Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

8. oldal KELBT-MÁírrARÖRSZAö — POLGÁRI VÉDELEM lm. július 5?. A lakosság1 kiképzése a Szovjetunióban A Szovjetunióban a la­kosság tömegpusztító fegy­verek elleni védekezésre va­ló oktatását 1960. évig a DOSZAAF és a Vöröske­reszt szervezetei végezték. Ekkor a lakosság oktatá­sában alapvető változás tör­tént, amelynek nyomán a lakosság oktatása hát tárgy­körre terjedt ki: a polgári védelem rendeltetése és fel­adatai támadás veszélye ese­tén és a légitámadás követ­kezményeinek a felszámolá­sa; a lakosság tevékenysége a mentés során; a lakosság tevékenysége a kárterületen folyó tűzoltásnál; a lakosság szerepe a sérültek felkuta­tásában; az elsősegélynyúj­tásban és a sérültek kivitele a kárterületről; a lakosság magatartási szabályai és te­vékenysége vegyi, radioaktív és biológiai kárterület fel­számolása során. Azok, akik ennek az oktatásnak a kö­vetelményeit kiemelkedően teljesítették, elnyerték a „Légvédelemre kész" jelvény első fokozatát és az úgyneve­zett „polgári védelmi kör”- ökbe nyertek beosztást, míg a lakosság egyéb tagjai szá­mára — film- és diafilm- bemu tatással összekötve — konzultációkat és előadáso­kat szerveztek. 19 órás program A lakosság normák, ille­tőleg követelmények szerinti felkészítése eredményesnek bizonyult. De ugyanakkor azt is megmutatta, hogy so­kak számára — kiegészítő jelleggel — még elméleti ok­tatás is szükséges, a gyakor­lati tevékenység bizonyos elemeivel összekapcsoltan. Ennek érdekében ezután a lakosság oktatása terén új, 19 órás programot vezettek be az atom-, vegyi- és bioló­giai fegyverek elleni- védeke­zés módjairól. A program több új témát is tartalma­zott, többek között: hogyan készíthető házilagosan a lég­zőszervek radioaktív por el­leni védelmére védőeszköz; melyek azok az intézkedé­sek, amelyeket az üzemek­ben és a lakóterületen kell végrehajtani; melyek a la­kosság kötelmei kitelepítés esetén; melyek az ön- és kölcsönös segélynyújtás alapvető fogásai. Az oktatást kiképzési cso­portokban végezték. Ezeket a csoportokat üzemrészen­ként, műszakonként, brigá-, dónként, a lakóterületen há­zanként hozták létre. Egy- egy kiképzési csoport létszá­ma mintegy 25 fő volt. A foglalkozásokat — munka­időn kívül — hetenként leg­alább egyszer, 1—2 óra idő­tartamban tartották. Az oktatás szervezésének és végrehajtásának főszerep­lői a társadalmi instruktorok voltak. Minden instruktor 50 főt (két kiképzési csoportot) oktatott. Annak érdekében, hogy a lakosság oktatása megfelelő színvonalon folyjon, mielőtt az instruktorok megkezdték a foglalkozások megtartását, a polgári védelem iskoláin kiképzésben részesültek. Munkájuk eredményességét több segédeszköz segítette. így a „Védekezés módjai az atom-, vegyi- és biológiai fegyverek ellen” c. oktatás' és módszertani könyv (DO- SZAAF-kiadás), plakát- és diafilmsorozat.. A tanácsok részvétele A lakosság oktatását a tanácsok végrehajtó bizott­ságai irányították. A hatal­mi szervek határozattal kö­telezték az üzemeket és in­tézményeket, a kolhozokat és szovhozokat a munkások, alkalmazottak és a kolhoz­tagok kiképzésének megszer­vezésére. Sok erőt és ener­giát fordítottak azonban a lakosság kiképzésére a pol­gári védelmi törzsek is. Se­gítették a foglalkozások megszervezését és végrehaj­tását, ellenőrizték azokat. Ja­vaslatokat tettek — a DO­SZAAF- és a Vöröskereszt­bizottságokkal — a párt- és a tanácsszervekhez a továb­bi feladatokra. Biztosították a kiképzéshez szükséges vé­dőeszközöket, gyakran meg­tartották foglalkozásaikat és kidolgozták a kiképzéshez felhasználható irodalom­anyagot. A Szovjetunió polgári vé­delmének törzse — például — számos segédeszközt adott ki a lakosság számára. Tö­meges példányszámban je­lent meg a „Hogyan kell vé­dekezni a tömegpusztító fegyverek ellen” szemléltető brosúra. Hasznosnak bizo­nyult ezenkívül a tömeg- pusztító ■ fegyverek elleni vé­dekezés kérdéseit tanulmá­nyozók számára „A lakos­ságnak a polgári védelem­ről” jelmondattal megjelent kiskönyvtár sorozat is, amit a DOSZAAF adott ki. A so­rozatot kisméretű brosúrák alkották, amelyek a kikép­zési program tárgyköreivel foglalkoztak. A polgári vé­delmi tájékoztatás és propa­ganda célját szolgálta to­vábbá „A polgári védelem­ről való beszélgetések” cí­mű DOSZAAF-kiadvány is. Előfordult az is, hogy a kiképzés, amit lényegében a társadalmi instruktorok vé­geztek, nem hozta meg a kívánt eredményt. A kikép­zés színvonalának fokozása érdekében ezért ezt a fel­adatot átruházták a polgári védelmi parancsnokokra és törzseikre. Jelenleg ennek megfelelően e feladat végre­hajtásáért — mint állami ügyért — az üzemek, intéz­mények, tanintézetek, kol­hozok és szovhozok vezetői felelősek. Felülvizsgálták továbbá a lakosság kiképzését, meg? szervezésének rendszerét és tartalmát is. Ennek nyomán 1966-tól új programot (a kö­telező ismeretek általános minimumának programját) léptettek életbe. Ez a prog­ram 21 órás, hét tárgykör­ből áll és tizenkét foglalko­zást ír elő. A program sze­rinti kiképzés az 1967. évvel kezdődött meg. A kiképzés oktató segéd­eszköze az „Ezt mindenki­nek ismernie kell” című em­lékeztető, amely az atom-, vegyi- és a biológiai fegyve­rek elleni védekezés szüksé­ges ismereteit tartalmazza. A dolgozók és a kolhozta­gok közvetlenül az üzemek­ben, a kolhozokban és szov- hozokban részesülnek az új program szerint kiképzésben. A foglalkozásokat számukra nem társadalmi instrukto­rok, hanem az üzemrészek, osztályok, szakszolgálat-pa­rancsnokok, agranómusok, zootechnikusok stb. tartják. Egyszóval minden vezető maga képzi ki a beosztotta­it. A kiképzés alapvető mód­szere a csoportos gyakorlati foglalkozás, témája a mű­szerek és a védőeszközök tanulmányozására terjed ki. A nem dolgozók (háztar­tásbeliek, nyugdíjasok stb.) a polgári védelemmel kap­csolatos kötelező általános minimumot egyéni tanulás­sal sajátítják el. E szemé­lyek számára a házkezelősé- gek, illetőleg az ingatlanke­zelési szervek vezetői, a községi tanácselnökök nyúj­tanak az anyag elsajátítá­sához segítséget. Az utóbbi időben a pol­gári védelem tevékenységé­ben különleges helyet foglal el a tömegpusztító fegyverek elleni védekezés módszerei­vel és eszközeivel kapcsola­tos propaganda. Ez a tevé­kenység egyre szervezettebb és célirányosabb. A propaganda 1966. év végén és 1967. év elején ajánlásokat dolgoztak ki a polgári védelmi ismere­tek propaganda jellegű fel- használására a kulturális minisztériumnak és a Szov­jetunió Szakszervezetei Köz­ponti Tanácsának alárendelt kulturális és nevelő, vala­mint felvilágosító intézetek számára. Ajánlások készültek to­vábbá a sajtó, a rádió, a te­levízió, a filmszínházak, a TIT és a DOSZAAF számá­ra is. A Komszomol elé pe­dig feladatul tűzték ki, iiogy vonja be az ifjúságot a polgári védelembe. Ezek nyomán rendszeresen aktuá­lis polgári védelmi cikkeket közölnek a központi újságok: az Izvesztia, Trud, Kraszna- ja Zvezda, Komszomolszka- ja, Pravda stb. De egyre fo­kozódik a polgári védelmi ismeretek propagálása a szövetségi köztársaságokban, a körzetekben, a megyékben és a járásokban, az intéz­ményekben, az üzemekben, a kolhozokban és a szovho- zokban is. Kiskaikott GÁZÁLARC: Az egyéni légzésvédelem eszköze. Védi a légzőszerveket és a sze­met a mérgező anyagok gő­zeitől, valamint a mérgező, sugárzó és biológiai aeroszo­loktól, továbbá a fejet és az arcot a csepp- és porszeny- nyeződéstől. Működése azon alapszik, hogy a levegő az ártalmas anyagokat megkötő légtisztftón (kényszerpályán) jut be a szervezetbe. A kor­szerű gázálarcot a híradó- eszközök használatához is alkalmassá teszik. A szén- monoxid kiszűrésére külön betét szolgál. ★ GAZDINAMIKA: Nagy se­bességek aerodinamikája: az a tudományág, amely olyan gázok áramlási jelenségei­nek, illetve gázban mozgó testek és a gáz kölcsönhatá­sának törvényszerűségével foglalkozik, amelyek áram­lási, illetve mozgási sebessé­gének értéke folytán a gáz már nem tekinthető össze­nyomhatatlan közegnek, ezért az áramlási jelenségek ta­nulmányozásakor a gáz ösz- szenyomhatóságát figyelem­be kell venni. ★ GÉPKARABÉLY: A pisz­tolylőszernél nagyobb mére­tű és nagyobb teljesítmé­nyű, ún. karabélylőszert tü­zelő géppisztoly. A gépkara­bélynak a szórása kisebb, töltényének teljesítménye pe­dig nagyobb, mint a pisz­tolylőszert tüzelő géppiszto- . lyé. Néha (német neve alap- j ján) rohamfegyvernek is ne-! vezik. ★ GÉPKOCSI VONAT: Olyan járműegyüttes, amelyben a vontató 5—19 pótkocsit von­tat, s a gépkocsivonat így 50—150 Mp terhet képes egy­szerre szállítani. Egyes meg­oldásaiban a pótkocsikon el­helyezett külön motor, kor­mányszerkezet javítja a von­tatmány mozgékonyságát. ★ GOLYÖSZÓRÖ: 10 kilo- pondnál kisebb súlyú, ön­működő lőfegyver, egy em­ber kezelheti. Hatásos lőtá- volsága 800 méterig terjed. A golyószóró a k}s súly és a támaszul szolgáló villaáll­vány miatt csak rövid soro­zatok leadására alkalmas. Lőszerellátása 20—50 töltényt befogadó tárból történik, tűz- gyorsasága 500—1000 lö- vés/min., könnyűlövedékes gyalogsági lőszer tüzelésére szerkesztik. Több típusnál a cső végére lángrejtőt sze­relnek, amely a lövést kísé­rő iángjelenséget tompítja. ★ GURULAT, GELLER: Va­lamilyen akadályba ütköző, s onnan előre számításba nem vehető röppályára térő lövedék irányváltoztatása, il­letve maga az ilyen irányt változtató lövedék. Viszontlátásra, Herceg elvtárs Nyíregyháza, Nyírfa utca 49. A házszám alatt még egy felirat: a „25- számú válasz­tókerület tanácstag lakása”. A csengetésre kimért, kato­nás léptek ismétlődnek a betonjárdán. A házigazda nyit kaput. Ha csak néhány perccel később érkezem, már nem találom otthon Herceg Andrást. A ház előtt útra készen a piros színű, nyolc- ötvenes Fiat, benn a la­kásban — mint kiderül — a család is. Hercegné és az egyik unoka, Zoltán. Öt vi­szik haza a Törökszentmik- lóson lakó szüleihez, s ma­guk is maradnak néhány napig. Restellem, hogy visszatar­tom őket, de megnyugtat: fe­lesége és az unoka elrende­zik addig a vinnivalókat. Takaros, szépen rendben tartott udvaron keresztül in­vitál be a lakásba, jólesik a rekkenő hőségben a szoba hűs levegője. Akkor éppen egy hete volt, hogy nyugdíjba vonult, s elköszöntek tőle munka­társai, parancsnokai. Igen, csak elköszöntek, nem bú­csúztak, mert ezután is szá­mítanak rá. Nem csak ud­variasságból mondták: „A viszontlátásra Herceg elv­társ!" Kell a tapasztalt pol­gári védelmi szakember az Újra induló oktatáshoz. Csi­nálja is szívesen, talán az lenne a büntetés, ha nem lenne elfoglaltsága ... Pedig ha valakinek kiju­tott, Herceg Andrásnak volt része a munkában már gyer­mekkorában is. Hároméves volt, amikor az első világ­háború elvitte az apját. Az édesanyja harmados földet fogott, s nyolcéves korban már neki is meg kellett fog­ni a kapa nyelét. Hat évvel később már marokszedőnek szegődik, tizenhat éves kor­ban már részes arató kaszás a Mándy-féle uradalom föld­jén. Aztán a cséplésnél is a legnehezebb munka; a zsá­kolás. Télen Nyírgyulajból gyalog Nyírbátorba alkalmi munkát vállalni. Ha ez sem akadt, vitte a tejet eladni, hogy teljen sóra, petróra, ecetre. Egy időszakban elad­ta a tehenet, lovat vett, hogy fuvart vállalhasson a ka­szárnya építésénél. Mindez már a múlté. Mint a tényleges katonaidő, majd a rendőrködés, ahol lází- tásért internálták, s fogság után hazatérés, újra a rend­őrség kötelékében, az új rend védelmében, egészen 1953 novemberéig. Akkor került a tanácshoz, előadó­nak. Három évvel később igazgatási osztályvezető, majd ötvennyolctól hatvan- háromig a városi tanács vég­rehajtó bizottságának volt a titkára. Azóta szolgált egy­folytában a polgári védelem­nél, ahonnan most századosi rendfokozattal szerelt le. Ez alkalommal kapta meg a Haza szolgálatáért érdem­érem arany fokozatát immár másodszor. Kilenc kitüntetés fémjelzi a megtett utat, a becsülete­sen végzett munkát. S az ok­levelek, emléklapok. És még mindig lesz mit tennie, nem maradnak munka nélkül a nyugdíjas évek sem. Tizen­négy éve tagja a városi ta­nácsnak, jelenleg is elnöke az egyik állandó bizottság­nak, titkára a lakásellátási társadalmi bizottságnak, évek óta aktívája a városi párt- bizottságnak, segít az MHSZ- nek, a Hazafias Népfront­nak, a Vöröskeresztnek, meg éppen ott, ahol kell. Párttag a felszabadulástól, tudja a tennivalókat... A politikával furcsa mó­don, még a felszabadulás előtti, utolsó években ismer­kedett meg, mint rendőr. És pontosan azok révén, akik ellene voltak. Először ak­kor, amikor egy rendőrtiszt Úl KÖNYV: A v Katonai értelmező szótár A honvédelmi nevelő- és propagandamunkában sok nehézséget okozott, hogy nincs olyan magyar nyelvű kiadvány, amely a hadügy különböző szakkifejezéseit, fogalmait közérthetően meg­magyarázná. A fegyveres erők hivatásos állományának tagjai és a katonai taninté­zetekben tanulók több ízben is szóvá tették ennek hiá­nyát, és javasolták egy ka­tonai értelmező szótár ki­adását. A Szovjetunióban és né­hány más baráti országban már több ilyen jellegű mű jelent meg, s nagy példány­számuk jelzi, hogy az értel­mező szótárok széles körben keresett, hasznos kiadvá.. nyok. Teljesen indokolt és időszerű volt tehát a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kollektívájának az az elha­tározása, hogy összegyűjtse és egységes elvek alapján ér­telmezze a különböző sza­bályzatokban, tankönyvek­ben, kiképzési segédletekben és egyéb szakkönyvekben ta­lálható, esetenként más-más módon értelmezett szakki­fejezéseket, fogalmakat, majd ezeket szótár formájában közreadva, segítse elsősor­ban azok munkáját, akik e terminológiát nap mint nap, rendszeresen használják. A korábban megjelente­tett szógyűjtemények a leg­különbözőbb igényekkel ké­szültek. A szovjet katonai értelmező szótárak és a töb. bi, baráti országok kiadvá­nyai pedig nyelvi és egyéb sajátosságok miatt nem ?ol- gálhattak általánosan követ­hető példákat. Nem vo}t könnyű dolog a szókészlet profiljának kiala­kítása. Felmerült, hogy a szótár ölelje fel a hadügy mind a négy területének, vagyis a fegyverzettel és fel­szereléssel, a hadviselés módjaival, a hadseregszer­vezéssel és az ország honvé­delmi felkészítésével össze­függő valamennyi kifejezést és fogalmat, különösebb ará­nyokra való tekintet nélkül. Ellene szólt e meggondolás­nak, hogy a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában nemrég jelent meg a Haditechnikai kislexikon, amely a fegyver­zet és felszerelés körébe tar. tozó fogalmakat megfelelően értelmezte. A sokféle megfontolás, szempont eredményeként vé­gül is az a felfogás kereke­dett felül, hogy a szótár első kiadása 2000 szakkifejezés­nél ne tartalmazzon többet, és többségük a hadviselés módjaival legyen összefüg­gésben. A hadügy többi te­rületének fogalmai közül csak azokra tért ki a szótár, amelyek az előbbiek ponto­sabb megértését szolgálják. A szótár jól fogja szolgál­ni a honvédelmi nevelő- és propagandamunkában közre­működőket, a fegyveres erők hivatásos tisztjeit, a katonai tanintézetek hallgatóit és növendékeit, és feltehetően segítséget kapnak, bővíthe­tik ismereteiket azok is, akik a hadtudomány kérdései iránt érdeklődnek. A Katonai értelmező szó­tárt a Zrínyi Kiadó jelen­tette meg. A kaionaélei híreiből BEFEJEZŐDTEK A FELVÉTELI VIZSGÁK A KATONÁI FŐISKOLÁKON Lezárultak az idei felvételi vizsgák a katonai főiskolá­kon. Az összesített eredmé­nyek megfelelnek az előzetes várakozásnak. A felvételi vizsgák során a jelentkezett fiatalok 61 százaléka bizo­nyult alkalmasnak arra, hogy tiszti növendék legyen. 33 százalékuk tanulmányi vagy egészségügyi okok miatt nem felelt meg a követelmények­nek, 6 százalék pedig külön­böző okok miatt visszavonta jelentkezését. A sikeres felvé­teli vizsgát tett fiatalokból a tervezettnek megfelelő szá­mú elsőéves kezdheti meg ta­nulmányait szeptemberben a katonai főiskolák első évfo­lyamán. SZOCIALISTA SZERZŐDÉS A Zalka Máté Katonai Mű­szaki Főiskola parancsnoksá­ga és pártbizottsága, vala­mint a Diósgyőri Gépgyár igazgatósága, illetve pártbi­szennylapnak nevezte az ál­tala szívesen olvasott balol­dali újságot, majd később, amikor elvitték a munkás­gyűlésekre, s rájött: a taná­csos akkor inti le a szóno­kot, amikor jogaik védelmé­ről szólt. Innen már csak egy lépést jelentett, hogy előre figyelmeztesse Egri Sanyi bácsit: „ne jöjjenek most össze, mert valami ké­szül ellenük”. Mire a „rend őrei” kimentek, már senkit sem találtak a gyülekezőhe­lyen. A következő „félrelé­pése” már nem maradt ti­tokban, hiszen a nyilasoknak jelentette ki, hogy nem sze­retné elhagyni Nyíregyházát, így hát elvitték. Fegyveres kísérettel, vagonba zárva. Amikor hazatért, Egri Sándor, aki már a rendőrsé­gen volt, felismerte és így szólt: „Maga a mi embe­rünk, itt a helye közöttünk.” Hát így kezdődött ismerke­dése az új Magyarországgal, s lett annak aktív munkása- S lesz ezután is, a nyugdíjas években. zottsága nemrégiben szocialis­ta szerződést kötött egymás­sal. A szerződés a két intéz­mény szakmai-politikai fej­lődésének kölcsönös segíté­sét, a hosszú távú hatékony együttműködést szolgálja. A megállapodás érteimé!" ;i a katonai főiskola szakemberei egyebek között a Diósgyőri Gépgyár technológiai, műsza­ki fejlesztéséhez nyújtanak se­gítséget. A nagyüzem pedig elsősorban a szakmai-gyakor­lati témák kidolgozásához és a mérnöktanárok továbbkép­zéséhez nyújt hatékony se­gítséget a katonai tanintézet­nek. NAPIRENDEN: AZ MN ÜGYVITELI REND­SZERÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE A néphadsereg illetékes szakemberei fontos feladatuk­nak tekintik a hadsereg ve­zető szerveinél, törzseinél és csapatainál a katonai ügyvi­tel rendszerének korszerűsí­tését. Ez a törekvés részben a jelenleginél racionálisabb és hatékonyabb szabályozást, részben pedig az ügyvitel szá­mos területének komplex gé­pesítését foglalja magában. Ezt a célt szolgálja egyebek között a néhány hónappal ez­előtt meghirdetett és a k »el­múltban lezárult pályázat is, amelyre 24 értékes pályamű érkezett be. Az ügyvitel ész- szerűsítésének és komplex gé­pesítésének lehetőségeit és módozatait fejtegető pálya­művek között több a kiemel­kedően jó tanulmány. Az ér­tékelés befejeződése után most a pályaművekben kifejtett el­gondolások gyakorlati megva­lósításán munkálkodnak. (K. S.) ★ Rejtvényfejtőink figyelmé­be: Mellékletünk kereszt­rejtvénye ez alkalommal technikai okok miatt kimaradt. A következő rejtvényt és a júliusi nyertesek nevét au­gusztusi mellékletünkben kiír zöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents