hűfokszabúlyozós vasaló sorozatgyártását. Magyarországon először készítenek a nylon, perion, mű-se- lyeim és gyapjú vasalására egyaránt alkalmas vasalókat. (MTI foto Hadas János) M. S. Vihar, felhőszakadás Tüzek villámcsapástól
