Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

'vm. fűííűs ff: ßET.Ef-MA w v AROnSZÄÖ T Tanuljon meg úszni minden úttörő Magyarországon évente 300 ember fül vízbe. Sajnos egyetlen esztendő sem telik el anélkül, hogy vízbefulás Szabolcs-Szatmár megyében ne történne. A vízbefulások okait elemezve egyöntetűen megállapítható, hogy a fő ok az úszástudás hiánya, il­letve az úszásban való nem kellő jártasság. Sokan abban a téves hit­ben vannak, hogy ha már nem merülnek víz alá és egy-két tempót megtesznek, tudnak úszni. Vannak olya­nok is, akik nagy küszkö­déssel 100 méter távot „le­úsznak”. azt gondolják, ki­elégítő az úszástudásuk és folyókban való úszásra is feljogosítva érzik magukat. Áldozatul valamennyi eset­ben az ilyen emberek es­nek. A folyók veszélyeit nem Ismerik, edzettség hiá­nyában a veszélyekkel meg­küzdeni nem tudnak. Lélek­jelenlétüket elvesztve mind beljebb és beljebb sodród­nak, a tragédia felé. Fürödni különösen a nyári időszakban szeretnek sokan. Sajnos ezzel nem áll arány­ban az úszni tanulók száma, holott a tragédiák elleni leghatásosabb és legeredmé­nyesebb védekezés az úszás megtanulása és a vízben va­ló jártassághoz szükséges kellő edzettség megszerzése. A Magyar Úttörő Szövet­ség az úszástudás jelentősé­gét hangsúlyozva az 1972/73. évi fő feladatai közé vette, hogy tudjon úszni minden úttörő. E jelszó célkitűzé­seinek megfelelően országo­san tömegessé kezd válni az úszás oktatása. A „Tudjon úszni minden úttörő” moz­galom érdekében az úszas- tanulás módszereiről kézi­könyvet adtak ki és úszó­oktató tanfolyamokat tarta­nak. A tanfolyamokon az úszóedzők modern, világvi­szonylatban is elfogadott gyakorlati tapasztalatokra alapított módszerekkel ta­nítják úszni az úttörőket. A Magyar Úttörő Szövet­ség fő célkitűzései között te­hát súlyponti fontosságú helyet kapott az úszás okta­tása. Az úszni tudás szük­ségessége nem szorul bizo­nyításra, közismert életvé­delmi jelentősége, a testre, izomra gyakorolt kedvező hatása. Nyíregyházán az úszás népszerűsítése a pajtásokkal való megszerettetése és a tömeges úszóoktatás szerve­zése elkezdődött. Dicséretre méltó, hogy a Városi úttörő­ház két turnusban is szer­vezett úszóoktatást. A sport­iskola keretében működő sportnapközi, valamint az úttörőtábori úszóoktatás, anyagi feltételek biztosítá­sának hiányában csak kezdő lépésként fogadható el. Remélhető, hogy az 1973- as esztendőben az illetékes szervek költségvetésében már az úszóoktatás is sze­repelni fog. A megyei úszc- szövetség szívesen venné, ha a „Tudjon úszni minden út­törő” mozgalomba az iskolák és az úttörőcsapatok is be­kapcsolódnának és meg­szerveznék a pajtások okta­tását. Követendő példaként kell említeni Nyíregyházán, a megyei kórházban és a gyógyszertárközpontban dol­gozó szülők törekvését. Ös­szefogva úszószakosztályt alakítottak, s ott biztosítják, hogy a gyerekeiket — 25 főt — tanítsák meg úszni, s később rendszeres edzések­kel segítsék a gyerekek úszásban való jártasságát. Mert az úszás oktatása nem kizárólag az úttörőszer­vezet feladata, hanem tár­sadalmi ügy, amelyben leg- érdekeltebbek maguk a szü­lők. Dr. Kaisinger Zoltán Játékvezetők évzárója A napokban tartotta meg évzáró értekezletét a Nyír­egyházi Járási Labdarúgó Szövetség játékvezető bizott­sága. A nagy számban meg­jelent játékvezetők értékel­ték az 1971—72. évi labda­rúgó-bajnokság mérkőzésein közreműködő bírók teljesít­ményét. Feltárták a hibákat, az észlelt hiányosságokat, s szóltak a jó teljesítmények­ről is. Az általános véle­mény az volt, hogy a mér­kőzésvezetők zöme jól meg­állta helyét, annak ellenére, hogy az elmúlt évben, vagy az idén vizsgáztak. A bajnoki évben 840 mér­kőzést vezettek a járás já­tékvezetői, s hetente 45-en működtek közre. A bizottság vezetői rendszeresen figye­lemmel kísérték a működő bírókat, s a legjobb teljesít­ményt nyújtókat a megyei játékvezetői keretbe javasol­ták. Ennek alapján az el­múlt egy év alatt hatan ke­rültek át magasabb „osz­tályba.” A játékvezetők többsége a nyári szünetben sem pihen, a JT Kupa-mérkőzéseken működnek. Augusztus else­jétől pedig az évenként meg­rendezésre kerülő játékve­zetők továbbképző táboro­zásán vesznek részt. Az idén ezt a továbbképzést Tiszado- bon rendezik meg, a tervek szerint 25—30 játékvezető részvételével. A táborozáson az új szabályok helyes al­kalmazásáról, a mérkőzése­ken adódó rendkívüli esetek elbírálásáról lesz szó. tt tömegsportok fellendítése a cél H Ülést tartott a Nagykállói JJS Ülést tartott a napokban az MTS Nagykállói Járási Tanácsa. A tanácsülés részt­vevői napjaink ugyancsak aktuális gondját, a tömeg­sport helyzetét vitatták meg. Az eseményen megjelent és az ülés munkájában részt vett dr. Bujdosó András, a járási pártbizottság osztály- vezetője. Vitaindítóként Tóth Attila, a JTS elnöke értékelte a nagykállói járásban folyó tö­megsporttevékenységet, fel­mérve az üzemi és helyi versenyeket. A beszámoló hangsúlyozta, hogy az üzemi és egyéb tó- megsportrendezvények tá­mogatása a jövőben is alap­vető feladatuk a hivatalos sportszerveknek. Épp ezért az eddigieknél is lényege­sen nagyobb gonddal, rend­szerességgel kell az ilyen jellegű eseményeket szervez­ni, s a tartálmasabb tömeg- sportélet kialakítása érde­kéhen társadalmi összefo­gásra kell törekedni. A be­számoló megemlítette, hogy a nagykállói járásban — az utóbbi időben — fellendülő­ben van a tömegsporttevé­kenység. Főként a járás székhelyén, Nagykállóban, ahol a MEZŐGÉP Vállalat gyáregysége, a vegyesipari vállalat és a Virágzó Föld Tsz tevékenysége példamu­tató. örvendetes jelenségnek számít, hogy a dolgozó nők közül is egyre többen vesz­nek részt a különféle üzemi, illetve helyi sportversenye­ken, eseményeken. A beszámolót követő vita során Veress Gyula, nagy­kállói testnevelő tanár ki­emelte, hogy a sport ma már minden korosztályban élet- szükséglet. Szükséges tehát egyre több olyan sportese­ményt rendezni, melyeken nem a bajnoki pontokért va­ló küzdelem, hanem az egészségmegóvó jelleg domi­nál. Javasolta, hogy egyre több sportágban — kézi­labdában, asztalitenisz, röp­labda, tenisz — mérjék fel a lehetőségeket, s rendezze­nek tömegsporteseményeket. Tóth György, a Nagykállói Textil Szövetkezet képvise­lője gondként említette meg, hogy a szövetkezetnél sze­rény sportcélokra fordítható összeggel rendelkeznek. Fe­jes András balkányi peda­gógus arról adott hírt, hogy Balkányban a közeljövőben elkezdődik az üzemi kispá­lyás labdarúgó-bajnokság. Tóth Sándor, a járási KISZ- bizottság képviselője fel­hívta a társadalmi sport­egyesületekre a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy egyéb irányú tevékenységük mel­lett lehetőségeikhez mérten tegyenek az eddigieknél is többet a tömegsport érdeké­ben. Majd a KISZ alapszer­vezetek támogatását ígérte meg. Dr. Bujdosó András hoz­zászólásában aláhúzta a rendszeres, egészségmegóvó jellegű sporttevékenység fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a tömegsportélet fel­lendítése terén gyorsabb elő­relépést, csak a társadalma­sítás fokozásával lehet el­érni. Javasolta, hogy az üzemekben, különféle mun­kahelyeken az illetékes sportvezetők építsenek ki jól működő sportaktiva-há- lózatot. Mikula József, a Szakolyi Tsz Sportegyesület képviselője fontosnak talál­ta, hogy a kisebb községek­ben is rendezzenek tömeg­sporteseményeket, s ehhez kérte a JTS segítségét. A Nagykállói Virágzó Föld Tsz SE elnökhelyettese, dr. Mis­ki László hangsúlyozta, hogy a tömegsport mindenkié, de a fellendítéséért folyó mun­kából is mindenkinek ki kell vennie a részét. El­mondta, hogy a fejlődés ér­dekében a különféle szervek, munkahelyek vezetői is igen sokat tehetnének. Nagy Ti­bor, a Nagykállói MEDOSZ Sportegyesület képviselője felszólalásában ismertette azokat a módszereket, me­lyeket munkahelyén alkal­maznak a tömegsport fel­lendítésére. Vajda Sándor, az NB Il-es nagykállói asztali­tenisz-csapat játékosa fel­hívta a figyelmet, hogy a különféle üzemi bajnokságok rendezését a létesítmények hiánya is okozza. Ezért ja­vasolta, hogy a rendelkezés­re álló sportpályákat ponto­sabb időegyeztetéssel igye­kezzenek kihasználni. A felvetett kérdésekre Tóth Attila, a JTS elnöke válaszolt, majd a tanácsülés egyhangú határozatban szö­gezte le, hogy a jövőben társadalmi összefogással igyekeznek a járás adottsá­gainak megfelelően fejleszte­ni a tömegsporttevékenysé­get. (b. 1.) Az ötödik játszma Bobby Fischer, a 29 éves világbajnoki aspiráns ugyanis — mint ahogy Gudmundur Thorarinsson, az Izlandi Sakk Szövetség elnöke beje­lentette — szerdán este 13 pontból álló újabb követe­lést nyújtott be a rendező bizottsághoz, amelyet ha nem teljesítenek — mint ír­ja — nem játszik. Az 5. játszma megkezdése előtt 15 perccel Fischer kö­zölte, nem járul hozzá a tv- kamerák működtetéséhez, így aztán a nagyobb nyilvá­nosság kizárásával indult a küzdelem. Szpasszkij vezérgyalogjá- nak d2-ről d4-re történt lé­pése után Fischer huszárjá­val g8-ról f6-ra lépett. Négy­négy gyors lépés követke­zett, eddig minden úgy zaj­lott le, mint a páros mér­kőzés első játszmájában. A továbbiakban Szpasszkijnak a királyszárnyon, Fischernek a vezérszárnyon nyílt lehe­tősége a támadásra. Lapzártakor a játszma még tartott. Kosárlabda NB III: Tavaszi első a Tanárképző női csapata Az NB III-as kosárlabda­bajnokság Északkeleti cso­portjában egy női és öt fér­ficsapat képviseli megyénk színeit. A tavaszi idény be­fejeztével, az idei bajnok­ság kellős közepén megyénk csapatai közül a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola női együttese áll legjobban. A táblázat első helyét foglalja el, veretlenül. Egyenletesen jó teljesítményt nyújtottak, s megérdemelten szerezték meg a tavaszi elsőséget. A csapatból a. fiatal , .Molnár Annamária nyújtott kiemel­kedő teljesítményt: az együt­tes összesen szerzett 377 pontjából egymaga 118-at dobott! Férficsapataink közül a Nyíregyházi Spartacus sze­repelt legjobban a tavasz során. Bár voltak kisebb megingásai, mégis elmond­ható, hogy a tehetséges fia­talok az „öregebbekkel” együtt megbízható együttest alkotnak. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola együttese a Spar- tacussal azonos pontszámot ért el a tavaszi idényben, s csupán gyengébb kosárkü­lönbsége miatt szorult a 4. helyre. Az együttes elisme­résre méltóan küzdött, s je­lenlegi helyezése értékesnek mondható. Kellemes meglepetést szol­gáltatott az év első felében a Tiszavasvári Lombik. Az egy évvel korábbi utolsó he­lyezésével szemben, a most elért 9. hely elismerésre méltó teljesítménynek szá­mít. A Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola csapata a 10. helyen áll a bajnokság félidejében. Mindenként meglepetésnek számít tava­szi gyenge szereplése. Tize­dik helye önmagában is ve­szélyes lehet, s helyzetét csak súlyosbíthatja, hogy meg kell válnia-»' azoktól a kulcsjátékosoktól, kik tanul­mányaikat befejezték. A Nagykállói Virágzó Föld Tsz SE az utolsó előtti, 11. helyen áll — póntszáma azonos a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola együtte­sével. A kállóiakra is nagy­jából elmondható, hogy a tavaszi idényben meglepe­tésszerűen gyengébben sze­repeltek, mint egy évvel ko­rábban. S az őszi idényben nekik is harcolniuk kell a kiesés elkerüléséért. Nagyjából ez a helyzet a kosárlabda NB III Északke­leti csoportjában. Három együttesünk szereplésével teljes mértékben elégedettek lehetünk, míg másik három csapatunknak az őszi idény­ben igen komolyan kell küz­denie. Alábbiakban közöljük a* NB III-as kosárlabda-baj­nokság táblázatait. Meg kell jegyezni, hogy mind a nők, mind a férfiak mezőnyében csak a „feljutó” táblázatot állítottuk össze. Ugyanis mindkét csoportban szerepel néhány tartalékcsapat. Ezek azonban versenyen kívül vesznek részt a küzdelem­ben, eredményeik a kiesés, illetve a feljutás szempont­jából nem számítanak be a táblázatokba. Mindezeknek megfelelően táblázataink­ban a fenti tartalékcsapatok nem szerepelnek. A kosár­labda NB III tavaszi vég­eredményei a következők: NŐK 1. Ny. Tanárk. 6 6 __ 377 :269 12 2. DASE 6 5 1 312:225 11 3. Eger 6 3 3 316-263 9 4. Miskolci VSC 6 3 3 209:215 9 5. Kazincbarcika 6 2 4 250:296 8 6. MEAFC* 6 2 4 200:223 7 7. Miskolci VM 6 — 6 179 :352 C FÉRFIAK 1. Ózdi Kohász 11 10 1 748:613 21 2. Miskolci VSC II 10 1 868:648 21 3. N>. Spartacus 11 7 4 775:709 18 4. Ny. Tanárk. 11 7 4 753:700 18 5. Kazincbarcika 11 6 5 714:632 17 6. Tiszafüred 11 5 6 616:645 16 7. D. FÉTSE 11 5 6 687:730 16 8. Szerencs* 11 6 5 644:662 16 9. Tiszavasvári 11 4 7 529:752 15 10. Nyházi MGF 11 3 8 638:696 14 11. Nagykálló 11 3 8 713:735 14 12. S.-szentpéter 11 — 11 580:873 11 : egy büntetőpont levonva. Sipos Béla Leendő segédedzők között Nyíregyháza. Szinte elvi­selhetetlen délelőtti kániku­la. A stadion melletti autó- buszmegállóban többen vár­nak a 8-as buszra. A káni­kulai hőségben, idős embe­rekből álló csoport a fák alatt keres menedéket a tű­ző nap ellen. — Nézzék! — kiált fel az egyik bácsi. — Ezek ilyenkor is edzenek? — Miért ne? — kérdezi vissza társa. — Biztos a Pe­tőfi kézilabdázói készülnek a bajnoki rajtra. Tavasszal elsők lettek, nyilván ősszel sem akarnak szégyent valla­ni. Az NB I B-be jutás a céljuk. Ezúttal azonban tévedtek a Sóstóra igyekvők. Nem a Petőfi kézilabdázói, hanem a segédedzőképző tábor résztvevői tartottak foglalko­zást a stadion kézilabdapá­lyáján. — Az egész kézilabda sportág mozgásanyagát át­vesszük — mondta érdeklő­désünkre Sallai Ernő, me­gyénk elismert kézilabda­szakembere. — Hétfőn kezd­tük, s két hétig napi 10 órás foglalkozást tartunk. Ezen a héten a technikai elemeket, a labdaadogatást, átvevést, kapuralövést gyakoroljuk, il­letve bemutatjuk, hogyan is kell ezt helyesen csinálni. Majd mindenki levezet egy- egy edzést, melyre osztály­zatot is kap. A pályán több ismerős ar­cot fedeztünk fel: Szlávik Viktornét és Kosik Gyulát, az Ózdi Kohász NB I-es já­tékosait, Marton Kornélt, a Nyíregyházi Petőfi, Papp Lászlót, a Tiszavasvári Lom­bik és Nyeste Ilonát, a Máté­szalkai MEDOSZ kézilabdá­zóját. Szilágyi Pálnét, a Nyír­egyházi Petőfi női csapatá­nak edzőjét, Jónyer Györ­gyöt, az NB I-es játékveze­tőt, a Kazincbarcikai Ve­gyész férficsapatának edző­jét, Borbély Attilát, a Mis­kolci Bányász edzőjét és Cselószki Lászlót, a Nyír­egyházi Volán edzőjét. — A résztvevők között gyakorló edzők és olyan ak­tív játékosok is megtalálha­tók, akik készülnek az edzői hivatásra — folytatta Sallai Ernő. — Tizenhatan vannak, s a jövő hét végén vizsgáz­nak az itt tanultakból, s si­keres vizsga után segédedzői minősítést kapnak. A kézilabdapálya szom­szédságában, a kosárlabda­pályán is kemény munka folyt. Itt a kosárlabdázás „szerelmesei” tanulták a se­gédedzői tanfolyam anyagát, Sikolya Károly irányításá­val. ök a szerencsésebbek közé tartoznak, hiszen a pá­lyát teljesen beárnyékolták a környező fák, így hűvös­ben dolgozhattak. — öt megyéből — Borsod­ból, Nógrádból, Hevesből, Csongrádból és Szabolcsból — tizenhármán jöttek el a táborba. — mondta Sikolya Károly. — Sok közöttük az aktív NB Il-es és NB III-as játékos. Alapos képzésben részesülnek, egészen a ser­dülő korosztály oktatási anyagát kezdve, az NB-s, tehát a felnőttoktatás anya­gáig. Mintákat mutatunk be a gyakorlatban a mozgás­elemekből, az edzés oktatá­sának menetéből, s a gim­nasztikái gyakorlatokból. Minden résztvevő edzéster­vet készít, s ennek alapján edzést tart. A segédedzői vizsgán edzéslevezetésből, gimnasztikából, edzéstervből és a kosárlabda egész szak­anyagából számolnak majd be. A stadion betonkörében ki­tűnő hangulatban találtuk a leendő atléta segédedzőket. A hangulat oka: — tízper­ces szünetet tartottak. — Nemcsak a szakmában működők vannak itt — hárí­tották el a kérdést. — Van itt rajz szakos tanár is. — A rajzoláshoz is kell a jó erő, az izmos kar — mondták egyszerre többen is. Az élcelődés Gregor Rozá­liának, az Egri Tanárképző Főiskola negyedéves hallga­tójának szólt. — Középiskolás koromban és a főiskolán rendszeresen versenyeztem, illetve ver- senyzek — telelte kérdő te­kintetünkre. — Ezért jöttem cl az edzőképző tanfolyamra. Soha nem lehet tudni, mikor veszem hasznát az itt tanul­taknak. .. A többiek volt versenyzők, vagy testnevelő tanárok, de akadnak közöttük jónevű versenyzők, atléták is. Jórencsik László, 100 méte­res vágtázó, a DVTK ver­senyzője; Mózes István ma­ratoni futó, az Ózdi Kohász­ból és Kiss József I. osztá­lyú hosszútávfutó, a Nyír­egyházi VSG-ből. De a tábor résztvevője a volt válogatott versenyző, Aradi János is. Molnár Istvántól, a tábor vezetőjétől a napi program­ról érdeklődtünk: A futás technikáját, a rajt elméletét vettük át — mond­ta. Délután a futás gyakor­lati és elméleti anyaga szere­pel a programban. A stadion mögötti lövész­pályán Marx József sportlö­vő edző foglalkozott a se­gédedzőtábor résztvevőivel. Éppen egy előadásra nyi­tottunk be a foglalkozási te­rembe. Az előadás címe: „összpontosítás és a ver­senyzési láz levezetése.” — A sportlövészet elsősor­ban idegsport — mondta Marx József. — Ezért van szükség erre a lélektani jel­legű előadásra. Ennél a sportágnál az edzőre nagy feladat hárul, hiszen megfe­lelő munkával nyugodtá kell tenni még a nagyon ideges versenyzőt is. Most arról esik szó, hogyan is hasson az edző versenyzőjére, öt me­gyéből tizenhat hallgatónk van, közöttük Iván Imre, nyíregyházi I. osztályú ver­senyző, Orosházáról Vincze János, másodosztályú lövő, Békéscsabáról Ófenváger József, sportpiszolylövő, s Egerből Korponai Attila, hogy néhány ismert nevet említsek. Utunk végállomása a Vas­vári Pál utcai tornaterem volt. Itt Molnár Sándorné a művészi torna alapelemeivel ismertette meg a jövő edző­it. Hintajárás, táncos mozgás, szökdelés, ugrás, kéziszer- gyakorlatok buzogány-, kari­kás, labda- és zászlógyakor­latok váltogatták egymást. — A tanfolyamon szak­filmeket is vetítünk — mondta Molnár Sándorné. — Több nemzetközi torna­versenyről van filmünk, s ezeket értékeljük majd ki. Zömmel testnevelő tanárok vannak itt, de a kilenc hall­gató között van aktív ver­senyző is, például Szabó Judit, debreceni I. osztályú tornász. A jövő hét végén hatvan­ki lencen tesznek gyakorlati vizsgát Nyíregyházán, az öt sportág segédedzőképző tábo­rában. Nem vagyunk ugyan jósok, de a látottak alapján biztosra vesszük, hogy a „je­löltek” sikerrel vizsgáznak. Bagoly Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents