Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-19 / 168. szám
WÄ'l fCEtOT-M AGTÄ'RO'RSZÄii 3. oldal JEGYZETEK: ................................................. ii j Agrárértelmiségiek Falvaink arculatának, társadalmi, politikai és gazdasági életének fontos résztvevői és alakítói az ott élődolgozó agrárértelmiségiek. Munkájuk, személyes példájuk, a közéletben való részvételük, szakértelmük hasznosítása emelője lehet — és az is — a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság erősödésének, s ugyanakkor lényeges hozzájárulás a környezetük, a falu formálásához. Ez a felismerés vezette az MSZMP Vásárosnaményi Járási Bizottságát, amikor elemző felmérést készített arról, milyen is valójában a termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek szerepe a falvak-községek társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Több, mint 250 gondosan szerkesztett kérdő ívet küldtek meg a járás közös gazdaságaiban dolgozó agrárértelmiségieknek. Ezekből csaknem 200 érkezett vissza kitöltve. A felmérés vb-ülésre készült. Olyan pártfórum elemezte, amely hivatott lényeges következtetésekre, további fontos teendők megállapítására. Uj, s jó pártvezetési és vizsgálódási módszer is, példa lehet másutt. Korábban e járási pártbizottság is készített hasonló napirendet, de az nem volt ilyen alapos, sokirányú. Ezen léptek túl korszerűen az igényeknek megfelelően, magasabb szinten. Néhány fontos kérdés: mióta dolgozik jelenlegi beosztásában? Végzettsége? Milyen választott szervnek tagja? Párttaggyűlés előtt önállóan számolt-e be a munkakörét érintő gazdasági tevékenységéről ? Fizetése arányban van-e végzett munkájával? Saját, vagy szolgálati lakással rendelkezik? Munkahelyén lakik-e? És különböző kérdések művelődésről, ennek leheiősé- geiről, arról, hogy szabadság idejét igénybe veszi-e, hogyan értékeli a munkaversenyt stb. S ime néhány elgondol^ koztató válasz. A járás agrárszakemberei 407 választott funkciót töltenek be. ebből tsz-elnökök 145-öt. Tizenkét olyan tsz-elnök van. akik 5, vagy ennél több az' ilyen elfoglaltságuk, s négynek a tisztsége meghaladja a nyolcat is. Van olyan tsz (Olcsva), ahol az elnöknek 10 társadalmi megbízatása van, ugyanakkor a főagronó- musnak és a főkönyvelőnek egy sincs. Több a „teher" az elnökökön, s aránytalanul kevés a hasonló elfoglaltsága a főagronómusnak, s más agrárértelmiségieknek. Az elnökök közül 18, a főagro- nómusok közül 4, míg a főkönyvelők közül 1 a tanácstag. Kitűnt a felmérésből az is, hogy gondot fordítanak továbbképzésükre. Kevés azonban azoknak a száma, akik politikai továbbképzésben vesznek részt. Ezt mutatja, hogy a téli pártoktatásban mindössze 83-an vettek részt. Jelenleg 8-an tanulnak agráregyetemen, némi javulás várható a marxista—leninista esti egyetem iránt érdeklődők körében. Idén 10-en kérték felvételüket. A fiatal, KISZ-korosztályú agrár- értelmiségiek száma javul, jelenleg 51. Nincs megoldva a szakemberek önképzése, a községi könyvtáraknak 52 a tagja, s bár többségük rendelkezik házi könyvtárral, kevés az olvasott irodalmi művek száma. Kevesen járnak moziba, de érdekes, hogy a tv gazdaságpolitikai adásait rendszeresen nézik, s igényük, hogy ezt rendszeresebbé kellene tenni. Közölték a kérdésekre azt is, hogy 1971-ben 120 esetben számoltak be gazdasági tevékenységükről a párttagság előtt. Fontos jelzés volt az is az illetékes vezető szervek részére, hogy a múlt évben például 85 agrárszakember a túlterheltsége miatt nem tudta igénybe venni rendes évi szabadságát. Válaszaikból kiderül, hogy jövedelmükkel általában elégedettek. A szocialista versenymozgalommal kapcsolatos kérdésekre adott válaszaik azt tükrözik, hogy közülük sok nincs tisztában ezzel, s vannak közöttük olyanok is, akik nem tudták: van-e versenymozgalom, szocialista brigád abban a gazdaságban, ahol dolgoznak. Ezek mind figyelmeztető tények. A választ adó, pontosan 191 szakember közül 161 lakik abban a községben, ahol dolgozik. Harminc ingázik, s 101 rendelkezik saját lakással. Tavaly 90-en részesültek állami támogatásban, az idén 100. Növekszik azoknak a száma is, akik le kívánnak telepedni. Ez a faluhoz, a szövetkezethez való tartozást mutatja. A korszerű pártvezetést példázza, hogy miután a járási párt-vb megtárgyalta e szociológiai felmérésnek is beillő anyagot, utána három tájértekezleten megvitatta a teendőket, amelyeken részt vettek a közös gazdaságok elnökei, párttitkárai is. F. K. A környezet Az „iroda" egy törött ab- lakú, meszelést, festéket évtizedek óta nem látó, rozzant berendezésű kis szóba. Az „öltöző” ennél is „különb”. Az udvaron a legnagyobb nyárban is dagasztani való sár. A tető nélküli fészer falán egy csap. Hol folyik belőle a víz, hol nem. A munkások humora, hogy rávésték a falra: „Öltöző és mosdó". — így néz ki Mátészalkán, a város közepén a Volán 5. számú Vállalatának egyik kirendeltsége. Itt intézik a vasútállomásra érkezett szállítmányok rakodását, innen mennek a rakodómunkások a vagonokhoz lapáttál kézben. Fogni kell. vigyázni kell a lapátot, könnyen „lába kél”. S hogy a közlekedésnél maradjunk egy másik példával : mindenféle ócskavas glédába rakva várja. hogy elszállítsák. A szén prizmákban áll, körötte gondosan elseperve. Az udvar virágos, tiszta, ápolt sétautak vannak. — Pedig azt hinné az ember, hogy itt csak korommal és füsttel találkozik. minden ragadni fog, fekete lesz a szennytől, ahogy elképzel az ember égy fűtőftá- zat. A MÁV nyíregyházi fűtőháza viszont éppen a rendben tartott környezetével, tisztaságával tűnik ki. Az már teljesen felesleges kérdés, hogy hol dolgozna szívesebben bárki? Az ám, de ha nem lehet rendet tartani valahol — replikázhat akárki. Nincs igaza. Mert ahogy az ember hat a környezetére, úgy hat a környezet is az emberre. Ahol rend, tisztaság fogad valakit, azt is meggondolja, hogy az ápolt sétauton egy cigarettacsikket eldobjon. Különben is talál szemétládát. Ahol viszont egy óriások lakta vidék szemétládájának látszik az egész környezet, ott egyáltalán eszébe sem jut, hogy ne szemeteljen. Eggyel több, vagy kevesebb — mit számít az. gondolja. Rendet csak ott lehet tartani, ahol a munkások is igénylik a rendet. Az is igaz ugyanakkor, hogy másképp érzi magát a munkás, — még ha valójában piszkos munkát is végez —, ha a környezete gondozott. Ahhoz, hogy igényelje a rendet, azt is éreznie, látnia kell: aki vét a rend ellen, azt figyelmeztetik, megbüntetik. S nem utolsósorban a feltételeket is meg kell teremteni a rendhez, a rendben tartáshoz. Ez pedig már nem a munkás, hanem a vezetők feladata. És sokkal könnyebb a már elért szintet megtartani, megkövetelni hozzá a tisztaságot — ami szintén a vezetőkön is múlik, de a munkások önérzetére appel- lálni sem felesleges. Tulajdonképpen csak kél közlekedési üzem példája, összehasonlítása volt, amit az előbb tettünk. Ám túl megy ezen az általános érvényű megállapítás, hogy dolgozni, valóban értékeset, jót alkotni, s a munkahelyen, öltözőben kedvvel eltölteni a perceket, órákat csak úgy lehet, ha a környezet „méltósága” megfelel az ember méltóságának. L. B. Burbulya üzemet szervez — Kellene egy üzem- és munkaszervező szakember nekünk is — mondta orra hegyét nyomkodva Burbulya igazgató. Ez nála mindig a gondolkodás jele szokott lenni. — Kellene bizony... —hagyta helyben Placsovics, a főkönyvelő, mert úgy érezte, mégiscsak más lenne egy olyan vállalatnál főkönyvelni, ahol ez az izé szakember dolgozik. — Akkor alkalmazzunk egyet! — bökött Burbulya mutatóujjával az íróasztalra, mintha egy hangyát akarna agyonnyomni. Pénz van rá? — Pénz? Egy olyan izé szakemberre... — Üzem- és munkaszervezőre... — ... No, arra gondoltam én is... Szóval, egy ilyen emberre lenni kell pénznek. Most már csak az a kérdés, hogy hozunk-e ilyen szakembert, vagy emeljünk ki sorainkból? — tette fel fontoskodva a kérdést Placsovics és úgy csüngött Burbulya ajkán, mint ama bizonyos gyümölcs a fán. Rövid, de tömör orrnyomo- gatás: — Én úgy vélem... Úgy gondolom... Igen... ügy döntök, biztosan egyetértesz vele, hogy saját erőinkből oldjuk meg ezt a fontos kérdést. Sőt, rögtön javasolnám is a Letenyét! Mi? — A Letenye? Hm. Valóban nem ostoba fickó, ügy tudom, két diplomája is van, sőt, talán még szervezésből is vizsgázott valahol... De fiatal még! Ha most kiemeljük, kivesszük a seprüt a kezéből, először is piszkos lesz megint az A—2-es csarnok, s akkor joggal tiltakozik majd újfent a szakszervezet... Másodszor meg mit mondanak az öregek? öt nem javaslom... — Mondasz valamit... A fiatalság könnyen hajlik az önteltségre... Megvan! Mit szólnál, kedves Placsovics kollega, ha a Povácsai Ödönt tennénk meg üzem- és munkaszervezőnek... Tizenkét évet dolgozott a Fordéknál, ott megtanulta, mi a meló! Megvan a közgazdász diplomája is, és... — Ugyan már. igazgató elvtárs... hová gondolsz? — méltatlankodott Placsovics. — Povázsai disszidens volt és... AZ 1000 ÉVES SZÉKESFEHÉRVÁR EGYIK LEGJELENTŐSEBB IPARI TTZEMIS AZ IKARUSZ KAROSSZÉRIA ÉS JÁRMŰGYÁR. (MTI FOTÓ — JÁSZAI CSABA) A postás mindig hozza Többől több jut Tsz-nyugdíjasok Győrieteken — Hívtak az irodába. Betöltöttem a hatvanöt évet. nyugdíjat kapok — mondták. — Jó. De én úgy is tovább akarok dolgozni, míg bírok — feleltem. — Aztán egyik estére hazamentem, azzal fogadott a feleségem, megjött a nyugdíjam. Demeter Anti postás négyszázhatvan forintot számolt az asztalra. Azóta is hozza minden hónapban. Én pedig — hála az erőmnek, egészségemnek — dolgozgatok tovább a szövetkezetben. így többre alakul ki a nyugdíj. Mérsékelt alap Idős Bétéri Sándor egy a győrteleki Aranykalász Tsz nyugdíjasai közül. Huszonnégy olyan idős tagja van a háromszázötven fős szövetkezetnek, akik már nem öregségit, járadékot, hanem rendes nyugdíjat kapnak. Helyzetüket, ügyük intézését vizsgáltuk. A győrteleki tsz-ről min- denekelőtt tudni kell, nem tartozik a gazdag szövetkezetek közé. Erre már abból következtetni lehet, hogy eddig minden két évre jutott egy elnökcsere. A mostani elnök, Magyar Sándor sorrendben a hatodik. Még nagyobb volt a fluktuáció a fő- agronómusi poszton: a mostani kilencedik. Főkönyvelő a hetedik. fi két évvel ezelőtti nagy árvíz elvitte a falu lakóházainak nagy részét. Alig néhány holdat arattak a közös határban. A tervezett almatermés negyven százalékát tudták szüretelni. A háztáji földek egyharmadán maradt termés. Százféle gond és munka szakadt a közös gazdaságra, a szövetkezeti községre. A megkettőzőtt akarat, kemény helytállás meghozta a gyümölcsét. Tavaly a szövetkezetben a tízórás munkanapok összértéke több mint ötezer forinttal haladta meg a korábbi legjobbat, az 1969. évit. S idén az aratást július 12-én kezdték. Mindjári az első nap eredménye 13 vagon jó minőségű termény volt. Tíz vagonnal mindjárt be is raktak értékesítésre. A kapások jó részéből is terven felül várnak. E kis „kitérő-* magyarázata annak, hogy a. munkában megöregedett tagok csak mérsékelt részesedési alapot szerezhettek eddig. Baráth Józsefné a tsz SZTK-ügyintézője. Szülési szabadságát tölti. A helyettesítő Kiss Ernőné adminisztrátor mutatja a nyugdíjasok gondosan vezetett törzslapjait. De míg ezek a ..gyűjtőbe” kerülnek? „Kérésemet meghallgatták“ Az Arany János utcai Sándor Jánosné: — ötven rebruár óta vagyok szövetkezeti tag. Ötvenhárom éves vagyok. Szívbetegséggel százalékosak le. Háromezernégyszáz forintot kaptam idén májusban, a visszamenő időre. Bizqny jól jött. Az árvíz elvitte a lakásunkat. Most négyszázhetvennyolc forint a havi nyugdíjam. Az uram tr >toros a téeszben. Lányunk Pesten van férjnél. Nyugodtan telnek a napjai ink. Filep Endre: — Nem sok idő telt az ügyintézéssel, mikor két éve nyugdíjba men- íem. Hatszázötvennégy fo- ritot kapok egy , hónapra. Nem nagy pénz. De még bírom magam. A tagság megválasztott a háztáji bizottság elnökének. Ez havi átlagban úgy négyszáz forintot jelent. Szabó Endre: — Hatvanban, a szervezéskor szinte már nem is éltem. Bandi fiam írta alá helyettem is a belépési nyilatkozatot. S aztán mégiscsak magamhoz lőttem. Hetvenhét éves vagyok. Háromszáz forint havi járadékot kapok. Nyugdíjra nincs elég munkaidőm. De mikor éreztem, tudok valami hasznosat tenni, kéréssel fordultam a vezetőséghez. Három éve. Nappali őrnek tettek a tanyaközpontba. Ezt a feladatot el tudom látni. Havi ezerkétszáz forintot kapok érte. Nekem is, fiúnknak, lányunknak is van házunk. Pedig elvitte az árvíz. Olyasmiről nem tudok, hogy sokat hívogatnának fel, meg hosszasan írogatnának nyug- díjdologban. Kissné azt mondja, jő a kapcsolat az SZTK-val. Mindkét részről igyekeznek elejét venni felesleges időhúzásnak, az iratok értelmetlen halmozásának. Már elejét veszi a későbbi reklamációknak, hogy mind a jogos munkaidőt, mind a részesedés kimutatását a nyugdíjra jogosult tagokkal egyetértőén intézik. Legújabban Török István növénytermelő és Kovács János rakodó nyugdíj ügyiratai érkeztek, a tsz-hez. Ugyanaznap névre szóló értesítést is vitt a postás. A nyugdíjasok közül sokan dolgoznak még. A tsz vezetősége keresi a lehetőséget, hogy könnyebb munkát adjon az öregeknek. Segít a háztáji jószág tartásában. Már az idei termésből egv- egy mázsa árpát mértek ki minden öreg tagnak. Ahol ketten vannak, oda két mázsát. Segít a tsz is A tsz-nek sikerült rövid idő alatt eleget tenni szanálási kötelezettségeinek. A korábbi nehézségek után legjobb úton halad a megerősödéshez, gazdagodáshoz. S többől több jut az idős tagok, a nyugdíjasok segítésére is. Ezt egészíti ki a község fejlődése. Többek közt az árvízi tragédia után a gyors vízművesítés. Mint ahogy idős Bétéri Sándor tsz-nyug- díjas mondja, a háztáji jószágtartással kapcsolatban: — Ha itatni kell, csak egy kis nyomás és tele a vödör. Asztalos Bálint — Ugyan... Jóformán még gyerek volt, amikor a szülei 1945-ben kivitték! Amint lehetett jött haza és... — Akkor is... Szocialista üzemet plyan valaki szervezzen, aki ezt a kapitalista Fordéknál tanulta? Pfuj, már megbocsáss! Pfujj! Mit mondanának a dolgozók? Meg nem is olyan nagyon fiatal már... A negyvenen is túl van... Még húsz év és megy nyugdíjba... Nem javaslom... Helyette, tudod kire gondolok? Lukicsnéra! Az munkalélektanból disszertált és vezetőképzőre is járt... — Ugyan kérlek, az egy jó nő! — Na és? — Mit na és? A jó nő nem lehet okos nő. Bármilyen diplomája is van. Nekem különben se ringassa a munkás- osztály gépei között a ffrát... A munkaerkölcs az semmi, kedves Placsovics? Itt én vagyok a felelős, még a munkaerkölcsért is... — De akkor ki legyen az az izé? — tárta szét tanácstalanul a karját a főkönyvelő. — Úgy gondolom, hogy a Kajevác kartárs kitűnően megfelelne ennek a feladatnak — vonta össze határozottan a szemöldökét Burbulya. — A Kajevác bácsi? — Igen. Mit csodálkozol?... öt nyugodtan nélkülözhetjük. A raktárban is csak azért tartjuk, hogy ki legyen a nyugdíjig az ideje. — De a szervezés... Az üzemszervezés? — hüledezett Placsovics. — Lári, fári... A Kajevác bácsi ért hozzá... Tizenöt évig volt szervező az üzemben... Mármint közönségszervező... Miatta nem bukott meg évekig a színház... Istenem, de jó ötlet is volt... — Nem hiába: az igazgatónak a feladata, hogy ötlete legyen — mondta megelégedetten Burbulya és Kajevácért telefonáltatott. Gyurkó Géza
