Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

'vm. fűííűs ff:

ßET.Ef-MA w v AROnSZÄÖ

T

Tanuljon meg úszni minden úttörő

Magyarországon évente 300 ember fül vízbe. Sajnos egyetlen esztendő sem telik el anélkül, hogy vízbefulás Szabolcs-Szatmár megyében ne történne. A vízbefulások okait elemezve egyöntetűen megállapítható, hogy a fő ok az úszástudás hiánya, illetve az úszásban való nem kellő jártasság.

Sokan abban a téves hitben vannak, hogy ha már nem merülnek víz alá és egy-két tempót megtesznek, tudnak úszni. Vannak olyanok is, akik nagy küszködéssel 100 méter távot „leúsznak”. azt gondolják, kielégítő az úszástudásuk és folyókban való úszásra is feljogosítva érzik magukat. Áldozatul valamennyi esetben az ilyen emberek esnek. A folyók veszélyeit nem Ismerik, edzettség hiányában a veszélyekkel megküzdeni nem tudnak. Lélekjelenlétüket elvesztve mind beljebb és beljebb sodródnak, a tragédia felé.

Fürödni különösen a nyári időszakban szeretnek sokan. Sajnos ezzel nem áll arányban az úszni tanulók száma, holott a tragédiák elleni leghatásosabb és legeredményesebb védekezés az úszás megtanulása és a vízben való jártassághoz szükséges kellő edzettség megszerzése.

A Magyar Úttörő Szövetség az úszástudás jelentőségét hangsúlyozva az 1972/73. évi fő feladatai közé vette, hogy tudjon úszni minden úttörő. E jelszó célkitűzéseinek megfelelően országosan tömegessé kezd válni az úszás oktatása. A „Tudjon úszni minden úttörő” mozgalom érdekében az úszas- tanulás módszereiről kézikönyvet adtak ki és úszóoktató tanfolyamokat tartanak. A tanfolyamokon az úszóedzők modern, világviszonylatban is elfogadott

gyakorlati tapasztalatokra alapított módszerekkel tanítják úszni az úttörőket.

A Magyar Úttörő Szövetség fő célkitűzései között tehát súlyponti fontosságú helyet kapott az úszás oktatása. Az úszni tudás szükségessége nem szorul bizonyításra, közismert életvédelmi jelentősége, a testre, izomra gyakorolt kedvező hatása.

Nyíregyházán az úszás népszerűsítése a pajtásokkal való megszerettetése és a tömeges úszóoktatás szervezése elkezdődött. Dicséretre méltó, hogy a Városi úttörőház két turnusban is szervezett úszóoktatást. A sportiskola keretében működő sportnapközi, valamint az úttörőtábori úszóoktatás, anyagi feltételek biztosításának hiányában csak kezdő lépésként fogadható el.

Remélhető, hogy az 1973- as esztendőben az illetékes szervek költségvetésében már az úszóoktatás is szerepelni fog. A megyei úszc- szövetség szívesen venné, ha a „Tudjon úszni minden úttörő” mozgalomba az iskolák és az úttörőcsapatok is bekapcsolódnának és megszerveznék a pajtások oktatását.

Követendő példaként kell említeni Nyíregyházán, a megyei kórházban és a gyógyszertárközpontban dolgozó szülők törekvését. Összefogva úszószakosztályt alakítottak, s ott biztosítják, hogy a gyerekeiket — 25

főt — tanítsák meg úszni, s később rendszeres edzésekkel segítsék a gyerekek úszásban való jártasságát.

Mert az úszás oktatása nem kizárólag az úttörőszervezet feladata, hanem társadalmi ügy, amelyben leg- érdekeltebbek maguk a szülők.

Dr. Kaisinger Zoltán

Játékvezetők évzárója

A napokban tartotta meg évzáró értekezletét a Nyíregyházi Járási Labdarúgó Szövetség játékvezető bizottsága. A nagy számban megjelent játékvezetők értékelték az 1971—72. évi labdarúgó-bajnokság mérkőzésein közreműködő bírók teljesítményét. Feltárták a hibákat, az észlelt hiányosságokat, s szóltak a jó teljesítményekről is. Az általános vélemény az volt, hogy a mérkőzésvezetők zöme jól megállta helyét, annak ellenére, hogy az elmúlt évben, vagy az idén vizsgáztak.

A bajnoki évben 840 mérkőzést vezettek a járás játékvezetői, s hetente 45-en működtek közre. A bizottság vezetői rendszeresen figyelemmel kísérték a működő

bírókat, s a legjobb teljesítményt nyújtókat a megyei játékvezetői keretbe javasolták. Ennek alapján az elmúlt egy év alatt hatan kerültek át magasabb „osztályba.”

A játékvezetők többsége a nyári szünetben sem pihen, a JT Kupa-mérkőzéseken működnek. Augusztus elsejétől pedig az évenként megrendezésre kerülő játékvezetők továbbképző táborozásán vesznek részt. Az idén ezt a továbbképzést Tiszado- bon rendezik meg, a tervek szerint 25—30 játékvezető részvételével. A táborozáson az új szabályok helyes alkalmazásáról, a mérkőzéseken adódó rendkívüli esetek elbírálásáról lesz szó.

tt tömegsportok fellendítése a cél

H

Ülést tartott a Nagykállói JJS

Ülést tartott a napokban az MTS Nagykállói Járási Tanácsa. A tanácsülés résztvevői napjaink ugyancsak aktuális gondját, a tömegsport helyzetét vitatták meg. Az eseményen megjelent és az ülés munkájában részt vett dr. Bujdosó András, a járási pártbizottság osztály- vezetője.

Vitaindítóként Tóth Attila, a JTS elnöke értékelte a nagykállói járásban folyó tömegsporttevékenységet, felmérve az üzemi és helyi versenyeket.

A beszámoló hangsúlyozta, hogy az üzemi és egyéb tó- megsportrendezvények támogatása a jövőben is alapvető feladatuk a hivatalos sportszerveknek. Épp ezért az eddigieknél is lényegesen nagyobb gonddal, rendszerességgel kell az ilyen jellegű eseményeket szervezni, s a tartálmasabb tömeg- sportélet kialakítása érdekéhen társadalmi összefogásra kell törekedni. A beszámoló megemlítette, hogy a nagykállói járásban — az utóbbi időben — fellendülőben van a tömegsporttevékenység. Főként a járás székhelyén, Nagykállóban, ahol a MEZŐGÉP Vállalat gyáregysége, a vegyesipari vállalat és a Virágzó Föld Tsz tevékenysége példamutató. örvendetes jelenségnek számít, hogy a dolgozó nők közül is egyre többen vesznek részt a különféle üzemi, illetve helyi sportversenyeken, eseményeken.

A beszámolót követő vita során Veress Gyula, nagykállói testnevelő tanár kiemelte, hogy a sport ma már minden korosztályban élet- szükséglet. Szükséges tehát egyre több olyan sporteseményt rendezni, melyeken nem a bajnoki pontokért való küzdelem, hanem az egészségmegóvó jelleg dominál. Javasolta, hogy egyre több sportágban — kézilabdában, asztalitenisz, röplabda, tenisz — mérjék fel a lehetőségeket, s rendezzenek tömegsporteseményeket. Tóth György, a Nagykállói Textil Szövetkezet képviselője gondként említette meg, hogy a szövetkezetnél szerény sportcélokra fordítható összeggel rendelkeznek. Fejes András balkányi pedagógus arról adott hírt, hogy Balkányban a közeljövőben elkezdődik az üzemi kispályás labdarúgó-bajnokság. Tóth Sándor, a járási KISZ- bizottság képviselője felhívta a társadalmi sportegyesületekre a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy egyéb irányú tevékenységük mellett lehetőségeikhez mérten tegyenek az eddigieknél is többet a tömegsport érdekében. Majd a KISZ alapszervezetek támogatását ígérte meg.

Dr. Bujdosó András hozzászólásában aláhúzta a rendszeres, egészségmegóvó jellegű sporttevékenység fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a tömegsportélet fellendítése terén gyorsabb előrelépést, csak a társadalmasítás fokozásával lehet elérni. Javasolta, hogy az üzemekben, különféle munkahelyeken az illetékes sportvezetők építsenek ki jól működő sportaktiva-há- lózatot. Mikula József, a Szakolyi Tsz Sportegyesület képviselője fontosnak találta, hogy a kisebb községekben is rendezzenek tömegsporteseményeket, s ehhez kérte a JTS segítségét. A Nagykállói Virágzó Föld Tsz SE elnökhelyettese, dr. Miski László hangsúlyozta, hogy a tömegsport mindenkié, de a fellendítéséért folyó munkából is mindenkinek ki kell vennie a részét. Elmondta, hogy a fejlődés érdekében a különféle szervek, munkahelyek vezetői is igen sokat tehetnének. Nagy Tibor, a Nagykállói MEDOSZ Sportegyesület képviselője felszólalásában ismertette azokat a módszereket, melyeket munkahelyén alkalmaznak a tömegsport fellendítésére. Vajda Sándor, az NB Il-es nagykállói asztalitenisz-csapat játékosa felhívta a figyelmet, hogy a különféle üzemi bajnokságok rendezését a létesítmények hiánya is okozza. Ezért javasolta, hogy a rendelkezésre álló sportpályákat pontosabb időegyeztetéssel igyekezzenek kihasználni.

A felvetett kérdésekre Tóth Attila, a JTS elnöke válaszolt, majd a tanácsülés egyhangú határozatban szögezte le, hogy a jövőben társadalmi összefogással igyekeznek a járás adottságainak megfelelően fejleszteni a tömegsporttevékenységet.

(b. 1.)

Az ötödik játszma

Bobby Fischer, a 29 éves világbajnoki aspiráns ugyanis — mint ahogy Gudmundur Thorarinsson, az Izlandi Sakk Szövetség elnöke bejelentette — szerdán este 13 pontból álló újabb követelést nyújtott be a rendező bizottsághoz, amelyet ha nem teljesítenek — mint írja — nem játszik.

Az 5. játszma megkezdése előtt 15 perccel Fischer közölte, nem járul hozzá a tv- kamerák működtetéséhez, így aztán a nagyobb nyilvánosság kizárásával indult a küzdelem.

Szpasszkij vezérgyalogjá- nak d2-ről d4-re történt lépése után Fischer huszárjával g8-ról f6-ra lépett. Négynégy gyors lépés következett, eddig minden úgy zajlott le, mint a páros mérkőzés első játszmájában. A továbbiakban Szpasszkijnak a királyszárnyon, Fischernek a vezérszárnyon nyílt lehetősége a támadásra.

Lapzártakor a játszma még tartott.

Kosárlabda NB III:

Tavaszi első a Tanárképző női csapata

Az NB III-as kosárlabdabajnokság Északkeleti csoportjában egy női és öt férficsapat képviseli megyénk színeit. A tavaszi idény befejeztével, az idei bajnokság kellős közepén megyénk csapatai közül a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola női együttese áll legjobban. A táblázat első helyét foglalja el, veretlenül. Egyenletesen jó teljesítményt nyújtottak, s megérdemelten szerezték meg a tavaszi elsőséget. A csapatból a. fiatal , .Molnár Annamária nyújtott kiemelkedő teljesítményt: az együttes összesen szerzett 377 pontjából egymaga 118-at dobott!

Férficsapataink közül a Nyíregyházi Spartacus szerepelt legjobban a tavasz során. Bár voltak kisebb megingásai, mégis elmondható, hogy a tehetséges fiatalok az „öregebbekkel” együtt megbízható együttest alkotnak.

A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola együttese a Spar- tacussal azonos pontszámot ért el a tavaszi idényben, s csupán gyengébb kosárkülönbsége miatt szorult a 4. helyre. Az együttes elismerésre méltóan küzdött, s jelenlegi helyezése értékesnek mondható.

Kellemes meglepetést szolgáltatott az év első felében a Tiszavasvári Lombik. Az egy évvel korábbi utolsó helyezésével szemben, a most elért 9. hely elismerésre méltó teljesítménynek számít. A Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola csapata a

10. helyen áll a bajnokság félidejében. Mindenként

meglepetésnek számít tavaszi gyenge szereplése. Tizedik helye önmagában is veszélyes lehet, s helyzetét csak súlyosbíthatja, hogy meg kell válnia-»' azoktól a kulcsjátékosoktól, kik tanulmányaikat befejezték.

A Nagykállói Virágzó Föld Tsz SE az utolsó előtti, 11. helyen áll — póntszáma azonos a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola együttesével. A kállóiakra is nagyjából elmondható, hogy a tavaszi idényben meglepetésszerűen gyengébben szerepeltek, mint egy évvel korábban. S az őszi idényben nekik is harcolniuk kell a kiesés elkerüléséért.

Nagyjából ez a helyzet a kosárlabda NB III Északkeleti csoportjában. Három együttesünk szereplésével teljes mértékben elégedettek lehetünk, míg másik három csapatunknak az őszi idényben igen komolyan kell küzdenie.

Alábbiakban közöljük a* NB III-as kosárlabda-bajnokság táblázatait. Meg kell jegyezni, hogy mind a nők, mind a férfiak mezőnyében csak a „feljutó” táblázatot állítottuk össze. Ugyanis mindkét csoportban szerepel néhány tartalékcsapat. Ezek azonban versenyen kívül vesznek részt a küzdelemben, eredményeik a kiesés, illetve a feljutás szempontjából nem számítanak be a táblázatokba. Mindezeknek megfelelően táblázatainkban a fenti tartalékcsapatok nem szerepelnek. A kosárlabda NB III tavaszi végeredményei a következők:

NŐK

1.

Ny. Tanárk.

6

6

__

377 :269

12

2.

DASE

6

5

1

312:225

11

3.

Eger

6

3

3

316-263

9

4.

Miskolci VSC

6

3

3

209:215

9

5.

Kazincbarcika

6

2

4

250:296

8

6.

MEAFC*

6

2

4

200:223

7

7.

Miskolci VM

6

—

6

179 :352

C

FÉRFIAK

1.

Ózdi Kohász

11

10

1

748:613

21

2.

Miskolci VSC

II

10

1

868:648

21

3.

N>. Spartacus

11

7

4

775:709

18

4.

Ny. Tanárk.

11

7

4

753:700

18

5.

Kazincbarcika

11

6

5

714:632

17

6.

Tiszafüred

11

5

6

616:645

16

7.

D. FÉTSE

11

5

6

687:730

16

8.

Szerencs*

11

6

5

644:662

16

9.

Tiszavasvári

11

4

7

529:752

15

10. Nyházi MGF

11

3

8

638:696

14

11.

Nagykálló

11

3

8

713:735

14

12.

S.-szentpéter

11

—

11

580:873

11

: egy büntetőpont levonva.

Sipos Béla

Leendő segédedzők között

Nyíregyháza. Szinte elviselhetetlen délelőtti kánikula.

A stadion melletti autó- buszmegállóban többen várnak a 8-as buszra. A kánikulai hőségben, idős emberekből álló csoport a fák alatt keres menedéket a tűző nap ellen.

— Nézzék! — kiált fel az egyik bácsi. — Ezek ilyenkor is edzenek?

— Miért ne? — kérdezi vissza társa. — Biztos a Petőfi kézilabdázói készülnek a bajnoki rajtra. Tavasszal elsők lettek, nyilván ősszel sem akarnak szégyent vallani. Az NB I B-be jutás a céljuk.

Ezúttal azonban tévedtek a Sóstóra igyekvők. Nem a Petőfi kézilabdázói, hanem a segédedzőképző tábor résztvevői tartottak foglalkozást a stadion kézilabdapályáján.

— Az egész kézilabda sportág mozgásanyagát átvesszük — mondta érdeklődésünkre Sallai Ernő, megyénk elismert kézilabdaszakembere. — Hétfőn kezdtük, s két hétig napi 10 órás

foglalkozást tartunk. Ezen a héten a technikai elemeket, a labdaadogatást, átvevést, kapuralövést gyakoroljuk, illetve bemutatjuk, hogyan is kell ezt helyesen csinálni. Majd mindenki levezet egy- egy edzést, melyre osztályzatot is kap.

A pályán több ismerős arcot fedeztünk fel: Szlávik

Viktornét és Kosik Gyulát, az Ózdi Kohász NB I-es játékosait, Marton Kornélt, a Nyíregyházi Petőfi, Papp Lászlót, a Tiszavasvári Lombik és Nyeste Ilonát, a Mátészalkai MEDOSZ kézilabdázóját. Szilágyi Pálnét, a Nyíregyházi Petőfi női csapatának edzőjét, Jónyer Györgyöt, az NB I-es játékvezetőt, a Kazincbarcikai Vegyész férficsapatának edzőjét, Borbély Attilát, a Miskolci Bányász edzőjét és Cselószki Lászlót, a Nyíregyházi Volán edzőjét.

— A résztvevők között gyakorló edzők és olyan aktív játékosok is megtalálhatók, akik készülnek az edzői hivatásra — folytatta Sallai Ernő. — Tizenhatan vannak, s a jövő hét végén vizsgáznak az itt tanultakból, s sikeres vizsga után segédedzői minősítést kapnak.

A kézilabdapálya szomszédságában, a kosárlabdapályán is kemény munka folyt. Itt a kosárlabdázás „szerelmesei” tanulták a segédedzői tanfolyam anyagát, Sikolya Károly irányításával. ök a szerencsésebbek közé tartoznak, hiszen a pályát teljesen beárnyékolták a környező fák, így hűvösben dolgozhattak.

— öt megyéből — Borsodból, Nógrádból, Hevesből, Csongrádból és Szabolcsból — tizenhármán jöttek el a táborba. — mondta Sikolya Károly. — Sok közöttük az aktív NB Il-es és NB III-as játékos. Alapos képzésben részesülnek, egészen a serdülő korosztály oktatási anyagát kezdve, az NB-s, tehát a felnőttoktatás anyagáig. Mintákat mutatunk be a gyakorlatban a mozgáselemekből, az edzés oktatásának menetéből, s a gimnasztikái gyakorlatokból. Minden résztvevő edzéstervet készít, s ennek alapján edzést tart. A segédedzői vizsgán edzéslevezetésből, gimnasztikából, edzéstervből és a kosárlabda egész szakanyagából számolnak majd be.

A stadion betonkörében kitűnő hangulatban találtuk a leendő atléta segédedzőket. A hangulat oka: — tízperces szünetet tartottak.

— Nemcsak a szakmában működők vannak itt — hárították el a kérdést. — Van itt rajz szakos tanár is.

— A rajzoláshoz is kell a jó erő, az izmos kar — mondták egyszerre többen is. Az élcelődés Gregor Rozáliának, az Egri Tanárképző Főiskola negyedéves hallgatójának szólt.

— Középiskolás koromban és a főiskolán rendszeresen versenyeztem, illetve ver- senyzek — telelte kérdő tekintetünkre. — Ezért jöttem cl az edzőképző tanfolyamra. Soha nem lehet tudni, mikor veszem hasznát az itt tanultaknak. ..

A többiek volt versenyzők, vagy testnevelő tanárok, de akadnak közöttük jónevű versenyzők, atléták is. Jórencsik László, 100 méteres vágtázó, a DVTK versenyzője; Mózes István maratoni futó, az Ózdi Kohászból és Kiss József I. osztályú hosszútávfutó, a Nyíregyházi VSG-ből. De a tábor résztvevője a volt válogatott versenyző, Aradi János is.

Molnár Istvántól, a tábor vezetőjétől a napi programról érdeklődtünk:

A futás technikáját, a rajt elméletét vettük át — mondta. Délután a futás gyakorlati és elméleti anyaga szerepel a programban.

A stadion mögötti lövészpályán Marx József sportlövő edző foglalkozott a segédedzőtábor résztvevőivel. Éppen egy előadásra nyitottunk be a foglalkozási terembe. Az előadás címe: „összpontosítás és a versenyzési láz levezetése.”

— A sportlövészet elsősorban idegsport — mondta Marx József. — Ezért van szükség erre a lélektani jellegű előadásra. Ennél a sportágnál az edzőre nagy feladat hárul, hiszen megfelelő munkával nyugodtá kell tenni még a nagyon ideges versenyzőt is. Most arról esik szó, hogyan is hasson az edző versenyzőjére, öt megyéből tizenhat hallgatónk van, közöttük Iván Imre, nyíregyházi I. osztályú versenyző, Orosházáról Vincze János, másodosztályú lövő, Békéscsabáról Ófenváger József, sportpiszolylövő, s Egerből Korponai Attila, hogy néhány ismert nevet említsek.

Utunk végállomása a Vasvári Pál utcai tornaterem volt. Itt Molnár Sándorné a művészi torna alapelemeivel ismertette meg a jövő edzőit. Hintajárás, táncos mozgás, szökdelés, ugrás, kéziszer- gyakorlatok buzogány-, karikás, labda- és zászlógyakorlatok váltogatták egymást.

— A tanfolyamon szakfilmeket is vetítünk — mondta Molnár Sándorné. — Több nemzetközi tornaversenyről van filmünk, s ezeket értékeljük majd ki. Zömmel testnevelő tanárok vannak itt, de a kilenc hallgató között van aktív versenyző is, például Szabó Judit, debreceni I. osztályú tornász.

A jövő hét végén hatvanki lencen tesznek gyakorlati vizsgát Nyíregyházán, az öt sportág segédedzőképző táborában. Nem vagyunk ugyan jósok, de a látottak alapján biztosra vesszük, hogy a „jelöltek” sikerrel vizsgáznak.

Bagoly Dániel