Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-27 / 175. szám
5 ©MaT IMS. július Vt. Szadat elnök beszéde KOMMENTÁR Két Santiago Iskolai tankönyveinkből jól emlékszünk arra, hogy a latin-amerikai kontinensen két Santiago nevű város is található. Az egyik — teljesebb nevén Santiago de Chile — Chile fővárosa, a másik pedig Kuba második legnagyobb városa. Részben talán Véletlen, de mégis: szép szimbólumnak beillő történelmi törvényszerűséget tükröz, hogy 1972. július 26-án mindkét Santiagóban népes felvonulásra került sor. A két menet sokban különbözött egymástól. A kubai városban egyértelműen ünnepélyes volt a felvonulás, a chilei Santiagóban sokkal inkább harci jellege volt. Mégis elmondhatjuk, hogy a két impozáns tömegmegmozdulásra nem a különbség, hanem az alapvető hasonlóság a jellemző. A kubai Santiagóban annak az évfordulóját ünnepelték, hogy Fidel Castro és elszánt, hős fiatalokból álló csoportja ezen a ftapön, július 26-án ütött rajta a Ba- tistá-rezsim hírhedt fellegvárán, a santiagói Moncada- laktanyán. Akkor az Améri- ká-barát hóhér még leverte a támadást, de július 26 a kubai forradalom — é$ ä kivívott győzelem — zászlaja lett. Santiago de Chilében nem áz emlékező, hanem a harcra mozgósító transzparensek, jelszavak borították él az utcákat. Csaknem félmillió ember hömpölygőit ellenállhatatlanul és a felvonulók, valamint azok, akik mozgósították ezt a tömeget, pontosan ezt akarták: barát és ellenség érezze, tudja, hogy ez a tömeg valóban megállíthatatlanul menetel nagy céljai felé. „A forradalmi átalakulások folyamata visszafordíthatatlan!” — ez volt a legtöbbet hangoztatott jelszó, a legtöbbet látható felirat a végeláthatatlan menetben. Nem véletlenül. A chilei reakció és külföldi támogatói ezt az alapvétő igazságot nem hajlandók tudomásul venni és nap mint nap mesterséges akadályokat gördítenek Allende és munkatársai, a népi egységkormány útjába. Dr. Salvador Allende, az Orvosból á társadalom bajáinak orvoslására vállalkozott marxista politikus nagy beszédben köszönte még a hatalmas tömeg támogatását és a tömegben alighanem sokat gondoltak a másik SantiagóZa is. A körülmények és áz észközök különbőznek egymástól, de a két Santiago bizonyíték a latin-amefikai változások elkerülhetetlenségére. Kairó: Szadat elnök rövid záróbeszédével szerdán befejezte munkáját az Arab Szocialista Unió hétfőn kezdődött országos tanácskozása. A kongresszus munkáját értékelve az egyiptomi elnök hangoztatta: „Az önök áltál tanúsított elszántság egyaránt világos barátunk és ellenségünk számára. Barátaink megértik szándékainkat és tudják, hogy ragaszkodunk barátságukhoz”. Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszony szerdán délelőtt elhangzott beszédére Oj Delhi Indira Gandhi indiai miniszterelnök beszédet mondott Hyderabadban eg^ nagygyűlésen. Kijelentette, hogy a Szim- lában aláírt indiai—pakisztáni egyezmény az első lépés, amely a szubkontinens békéjének biztosítására irányul. A miniszterelnök-asszony határozottan elítélte azokat az akciókat, amelyekkel India határain belül és túl akadályozni próbálják a létreagálva Szadat azon meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenlegi konfliktusban az idő Egyiptomnak dolgozik, s rámutatott, hogy az egyiptomi nép küzdelme nemcsak az egyiptomi, hanem más népek függetlensé. gi harcát is szolgálja. A jelenlegi helyzet két fő feladatának jelölte mega nemzeti egység és az arab nacionalizmus erősítését, s javasolta, hogy az Arab Szocialista Unió tegyen gyakorlati intézkedéseket e célkitűzések megvalósítása érdekében. rejött megállapodás megvalósítását, fenn akarják tartani a feszültséget a két legnagyobb dél-ázsiai ország között. Indira Gandhi érintette országa egész sor időszerű belső problémáját is. Ebben az összefüggésben kidomborította kormányának szilárd elhatározását, hogy mielőbb intézkedéseket tesz a nyomor és a munkanélküliség megszüntetésére, haladó földreform megvalósítására. tyám, beosztom magát kocsikísérőnek, Antal bátyám, beosztom magát a hízómarhákhoz, nekünk szükségünk van a maga munkájára, tapasztalatára... De én nem! Ezek után...? — Milyen émbéf ez a Nik- lai Géza? Pigniczki gyanakodva néz fel. — Hogy érti ezt? — Hogy ilyen szigorú. Hogy ilyen szigorúan ítélte meg a mag£ hibáját. Mintha lenne ember hiba nélkül. Ö bizonyára soha nem követ él hibát, ugye? — Ó dehogyisném!'— legyint a paraszt. — Egy ilyen nagy gazdaságban...! Nem is lehet az másképp. — És őt felelősségre vonták a hibái miatt? — provokál az újságíró. — Kapott fegyelmit, egyszer is? — Nem. Vezetőségi ülésen meg szoktuk bírálni. — Leváltották? — Dehogyis! — Akkor milyen jogon igazságtalan magához? Pigniczki iszik. Elég részég már. — Ez az, hogy milyen jogon... — A vezetőnek mindent szabad, a beosztottnak semmit? Szerintem Nikiéi odadobta magát martaléknak. Pigniczki ködös szemmel ízlelgeti a szót. — Martaléknak... Galambos közelebb hajol, szinte szuggerálja a már nem egészen beszámítható parasztot. — Nézze, Pigniczki elvtárs, maga segíthetne nekünk. Mi az igazságért harcolunk. Mi azt akarjuk, hogy egyetlen téeszelnök se... érti, ugye? A járási elvtársak nem értenek egyet a maga leváltásával, ök nem hagyják, hogy ilyen ember, mint maga, elkallódjék. A paraszt igyekszik ültében kihúzni magát. — Hát, ugye... — Mondjon el mindent, amit Niklairól tud. Attól kezdve, hogy tíz évvel ezelőtt megválasztották elnöknek. Késő este van. Egy motor jár be a téesziroda kihalt udvarába. Géza leszáll a motorról, kikapcsolja. Egy ideig hallgatózik a sötétben, aztán visszakerül az .utca felé s bemegy az irodával szomszédos házba. Ennek a háznak kéken derengenek az ablakai — odabent a televíziót nézik. Géza jó erősén kopog a bejárati ajtón. PÁRIZS Szerdán SZKP-küldöttség érkezett a francia fővárosba, hogy részt vegyen az európai kommunista és munkáspártok csütörtökön kezdődő konferenciáján. A konferencia a vietnami amerikai agresszió kérdésével foglalkozik. A szovjet pártküldöttséget Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. PEKING Kantonon keresztül kedden Pekingbe érkezett Takeiri Josikacu, a Japán Komeita Párt elnöke, hogy megbeszéléseket folytasson CsöU En- laj kínai miniszterelnökkel és más kínai vezetőkkel. VLAGYIVOSZTOK Tájfun csapott lé szerdán Vlagyivosztokra. A városban néhány óra leforgása alatt 78 milliméter csapadék hullott, s a szél sebessége megközelítette az óránkénti 100 kilométert. A kikötőnek a tájfun veszélyeztette területekre irányuló hajójáratait ideiglenesen felfüggesztették. BUENOS AIRES Bomba robbant kedden az amerikai UPI hírügynökség Buenos Aires-i irodájában. A robbanás csak anyagi károkat okozott, mivel egy ismeretlen telefonáló Előzetesen figyelmeztette a hírügynökség dolgozóit, s így az épületet időben kiüríthették. INYANGA A rhodesiai rendőrség 12 fekete bőrű parasztot letartóztatott, mivel nem voltak hajlandók elhagyni falujukat, amelyet a Smith-rezsim „f<t hér területnek” nyilvánított. A letartóztatottakat szerdán állítják bíróság elé. VARSÓ Lublint kereste fel szerdán Edward Giérek, a LEMP KB első titkára. Giefek a látogatás során mindenekelőtt vendéglátóinak, a vajdasági pártbizottság vezetőinek társaságában megtekintette a várost és ismerkedett a több mint 150 000 lakosú vajdasági központ és a térség problémáival. BÉCS Az osztrák parlament vitájában felszólalva Bruno Kreisky szövetségi kancellár kijelentette, hogy az osztrák kormány áz európai biztonsági értekezlet megtartását a kontinens biztonságát és együttműködését szolgáló lépésnek tekinti. — Az utóbbi 25 év alatt még sohasem voltak ennyire kedvező feltételek egy ilyen értekezlet összehívására — mondotta az osztrák kancellár. Kisvártatva egy fiatal, házi ruhába öltözött, nagyon szép nő nyitja ki az ajtót. Csodálkozva méred Gézára. — Kézit csókolom, Zsiga itthon van? — Nini, elnök úr — a nő hangja neheztelő. Kíváncsién méri végig Gézát, aztán kitárja az ajtót. — Fáradjon be. Átmennek egy szobán, amelyben csak a televízió világít — a nő mentében felvesz valahonnan egy félig szívott cigarettát — s benyit a szomszéd szobába. Itt ül Zsiga egy íróasztalnál s az olvasólámpa fénykörében különböző számításokat végez. — Vendéged van, édesem — szól az asszony s még- gyújtja a mennyezeti világítást. Kezet fognak s a dohányzógarnitúra mellé hellyel kínálják Gézát. AZ asszony is leül. Géza zavarban van. — Elhelyezlek a szór éd téeszben agronómusnak. ügy öreg paraszt ott az elnök jó barátom... Ha akarod, hoiháp átviszlek motorral, bemutatlak neki. (Folytatjuk! Ind ra Gandhi a pakisztáni egyezményről Golda Meir képmutatása London: Golda Meir izraeli miniszterelnök a parlament szerdái ülésén képmutatóan kijelentette, hogy Izrael kész a békére. A miniszterelnökasszony beszédében lényegében azt igazolta, hogy Tel Aviv változatlan álláspontot foglal el a megszállt arab területek vonatkozásában. — Izraelnek — mondotta Golda Meir — nem áll szándékában felülvizsgálni a Jarring-féle 1971. február 9-i memorandummal kapcsolatos negatív álláspontját. A szóban forgó emlékeztető, mint ismeretes, felszólította az izraeli kormányt: jelentse ki, hogy kész kivonni csapatait a megszállt arab területekről. Golda Meir, jelenleg is szabotálva az ENSZ-főtitkár különmegbízottjánák kezdeményezését, úgynevezett legmagasabb szintű közvetlen tárgyalásokra tett javaslatot Izrael és Egyiptom között, s azt állította, hogy ehhez megvannak a kedvező körülmények. Golda Meir ezzel egyidejűleg felszólította az izraeli fegyveres erőket, hogy legyenek készek a közel-keleti hadműveletek megújulására. Beszédében fenyegetésekkel halmozta el az arab országokat arra az esetre, ha elutasítanák a „közvetlen tárgyalásokat”. A szovjet—arab barátság Bagdad Az Al-Fikr Al-Dzsadid című iraki hetilap legfrissebb számának szerkesztőségi cikke „A Szovjetunió barátsága — fontos tényezője népünk harcának” címmel a többi között megállapítja: az imperializmus és aZ izraeli agresszió ellen küzdő arab népeknek nyújtott szovjet támogatás folyamatos. Hozzáteszi, hogy a Szovjetunió nemcsak népgazdaságuk szilárd anyagi alapjának megteremtéséhez segítette hozzá az arab országokat, hanem többnek közülük igen jelentékeny segítséget nyújtott védelmi képességük megerősítéséhez. Amellett, hogy nagy mennyiségben szállított modern fegyverzetet — írja a hetilap — a Szovjetunió jó néhány arab országba, azok kérésére, legjobb katonai szakértőit küldte. A szovjet katonai tanácsadók hasznos küldetést teljesítettek az arab népek vívmányainak védelmében, megóvták ezeknek az országoknak légiterét az izraeli gépek támadásaitól. A szovjet—arab barátság — hangsúlyozza a továbbiakban az Al-Fikr Al-Dzsadid — az agresszió ellen küzdő arab népek harcának alapvető tényezőjévé vált. Éppen ez áz, amiért ma ezt a barátságot támadások érik az imperializmus és a reakció részéről. Az arab népek azonban, akik tisztában vannak ennek a barátságnak az értékével, senkinek sem engedik meg az ilyen aknamunkát. Az an- tiimperialista harc érdekeit szem előtt tartva továbbra is e barátság megerősítésére törekednek. Hivatalos közleményt adtak ki Moszkvában az SZKP és a Szíriái Kommunista Párt képviselőinek találkozóiról és megbeszéléseiről. A résztvevők határozottan elítélték az arab államok el. len továbbra is fennálló izraeli imperialista agressziót, kifejezték meggyőződésüket, hogy az Izrael által megszállt arab területek felszabadítása és a Palesztinái arab nép törvényes jogainak kielégítése nélkül nem le hét igazságos és tartós béke a Közél-Keléten. A két küldöttség hangsúlyozta a szovjet—szíriai barátság óriási jelentőségét az arab népek nemzeti felszabadító mozgalmának fejlődését. Kiemelték a két párt között a marxizmus—leniniz- mus, a proletár nemzetközi, ség elvein nyugvó barátság hagy jelentőségét. Az amerikai segélyprogram Washington Első ízben fordult élő, hogy az amerikai kongresszus képviselőházának külügyi bizottsága ölvan törvénymó- dosítási javaslatot fogadott el, amely áz Indokínában tartózkodó amerikai csapátok teljes visszavonását sürgeti. A bizottság, amelyben korábban a vietnami háború Észak-írországi zavargások Belfast (MTI): Az Ulsteri Védelmi Szövetség (UDA) elnevezésű félkatonai protestáns szervezet és az egyik protestáns ipari szakszervezet felhívására szerdán egynapos munkabeszüntetést tartottak az észak- írországi munkások ezrei, így emlékezvén meg a múlt heti pénteki bombamerényletek áldozatairól. A sztrájkban több mint tízezren vettek részt. Míg a munka szünetéit, nem szünetelték a zavargások és az összecsapások: aa Belfast központjában lévő katolikus lakónegyedben § brit katonák több órás tüzpárbajt vívtak az IRA fegyvereseivel, a harcokban egy brit tengerészgyalogos halálos sebet kapott. Ugyanakkor mintegy 600 katona betört az Andersons- town nevű katolikus négyedbe és lerombolta a barikádokat. Folytatódtak a bombarobbantások is, mégpedig Belfast és Londonderry protestáns negyedeiben. támogatói voltak többségben, kedden 18 szavazattal 17 ellenében az amerikai külföldi segélyprogramra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor elfogadott egy módosítást, amelv arra szólít fel. hogy október 1-ig vonják ki az amerikai szárazföldi, tengeri és légierőket Indokíná- ból, ha az Észak-Vietnamban fogva tartott amerikai katonákat szabadon bocsátják és megfelelő tűzszünet jön létre az amerikai egvségek kivonásának biztosítására. A képviselőház külügyi bizottsága ezután a háborúel- lériés módosítással együtt jóváhagyta a külföldi katonai segélyprogramra Vonatkozó törvényj avaslatot. Egyelőre nem tudni, hogy a Nixon-kormány támogatói mit terveznek a katonai segélyprogrammal kapcsolatban. Mint ismeretes, az amerikai szenátus hétfőn taktikai okokból elvetette az 1,8 milliárd dolláros segélyprogramot, mert akkor szintén kapcsoltak egy módosítást az Indokínában állomásozó amerikai csapatok kivonásával összefüggésben. Galgóczi Erzsébet PÓKHÁLÓ 9. — Szép, nagy ez a ház — udváriaskodik Galambos. Mi- köf épült? — Mióta a téeszben vagyok. — Pigniczki időnként tölt s nem nagyon zavarja, hogy az újságíró alig nyúl a poharához. — Én nem fizettem rá a téészre, nem én! Hazudik, aki azt mondja... — Elröhögi magát. — Persze azért egyesek ráfizettek. A kulákok. Azok rá. — Milyen beosztásban dolgozik a téeszben? Ez fájó pont. Pigniczki dühös lesz és szomorú. — Semmilyenben se! Nem is tudom, né lépjek-e ki. Megérdemelnék. Hogy is Van ez? — noszogatja Galambos. — Tiz évig brigádvezető voltam, elvtárs! Tíz évig! A legnehezebb Időkben. Mit kellett akkoi lótni-futni, hogy az emberek összehordják az állatokat. A vetőmagot! A szekeret, az ekét, a boronát a hengert, a zsákokat... persze, á zsákjait senki sem adta be. Mindennap háromszor kör- bebiciklizni a falut. Hogy az emberek kimenjenek kapálni ! Hogy megetessék az állatokat!... Egy regényt tudnék erről mesélni, elvtárs! Egy regényt. — S mindjárt bele is akar kezdeni. — Az első évben például elkezdtek építeni az istállót... Galambos higgadtan visszatéríti a témához. — Meddig volt brigádvezető? — Hát ez az, elvtárs, ez a# — mondja Pigniczki sötéten. — Egy hónappal ezelőtt — zsuppsz! Kirúgtak! Elhajítottak, mint a használt lópatkót! — De hát miért? — teszi a csodálkozót Galambos— Meft irigy ä nép! — mondja megvetően Pigniczki s gyorsan leönt egy pohárral. — Mert nem tudják lenyelni, hogy Válamivél többét keresek. Persze, hogy tízszer any- nyit dolgozom, meg a felelősségem is tízszer annyi, azt nem látták... De hát hogy...? — Valami ostoba feledé- kenység miatt... Az egyik asz- sZony megvádolt a gyűlésen, hogy zsebre tettem az ötven forintját, amit a háztáji földje műveléséért adott. Ugyanis a háztáji földek is hozzám tartóztak. Mit tudom én, lehet. Lehet, hogy elfelejtettem befizetni a pénztárba. Áz embernek millió a gondja. — Kesérűen fakad ki. — Node, csak ez számít? Amit értük tettem, az semmi? — És az elnök nem védte meg magát? — csodálkozik Galambos. Pigniczki sötéten, összeszorított szájjal mered maga elé. — Nem. Pedig rokonom. — Nahát — csóválja fejét megdöbbenve az újságíró. — Az. Fontosabb volt neki a népszerűség! Az asszonyok zúgolódtak, ő meg, ahelyett, hogy lecsillapította volna őket — mert tud ám beszélni, ha akar! — azt mondta: Szavazzunk... Persze, alighanem bánja már. Volt már itt azóta, volt ám. Antal bá
