Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

VtUte PfflUEt/ÍRMtfBYESDUETEltl 3TXIX. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. JÜLIUS 21, PÉNTEK LAPPS* TARTALMÁBÓL« Épületek határidő előtt (S. oldal) Többszörös túljelentkezés a nyíregyházi tanárképzőn (5. oldal) Az ötödik játszma (7. oldal) Halálos balesetek (8. oldal) Szolidaritási nagygyűlés Budapesten a genfi egyezmények 18. évfordulóján ü Határozat a szolgáltatásfejlesztésről !üi Megalakították a megyei természetvédelmi bizottságot ü Időközi tanácstagi választások augusztus 27-én • • Ülést tartott a megyei tanács Csütörtökön szolidaritási nagygyűlést rendezett a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága Rákospalotán, az Erőműjaví­tó és Karbantartó Vállalat­nál. A nagygyűlésen részt vett többek között Bugár Jánosné, a BVT tagja, a XV. kerület országgyűlési képviselője. Katona Imre, a budapesti pártbizottság tit­kára, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, dr. Sze­kér Gyula nehézipari mi- , niszter, továbbá Nguyen Hung Chnah, a DVK buda- | j pesti nagykövetségének ide- ; . iglenes ügyvivője. Dr. Kovács Máté, a buda­pesti népfrontbizottság alel- nöke nyitotta meg a nagy­gyűlést, majd dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra mondott beszédet. Rámutatott: 1954 júliusá­ban úgy látszott, hogy a sokat szenvedett, de hősiesen küzdő vietnami nép a fran­cia gyarmati hadsereg felett aratott győzelme után hoz­zákezdhet új. szabad hazája békés építéséhez. Egész Vi­etnam kész volt valóra vál­tani a Ho Si Minh vezette Vietnami Dolgozók Pártja nemzeti programját: megte­remteni a szabad, független, egységes és demokratikus Vietnamot. Ezt tükrözték a 14 ország által kidolgozott genfi egyezmények is. — A vietnami nép azon­Lukács Béla, a MÉM fő­osztályvezetője és Rékai Gábor, a Gabona Tröszt ve­zérigazgatója csütörtökön az aratásról tájékoztatta az újságírókat. A nagy nyári munkára idén az elmúlt évi­nél lényegesen jobban fel­készültek az üzemek. Az 1971. évinél több gép áll rendelkezésükre — egye­bek között 1300 új kom­bájnnal egészítették ki gép­parkjukat — alkatrész is több van, mint tavaly, ép­pen ezért műszaki hiba miatt kevesebb a gépállás. Némi zavart okoz, hogy — különösen az Alföldön — hiány van bálázógép-alkat­részekből, ami hátráltatja a munkát. Az 1,3 millió hektáron tér-, mesztett búza aratását az Alföldön az elmúlt tíz nap­ban nemigen akadályozta meg az időjárás, ezért a gabonatáblák több, mint fe­lét már levágták és van már olyan üzem is, ahol a magtárakban van a termés. A Dunántúlon egészen más a helyzet; a keleti és a déli részeken előbbre tartanak a munkával, a gabonatáblák 25—30 százalékán már vé­gigmentek a kombájnok, ugyanakkor Vas, Zala és Győr-Sopron megyében alig- alig láttak hozzá az aratás­hoz, a területnek csak 5—10 százalékán aratták le a bú­zát. A felvásárló vállalatok eddig 110 ezer vagonnyi kalászos gabonát vettek át, ebből 95 ezer vagonra tehető a kenyérgabona, a többi ta­karmánygabona. A tsz-ek és az állami gazdaságok 17 ezer vagonnyi termés bértárolá­sára kötöttek szerződést a ban, 18 esztendő múltán, ma is harcolni kényszerül: fegy­verrel és diplomáciával — északon szocialista hazája megvédéséért, délen a sza­bad, független, semleges és demokratikus rendszer meg­teremtéséért. Az igazságos harc útjára kényszerült La­osz és Kambodzsa népe is. — Az Egyesült Államok Vietnam déli részén bábkor­mányzatot hozott létre, amely — jól fizető washing­toni gazdáin kívül — senkit nem képviselt. Az Egyesült Államok háborút kezdett a nép ellen — előbb katonai tanácsadókkal, és fegyverek­kel, majd milliós amerikai hadsereggel, embertelen „pa­cifikálással” és végül a „vi- etnamizálás” politikájával. A felszabadító erők nagy erejű offenzívája azonban egy csa­pásra bebizonyította, hogy a bábrendszer életképtelen, idegen a néptől, gyűlöletes a nép szemében. Ez a vietna- mizálási politika csődje. — Az Egyesült Államok­nak fel kell ismernie, hogy számára a kiutat csakis ér­demi tárgyalások jelentik — s erre megvan a reális le­hetőség, ha a Nixon-kor- mányzat komoly, felelősség­gel fogadja és, közelíti a pá­rizsi tárgyalásokon a VDK és a DIFK békejavaslatait — szögezte le nagy tapssal fo­gadott beszédében a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának titkára. Gabona Tröszt vállalataival, amelyek további 55 ezer va­gonnyi gabona befogadására alkalmas szükségtárolóteret is építettek. A felvásárlási adatok szin­tén azt tükrözik, hogy az aratás szempontjából meny­nyire változatos képet mu­tat a határ. A Dunántúlon eddig 26 ezer vagonnal ke­vesebb gabonát vásároltak fel, mint az elmúlt év azo­nos időszakában, ellenben az Alföldön 10 ezer vagonnal többet és az ország észak­keleti megyéiben is 3000 va­gonnal nagyobb mennyisé­get, mint tavaly ilyenkor. Mindent egybevetve a tava­lyinál csak valamivel keve­sebb gabonát vettek át a A Dráva alsó szakaszán csütörtökön este tetőzött az árhullám, a Rába még mér­sékelten árad, a többi nyu­gat-dunántúli folyó pedig teljes magyarországi szaka­szon apad. Az elmúlt 24 órában már csak szórványosan voltak helyi záporok, zivatarok Ausztria keleti részében és Nyugat-, illetve Délnyugat- Dunántúlon. A nyugat-ma­gyarországi folyók tehát már nem kapnak számottevő víz- utánpótlást. A Mura erőtel­jesen apad az egész ma­gyarországi szakaszon, Lete- nyénél a tetőzés óta tőbe, mint 110 centiméterrel apadt Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete arról beszélt, hogy az elmúlt 18 esztendőben a vietnami nép meghiúsította az amerikai imperialisták minden mes­terkedését, szétzúzta straté­giájukat; nagy jelentőségű győzelmeket aratott. A nagykövet elmondta, hogy — az évi átlagos bom­bamennyiséget tekintve — Nixon csaknem 700 000 ton­nával szárnyalta túl John- sont. A Nixon-kormányzat, hogy a háború vietnamizálá- si politikáját megmentse a vereségtől, 1972 április óta nagymértékben fokozza a légi és haditengerészeti erők támadásait a VDK te­rületei ellen. Csaknem 200 B—52-es nehézbombázógép, több, mint ezer taktikai bombázógép és 50 hadihajó, — köztük hat repülőgép- anyahajó — éjjel és nappal kegyetlenül támadja Viet­nam mindkét részét. Északot és délt egyaránt. Miközben ilyen bűnös cse­lekményeket követ el Nixon pökhendien a „béke szán­dékáról” szeretné meggyőz­ni az emberiséget. A béké­ről szóló szavakat azonban meghazudtolja a bombák és lövedékek robbanásának za­ja. A nagykövet beszéde után a szolidaritási nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. felvásárló vállalatok; an­nak ellenére van ez így, hogy az elmúlt évinél lé­nyegesen kedvezőtlenebb az időjárás, a gyakori esőzések sokszor napokra megbénítják a munkát. A gabona minősége az aratás első időszakában igen kedvező volt, a hektoliter- súly 77—82 között váltako­zott, ami igen jó eredmény­nek számít; az átvett termés tiszta volt és tört szemet is alig találtak benne. Az eső­zések után némileg romlott a helyzet, erősen elgyomo­sodtak a gabonatáblák és helyenként a kalászba szo­rultak e szemek, ami minő­ségromlással járt. a folyó. A Mura menti fal­vakban az élet már vissza­tért a megszokott kerékvá­gásba. A Dráva a csütörtökre virradó éjszaka nulla órakor Barcsnál 618 centiméterrel — vagyis a korábban már maximális szintet 30 centivel meghaladó vízszinttel — te­tőzött, de apadása lassú, es­tig csak 8—10 centiméternyit apadt. A Dráva alsó szaka­szán továbbra is nagy erők­kel védekeznek. Több, mint 1500 vízügyi dolgozó, több tucat munkagép, és szállító- jármű dolgozik a honvédsé­gi alakulatok és a helyi la­kosság támogatásával a gá­tak erősítésén. Csütörtökön Nyíregyhá­zán ülést tartott a megyei tanács. Rendkívül közérdekű té­máról: a lakossági ipari, ke­reskedelmi és áruszállítá­si, valamint kommunális szolgáltatások helyzetéről tárgyaltak a tanács tagjai. Sokrétű elemzés után került a jelentés a megyei tanács elé. A közelmúltban a Haza­fias Népfront megyei elnök­sége vitatta meg a témát, a jelentést pedig a tanács vég­rehajtó bizottsága, valamint az SZMT elnöksége együt­tes ülés után közösen ter­jesztette a tanács elé. A szolgáltatásokkal kap­csolatos főbb következteté­sek: az utóbbi években ko­moly fejlődés volt, de a la­kosság szolgáltatás iránti igé­nye gyorsabb ütemben fej­lődik, mint maga a szolgál­tatás, s annak fejlesztésében ütembeli lemaradás van. Ez utóbbinak oka: egyrészt ke­vés a pénzbeli támogatás, másrészt a munka szervezé­sére hivatott tanácsi appa­rátusban sok a kevés tapasz­talattal rendelkező kezdő ta­nácsi, dolgozó. Hozzájárul ezekhez azi is, hogy a szol­gáltatási, feladatokat nem ke­zelik társadalompolitikai je­lentőségének1 megfelelően. Néhány példa a szolgálta­tás jelenlegi helyzetéről: a textiltisztítást a városok és a nagyobb, városias telepü­lések lakossága növekvő ütemben igényli. Ebben a- Nyírségi Patyolat Vállalat tehet a legtöbbet, de kor­szerűtlen üzemi adottságai ezt sokáig nem tették lehe­tővé. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a vállalat re­konstrukciós bővítést valósít meg nyíregyházi üzemében, bővíti a fehérgyarmati és kisvárdai üzemet, Vásárosna- ményban vegytisztító szalont létesít. A Szatmárvidéki Fodrász Szövetkezet Máté­szalkán hoz létre textiltisz­tító kisüzemet. Ezekkel a mosási kapacitás hatszorosá­ra, a vegytisztítás pedig há­romszorosára nő. Eddig a bő­vítési munkákból 1,8 millió forint értékűt elvégeztek, folyamatban van 3,3 milliós munka. A gépjárműjavítás, karban­tartás helyzete is hasonló: a Nyíregyházán működő AFIT-üzemegység, valamint a vállalatok, szövetkezetek autójavító részlegei a ma­gánkisiparosokkal együtt sem tudják a növekvő igé­nyeket zavartalanul kielégí­teni. Már épülnek az új szervizüzemek: 3,5 millió fo­rint értékben el is készült néhány, s további 12,3 mil­liós beruházás van folyamat­ban. Növekedtek a gondok a la­káskarbantartásnál és ja­vításnál: a harmadik ötéves terv idején például meg- nyégyszereződött a lakosság részéről a jelentkező igény. A problémákat jelzi a nagy­ságrend is: a középtávú ter­vekben a lakáskarbantartó kapacitást ötven százalékkal növelik. Szintén sarkalatos pontja a szolgáltatásnak a rádiók, televíziók, háztartási gépek javítása: határidő, minőségi munka, alkatrészhiány je­lenti a főbb gondokat. Itt is beruházásokkal kívánnak ja­vítani, növelik a felvevőhe­lyek számát is. Számottevő lehetőségek vannak a kereskedelmi szol­gáltatásokban. 1965-ben ti­zenhárom, 1971-ben már több mint húszmillió forintot költött kereskedelmi szol­gáltatásra a lakosság. A dinamikus növekedés jelen­leg is tart. Jelentős az üzlet- politikával összefüggő in­gyenes kereskedelmi szol­gáltatás is: tv-k, hűtőgépek, stb. lakáson történő üzem­be helyezése, házhoz szállí­tás, ruhaigazítás. Ezek rendszerbe foglalására és tervszerű megoldására a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztálya 1970-ben részletes útmutatót, a MÉSZÖV el­nöksége 1971-ben ajánlást dolgozott ki. A kezdeménye­zés hatására az épülő nagy áruházakban a profilnak megfelelő valamennyi keres­kedelmi szolgáltatást tervbe vették, a szövetkezetek bő­vítették ingyenes szolgálta­tásaikat, a kereskedelmi szervek több sikeres akciót szerveztek a dolgozó nők háztartási munkájának köny- nyítése érdekében. (Például Nyíregyházán 1971-ben a „Korszerű háztartás — több szabad idő” című kiállítás és tanácsadás.) Adatok a kommunális szolgáltatásról: a vízellátás­ba bekapcsolt lakások szám­aránya 7,8 százalék, a csa­tornahálózatba bekapcsolta- ké 2 százalék. Ez az orszá­gos átlag alatt van. A fej­lesztések megindultak, de közülük jó néhányra jelenleg nincs fedezet, s ezért egy ré­szük építése a következő évekre húzódik át. A köz- tisztasági feladatokat mind­össze Nyíregyházán, Kisvár­dán, Mátészalkán, Nagykál- lóban és Nyírbátorban végzik vállalatok. A tanácsülésen részletesen foglalkoztak azzal is, hogy mely szektorok, milyen vál­lalatok, szövetkezetek végzik a legtöbb szolgáltatást, hol lehet a leghatékonyabban se­gíteni. Határozatában a tanács többek között megállapította: a középtávú fejlesztési ter­vekben a kapacitásbővítések több szolgáltatótevékenység esetében a tervidőszak végé­re sem biztosítják a megfe­lelő ellátási szintet. Ezért to­vábbi határozott intézkedé­seket kell tenni a fejlődés ütemének növelése érdeké­ben. Ennek megvalósítása érde­kében elkészítik a javító­szolgáltató tevékenység komplex fejlesztési tervét, amely meghatározza minden tanácsi szinten a feladato­kat, valamint a szakigazga­tási szervek konkrét mun­káját. Évenként értékelik a fel­adattervekben foglaltak vég­rehajtását, rendszeresen be­számoltatják az illetékeseket a javító-szolgáltatás helyze­téről, a pénzügyi támogatás lehetőségeirőL A megyei ta­nács tervosztálya, a Köz- gazdasági Társaság és az MTESZ megyei szerveze­te véleményének kikérése után elkészíti a javító-szol­gáltató tevékenység fejlesz­tésére vonatkozó 15 éves időszakra szóló tervet. A határozat meghozatala előtt élénk vita bontakozott ki. Vincze József hozzászó­lásában hangsúlyozta: a szolgáltatás rendkívül mun­kaigényes, s gyakran nem is jól jövedelmező vállalkozás. Ennek ellenére fontos a fej­lesztése, mint azt a jelentés is megállapította: egyes ága­zatokban ötvenszázalékos, vagy még nagyobb fejlesz­tést kell megvalósítani. Ezt csak körültekintő, teljes me­gyére kiterjedő terv alapjan lehet eredményesen végre­hajtani. Debreceni Imre a helyi ta­nácsok felelősségéről szólt részletesen: az első fokú ha­tósági jogkörök alapján töb­bet lehet kezdeményezni, a feltételekben, a fejlesztésben és az érdekeltségben is előbb­re kell jutni. Czine Ferenc szintén a helyi tanácsok kez­deményezőkészségéről be­szélt, s felvetette a családi események társadalmi ren­dezésének gondjait: nem, vagy csak alig tartanak, lé­pést községeinkben az igé­nyekkel. Nagy Sándor, a MEZŐ­GÉP igazgatója hozzászó­lásában elmondta: a válla­latnak jó lehetőségei vannak a szolgáltatás kialakításához. Egyes gyáregységeikben sok­féle lakossági szolgáltatást, kisgépjavítást. gépjármű­szervizszolgálatot, elektro­akusztikai javításokat tud­nának végezni. Az igazgató felajánlotta, hogy a tanács megbízása alapján szívesen végeznének konkrét felmé-. réseket a vállalatnál kínál-' kozó szolgáltatási lehetősé­gekről. Mozga János elmondta, hogy a helyi tanácsok ne­héz helyzetben vannak, ami­kor kívülálló intézmények­kel tárgyalnak. Fényeslitkén például a MÁV új rendező pályaudvarán víztornyot építtetett, ugyanakkor a ta­nács minden erőfeszítése hiá­bavaló volt, hogy a lakosság — térítés ellenében is — részesüljön a vízhálózatról, holott a rendező pályaudva­ron jelentős részben éppen fényeslitkeiek dolgoznak. Az óvodalétesítéshez például sem a MÁV, sem a Kőolaj- vezeték Vállalat nem járult hozzá, pedig éppen az ő dol­gozóiknak gyermekeit kelle­ne elsősorban elhelyezni. Kokas Ferenc a közét­keztetésről szólt: átfogóan, vállalati szinten kellene meg­oldani ezt a szolgáltatást, mert jelenleg szinte ahány vállalat, annyi szokás van, és ez nem kedvező. A vetőmag- és növényvédőszer-ellátáson is javítani kellene, csökken­teni az állandó sorban állá­son. Kanda Pál, az SZMT ve­zető titkára arról beszélt: számos gondot megoldottak megyénkben — ha csak rész­legesen is — így a foglal­koztatottságot, a szociális és (Folytatás a 2. oldalon) 110 ezer vagon gabona a magtárakban Az Alföldön jól, a Dunántúlon lassan halad az aratás Apadnak a dunántúli folyók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents