Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
19T2. július 18, ffPT pT-iwr*» wrvtscT 5. oíSal Kötelező uborkaszezon ? Nem a vízárak miatt — Csak minden harmadik hektáron A vízügyi igazgatóság segítsége Ülést tartott a Szabolcs- Szatmár megyei öntözési operatív bizottság. Megállapították, hogy bár tavasszal némileg fellendült megyénkben is az öntözés ügye, vásároltak új berendezéseket, mutatkozott hajlandóság üzembe helyezésükre, szakemberek alkalmazására, tanácsadás igénybevételére, az utóbbi hetekben ismét romlott a helyzet. Igen sok helyen még azok a mezőgazdasági nagyüzemek sem he-' lvezik üzembe gépeiket, melyeknek kifogástalan állapotban lévő öntözőberendezéseik vannak. Az AC öntözőberendezések kihas/nált- sági foka még általában kielégítő, a nagy lemaradás a 13 ezer holdon működtethető csörgedeztető berendezések és a 25 654 hold öntözésére képes hordozható esőztető berendezések körül van. Lehet ennek egyik oka az is. hogy ezeknek a működtetése munkaigényesebb és a betakarítás most sok embert elfoglal. Akkor is meghökkentő adat, hogy a Szabolcs- Szatmárban üzemképes húszezer hektárnyi területnek alig egyharmadát öntözték meg eddig. Ilyen közömbösség az öntözés iránt arányaiban régen nem volt. Ezzel az adattal Szabolcs az ország legkevesebbet öntöző megyéje hírébe került. A bizottság kezdeményezésére a következő napokban a vízügyi igazgatóság szakaszmérnökei, a járási hivatalok szakembereivel együtt sorban felkeresik az öntözhető területtel rendelkező közös gazdaságokat és tájékozódnak, mi az oka hanyagságuknak. Előfordulhat tájékozatlanság is. Például Szatmárcsekén egy 630 hold öntözésére alkalmas telepet kívánnak a helybeliek most bekapcsolni, de ez különféle gazdasági problémák miatt már hetek óta húzódik. Ti- szamogyoróson nem értik, miért büntetik őket az öntözésért. A vízzel épp úgy kell bánni, mint más értékes eszközökkel. Az engedélyt meg kell kérni hozzá és aki kétszeri figyelmeztetés után sem jelentkezik, az büntetést kap. Viszont az engedély megadása előtt Is öntözhet már, ha kérte és ez fontos számára. Egyébként az a hír terjedt el, hogy az öntözési vízjog megszerzése nagyon bürokratikus formában történik, hosszadalmas tortúra, ezért vonakodnak tőle a közös gazdaságok. Ezzel szemben akadt olyan vízügyi szakember, aki kijelentette: egyetlen nap alatt hat-hét engedély ügyét is elintézi amennyiben felkérik rá. Másik félreértés, amely miatt egyes közös gazdaságokban vonakodnak teljes erővel öntözni: az a téves hír, hogy a víz nagyon drága. Ezzel kapcsolatos tájékoztatás: a víz köbméterenként fillérekbe kerül. Egy példa Tiszabecsről: 100 hold teljes megöntözése 510 forintba került a termelőszövetkezetnek, ami alig több a köbméterenkénti két fillérnél. De még ennél is fontosabb, hogy a gyengébb adottságú. kijelölt termelőszövetkezetek — a túlnyomó többség ilyen — egyáltalán nem fizetnek vízdíjat, illetve az állam fizeti helyettük. Mint elhangzott, az öntözési igények alacsony aránya fékezi a már elhatározott víztárolók üzembe helyezését is. (Például Laskodon.) Az a koncepció, amely több évre előírja Szabolcs öntözésének fejlesztését, körülbelül kétszázezer holdig terjed. De ha nincs igény újabb vízmennyiségekre, akkor meggondolandó, hogy feleslegesen kivonjanak kétszáz holdas nagyságrendű területeket a mezőgazdasági termelésből víztározó létesítésére, ha nincs közvetleh, azonnali haszna. Ami a gépvásárlást illeti, az eredetileg 12 milliós keretet már túllépték. A Magyar Nemzeti Bank a közeljövőben újabb gépvásárlási hitelek felvételét teszi lehetővé, meghitelezve az 1973. évi amortizációt. (gesztelyi) Üzemavatás Nyirlugo§oii „Örömmel jövünk Szabolcsba, segíteni, hogy nekünk is segíthessenek. A Nyírség mentett meg bennünket egy igen kény es — földieperrel kapcsolatos — külkereskedelmi problémánktól.’’ Ezeket a szavakat Nagy László, a Debreceni Konzervgyár igazgatója mondotta el, lobogó tábortűz mellett, péntek este, azután, hogy részt vett a nyírlugosi Szabadság Termelőszövetkezet konzervgyártó melléküzemének felavatásán. Négymillióért r — kétszáz nőnek Pénteken, július 14-én ugyanis a kis közösség, amely már négy esztendeje elnatarozta egy ilyen melléküzem létesítését, végre elkészült az első üzemi épülettel. A továbbfejlesztésnez a iszabolcs-Szatmár Megyei Tanács iparfejlesztési alapjából kaptak négymilliót Az avatási ünnepségen ott voltak az építők. Pálka Ferenc építési brigádvezetö, Mezővári József asztalos, Juscsák Sándor kőműves, Kiss Endre lakatos, Pósán Mihály asztalos, valamint Buzik Lajos, Géczi János, Megyola István, Balázs Sándor, Zaidóczki Sándor, Hol- hós János és Szidon Janos, az építőbrigad tagjai szerény meghajlással. kézfogással vették át dr. Miklóssy Ferenc termelőszövetkezeti elnök kezéből jutaiomboríték- jaikat. malteros munkasru- hában, alig két órával azután, hogy az utolsó simításokat is elvégezték a szép épületen. Pál Gézáné, a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke meghatódva mondta el köszönetét a megjelent vendégeknek, akik az új kisüzem létesítéséhez segítséget nyújtottak. Az ellenőrző bizottság elnökének. egyben a nyiriugo- si, szabadság-pusztai asszonyok szószólójának szavai nem üres, udvarias formaságok voltak. Mint Dányi Béla tanácselnök elmondotta, itt. ahonnan még a környékről is csaknem minden munkabíró férfi eljár dolgozni az Iparba, döntő jelentősége van annak. hogy az itthon maradt asszonyok dolgozni tudjanak, kereshessenek, érez-1 ?!ék, hogy önállóak. Ez segít az esetleges családi problémák megoldásában is, melyeket nem kis számban szül az ingázók helyzete, az ingázó férfi családjának életformája. Vegyék birtokba A termelőszövetkezet elmondotta az építés történetét, a továbbfejlesztésről eddig elgondolt terveket. A közeljövőben bővítésekkel 150 —200 nőnek kívánnak is munkát adni, lehetőleg egész éven át. Épül már a szabadság-pusztaiak hűtőtárolója Is. Nagy reményeket fűznek a Debreceni Konzervgyárral való együttműködéshez. Dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ezután kis ünnepi beszédet. Elmondotta, úgy is, mint a község megyei tanácstagja, hogy milyen nagy öröm választóival együtt látni a feldolgozó üzem első épületét. A megyei tanács jelentős támogatása azt a közös célt szolgálja — mondotta — hogy a foglalkoztatottság gondjai megoldódjanak Nyírlugoson is. Ez egybeesik az élelmiszer-gazdaságnak azzal a törekvésével, hogy mennél több munkát Ott végezzenek el a termékeken, ahol megtermett és a feldol— Kiss kartárs megkaptuk levelét, amelyben felettesét bírálja. Mondhatom, furcsa dolog! — Bizony furcsa, hogy egy ilyen ember vezető lehet. — Tévedés. Az a furcsa, hogy ön felettesére a háta mögött ármánykodik. Azt írja, hogy tolakodóan lép fel női beosztottaival szemben, botrányosan részeges- kedik és, hogy korrupt. — Be tudom bizonyítani, hogy ez így van. — Most nem erről van szó. kérem, hanem a módszerről. Azt írja, hogy 1950-ben korrupcióból építette, a villáját. Szabadna megkérdeznem, hogy ha annyira szívén viseli a közügyet, vajon építkezés közben figyelmeztette-e főnökét, hogy nem helyes korrupcióból villát építeni? — Akkor még nem ismertem, ötéves gyerek voltam. Csak három éve dolgozom a cégnél. gozó tevékenység közelebb kerüljön, szorosabbra fonód, jón a nyersanyag megtermelésével. Az elnökhelyettes beszédé' befejező szavaiban arra figyelmeztetett, hogy a nagyobb lehetőséggel nagyobb felelősség is jár. Most, hogy több keresetre van kilátás, még nagyobb törődéssel kel’ vigyázni az új vagyontárgyra. Becsüljék is meg. Kezdés: ezen a héten Nagy László, a Debreceni Konzervgyár igazgatója bejelentette, hogy a szükséges formaságok elvégzése után akár néhány nap múlva is indulhat az új üzemben a munka, mégpedig legvalószínűbb, hogy sárgabarackkal- A továbbiaknak alaposan körül kell nézni a szűkebb környezetben, mi az, ami itt terem és itt is gazdaságos feldolgozni. A továbbiakban minden szakmai segítséget megad ahhoz, hogy itt már idén is egészen februárig, a tavaszi mezei munkák elkezdéséig munkát találjanak a lugosi nők, később pedig kö- zelesen elképzelhetőnek tartja, hogy egész esztendőben, ha feldolgozásra alkalmas nyersanyagot olyan mértékben termesztenek a közvetlen közelben. A módszer — Na látja, ez felelőtlenség. De ha mondjuk, akkor még nem ismerte, mostanában figyelmeztette-e, hogy nem helyes a női dolgozókat molesztálni?! — Én kérem egyszerű kis beosztott vagyok, nincs nekem erre módom. Azt azonban hallottam, hogy a helyettes fehér asztal mellett megemlítette neki, hagyja békén a kis Béresnét, hiszen az háromgyermekes családanya. — Erre mi történt? — Főnököm leváltotta beosztásából. Azóta krumplit pucol a konyha raktárában. — Szóval ilyen apróság G. N. Z. Tárlatok, hangversenyek csendben — A nyírbátori zenei napok mentik az ,,ürességet ”? — Kevés a szabadtéri nyári program A hőmérő higanyszála 30 fokot mutat, fülledt, párás meleg nehezedik a dolgozó, a pihenő emberre ... Szükség van ilyenkor színházra, mozira, tárlatra, hangversenyre? Ki megy be a forró levegőjű mozikba, ki hajlandó verejtékezni...? A válaszok bizonyára megoszlanak, de az aligha vitás: a művelődési intézmények kapuin az uborkaszezonnak nevezett nyári, évszakban is sokan belépnek. Olykor csak lépnének ... Rendezvények hitele A megyeszékhely nyári programja igen mérsékelt, bár nem eseménytelen. Eddig két képzőművészeti tárlat — Z. Szalay Pál és Bá- novszky Miklós munkái — egy csehszlovák ifjúsági kórus nyíregyházi szereplése, a Jósa András Múzeumban a Dózsa-emlékkiállítás, a tanárképző főiskolán egy gyer- mekrajztárlat jelzik a nagyobb rendezvényeket. Volt néhány szabadtéri komoly zenei előadás, nem éppen kiemelkedő közönségsikerrel. A nyíregyházi nyár színes eseményének számít még a pompás virágkötészeti bemutató és virágkiállítás, amely a várostól kissé távolabb eső főiskolán is több ezer érdeklődőt vonzott. De ezzel szinte mindent elmondtunk a megyeszékhely nyári kulturális programjáról, amely nem ígért nagyobb eseményeket, s ebben hű is maradt önmagához. Sőt... Az sem valósul meg teljesen, ami a programfüzetben helyet kapott. A szabadtéri rendezvények egyik érdekes, újszerű színfoltjának ígérkezett Huszár István szobor-, lemez-, mozaik-, hordozható kerámia- tárlata a Móricz Zsigmond szabadtéri színház kertjében. A közönség azonban június 15-én hiába kereste a tárlatot, nem nyílt meg. Technikai okokból későbbi időpontra tolódott. Félő, — amint a rendezvény elmaradásáról sem értesülhetett a közönség — a kiállítás megnyitásáról sem fog tudomást szerezni. Egyetlen plakát, eligazító tábla nem adja tud- tul az érdeklődőknek, hogy a tárlat mikor nyílik. Az évszak nehézségei ? Törődjünk bele, hisz máskor is előfordult már, hogy képzőművészeti tárlatot rendeztek az egyes művelődési intézményeknél, a bejáratnál, a város egyetlen pontján egy tenyérnyi tábla sem adott hírt az eseményről. A félresikerült rendezvények, úgy gondoljuk, mégsem feltétlenül az uborka- szezon kötelező tünetei. Ezért nem is törődhetünk bele, már csak azért sem, mert ha az igazán szerény nyári kulturális programot sem tudjuk tartani, azt aligha lehet az évszak „nehézségeivel” magyarázni. A megye különböző pontmegrettentette. Be is vallja, hogy gyáva. Mit tegyünk önnel? — Ha ki tetszene vizsgálni az ügyet, én erre gondoltam. — Már kivizsgáltuk, s főnökét nagyon súlyos szóbeli figyelmeztetésben részesítettük, Viszont maga Kiss kartárs, a maga intrikái, le- velezgetései? Erre, hogy tegyünk pontot? — Úgy gondolom, ha meg tetszett győződni, hogy igazam volt, ezzel talán lezárult az ügy. .. — Téved. A lényeg nem az, hogy igaz volt-e, hanem a módszere. Főnökétől, aki érzékeny ember, nem kívánhatjuk, hogy büntetést is kapjon és magával is együtt kelljen dolgoznia. ön ármánykodásai miatt alacsonyabb beosztásba máshova kerül. (-s) jain szerencsére találkozhatunk — ha nem is országos hírű, de — jegyzésre méltó eseményekkel. Nyírbátorban a Nemzeti Galéria és Műcsarnok képanyagának vendégtárlatát tekinthetik meg az érdeklődők, köztük sok kiránduló a megye és a szomszédos megyék községeiből, városaiból. Vaján nyári tárlat nyílt Z.. Szalay Pál nyíregyházi festőművész munkáiból. A tiszadobi gyermekvárosban művész- telepen találkozott több megye alkotója, Nagykállóban fotókiállítás, Nyírpazonyban, Kótajban Soltész Albert nyíregyházi festőművész tárlata, a nagykállói járásban a június 24-én véget ért tanyai ifjúsági napok kulturális programjai jelezték a sikeres próbálkozásokat. Mindezek azonban nagyon is esetlegesek, meglehetősen egysíkú, főként művészeti tárlatokra szorítkozó,, általában kisebb közönségrétegeket mozgató rendezvények voltak. Nyugodtan mondhatjuk, a megye nyári kulturális programját egyedül a nyírbátori zenei napok augusztus 12-én kezdődő, majd lő-án, 19-én és 20-án folytatódó eseménye menti meg az ürességtől. A négynapos zenei program a korábbi évekhez képest szerényebb műsort ígér, de ez a mértéktartás jó, nem okoz színvonalcsökkenést. Az ország legnagyobb fa harangtornyának kerengő- jéről felhangzó szignál az idén is változatos zenei élményeket tartogat. Fellépnek a debreceni és a szegedi együttesek, a hangversenyen olyan nevekkel találkozunk, mint Gulyás György, Vaszy Viktor, Réti Csaba, Lengyel. Ildikó, Sinkó György, Horváth Eszter, Karlkö Teréz és Simándy József. Ráadást vár a közönség A nyár megyei — főleg megyeszékhelyi — kulturális programjával azonban változatlanul elégedetlenek vagyunk, a közönséggel együtt. A gyönyörű szabadtéri színpadot, amilyen kevés van az országban, még nem tanultuk meg a nyári művészeti programok állandó és változatos színhelyévé tenni. A Sóstói is kimarad a látószögből, ahol évekkel ezelőtt legalább egy szabadtéri mozi volt. Az idén egv divat- bemutatóra sem futotta, holott el tudtunk volna képzelni legalább egy ilyen könnyedebb „pillanateseményt”, egy ruhatörténeti bemutatót vagy ehhez hasonlót. De egy parktárlat sem valószínű, hogy elidegenítette volna a közönséget kedvenc pihenőhelyétől. Még a nyár derekán vagyunk, lenne idő bizonyítani, hogy nem az uborkaszezon szüli a pangást, az eáe- ményszegénységet, hanem fordítva: a műsorszegénység — a rendezvények botlado- zása — okozza az uborka- szezont. S ez lényeges különbség. Páll Géza Kánikulai vasárnap Árnyékban 32,9 fok — Tizenkétezer fürdő- vendég Sóstón — Két tüzeset Vasárnap kánikulai hőségre ébredt megyénk lakossága. A Nyíregyházi Meteorológiai Állomáson már délelőtt 10 órakor 30 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Délben 31,9 fokot mértek, majd a legmagasabb hőmérséklet a kora délutáni órákban volt, 32,9 Clesius-fok. 17 óráig maradt a hőmérő higanyoszlopa 30 fok felett, csak ezután süllyedt egy-két fokkal. A nagy melegben ezrek keresték fel megyénk üdülőhelyeit. A kocsikaravánok kora reggel megindultak a Tisza- parti strandok felé. Délelőtt 10 órakor már telt ház volt a vásárosnaményi, a rakamazi, a dombrádi és a tivadari Ti- sza-strandon. Sóstógyógyfürdőt is sokan keresték fel. A meleg strandon tízezer, a hidegben és a kád-termál fürdőben ezer-ezer ember töltötte vasárnapját. Ezenkívül számos szabolcsi turista, kereste fel a szomszédos megyék üdülőhelyeit: Hajdúszoboszlót, Miskolc-Tapolcát, a tokaji Tisza-parti strandot, valamint a Zempléni hegység, a Mátra és a Bükk nevezetességeit. A kánikulai hőségben nem kis feladat hárult a Volán 5 ős számú Vállalatára. A Sóstóra igyekvő embereket délelőtt 11 autóbusz szállította. Ezek közül hét csuklósjárat volt. Délután kisebb-na- gyobb fennakadások voltak, hiszen a körülbelül hatezer utas csaknem egyidőben indult hazafelé. A járatok a vasárnapi menetrend szerint tízpercenliént indultak. A v-.ilalat a közeljövőben még több autóbusz indításával igyekszik csökkenteni a csúcsforgalml zsúfoltságot. Nemcsak Nyíregyházáról, hanem a környező községekből is sok utast szállítottak az autóbuszok a SóstórA legtöbb utas a Nyírtelek—Dó- zsaszőlő—Nyíregyháza járaton volt. A zsúfolt utakon négy közlekedési balesethez riasztották a nyíregyházi mentőket. Szerencsére halálos baleset nem volt. A nagy hőség miatt több idős ember rosszul lett, s közülük hetet szállítottak kórházi kezelésre. Sok dolguk volt megyénk önkéntes és állami tűzoltóinak is. A kánikulai vasárnapon hét tűzeset oltásában vettek részt. A statisztika szerint a hét tűz több mint 170 ezer forint kárt okozott, egy ember pedig az oltás közben súly s égési sérüléseket szenvedett. Meglepő, hogy négy aratási tűzhöz kellett kivonulniuk a tűzoltóknak, s két esetben súlyos károk értek két közös gazdaságot. Az első tűz vasárnapra virradó éjjel, 2 órakor keletkezett a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyír- bélteki üzemegységében. Az autógarázsban elektromos rövidzárlat következtében kigyulladt egy GAZ típusú személygépkocsi. A lángok továbbterjedtek a garázs és a műhely épületére is. Délelőtt 9 órakor Rohodon, az Alkotmány utca 16 szám alatt Csekk István meggyújtotta sa- saját. házát, majd elmenekült a helyszínről. Az .oltás közben Bárdi Béla, 26 éves helyi lakos súlyos, másodfokú égési sérüléseket szenvedett. A nyírderzsi Uj Erő Termelőszövetkezet 1-es számú dűlőjében 15 hold lábon álló rozs gyulladt meg, eddig még ismeretlen okból, a fényeslitkei Gárdonyi Termelőszövetkezet Péterfai dűlőjében keletkezett tűz, ahol 10 hold lábon álló búza égett. Az anyagi kár 70 ezer forint. Nem sokkal ezután Nyírpilisről riasztották a tűzoltókat, ahol a Kossuth út 4. szám alatt Hardi György portáján keletkezett tűz, gyermekjátékból. A tűzoltók gyors beavatkozása révén az anyagi kár azonban jelentéktelen. A délutáni órákban újabb két aratási tűzről érkezett jelentés. A záhonyi Lenin Termelőszövetkezet területén renden lévő kombájnszalma égett, eddig még ismeretlen okból. A másik tűz az anarcsi termelőszövetkezet Csere-Hu- nyoros dűlőjében keletkezett, ahol szintén kombájnszalma égett. A tűzoltók gyors beavatkozással rövid időn belül megfékezték a lángokat, így az any ági kár jelentéktelen Állnak az öntözőberendezések
