Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

1972. július 15.' JTELW MÄWÄRORSZÄÖ S. oldal Tizenhét kereszt gabona Az ember nyitotta ki el­sőnek a szemét. Rá se né- , zett az órára, a szürke vi­lágosból úgy háromra sac- colta az időt. Ahogy lelépett az ágyról, az asszony is fel­nézett. Nem sokat aludt, egész éjjel a lábát fájlalta. Mielőtt ő is leszállt volna, a kislányra nézett. — Hagyni kellene még, hagy aludjon. Legalább ad­dig, míg elvégzünk a jószá­gok körül — mondta halkan az asszony, de a férje mint­ha semmit se hallott volna, hangosan megszólalt. — Ébresztő! Mindjárt a hasadra süt a nap. — Hány óra? — kérdezte a lány mielőtt kinyitotta volna a szemét. — Négy. Mire kiérünk, öt is lesz. Vagy inkább a na­pon akarsz dolgozni? A lány is készülődni kez­dett. Rossz ruhát, elnyűtt té­li cipőt keresett, hogy a tar­ló ne kezdje ki a bokáját. Közben az órára nézett: még három se volt. „Becsapott” — gondolta magában, de ha már fent vagyok, úgyis mindegy. Hamarabb letud- * juk. Mondta is az este, hogy feküdjek le időben, de a Tartuffe biztos kötelező ol­vasmány lesz a gimnázium­ban, meg kellett nézni. — Készítsd el a tarisz­nyát, míg anyád megfej. A fentért, meg a követ ki ne felejtsd. évben minden táblára. A műtrágya meg drága. Ide nem hoznak, Debrecenből meg a fuvar miatt nem éri meg. — Ezt is le kéne adni, kár vele bajlódni. Maradna csak a négy hold, azt ketten is meggyőznénk. Meg az adó is kevesebb lenne. De hát nem kell a tszcs-nek sem, nincs aki megdolgozza. 3. 2. Az elnökkel, a főagronó- mussal és a főkönyvelővel beszélgettünk. Bejönnek még hárman és azt mondják: ve­lük — mármint a három ké­sőbben érkezőkkel — itt van a dolgozó tagok 60 százalé­ka. 580 tagból 10 állandó dolgozója van ugyanis a bö- könyi Kossuth Szakszövet­kezetnek. A többiek maguk­nak gazdálkodnak. Kettő és húsz hold között van a föld családonként. Az irodaépület mellett do­hánypajták, némelyik addig se bírja ki állva, míg lejár az értéke, annyit meg nem jövedelmez, mint amennyit évente fizetni kell érte. A 308 hold gyümölcsös szép, hárommilliót várnak tőle, de nem sok híja, hogy ebből is majdnem ráfizetés lett. — Nem tudtunk perme­tezni, mert nem volt miből megvenni a szert. A banktól kértünk ötvenezret. Másfél hétig hitegettek, hogy meg­lesz, mi meg a kezünket rágtuk, hogy ötvenezer miatt fuccs a hárommilliónak. Vé­gül a megyei tanács segített, hogy pénzhez jussunk. A kenyér szikkadt volt, amikor kibontották a kendő­ből. Nem sok maradt már otthon belőle, csütörtökön újra sütni kell. Még van egy kicsi a tavalyi lisztből, mire elcsépelnek, az is elfogy. Ha a fiú hazajön szabadságra, akkor pláne kitart, mert ak­kor a boltból kell hozni. Pesten mindig frisset eszik, azt szokta. De . mikor jön? Addig kihullik az a kevés szem is. ami a gabonában van. Tavaly jobb volt, de akkor a föld is kövérebb volt. Trágya sem jut minden 4. Szép házak, virágok az új kerítések mellett és kereszt minden utcában. Valamikor az utca végére állították őket, most szinte a közepén van, kinőtték a korábbi ha­tárokat. A takarékszövetke­zetben és a postán három­milliót őriznek betétekben, az italboltnak évről évre nő a forgalma. Pedig a szak- szövetkezet több, mint há­rommilliós mérleghiánnyal Gazdag kulturális program Mozgalmas hónapok követ­keznek hazai műkedvelőink számára: több mint tíz kiállí­táson, fesztiválon adnak szá­mot tudásukról, felkészültsé­gükről, tehetségükről. A kö­zeljövőben sorra kerülő tár­latok közül az egyik legérde­kesebbnek a Kis Jankó Bori országos himzőpályázat mun­káinak kiállítása ígérkezik, amely augusztus 12-től fo­gadja a látogatókat. A bemu­tató jó alkalom arra is, hogy az érdeklődők előtt felvonul­tassák a környező országok himzéskollekcióit és az ide érkező szakemberekkel nem­zetközi tanácskozást rendez-' zenek e sajátos népművészeti foglalkozás jelenéről, jövő­jéről. Ugyancsak nagy vissz­hangra számíthat a XX. or­szágos — és egyben az első nemzetközi — amatőr film- fesztivál, amely Székesfehér­várott lesz október 12—15 kö­zött. Erre az ezeréves európai városok amatőr filmklubjai­nak képviselőit hívják meg. Visegrádon találkoznak a Pest Megyei Tanács szervezé­sében augusztus 12-én és 13-án a műkedvelő színját­szók Augusztus 20-án tart­ják országos bemutatójukat a Röoülj náva-körök. A Veszp­rém Megyei Tanáccsal együtt­működve augusztus 19-én és 20-án Keszthelyen megren­dezik a magyarországi nem­zetiségi szövetségek néptánc- fesztiváljukat. Ugyancsak a következő hónapban lesz a szövetkezeti néptáncosok ne­gyedik országos találkozója. Augusztus eseménye még az ifjú népművész pályázat ered­ményeinek ' kelése és eb­ből az alkalomból kiállítás szervezése A színjátszók országos pó­diumfesztivál j ának dátuma: szeptember 22—23 Ugyancsak ősszel — Pest és Buda egye­sítésének 100. évfordulója tiszteletére — fővárosunkban vetélkednek a budapesti szín­játszó csoportok, irodalmi színpadok. Októberben országos fotó- művészeti kiállítás nyílik. Ezt a budapesti fotóklub patronál­ja. Akkor hirdetik ki a Ge­lencsér Sebestyén országos fazekaspályázat eredményét is. Október 21-én és 22-én Nagykanizsán bonyolítják le az immár hagyományos nem­zetközi Sonder-klasse társas­táncversenyt. Novemberben Balassagyarmaton országos irodalmi színpadi napok lesz­nek. zárta a múlt évet. Miből élnek hát az embe­rek? A földből? Évente akár 500, vagy ezer holdat is le­hetne táblásítani, mert ad­nák egymás után. De mivel vessék be? És ki dolgozzon? A tagság nagyobb része még azt a 39, illetve 24 napot sem dolgozza le évente, ami ahhoz kell, hogy a 900 fo­rintos nyugdíjjárulékból 600 a közöst terhelje. Pedig az egész tagság közel jár a nyugdíjkorhatárhoz: 58—60 év az átlagos életkor. A pénzt — az egészet — az SZTK leemeli a szakszövet­kezet számlájáról, otthon pe­dig nincs kitől behajtani. 5. A busz többször fordul naponta. Téglás, a Hajdúsá­gi Iparművek közel van, de három műszakba járnak nők, férfiak egyaránt a Debreceni Házgyárba, vonat­tal Pestre, Borsodba. Hat­százötvenen a 4200 lakos­ból. Nyolcszázhatvan általá­nos iskolás gyerekből szinte egy fiú sem marad otthon, a lányok járnak a mezőre és ők dolgoznak pénzért a kö­zös gyümölcsösben is. Tag nem lesz közülük senki és évről évre ugrásszerűen nő majd a járadékosok száma. Sok családnak már most is csak 5—600 öl földje van és néha kapnak a tanácstól szo­ciális segélyt. Tiszadobi kaleidoszkóp 6. A falu él, a családok kö­zül ki jól, ki szegényesen. Ahonnan dolgozni járnak, biztos a kereset, otthon az időjárástól, a terméstől függ minden. A szakszövetkezet csak két-három év múlva állhat helyre, ha lejár a paj­tatörlesztés, hiszen jelenleg 3 és fél millió törlesztésük van évente és 955 holdon le­het árut termelni. Sújtják okét a hitéllelietóségefe, dé még a szerződéskötéseknél sem egyforma az elbírálás. Kamatmentes előleget kap­nak az emberek a gabona- felvásárlótól, a húsipartól, de a szakszóvetkezetnek itt is kamatot kell fizetni, és velük szántatják fel a mű­veletlenül hagyott földeket is, ami tiszta ráfizetés. A család porosán, fárad - tan szállt le a szekérről. Ti­zenhét kereszt gabona ma radt utánuk, kevés szem­mel, sok szalmával. A Ián; vacsora közben is a derekát fogta és azon töprengett: vajon miért nincs neki any- nyi ruhája, mint az osztály­társaknak, akiknek a szülei tsz-ben dolgoznak. Balogh József If gy pár női szarvas- bőr kesztyűt kérek — mondta 1968-ban, a tél derekán Sumák Ilona az áruházi eladónak. — Ez megfelel? — kérdez­te az eladó és a pultra rakott egy fekete, aranygombos kesztyűt. — Gyönyörű! — kiáltott fel elragadtatottan Ilonka. — Blokkolja le, kérem! Az eladó blokkolt és jóhi­szeműen Sumák Ilonkához fordult: — Ha esetleg vala­mi baja lenne a kesztyűnek csak hozza vissza, mert há­rom hónapig vi=sz"cseréliük Garancia van rá. A blokkot oersze őrizze meg. Tulajdonképpen ez indí­totta el Sumák Ilonkánál a lavinát. Egy hónap múlva ugyanis visszavitle a kesz­tyűt és kicserélte báránvbé- iá--cr“, mert nagvon hideg­nek találta a régit. Aztán iött g tavasz, s mivel a bá­ránybéléses kesztyűnek is volt garanciája, kitalálta, hogy izzad benne a tenyere, ezért kicseréltette egy köny- nvü kis selyemkesztyűre. De kesztyűt nem viselhe­tett nyáron, ezért júniusban utalványt kért az eladótól. Garancia amit egy másik osztályon csinos fürdőruhára cserélt. Ősszel megkérték Sumák Ilonka kezét, s két hét alatt megesküdtek. Még tartott a fürdőruha garanciája, így ki­cserélte egy pár esküvői ci- pőcskére, de ezt is visszavit­te két nap múlva, úgymond nem tudja kihasználni. In­kább egy szép magas szárú csizmát vett helyette. Igaz, rá kellett fizetni, de még így is megérte. Eltelt az év és Ilonka ta­vasszal kalapra vágyott. Fér­je hallani sem akart róla, ezért pénzt sem adott rá Ilonka azonban praktikus asszony lévén, újra a garan­ciához folyamodott. A csiz­mát még alig hordta, nem volt semmi baja, Így nem lehet visszavinni, gondolta, ezért pironkodva meglazította raj­ta a díszes csatot. — Ennek a csizmának az ég világon semmi baja! — méltalankodott az eladó. — Na, ne mondja! — csat­tant fel született Sumák Teljesíthető új igények Nyíregyházáról sok a var­gabetű a tiszadobi úton. S ott meg is szakad az út. A Tiszán szűk pontonhíd az összekötő Szabolcs és Borsod között. Mindez nagyban le­csökkenti " a forgalmat a szomszédos, fejlett ipari me­gye és az ország más ré­szeivel. Gyönyörű helyen fekszik az ősrégi település. Egyik emléktábláján ez áll: „A tiszadobi iskola 300 éves fennállásának évfordulójá­ra”. S már több, mint egy évtizede, hogy elhelyezték a táblát. Naponta két- százan ingáznak Nagy Kálmánnak, a nagy. községi tanács elnökének tá­jékoztatása szerint, 4250 la­kosa van Dobnak. A lakos­ság 64 utcában lakik. A fel- szabadulás óta a lakott te­rület megkétszereződött. Több mindenről szembe­tűnik: a növekvő igényekkel a község nem tud lépést tar­tani. Az utcák felében még nincs járda. Kevés a nyolc fúrott kút, s vizük is kifo­gásolható. A tanács megren­delte a vízművesítési tervet, de a kivitelezéshez a pénz még nem biztosított. Húsz kisiparos van, de csak mű­ködési engedélyesek. Komo­lyabb. szaktudást igénylő munkával nem tudnak mit kezdeni. Naponta mintegy kétszá­zan, hetenként száz-százhú- szan ingáznak. Előbbiek Tu szavasváriban, Tiszalökön és Nyíregyházán dolgoznak. 35 nő a Tiszalöki HÓDIKÖT- ben talált állandó munkát. Legjobban hiányzik egy kulturális közoont. Csak át­meneti megoldás, hogy ta­nácsi épületben rendeztek be klubot a KISZ-szervezelnek. De oda szorul az MHSZ- szervezet is. Színházi elő­adást hosszú évek óta nem láttak helyben a dobiak. Pe. dig ugyancsak nagy iránta az igény. A tanácselnök sze­rint már elkészült a műve­lődési központ terve. S hogy meg is épüljön, a meglévő kétmillió forinthoz másik kétmillió kellene. (A meglévő kétmilliót hat év atett gyűj­tötte össze a tanács.) Botíiék — máshonnan A hétköznapok gondjaihoz tartozik a fiatalok helyzete. Nehéz otthon tartani őket. De többségük nem elmenő. csak eljáró. Nem mondanak le végleg a községről. Ha már erősen korlátozott a helybeli pénzkereseti lehe­tőség, máshonnan viszik ha­za a borítékot. Bár olyan „furcsa” eset is van, hu­szonkilenc személy gépkocsi- tulajdonos. Közülük kilenc tsz-tag. Vagy: még a műit évben tartott a Tiszavasvári ÁFÉSZ bútorbemutatót Dobon. A bemutató óta kétmillió ér­tékben vásároltak új bú­tort. (Annyiért, amennyit a tanács hat év alatt tudott összerakni művelődési ház­ra.) Két nagy vízmeder, a holtág és a folyó Tisza „szó. rításában” a község. Régeb­ben sok család fő foglalko­zása volt a halászat. Ezek száma ötre csökkent. A fiatalok — bármilyen szűkösek is az adottságok — nem fogynak ki a lelemé­nyességből. Módját találták annak, hogy meghíviák Ko­vács Katit. a Hungária együttest, Koós Jánost, Aradszkyt. Persze ez nem pótolja az idősebb lakossá­got is érdeklő nagyobb ren­dezvényeket. A Táncsics Tsz-nek jelen­leg szanálási szabályzókat kell figyelembe vennie. Si­kerrel számíthat azonban a mielőbbi feloldásokra. Erre mutatnak az idei várható terméseredmények és a sza kosítások. Már üzemel a 433 férőhelyes tehenészeti telep (Korábban három tsz-nek volt 260 tehene.) Ez év vé­gére elkészül a 460 kocafé­rőhelyes sertéstelep is, ahon. nan csaknem tízezer kövér sertést értékesítenek évente. A jobb ellátásért A gépesítés és a szakosí­tás jó lehetőség, hogy minél több fiatal maradjon a tsz ben. A szövetkezeti gazdaság egyébként igyekszik javítani a község ellátását. Hús-, zöldség-gyümölcs boltot borkóstolót tart fenn, lát el saját áruval. Romantikus szép táj öve­zi a községet. Határa 14 ezer hold kiterjedésű. Mintegy 3 ezer hold erdő. Van benne rengeteg fogoly, fácán, nyúl, sőt őz is és néhány vaddisz­nócsalád. A község legmaga. sabb pontján, a volt grófi kastélyban szociális gyer­mekotthon kapott helyet, ahol évről évre több száz fiatal nevelkedik, tanul hasz. nos szakmát pedagógusok és szakoktatók segítségével. Messzi múltból indult és érte meg jelenét Tiszadob mint megannyi község Sza- bolcs-Szatmárban. A fejlő­désben, a gazdagodó élet igényeiben újabban ellenté­tek keletkeztek. De ezek nem megoldhatatlanok. Asztalos Bálint Napi 280 ezer forintos termelés a vásárosnamétiyi ládagyárban A vásárosnaményi láda- gyár egyik legfontosabb üze­me a szegező. A hosszú ter­melési folyamat utolsó mű­veleteit végzik itt — a mé­retre vágott léceket össze­szegezik, ládákká alakítják. Itt derül ki az is. hogy mi­lyen munkát ..adtak le” az előző üzemekből, megtartot­ták-e pontosan a méreteket. A hosszú épületben a délelőtti műszakot találjuk Fürge női kezek állítják ösz- sze a léceket, először a tal­pakat, majd az oldalakat. Kát pontos, erős ütés és_ a 40 milliméteres szeg eltűnik a fában. A munka nagy ré­szét kézzel végzik, csak az összetűzésnél segít az auto­mata gép. — Az első műszakban ki­zárólag nők dolgoznak, azok, Ilonka. — Nézze csak meg a csatot! A lehelet tartja. Megáll az ember esze, ké­rem. Azt hiszi talán, hogy lo­pom én a pénzt?! Mondha­tom megvan a véleményen az iparról is, meg a kereske­delemről is. Mellesleg há­rom hónap garancia van rá, ha nem tudná. — De már nincs ilyen csizmánk! — felelte az eladó. Ilonka megnyugtatta: — Nem baj, adjon helyette egy utalványt, majdcsak találok valamit helyette. Így aztán meglett a kalap. Csakhogy nem állt jól Ilon­kának. Ezt is ki kell cserél­nie valami új, divatos hol­mira. Évek hosszú során folyt a cserebere. Sumák Ilonkának azóta gyermeke született, dundi kisfiú. Éppen a na­pokban találkoztam vele az áruházban, felháborodva lobogtatott egy cédulát a ke­zében és követelte, hogy azonnal cseréljék ki nyári szandálját, ami gyenge se­lejt, két pár gyerek tipegőre. Az eladó bűnbánó arccal tel­jesítette kívánságát, mert a garancia, az garancia N. K. akiknek gyermekeik bölcső­débe vagy óvodába járnak — mondta a művezető. Fél nyolckor kezdenek, így négy után már mehetnek a gyere­kekért, jut idő a bevásárlás­ra is. Több éve vezettük be ezt a rendszert, mindenki egyetértett és támogatta a javaslatot. A termelékeny­séggel sincs probléma, a je­lenlegi körülmények között mind a három műszakban a maximumot nyújtják a dől gőzök... de lehetne még növelni, legalább 30 száza­lékkal. A megoldás egy új csar­nok lenne. A szegező már nyolc éve szolgálja a láda­gyárat, előtte pedig — nem tudni hány évig — a tégla­gyáré volt. Kicsi. zsúfolt, ami az 1964-es igényeknek még megfelelt, a maiaknak viszont inkább káros, mint hasznos. A szalagszerű gyár­tás így csak annyiban való­sul meg, hogy a munkafo­lyamatokat sorrendben vég­zik, azonban a félkész ter­méket cipelni kell egyik asztaltól a másikig, a közé­pen lévő sín az anyag szál­lítására is alig alkalmas. Terveket még nem tudtak mutatni, de egy év múlva már dolgozni szeretnének az új szegezőben. Kissé hihe­tetlennek tűnik az időpont, de . .. — Nem szeretünk a leve­gőbe beszélni. A központ már jóváhagyta az elképze­lésünket és amit elhatároz­tunk. azt meg is valósítjuk. A dolgozók segítségére min. dig számíthatunk. Itt olyan a kollektíva, hogy nem núz- zák ki magukat a társadal­mi munka alól, hiszen kő- zös érdek a termelékenység növelése és a jó munkakö­rülmény kialakítása. A ter­melőüzemek fejlesztése nem maradhat el a korszerű szo­ciális létesítmények — 250 személyes öltöző, tágas és kényelmes fürdő — mellett. A ládagyár naponta 280 ezer forint értékben szállít a hazai és a külföldi piacok, ra. A 74 milliós évi árbevé­tel nem kis összeg, de a le­vonások. a bérfejlesztések és egyéb kiadások után már nem sok marad az óvodai építkezésre, vagy klubhe­lyiségek, tanácsterem kiala­kítására. Pedig mindkettőre szükség van. Ebben az év­ben fejezik be az új vásá- rosnaményi kombinált óvoda építését, de ha csak a láda­gyári gyerekeket vesszük, már akkor is kicsinek bizo­nyul. A termelési tanácsko­zásokat, a párt- és a szak- szervezeti üléseket sem tart. hatják mindig az öltözőkben vagy a gépház nagycsarno­kában. A lehetőségek bővül, nek a 30 százalékos termeié, kenységnövelés megvalósító, savai, hiszen a jó gazdálko­dás alapfeltétele a még jobb termelés — a termelékeny­ség fokozásával, a minőségi, hibamentes munkával. A Peíőfi'év fordulóra készülnek Bács-Kiskun megyében, ahol a legtöbb Petőfi-emiék- helyet tartják számon, mun­kához láttak a költő születé­se 150. évfordulójának ün­nepségeit előkészítő társa dalmi' bizottságok. Kissun- ság híres Petőfi-emlékhelye in már ez év őszén megkez­dődnek a Petőfi-év helyi jellegű eseményei. Elsőként szeptemberben Szabadszál­láson a külföldi Petőfi-kul- tuszról, Kunszentmiklóson pedig Petőfi költészetének szimbolikájáról tartanak tu­dományos szintű előadást, Kecskemét októberben Pe- tőfi-szavalóversenyt rendez, amelyen a város általános, közép- és főiskolás diákjai vehetnek részt. A kecske­méti Katona József Színház is részt vállalt a program­ból: bemutatja Fekete Sán­dor Petőfi című drámáját, a költő szülőhelyén, Kiskőrö­sön, majd Kiskunfélegyházán. 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents