Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-26 / 174. szám
*fcW-SrÁ5YÁÍSŐfcS'zA« im. műt ?t GONDOK A VÁROS PEREMÉN Kereskedelem a tanyán Mi lesz veled keskenymozi? Több színes filmet vár a közönség; Kétmilliós támogatással Klubépítési akció megyénkben Lehetne-e Vajda bokorban zöldségboltot építeni? Lehetne, de minek! Ezt válaszolta egyik Vajda bokori ismerősöm a napokban a Búza téri piacon. Előtte az ásztalon paprika, paradicsom. őszibarack, sárgarépa, karalábé és káposzta volt kirakva és ezt mind, otthoni termeléséből hozta. Azt mondta: még ha járnak is él onnan másfelé dolgozni, a család ott él és a kertben, vagy a szakszövetkezetben megterem, amire szükség van, sőt — mint a példa bizonyítja — még a város ellátásába is segítenek. Ha pedig valamit vásárolni kell, megveszik itt a városban. BOLTOK Való igaz, ha valaki nagyobb darabot, kómolyabt értéket akar vásárolni, városba utazik. Nem csak a közeli tanyákról, vagy bök. rokból, de még a nagyobb községekből is, hiszen városon, de különösed a mégyé- székhelyen nagyobb a választék, szakosított boltokban, áruházakban kínálják áz árut. Boltra azért a tanyán is szükség van, mert az mégis elviselhetetlen lenne, ha kenyérért, sóért, paprikáért, vagy éppen tűért, cérnáért is utazni kellene. Hol vásárolhatnak jelenleg a továbbfejlesztésre kijelölt •várospérem lakót? Sóstóhegyen és Felsősimán egy-egy vegyes- és italboltot üzemeltet a Nyíregyházi ÁFÉSZ, Vajda bokorban pedig egy vegyesbolt van. A Manda bokoriak vagy a városban, vagy II. Manda bokorban találnak üzletet, ezenkívül néhány kiskereskedő házi boltokban árulja a legszükségesebb élélmiszer- és iparcikkeket. A szövetkezet ötéves tervében azonban szerepel a tanyavilág bolthálózatának bővítése ís. Sóstóhegyen ABC-áruház és kisvendéglő, Vajda bokorban és Manda bokorban vegyesbolt. Felsősimán egy italbolt létesítése szerepel és lehetőségük lesz magánkereskedőknek is boltot nyitni a lakosság még jobb ellátására EGYOLDALÚ A tanyái . kéréskédelém persze nemcsak egyoldalú: baromfit, tojást tejet állatokat értékesítenek az ott élő emberek. Zöldség-gyümölcsöt Sóstóhegyen, baromfit és tojást Felsősimán, tojást Manda bokorban, a tokaji úton és a sóstóhegyi ÁFÉSZ- boltban vásárol a szövetkezet és rendszeresen megtart, ják a részközgyűléseket minden településen, ahol a felvásárlás és az ellátás gondjai kerülnek terítékre. A közgyűléseken jelzett igények alapján bővíti a szövetkezet a felvásárlási tevékenységét, de más kérése is lenne a lakosságnak Manda bokorban és Felsősimán: tejbegyűjtő állbtnás létrehozását sürgetik. Legnagyobb gond azonban — ami valamennyi külterületi település gondja is egyben — az, hogy egyáltalán nem biztosított a gázellátás. Miután a TIGÁZ és az ÁFOR nem bővíti ilyen irányú tevékenységét, a városi tanács a Tempó Ksz- szel folytat megbeszéléseket cseretelepek létesítésére. Ehhez persze a tanácsnak is jelentős összeggel kell hozzájárulni. MÁSODÁLLÁSBAN Lényegesen javult — de még korántsem kielégítő — a város peremén élők szol. gáltatási ellátottsága elsősorban azzal, hogy a főhivatásként mezőgazdasági foglalkoztatottak másodállásban végeznek bizonyos ipari szolgáltatásokat. Néhán.van — akik főhivatásban dolgoztak — már visszaadták iparengedélyüket, mondván, nincs megfelelő igény munkájukra. A lakosság ugyanakkor sürgeti és tegyük hozzá, joggal sürgeti, hogy legyen égy fodrász, vagy ne kelljen egy ruhával a városba szaladni, ha ki akarják tisztíttatni és egyáltalán nincs megoldva a háztartási gépek javítása sem. Mi lehet a megoldás? Újtelek bokorban vari jelentkező, aki saját lakásában kialakít egy fodrászüzletet, és Vajda bokorban is hasonló megoldás lehetséges, ha a jelenleg III. éves ipari tanuló elvállalja a fúnya ellátását. Sóstóhegyen a fod- rászszövef'-e-'et tervezi, hogy a férfifodrászat mellé női fodrászatot is létesít. Jó hír a Vajda bokoriaknak és a sóstöhegyieknek. hogy ebben az évben megoldódik „patyolatgondjuk” is, mivel mindkét helyen felvevőhelyet létesít a válallat. A GELKA új megoldást vezetett be. hogy megjavítsa a város peremén élők tévé- készülékeit is. Hibabejelentő lapokat adtak ki a postahivataloknak és a bejelentések alapján a helyszínen, vagy komolyabb Mibá esetén ki- és beszállítással oldják meg a javításokat. B. J. Á megyéi móziüzémi vállalat kollektívája a közelmúltban közvéleménykutatást tartott. Az utóbbi években ugyanis szakmai és közönségkörökben egyré több szó ésétt a keskeny filmszínházak sorsáról, jövőjéről. A vállalat ezért választotta azt az utat, hogy a „miriiiihozik” további célszerű üzemeltetéséhez kikérik a helyi lakosság, a községi szervek vezetőinek véleményét. A megye sajátos mozihelyzete is erre serkentette a vállalatot, Szabolcs-Szatmár községeiben, városaiban összesen 208 moziban 16 milliméteres filmeket vetítenek, ebből 111 alkalmas szélesvásznú vetítésre is. Á megyében az 592 ezer lakos 53,1 százalékát a keskenyfiltneS mözik látják el. A közvéleménykutatás egyik megállapítása az volt, hogy a látogatottság alakulását döntően befolyásolja, hogy a szabolcsi községekben a lakosság száma szerinti megoszlása sem kedvező. Háromezer lakoson felüli községekben 16 keskenyfilmszínház üzemel, 1O00 és 3000 lako- súakban 103 és 1000 lakoson aluli községben 89. A televízió számszerű növekedése — a felmérés'tanúsága szerint — elsősorban a kis községek filmszínházainak látogatottságát befolyásolja. A megyében még egyelőre nem beszélhetünk tévételítettségről. De ha figyelembe vesszük, hogy 1970-ben 113 tévé jutott ezer lakosra, 1971- ben pedig már Í63, — mint á vállalat vezetője, Kecskovszki József hangsúlyozta, ez arra készteti a vállalatot, hogy még hatékonyabban és elemzőén foglalkozzon a keskeny- mozik helyzetével. A több mint kétszáz oldalas tanulmánynak is beillő közvéleménykutatási összegezés, amely több száz községi vezető és mozilátogató véleményét sűríti, számos problémára irányította a figyelmet. Általános tapasztalat, senki nem vitatja, hogy a mozik nélkülözhetetlen részei a köz- művelődésnek. Nem pótolják a könyvet, a tévé adásait, de ez fordítva is igaz. Több helyen javasolták, hogy a hétfőt „nevezzék” ki mozinapnak, amikor nincs adás a tévében, változtassák meg a hét végi, elsősorban a vasárnapi vetítési napokat. Tíz községben kísérletképpen be is vezették a hétfői vetítéseket. Elég sok panasz hangzott el a közönség egyes tagjainak viselkedéséről, akik hangöS- kodásukkal, cukorkaszopoga- tással és más, nem éppen dicsérendő „kísérőzenéjükkel’’ zavarják az előadásokat. Azt is elmondták: a korhatárhoz kötött filmek száma elég pia- gas. Éz eltávdlítja á mozikból a fiatalokat. Többen a kétrészes — négyórás filmek — arányának csökkentését kérték, amely még egy kiváló alkotás esetén is meglehetősen nagy fizikai és szellemi megerőltetésnek teszi ki a nézőt. Örök problémaként említették, hogy kevés a színes film és — főként az idősebbeket — zavarják a feliratos, nem magyarul beszélő fiit mek. A keskeny géppark jelenlegi technikai állapota mellett több helyen jogos panasz tárgya, hogy nem tudnak olyan éles és élvezhető, tiszta képet vetíteni a mozikban, mint amilyet a tévéképernyőn láthat á közönség. Megállapították, hogy elevenebbé szükséges tenni a káptSölltot a moziüzemvezető t'v a helyi szervek között. Több helyen ugyanis a moziüzemvezető (íingázik”, más községben lakik, s ez nehezíti a rendszeres propagandamunkát. Él akarják érni — tekintve, hogy 176 helyen művelődési házban vetítenek a mozik — hogy minél több művelődésiotthon-vezető vállalja a mozi üzemvezetését is. Tovább szorgalmazzák a filmklubmozgalmat a megyében, amély Világjelenség. A debreceni országos filmforgalmazási konferencián is megállapították ä szakemberek: a közönség különböző rétegeit jobban figyelembe vevő műsorpolitikával, árnyaltabb forgalmazással, a mozik további korszerűsítésével, a vetítések tökéletesítésével vissza lehet hódítani a közönséget a mozikba, örvendetesnek tartották az országos konferencián, hogy létrejöttek a művészmo^ik, az iskolamozik, a tévémozik. Ez íftóbbi csak^# télében látott filmeket és tévéjátékokat vetíti. Megyénkben az óvodákban és egyes munkahelyeken vezették be a „házhoz vitt” mozikat. A közvéleménykutatás tanulsága az volt; elég sok a probléma a filmek forgalmazásával a keskenymoziknál, de még szükség van rájuk, megérdemlik a támogatást. Még több millió embert szórakoztat, nevel megyénkben is. (P) Megyénk KlSZ-alapszerve- zetéi akciót indítottak klubok, könyvtárak és ifjúsági házak építésére. Az akciót a KISZ Központi Bizottsága is támogatja. Az alapszervezetekhez a megyebizottságon keresztül ebben az évben a KISZ KB 1 millió 882 ezer forintót juttat el az építési célokra. Csak azők az alap- szervezetek részesülhetnek a támogatási alapból, amelyek a tervezett építési költségnek legalább egyhármad részével rendelkeznek. A legnagyobb támogatást — 541 ezer forintot — a vá- sárösnaményi járás fiataljai kapják. Egy nem hivatalos felmérés szerint Ugyanis megyénkben a vásárosnaményi járás fiatáljainak van legkevesebb lehetőségük a művelődésre és a szórakozásra. A járásban kevés korszerű könyvtárat, kultúrházat és ifjúsági házat találunk. Év végéig Beregben 8 új (vagy korszerűsített) ifjúsági házat vehetnek birtokukba a fiatalok — a segítség nyomán. Gelénesen művelődési ház sincs. Érthető, hogy ez a község kapott legtöbbet: 200 ezer forintot a támogatási alapból. A helyiek ezt az összeget 400 ezer forinttal és jelentős társadalmi munkával „toldják meg”, így valószínű, hogy a járásban a gelénesi fiataloké lesz az egyik legszebb ifjúsági ház. Áranyosapátiban 520 ezer forintért ifjúsági ház épül, amelyben KISZ-klub, könyvtár, olvasóterem és szakköri szoba kap majd helyet. Ebben a községben a két termelőszövetkezet 400 ezer forinttal, a KISZ KB pedig 120 ezer forinttal járóit hozzá az ifjúsági ház építéséhez. Gemzsén a tsz irodaháza mellé szintén több helyiségből álló ifjúsági ház épül. Itt a fiatalok a helyi tsz-től 240 ezer forintot, a támogatási alapból pedig 120. ezer forintot kapnak második otthonuk megteremtéséhez. Hete-Fejércsében a KISZ- esek a régi iskolát alakítják át ifjúsági háznak. Munkájukhoz 26 ezer forintot kapnak a támogatási alapból. liken a tsz két helyiségből álló épületet vásárolt, a fiataloknak, akik az épület felújítására 13 ezer forintot kapnak a megyebizottság közvetítésével. Tiszaviden a volt tanácsháza épületét hasznosítják á fiatalok. Az épület átalakítására 3.0 ezér forintot kapnak. A volt tá. nácsházán a terv szerint klubszoba, könyvtár, olvasóterem és szakköri szoba lesz. VásárosnaPiénybári 20, Mátyuson 12 ezer forintot kapnak a fiatalok klübszcba építésére. 1973-ban a beregdaróci fiatalok a tsz irodaháza alatti pincét 390 ezer forintos költ. Ségeel átalakítják és berendezik píntéklúbnak. Tervük megvalósítását a tsz-tags ág is segíti. A járás többi köfc- Síiábsh is segíteni kíván’ 'k a tanábtök és a tsz-ek a fiatalok építkezéseit. Ha a KISZ KB tdvábbi segítséget ad, (amire számítani lehet), akkor már a jövő év végére a járás minden községében lesz KISZ-klub, vagy ifjúsági ház. A nyíregyházi vároii KISZ-bizöttság 316 ezer forintot kap a támogatási alapból. A bizottságon úgy döntöttek, hogy a III. kerületi fiatalok akcióját 200, a IV. kerületi fia tálok akcióját pedig 16 ezer forinttal segítik. A sóstói ifjúsági parkban is épül ifjúsági klub — 100 ezer forintos központi támogatással. A fehérgyarmati járásban Csaholc 60, Zsarolyán 50, Szatmárcseke 40, Magosligét 30, Fehérgyarmat pedig 15 ezer forintot kap év végéig klubok éa más helyiségek építésére. A kisvárdai járás, ban Szabolcsveresmart KISZ- alapszervezete 70 ezer forintot kap a támogatási alapból, a petneházi alapszervezet 50, a benki 34, a Tuzsérhoz tartozó Kálonga. tanyai 32, a komorói alapszervezet pedig 24 ezrét. A mátészalkai járásban csak a tyukodi alapszervezet részesül a támogatási alapból. A tyukodiak Í50 ezer forintot kapnak. A nyírbátori járásban a máriaeócsi és a tere. -mi fíá’Vál'ók 50—50 ezer forintot kapnak klubén'tésre. A nyíregyházi járásban a ksmecsei fiatalok építési akcióját 150 ezer forinttal támogatja a KISZ KB, a ti. szalöki fiatalokét 100 ezér forinttal, a demecseri fiatalokét pedig 20 ezerrel. Valamennyi építkezést a tanácsok, az állami gazdaságok és a szövetkezetek is segítik. De jelentős az építkezéseknél a fiatalok társá- dalmi munkája is. Legkeresettebb a Zsiguli — Trabantra, Wartburgra nincs előjegyzés fii újság; a Merkúrnál? A tárgyalóterembői Kiss Manyi végrendeletéről döntőt! a fővárosi bíróság Kiss Manyi, a tavaly elhunyt kiváló művész hagyatékának ügyében ítélkezett fellebbezés folytán a fővárosi bíróság dr. Ijjas Lajos tanácsa. A művésznő néhány nappal halála előtt a budapesti II. számú nőgyógyászati klinikán végrendeletét saját kezűiég írta, s abban mindén vagyonát élettársára hagyta. Oldalági rokonai megtámadták az írásbeli magánvégrendeletet: úgynevezett alaki okra hivatkoztak, mondván, hogy a szövegből nem tűnik ki a végrendelet kehiének helye, hivatkoztak arra is. hogv az örökhagyó előrehaladt súlyos betegsége miatt a végrende’et alkotásával kapcsolatban nem rendelkezett ’ beszámíthat kéoesságeel. A fővárosi bíróság egvi1 indokót sem találta megalapozottnak. Megállam'totta — a klinikai kezelőorvosok ta núvallomása alapján — hogv amikor a művésznő hagyatkozott. betegsége ellenére is. végrendelkezésre és akaratnyilvánításra kepéit állapotban volt. Á? alakiság kérdését illetően a bíróság ítéletében rámutatott: a Polgári Törvénykönyv szerint az írásbeli magánvégrendelet érvényességi kelléke, hogy keltének helye magából az okiratból kitűnjék. Az ál- tandó bírói gyakorlat szerint nem feltétlenül szükséges, hogy pontosan megjelöljék a földrajzi helyet, döntő azonban, hogy magából a végrendeletből meg lehessen állapítani alkotásának helyét. Erre utal, hogy a művésznő azzal kezdte a végakaratát kifejező írását, hogy ezeket, a Sörokat a klinikán írja. Operáció előtt. Ugyanakkor pontosan megjelölte a végrendeleti örökös nevét és lakcímét, valamint a sajátját. Bár a saját kezűleg írt és aláirt végrendelethez tanú nem szükséges, mégis megkérte két batáriéi, akik £ kórházban meglátogatták hogy tanúként írják alá ? -ógrendeletét. Mindebből azt a következ- fetést vonta le a bíróság hogy a végrendelkezés Budapesten történt. A legszélsőségesebb értelmezés mellét! csák árra lehet ( Következtetni, hogv az Örökhagyó a végrendeletet a szóban forgó klinikán írta, aho! gyógykezelés alatt állt. így a végrendelkezés helye magából az okiratból megállapítható, ezért a végrendeletet érvényesnek mondta ki a fővárosi bíróság. Mintegy 60 ezer új személygépkocsit hoz forgalomba az idén a Merkur. Menynyi érkezett az első hat hónapban, mennyiségben és típusokban mi várható a második fél évben? — erről érdeklődött ár. Oroszí Jánostól, a Személygépkocsi Értékesítő Vállalat áruforgalmi főosztályvezetőjétől az MTI tudósítója. Áz 1972-es beszerzések zömé Szovjet import (Zsiguli, Moszkvics, Volga) összesen mintegy 30 ezer, az NDK-bői 14 500, Csehszlovákiából 6 és fél ezer, Léhgyelországból 5 ezer kocsit küldenek hozzánk, tőkésországokból viszont jóval kisebb szállítmányok érkeznek, mint az előző években. Típus szerint a legnagyobb tételt a mind népszerűbb Zsiguli jelenti: 21 500 érkezik a Szovjetunióból (8 és fél ezerrel több, mint 1971-ben). A „detroni- zálhatatlan” Trabantból, a legolcsóbb kiskocsiból a tavalyi 6 ezerrel szemben az idén 9 ezerre számíthatunk. Sajnos azonban erre a keresett típusra, ugyanúgy, mint á Wartburgra, nem fogadhat el újabp előjegyzést a Merkur. 1 Június végéig 28 ezres autószállítmány érkezett, tehát az idei importnak csak- ném a fele. Tíz és fél ezer új autótulajdonos vehette át Zsiguliját a Merkúrtól, ahova egyébként erre á típusra fut be naponta a rendelések körülbelül 70 százaléka. Jelenleg mintegy 21 ezer — előleggel megerősített — Zsiguli-igényt tartanak számon. Budapesten a 14 ezres, vidéken a 8 ezres kiadási sorszámhoz érkeztek. Az új előjegyzések és a napi Zsiguli-átadások most nagyjából egyensúlyban vannak Ez azt jelenti, hogy a frissen érkező rendelésekre körülbelül egv és negyedév múlva (1973 végén) tudna!: kiadni ilyen szovjet kocsit Jó hír, hogy Zsiguliból folyamatos lesz a szállítás a következő hetekben, hónapokban is — a többi kocsití- pú írtál ugrani* érzékelhetően „nyári szünet” következik. a gyárak szabadságra engedik embereiket, márcsak az üzemek, a gyártószalagok szokásos évi karbantartása miatt is. Szeptembertől indítják ismét Magyarországra is a nagyobb szállítmányokat; Trabantot, Wartburgot, Skodát. A Polski Fiat értékesítésében nem tudta a Merkur az utóbbi időben teljesíteni azt a korábbi ígéretét, hogy az 1500-as típusból néhány hét alatt szállít vé- vőinek, ugyanis a lengyel partnerek valamelyest lemaradtak a magyarországi szállításokkal. Friss információ szerint azonban már augusztusban megérkeznek a hiányzó Polski Fiatok. Azt is elmondták a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalatnál, hogy alaposan felkészültek a második fél évtől esedékes nagy feladatra: a közületi személygépkocsi-állomány kötéléző csökkentéséből adódóan a használt személyautók adás-vé- télének nagybani lebonyolítására. Budapesten, Győrött, Pécsett, Szombathelyen, Székesfehérvárott, Debrecenben és Szegeden működnek használtkocsitelepek — s iárölóteriilétüket kibővítét- lék. Egyidejűleg — a bizományos vagy készpénzes ügyletek minél gyorsabb lebonyolítása érdekében — a Merkur kéri, hogy a közüle- tek, mielőtt bevinnák a „leadásra” szánt személyautókat a telepekre, előzetesen közöljék szándékukat a gépkocsiértékesítő vállalattal. A ti-szádóbi térrhétöszövetkezet az idén 65 holdon termel zöidbsböf. Farkas Pálné éá láhj-a naponta két-két, és fél mázsát szed le. (Elek Emil felvétele)
