Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
ff oHal EBEm-wm¥%és&tggm=2 YmRsasmwsssÉsssf Külföld «K. mm », «- ■ *>* VADÁSZAT A LOVAGKORBAN EREDETI MEGOLDÁS ÖNKRITIKA (A Paris Match-ból) NYUGDÍJSÁN.:; Tudomány ® TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány Sebészkés és az agyvelS Az idegsebészet az orvos- tudomány egyik „legfiatalabb” irányzata, amely csak a húszas évek elején alakult ki. Gyors fejlődése és a fizika, a kémia, valamint az elektronika» eredményeinek széles körű klinikai alkalmazása azonban ma már az agysebészet jelentős sikeréhez vezetett. A Moszkvában nemrég megrendezett első összövet- ségi idegsebész kongresszuson a Szovjetunió valameny- nyi nagyvárosában működő idegsebészeti központok szakemberei vettek részt. A szovjet idegsebészet színvonalát talán a következő számadatok érzékeltetik legjobban: minden ‘huszadik specialista az orvostudományok doktora, minden hetedik pedig kandidátus. A sebészeti úton gyógyítható betegségek köre egyre bővül. Az agyi vérkeringés hibáinak kiküszöbölése, daganatok eltávolítása és az epilepszia orvoslása is megoldható sebészeti beavatkozással. Eduard Kandel professzor, a kongresszus szervező bizottságának tagja röviden ismertette a kongresz- szus munkáját és a szakembereket foglalkoztató problémákat : — Az előadásoknak több mint fele az agyi véredény- rendszer sebészetével foglalkozott. Az egyik „legégetőbb” kérdés, a vérömlenyek keletkezésének oka, diagnosztikájuk és természetesen gyógyításuk. Sok a megoldatlan probléma, ezért élénk vita alakult ki. A tudósok yiszont egyetértenek abban, hogy a vérömlenyek sebészeti úton való gyógyítása hatékonyabb a hagyományos, konzervatív gyógymódoknál. Nagy figyelmet szenteltek a kongresszus résztvevői az agyi véredények aneurizmá- inak nevezett betegségnek. Ez a veszélyes betegség alkotó erejük teljében lévő embereket súlyt és halált, vagy rokkantságot okoz. A katasztrófát csak műtéti úton lehet megakadályozni. Ma már új módszereket alkalmaznak ezeknek az agyi sérüléseknek a gyógyítására: az agyi érbe műanyagot tartalmazó speciális ballonokat juttatnak. A ballonok elzárják a vérkeringés útját, kikapcsolva ezzel a sérült szakaszt. Ez a módszer koponyalé- keléssel járó veszélyes műtéteket tett szükségtelenné. A beavatkozás annyira egyszerű, hogy a sebészek az esetek többségében nem is alkalmaznak teljes altatást. Az agyi érrendszer műtéti gyógyítására szolgáló módszerek klinikai alkalmazásával a szerencsétlen kimenetelű esetek száma 2,5-szer csökkent. A modern idegsebészet legdrámaibb fejezete a rosszindulatú daganatok elleni harc. Ennek ellenére ma a tudósok és az orvosok erre a problémára is derűlátóbbat- tekintenek. Pontosabb lett a diagnosztika és mutatkoznak már a kemoterápia, a sugárkezelés és sebészeti beavatkozás komplex alkalmazásának első sikerei is. Az epilepsziát és a sebészeti beavatkozást ma még meglehetősen furcsa együtt emlegetni. Pedig éppen az idegsebészeknek köszönhető, hogy a betegek 50 százaléka állapotának jelentős javulására, sok esetben pedig teljes gyógyulásra számíthat. Az epilepszia gyógyításának egyik új irányzata az úgynevezett sztereotaktikus . módszer. Bonyolult számítások segítségével ugyanis pontosan meghatározható az epilepsziás rohamokért felelős agyterület, amely különféle úton — például igen alacsony hőmérsékleten kiiktatható. Ez a módszer már széles körű elismerést vívott ki magának a szakemberek körében. Segítségével mélyen fekvő, a sebész számára korábban elérhetetlen agyrészek is kezelhetők az agy megsértése nélkül. A sztereotaktikus módszert nemcsak epilepszia, hanem Parkinson-kór, egyes daganatfajták és súlyos fájdalomgócok kezelése során is alkalmazzák. Közismert, hogy évente sok ezer ember hal meg bolygónkon autóbalesetek következtében. Különösen a gerinc és a gerincvelő sérülése veszélyes. A kongresszus külön ülésen foglalkozott ezen sérülések gyógymódjaival és az eddig elért eredményekkel. .. <A .klinikákon bevezetésre kerülő új kezelési módszerek mély elméleti kutatás eredményeképpen jöttek létre. A kongresszus résztvevői figyelemmel kísérték az agyi vérkeringés fiziológiájával, az agysejtek anyagcserefolyamataival stb. foglalkozó témákat is. Érthető is az elmélet iránt tanúsított érdeklődés — csak az agy legfinomabb mechanizmusainak aprólékos vizsgálatával juthatunk el a természet egyik legnagyobb titkához, az emberi szervezet „szentélyébe”. HARMINC EV ALATT: Négy decibellel csökkeni hallásélességünk Figyelmet keltő és figyelmet érdemlő tudományos megállapítás, hogy az emberiség hallóképessége fokozatosan romlik. A zaj terhelő hatása ugyanis generációkon át összegeződik. Harmincéves időközzel végzett vizsgálódások azt bizonyítják, hogy ez idő alatt — az akusztika szaknyelvén szólva — hallásélességünk 4 decibellel csökkent. Ezzel párhuzamosan a korral járó halláscsökkenés is fokozódott, amiből joggal levonható a következtetés, hogy — ha környezetünk nem válik csöndesebbé — az emberiség a lassú megsüketülés felé halad. Dr. Tarnóczy Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia akusztikai kutatócsoportjának vezetője úgy vélekedik, hogy a mind tűrhetetlenebbé váló zaj fokozódásáért nem egyedül a technikai fejlődés hibáztatható. — Az emberiség minden technikai kényszer nélkül is szinte belerohan a zajos életformába; egy beatzene- kar hangjának zajteljesítménye tízszer nagyobb a Sa- turnus űrhajó kilövésekor keltett hanghatásnál. A munkafolyamat zajosságát sem a technológia követeli meg. Több figyelem, törődés önmagával is elegendő volna a zaj tetemes csökkentésére. Sajnos egyre gyakrabban találkozhatunk olyan rakodókkal, akik szinte kéjjel dobálják le a teherautóról a csörömpölő vasdarabokat; motorkerékpárosokkal, akik éppen a legszűkebb utcákban tjUrázteyák ..motorjukat; rámözókkal, akik maximális hangerőre állítják készüléküket. Akusztikusaink becslése szerint a világ háttérzajának általános hangossága megfelelő technológiai és munkafegyelemmel, valamint a fölösleges egyéni zaj- keltés kikapcsolásával mintegy felére csökkenne. — A zajterhelés felmérésekor érdekes és egyben jellemző pszichológiai sajátosságokra figyeltünk fel: a zajt keltő alany, a motoros, munkás, gyerek, zenész a saját zajkeltésével szemben kevésbé érzékeny, mint másokéval szemben; a szomszéd. gyerek sírása jobba* zavar, mint a saját szórakozásunkra bekapcsolt, lényegesen hangosabb tévé. Az előbbi kimutathatóan idegi megterhelést és károsodást idézhet elő, míg az utóbbi viszont a pihenést és a ki- kapcsolódást szolgálja. Éppen ezért nagyon nehéz meghatározni, hogy mi a csend és mi a zaj. Hogy kinek milyen helyzetben mi kívánatos és mi nem, az bizonyos hangerősség alatt csak nagyon körülményesen határozható meg. Ezért korábban pszichológiai tesztekre voltunk utalva a zaj értékelésénél, ma már azonban van néhány olyan mértékünk, amely objektivan mérhető adatokat szolgáltat: leggyakrabban a logaritmu- sos jellegű decibel (db) skálát használjuk. — Megvizsgáltuk ennek segítségével a különböző erősségű zajok hatását. Megállapítottuk, hogy a legkisebb erősségűek elsősorban az alvást zavarják. Ennek vizsgálata többféleképpen, leggyakrabban ujjhegyen mérhető lüktetéssel és elektroenkefalogrammal történik. — A közepes erősségű za. jók azonbán már keringési zavart és hőmérsékletcsökkenést is okozhatnak. Már 60 decibel intenzitású széles sávú zörej előidézhet ilyen és hasonló rendellenességeket. Szellemi munkában még kisebb hangerő is zavar: iskolák, tudományos munkahelyek zajszintje nem emelkedhet 35—45 decibel fölé, mert ellenkező esetben a koncentráció nehezebbé válik és a munka értéke ■'csökken. — A következő fokozat az ipari és közlekedési zajforrások okozta háttérzajszint, amely már az agy számos központját ingerli és az egész szervezetre káros befolyással van. Vérnyomás- rendellenességeket, szívdobogást okoz, izomreakciókat indít meg, fejremegéssel, összeeséssel járhat, látászavarokhoz vezethet. A csöndes helyen eltöltött pihenőknek a munkába való közbeiktatása nagyban csökkenti a zaj káros egyéni hatását. Hiillámálló katamarán A tengerparti olaj- és gázkutatás soha nem remélt eredményeket hozott az utóbbi évtized során. Európában olyan országok jutottak jelentős gázkincs (és kisebb mértékben kőolaj) birtokába, amelyek korábban kizárólag importból fedezték a szükségleteiket (Anglia. Hollandia, NSZK stb.). A „fekete arany” és a földgáz utáni kutatás ma is lankadatlan erővel tovább folyik. Ehhez hullámálló hajókra volt szükség, így születtek meg a kettős törzsű, un. katamarán tipúsu tengerjárók. A hajó nem nagy, mindössze 1200 tonna teherbírású. 40 méter hosszú és 17 méter széles. Viszont rendkívül stabil, amit az is elősegít, hogy különleges lehorgony- zására négy, egyenként 700 kg-os fenékhorgonnyal látták el. A 9 fő személyzeten kívül további 15 szakember részére van szálláshely és jól felszerelt műhely a hajón, akik a tengerfenék „feltérképezését”, a próbafúrásokat végzik. KERESZTREJTVÉNY Vass István egyik verséből idézünk három sort. Beküldendő sorrendben: függ, 42. (a vers címe), vízsz. 23, 1. és függ. ír. ..Megjött az új nyár. Milyen nyár! VÍZSZINTES: 12. Seregek. 13. Romániai városba való. 14. Lead-e, egynemű betűi. 15. Orosz férfinév. 17. Folyó a Szovjetunióban. 18. ISNN. 19. ..... és Magóg fia vagyok én.” 20. Izeit lábú ..takács”. 22. Téli sporteszköz névelővel. 25. Főnsze- rü szél a Székelyföldön. 26. Kutyának. 27. Vissza: hajó te/. 29. Évszak. 30. ZA. 31. Nagy csomóba hordott szalma. 33. CA. 35. Kuglizók. 36. Buda első kerületének része, a Gellérthegy északi lejtőin. Nagy részét lebontották már. 37. Ételt, ízesítő. 40. Nóták. 41. Made betűi. 43. Tévesen jegyzett fel. 45. Tételekben van! 46. Mellkasa. 47. Tó a Szovjetunióban. 49. Éktelen évszak! 51. A népünknek nevet adó ősi nép egyike a monda szerint. 52. Bibliai hajós. 53. Közterület. 55. Bajnokcsapatoknak kiírt trófea. 57. Nyelvünkben használatos rövidítés. 59. Stroncium vegyjele. 60. Taszít. 62. Varázslattal életre keltett hatalmas agyagalak. 64. Káros. 65. Személyes névmás. . FÜGGŐLEGES: 1. Örlőüzembe. 2. Nem idevaló lakos. 3. NAG. 4. Davis Kupa. 5. Nátrium vegyjele. 6. Görög betű névelővel. 7. Délvidéki városunk. 8. Női név. 9. Római hatos. 10. Egy szelet kenyeret vág. 11. Pedagógus. 16. Építészeti stílus. 18. Újra, megint. 20. Sütőipari szakmunkás. 21. Üzlet, áruház „ablak”. 22. Kevert tea. 24. Irodai kapocs. 28. Öskohó építője a Bükkben Ömassán, utóneve kezdőbetűjével. 31. D-vel a hét egyik napja. 32. Mint 60. vízsz. 33. Zenekar vonós hangszeren játszó tagja. 34. Korholó. 36. TSJ. 38. ÖL A. 39. Keleti nép. 41. Napszak (—’). 44. Tegez egynemű betűi. 46. Lószerszám. 48. Életünk. 50. ötven százaléka. 54. Takarmánynövény. 55. Kifutó, küldönc. 56. Mázol. 58. Bróm vegyjele. 61. KM. 62. GL. 63. Móka hangzói. A megfejtéseket július 31-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Július 9-i rejtvény pályázatunk megfejtése: Nagymértékben hozzájárult az eredeti magyar gyermekirodalom fellendülésé-, hez. * . . Nyertesek: Boros Józsefné; Driszku Jánosné, Éles Lajos, Tóth Antal, Zajtai Antalné nyíregyházi, Balogh Zsigmondné kántorjánosi* Fekete Sándor kótaji, Szabó Bé- láné mátészalkai, Pénzes György ópályú és Sárga Lászlóné ti§/d- vasvári kedves rej tvényf ej tőink. A nyereménykönyveket pos*d* elküldtük.
