Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
S. ©ids! JEGYZETEK: Kezdő szakemberek Uj kenyérgyár épül Mátészalkán. Az építők már a belső munkálatokon dolgoznak. (Hammel József felvétele) Minden tizedik ember... Községgé fejlődő tanyák Jövő hétfőn kedves ünnepség színhelye lesz a megyei tanács végrehajtó bizottsági terme. De valószínűleg a nagytermet is igénybe kell venni, mert örvendetesen sok új mezőgazdasági szakember érkezik Szabolcs- Szatmár megye termelőszövetkezeteibe. Számukra és az őket fogadó termelőszövetkezetek elnökei számára rendez fogadást, — afféle ismerkedő délelőttöt — a megyei tanács. Eddig különböző főiskolák most végzett hallgatóiból több mint százan jelentkeztek. ötvenheten a nyíregyházi főiskola végzettjei közül, tizenhármán a szarvasi új öntözőmérnökökből. 19- en a debreceni agráregyetemről, hatan a zsámbéki végzett -üzemgazdász-mérnök hallgatókból és heten más főiskolák végzettjei közül. Ez a százkettes szám még növekedhet hétfőig, mert még most várják a keszthelyi, gödöllői agráregyetem és az állatorvosi főiskola végzettjeinek híradását. Az eddig jelentkezett százkét fiatal agrárszakember több, mint fele azért jön, mert valamelyik itteni közös gazdaságtól kapta társadalmi ösztöndíját és szerződés kötelezi rá, hogy a mecénás közös gazdaság szakembereként kezdje pályafutását. De a másik fele a fiatal agrárértelmiségieknek önként választotta pá_ lyakezdő tevékenységének színhelyéül megyénket. Ez azt jelzi, hogy itt képességeik kibontakoztatására látnak lehetőséget, fiatalos vállalkozó k°dvük érzi. hogy itt gyorsabban zajlik a fejlődés folyamata, mint talán bárhol az országban éppen azért, mert mélyebbről indultunk és utol kívánjuk érni a többieket, a legjobbakat is. sovány földjeink ellenére. Ez utóbbi, önkéntes jelentkezők között lesz nem is egy, aki levélben, pályázat útján nyerte el élete első állását és a hétfői fogadáson fog megismerkedni termelőszövetkezete elnökével. Olyan fiatal is lesz, akit az elnök azonnal visz magával. Még mindig érvényes a felszólítás: a fiatalember első évi foglalkoztatásához készítsen a termelőszövetkezet tervet, jelöljék ki azt a már régebben ott Helyes-e. hogy egy garázda miatt több becsületes, dolgos ember lemondani kényszerül a szocialista cím erkölcsi és anyagi elismeréséről? A KEMÉV főmérnöke szerint igen. A vállalat vezetői ugyanis azt akarják elérni, hogy a szocialista brigádmozgalom a jó munka mellett a dolgozók tudatát is formálja. A vállalatnál nemrégiben értékelték a mozgalomba benevezett brigádok múlt évi munkáját. Megállapították, hogy a versenybe nevezett 45 brigád közül 19 brigád nem kaphatja meg a szocialista címet. Egy brigád azért, mert vezetőjét garázdaság miatt elítélték, egy másik brigádban üzemi szarkák voltak, egy következőben hónapokig nem teljesítették a tervet, egy brigádban többször is italoztak munkakezdés előtt... A szocialista munkaversenyt szigorúan értékelik a vállalatnál. A versenybe _be- nevezetteknek a kötelezőnél mindenben többet kell nyújtani. A kötelező munkáért fizetést kapnak a brigádok, csak a pluszmunkájukat értékeli a vezetőség a verseny végén. A pluszmunkán kívül minden brigádnak — és brigádtagnak — meg kell tartania a szocialista erkölcs szabályait, mert a magatartást is figyelembe veszik az értékelők, akik szigorúsággal óvják a verseny komolyságát és tekintélyét. Senki sem szegheti meg büntetés nélkül a vállalatnál a verseny szabályait, egyetlen dolgozó „kilengése” magával dolgozó másik, idősebb szak. embert, aki az újonnan érkezett fiatal kezdő neveléséért felelős és készüljenek el arra is, hogy egy esztendő múlva minősítést kell készíteni róla... Ennyi dédelgetés? Ennyi gond? Még több is: a fiatal munkatársnak, akik közül nem is egyet az elnökök rögtön magukkal visznek a gépkocsijukon, szállást és kosztot kell biztosítani, mielőtt az első fizetést megkapják. Az első fizetést? Kitől? Most jön a legfontosabb: államunk csak a mi megyénkben tizennyolcmillió forinttal gondoskodik a fiatal, kezdő szakemberek kezdő fizetéséről, amely sok esetben eléri a kettőezer és négyszáz forintot. Ebből a pénzből első munkahelyükön tizenötezer forint letelepedési segélyt kapnak. — ha nőtlenek. Ha nősek, húszezret. (A második letelepedési segély öt év múlva esedékes, összege 25 ezer forint a nőtleneknek, harmincezer a nőseknek.) Van olyan idős szabolcsi falusi termelőszövetkezeti tag, aki azt mondja erre: dédelgetjük őket? Nem árt meg nekik a diadalkapu? Hadd mondjuk ki: nem árt meg. Nincs olyan régi vagy új módszer, amivel ne lehetne még jobban gyorsítani azt a folyamatot, am: alatt a fiatal szakember a gyakorlatban is érvényesíteni tudja amit a főiskolán tanult. Éppen a tagok hasznára. A „diadalkapu” féltése helyett inkább arra kellene ügyelni, hogy legyen meg a lehetősége is erre. A fiatal agrárértelmiségiektől ma azonnal az egyetem elvégzése után közéleti tevékenységet várnak abban a faluban, ahol elfoglalják első munkahelyüket. Ennek ellenére legtöbben már az első njéjiány bo.tla- dozás után jól megállják a helyüket. Éppen ezért fontos társadalmi feladat, hogy az első hibák elkövetésénél is mellettük álljunk, és azután is segítsük őket beilleszkedni annak a munkahelynek a közösségébe, ahová életük vezette őket. Gcsztclyi Nagy Zoltán rántja az egész brigádot a versenyben. Például a garázda brigádvezető beosztottjai becsületesen éltek és dolgoztak a múlt évben — mégsem kapták meg a szocialista címet. Keserű tanulság volt ez számukra... A mozgalom legyen fegyelmező és tudatformáló. A brigádtagok hassanak egymás tudatára, ne nézzék közömbösen társaik életét és munkáját. Az elítélt brigádvezető többször viselkedett kifogásolható módon. És senki sem kérte a leváltását, senki sem kérte a kiközösítését. A többszöri italozást sem akadályozta meg senki a másik brigádban, a becsületes dolgozók itt sem kérték a rendbontók kiközösítését. Az italozók nemcsak a munkafegyelmet, hanem a technológiai fegyelmet is megsértették. Miattuk került sor több építkezésen is utómunkákra. Pedig érdemes komolyan venni a munkaversenyt a KEMÉV-nél is. Azok a brigádok, amelyek elnyerték a szocialista címet, az erkölcsi elismerésen kívül az építők napján 55 ezer forint pénzjutalmat kaptak. A vállalatnál a szocialista brigádok tagjai a prémiumok és a nyereség elosztásánál is — kiemelkedő munkájuk alapján — előnyben részesülnek. Remélhetőleg ezeket a tényezőket is figyelembe veszik azok a brigádok, amelyek ismét beneveztek a szocialista munkaversenybe. Nábrádi Lajos Megyénkben, ahol a lakosság 10,2 százaléka — 61 ezer ember — él tanyán és külterületen, állandóan visszatérő probléma a tanyavilág helyzetének alakulása. Az 1123 tanyai település lakóinak élet- és munkakörülményeivel, gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, egészségügyi, és kulturális ellátásával foglalkozott az a tanácsi felmérés, amely az év első felében Nyíregyháza város, a nyíregyházi és a nagykállói járások tanyáiról adott helyzetképet. Évek óta a tanyai lakosság foglalkoztatásán, a kereseti lehetőségek javításán fáradoznak az illetékes párt-, tanácsi és gazdasági szervek. A keresők számának alakulása összefügg a megye mezőgazdasági üzemeinek fejlődésével, a gépesítéssel, az iparosítással. A keresők aránya a nyíregyházi járásban a legkedvezőbb, á tanyavilág lakóinak 59 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban vagy az iparban. Lényegesen kevesebb, 34 százalék a nagykállói járás tanyán élő kereső lakossága. A nyíregyházi járás tanyáinak lakói nagyobbrészt a tsz-ekben, kisebb részük a szakszövetkezetekben, állami gazdaságban és a közeli ipari üzemekben dolgozik. A nők és az öregek elsősorban a helybeli tsz-üzemegysé- gekben, dohány- és gyümölcs- termesztésben; Buj-Paszab- csúcs, Nagyhalász-Homoktanya, a fiatalok pedig a nyíregyházi üzemekben helyezkednek eL Vannak tanyák, ahonnan alig járnak máshová dolgozni, mint Demecser-Borzsova és Nagycserkesz-Halmos-boA napokban mélynyomású, színes, jázmin illatú meghívót kaptam: felkértek, hogy jelenjek meg az albert- falvi reprezentatív kiállítási nagycsarnokban, * ahol bemutatják iparunk új termékeit. Mondanom sem kell, hogy kíváncsian rohantam a helyszínre. A pavilon bejáratánál aranysújtásos, egyenruhás portás üdvözölt. Mindjárt megkérdeztem tőle: hol lehet vásárolni ilyen szép portásruhát? A fülemhez hajolt és bizalmasan megsúgta, hogy százezret rendelt belőle a hondurasi külkereskedelmi minisztérium. De mi egy portásruhával kevesebbet szállítunk, mert ezt az egy darabot egy utazó ügynökünk, élete kockáztatásával szerezte meg a kollekcióból. Megköszöntem a felvilágosítást, aztán beléptem a hatalmas kiállítási terembe, ahol iparunk száz új csodájában gyönyörködhettem. Óriási sikert aratott a meghívott vendégek előtt a Damjanich utcai „Apolló" Kolókészítő Ktsz különleges rolóhúzója, amely a sötétben mélylila színben foszforesz- kál, így nem kell tapogatózva keresgélni. Rögtön rendelni akartam egy garnitúkor lakói, akik a helyi mező- gazdasági üzemekben keresik meg a kenyerüket. Ahol viszont jó a vasúti közlekedés, más megyékbe is sokan eljárnak. Nagyhalász-Kecskés- tanyáról Miskolcra, Nyírte- lek-Görögszállásról a borsodi üzemekbe járnak el dolgozni. A visszavándorlás különösen a nyíregyházi tanyavilágban tapasztalható, ahol a jól fizető tsz-ekben egyre több tanyai vállal állandó munkát. Nyíregyháza Felsősima lakosságának negyven százaléka a Ságvári Tsz-ben, harminc százaléka a szakszövetkezetekben dolgozik. Házak a tilosban A tanyák fejlesztését szolgáló program fontos része a villamosítás. Ez egy sor vonatkozásban lendítheti előbbre a szétszórt településeket. Az elmúlt években a tervezett 34 tanya helyett 69-et villamosítottak. Valamennyi továbbfejlesztésre kijelölt külterületi lakóhely villanyt kapott. Tiszavasvári tanyáinak csupán 10 százaléka nem rendelkezik villannyal. A pe- nészleki Nagybergel tanyán aggregátor ad áramot. Nyíregyháza város tanyavilágának ötven százalékában azonban még nincs villany, s ez nagy feladatokat ró a tanácsokra, a lakosságra, az illetékes szervekre. Hosszú ideje probléma a bekötő utak szegényes hálózata is, amely az őszi és a téli időszakban elvágja a tanyákat a külvilágtól. A megyében jelenleg 63 külterületi települést köt össze szilárd burkolatú út a községekkel, rát, de a kiállítás igazgatója közölte, hogy 1985-ig 700 ezer rolóhúzót szállítunk Nyugat-Bengáliába, így a hazai igényeket csak .később lehet teljesíteni. A pesterzsébeti „Lemondás Ktsz kiállítási részlege előtt boldogan felkiáltottam: „Ez igen!” Ámultán néztem a szövetkezet új termékét, a rendkívül szép kivitelű kompótos- tálat, amely éjszakára függőágynak is átalakítható. Mivel a jövő hónapban lesz huszonöt éves jubileuma, hogy a menyasszonyommal jegyben járok, gondoltam, meglepem őt egy ilyen csodával. De az igazgató elnézést kért és fontoskodva közölte, hogy ez csak mintapéldány, a legközelebbi években exportkötelezettségünket kell teljesítenünk. Ugyanis a Baha- ma-szigetcsoport félmill5' példányt rendelt a kereset, cikkből. Be kell vallanom, hogy férfi létemre sírva fakadtam, amikor megpillantottam illetve a különböző útvonalakkal. Az útépítési program első szakaszában, 1970 végéig az ötszáz lakoson felüli és fejlesztésre kijelölt települések közül csupán Aporliget- Ujtanya bekötő útjának megépítése csúszott át a következő időszakra. Az utcák és házsorok kialakítása a továbbfejlesztésre kijelölt tanyákon folyamatosan valósul meg. így Demecser- Borzsova-tanyán, Felsősimán és másutt. Több helyen azonban. mint egyes ballcányi tanyákon, építési engedély nélkül építkeznek, melyek gátolják a rendezett utcasorok kialakítását, később a közművesítést, a községgé fejlődési, Járdákat általában nem építenek a tanyákon, hisz néhol kilométerek választják el egymástól a házakat, „házfüzéreket”. Vannak azonban járdás tanyák is, mint a Nyír- telek-Belegrád, Tiszavasvári - Szorgalmatos és Gávavencsel- lő-Kossuth-telep. Mozgóboltok? A tanyai lakásellátás az utóbbi időben keveset javult, — állapította meg a felmérés. Az egy tanyai lakásra jutó személyek száma 4—5 között van, amely zsúfoltabb a megyei átlagnál. Az új lakóházakat viszont már szilárd alappal, nagyobb ablakokkal, szebb formában építik. Nem kielégítő még a tanyavilág kereskedelmi hálózata — bár a népesebb tanyák alapvető élelmiszerekkel való ellátása megoldott. Ellenben a Nyíregyházához tartozó 42 külterületi lakott helyen mindössze 8 vegyesbolt és a Lajosmizsei „Szentimentái” Kendertiloló Ktsz alkotását, az ultramodern infrasuga- rakkal működő palacsinta- sütőt, amely egyetlen mozdulattal éjjeliszekrénnyé alakítható át. Keserűen suttogtam magam elé: „Ebből sem vásárolhatunk mi, magyar állampolgárok.” Ám az igazgató sugárzó arccal közölte: — Még az idén megjelenik a piacon. így örömmel állunk a kedves tevők rendelkezésére. — Jól hallottam? Olyan nagy tételben gyártják, hogy exportra is jut elég és marad belőle a hazai fogyasztónak is? — kérdeztem izgatottan. Az igazgató kicsit zavartan magyarázkodott. — Ez még nem egészen exportképes, mert palacsinta- sütőnek egy kicsit szálkás és amikor éjjeliszekrény, időnként kilóg belőle a palacsintatészta. De a hazai fogyasztónak ez is jó lesz... öt italbolt, büfé elégíti ki a vásárlók igényeit. S ez kevés. A tanyai boltok többsége csak a legszükségesebb árukat kínálja, többségüknek nincs, vagy kicsi a raktárhelyisége. Kedvezőbb a boltok helyzete Felsősimán. Buj- Paszabcsúcson és Balkány- Tormáspusztán. A vegyesboltok általában magánlakásokban árusítanak, többnyire szakképzetlen eladókkal. Nem kielégítő a tanyákon a tőkehús-, zöldséges a kenyérellátás. Több mozgóbolt létesítésével valószínű könnyíteni lehetne a helyzeten. A külterületek egészség- ügyi ellátása is javult az elmúlt időszakban, de még sok a tennivaló. 1965-ig 17 tanyán volt orvosi rendelő, 1971-ben már 32 tanyán vált lehetővé a heti, vaev kétheti kiszállásos orvosi rendelés. A rendelők állapota, felszereltsége a továbbfejlesztésre kijelölt tanyákon általában megfelelő, de több helyen megoldatlan a fűtés, világítás, vízellátás, szűkek a várók. Megoldott viszont az anya- és • csecsemővédelem és a védőnői ellátás. ,,Tévésedő“ tanyavilág A tanyavilág oktatási helyzetére jellemző, hogy 1966- ban a megye általános iskolai tanulóinak 9 százaléka még tanyai iskolába járt. Ez 1970-re 5,5 százalékra csökkent. A tanyai gyermekek fokozatosan a szakrendszerű oktatást nyújtó körzeti iskolába, tanyai diákotthonba kerülnek. A megyében hét tanyai diákotthonban 1284 fiatal tanul, s ezen kíván javítani lényegesen a kollégiumépitési társadalmi akció. Jelenleg még 114 tanyán van iskola, ebből 70 helyen csak alsótagozatos oktatáson vesznek részt a tanulók. Az 1971—72-es tanévben még 44 tanyai iskolában felsőtagozatos oktatás is volt. A jelenlegi 4558 tanyai általános iskolai tanulóból 3228 összevont osztályokban tanul, 812 tanulónak még nincs lehetősége a felsőtagozatos szakrendszerű oktatásra. A tanyavilágban öt állandó óvoda van, bár erre az igény is kisebb, mint a községekben. A családok többségében a szülők, nagyszülők vigyáznak a gyermekekre. A Nyíregyházi Városi Tanács négy tanyai napközi otthont létesített, hogy a gyermekek iskolai előképzését megkönnyítse. A tanyák villamosításával a rádió- és tévé-előfizetők száma lényegesen megnőtt. Nyíregyháza nagyobb külső településein átlagosan 5—6 lakosra jut egy rádió, nyolc-tízre egy tévé. A járások tanygi településein 8—10 lakosra jut egy rádió és 12—14 főre egy televízió. A megyében 22 tanyán van állandó mozi, heti kétszeri vetítéssel. A hat művelődési autó pedig 57 tanyát keres fel rendszeresen könnyvvel, filmmel, vándor- tárlatokkal. Változik, fejlődik a szabol-' esi tanyavilág, olyan ütemben, ahogyan a megye is mindjobban felzárkózik az országos átlaghoz. <r* A brigád becsülete Galambos Szilveszter: Árubemutató * WP2. július IS
