Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-15 / 165. szám
vnAti prqietArjai,E0yes0ijeteki arvix. ÉVFOLYAM. 16S. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1972. JULIUS 15, SZOMBAT Községgé fejlődő tanyák (3. obcU.9 Tizenkét kereszt gabona (5. oldal) Harmadfokú árvizkésziiltség a Murán ff. otdaO Fischer fellebbezését elutasították (9. oWal) hATWK VAXtAlMAMm Huszonöt éves a magyar- szovjet gazdasági együttműködés Huszonöt évvel ezelőtt, 1947. július 15-én kötötték meg azt az átfogó kereskedelmi és hajózási szerződést, amely megteremtette a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatok jogi alapjait. E szerződés aláírása óta áruforgalmunk gyors ütemben fejlődik, kezdetben segítséget nyújtva a magyar ipar újjáépítéséhez, később új magyar iparágak megterem, téséhez, a fejlett technika elterjesztéséhez s most az integrációs program közös végrehajtásához. A kezdeti időszakban — 1947—1951 között — az évenként megkötött árucsere-forgalmi megállapodások szabályozták külkereskedelmünket. Az első hosszabb távú — négy évre szóló — külkereskedelmi megállapodás 1952-ben jött létre. Akkor írták alá a kormányközi műszaki-technikai segély- nyújtási megállapodást is, amelynek alapján a Szovjetunió magyar üzemek építéséhez és rekonstrukciójához gépeket és berendezéseket szállított. Ezen egyezmény keretében szállította a Szovjetunió a Dunai Vasmű berendezéseinek jelentős részét, a Szegedi Textilkombinát és több más ipari létesítmény korszerűsítéséhez és bővítéséhez szüksége berendezéseket. A hatvanas években már az ipari együttműködés közvetlen formái is elterjedtek, a szakosítás és a kooperáció nyomán árucsere-forgalmunk struktúrája is fokozatosan megváltozott. Előtérbe került a gépek, a járművek kölcsönös szállítása. A Szov. jetunióból 1970-ben már 60 százalékkal több gépet és berendezést szereztünk be, mint az 1961—65. közötti esztendőkben, s ugyanebből a termékcsoportból 40 százalékkal növeltük exportunkat. Jelenleg is számottevő mennyiségű traktor, föld- munkagép, a mezőgazdaság korszerűsítéséhez sokfajta berendezés érkezik a Szovjetunióból. Magyarország nagy tételekben szállít autóbuszokat, műszereket és egyéb gépipari termékeket. 1971-ben gépexportunk 48 százalékát a Szovjetunióban értékesítettük, s a Szovjetunió gépiari importjának mintegy 10 százaléka származik Magyarországról. Nagy mennyiségű nyersanyagot, félkész terméket, energiát és energiahordozói is vásárolunk a Szovjetuniótól — valamennyi nélkülözhetetlen népgazdaságunk számára. Hazánk összes nyersanyag-importjának 42 százaléka, ezenbehil az energia és energjahordozók importjának 71 százaléka e Szovjetunióból származik A Szovjetuniótól vásárol nyersanyagok, félkész terme kék. gépek egyaránt nagy jelentőségűek iparunk és me zőgazdaságunk számára Ugyanakkor a Szovjetunió stabil elhelyezési lehetősége két biztosít exportcikkeink nek. Ennek tulajdonítható hogy külkereskedelmi for galmunknak nagy hányadát — 34 százalékát — a szocia. lista országokkal folytatott külkereskedelmünknek pe dig 50 százalékát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. Az 1971—75-ös évekre megkötött hosszú lejáratú megállapodás értelmében a két ország közötti árucsereforgalom dinamikusan továbbfejlődik. Ha a megállapodásban kifejezett lehetőségeket kihasználjuk, úgy 1975. ben mind az export, mind az import értéke elérheti az 1,1 milliárd rubelt, vagyis a forgalom több, mint másfél- szeresére emelkedhet öt év alatt. A gépexport az átlagosnál is gyorsabb ütemben, évente 9—10 százalékkal, a gépimport pedig 10—12 százalékkal emelkedik. A Szovjetunióból 1975-ben 62 százalékkal több energiát és energiahordozót, 37 százalékkal több nyersanyagot, félkész terméket és alkatrészt vásárolunk, mint 1970-ben. A fogyasztási cikkek importja pedig csaknem megháromszorozódik. Magyarország az ötéves tervidőszak utolsó esztendejében 70 százalékkal több- fogyasztási cikket, 50 százalékkal több anyagot, félkész terméket és alkatrészt, 30 százalékkal több mezőgazdasági és élelmiszeripari cikket szállít, mint 1970-ben. A hosszú lejáratú megállapodáshoz és annak realizálásához hozzájárulnak a már korábban aláírt ágazati egyezmények. Az 1980-ig ér. vényes timföld-alumínium egyezménynek megfelelően, 1975-ben ' 240 ezer tonna timföldet szállítunk a Szovjetunióba, 120 ezer tonna alumínium ellenében. A számítástechnikai eszközök kölcsönös szállítására is egyezmény jött létre, amelynek nyomán 1975-ig 50—50 millió rubel értékű számítás- technikai eszközt cserélünk. A,z eddigi legnagyobb jelentőségű ágazati kooperációs egyezmény alapján segíti & Szovjetunió olefinprogramunk végrehajtását. Magyar—szovjet megállapodás alapján befejezéséhez közeledik a Barátság II. kőolajfővezeték építése, így az 1975-re várható 6 és fé] millió tonna import kőolaj egy része már az új vezetéken érkezik hazánkba. Beruházásainkat a Szovjetunió komplett berendezések szállításával segíti. A Szovjetunió szállítja a Le- ninváros körzetében épülő olajfeldolgozó üzem berendezéseit, amelyek felhasználásával már a beruházás első szakaszának befejezése után évi 3 millió tonna kapacitású üzem létesül. Százhalombattán 6 millió tonna kőolajat, a Szeged térségében épülő gázfeldolgozó üzemben évente 2 milliárd köbméter földgázt dolgoznak majd fel szovjet berendezések segítségével. Folytatja a Házépítő kombináto** szállítását is a Szovjetunó, támogatva lakásépítési programunk végrehajtását. A magyar—szovjet árucsere-forgalom fejlődése tehát a következő években sem veszít eddigi dinamikus üteméből. Gazdasági kapcsolataink i komplex integrációs program jegyében bővülnek tovább, kihasználva a tervek koordinációjában, a termelési kooperációban, a legfőbb teendők és célok összehangolásában rejlő lehetőségeket. Megkezdőd tek a magyar—kunnal tárgyalások Intézkedési terv a fiatalok érdekében Ülést tartott a mátészalkai tanács U Ne Win, a Burmái Unió Forradalmi Tanácsának elnöke, miniszterelnök pénteken délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelent volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Holla! Imre külügyminiszter-helyettes, Kelemen Lajos, a fővárosi tanács általános elnökhelyettese, dr. Kós Péter, a Magyar Népköz- társaság rangooni nagykövete, Hesiczky Lajos vezérőrnagy, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. U Ne Win, a Burmái Unió Forradalmi Tanácsának elnöke, miniszterelnök és kísérete pénteken ellátoeatott a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárába. A burmai vendégeket a látogatásra elkísérte Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Kós Péter, a Magyar Nép- köztársaság rangooni nagykövete. Mezei Barna vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket a hatvanéves ''múltra visszateCsütörtökön és pénteken Budapesten ülésezett a X. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészítésével foglalkozó ideiglenes munkacsoport — tájékoztatták az újságírókat pénteken a DÍVSZ rózsadombi székházában. Dominique Vidal, a X. VIT koordinációs titkára elmondotta, hogy az idén januárban Szófiában ülésezett a nemzetközi előkészítő bizottság, itt döntötték el, hogy a VIT 1973. július 28. és augusztus 5. között lesz az NDK fővárosában, Berlinben. A X. VIT alapgondolata: fejezze ki a világ ifjúságának harkintó gyár tevékenységéről. Megemlítette, hogy bizonyos kapcsolatok már kialakultak a burmai gyógyszeriparral és egészségügyi ellátással is. Egyben kifejezte reményét, hogy, e kapcsolatok mindkét ország hasznára továbbfejlődnek, s ezt is elősegíti a burmai államfő mostani látogatása. A burmai állam- és kormányfő számos kérdést tett fel a házigazdáknak. Pénteken délután az Országházban magyar—burmai megbeszélések kezdődtek. Magyar részről a megbeszéléseken részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Hollai Imre külügyminiszter-helyettes. Burmai részről a megbeszéléseken részt vett U Ne Win, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnöke, miniszterelnök, és U Ko Ko miniszterhelyettes, a Forradalmi Tanács és a minisztertanács titkára. cos antiimperialista törekvéseit, s legyen nyitott fórum — vallásra, nemzetiségre, vagy politikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Eddig húsz országban alakultak meg a nemzeti előkészítő bizottságok, s a tervek szerint az idén októberben tartja Berlinben következő ülését az ideiglenes munkacsoport. A magyar fiatalok már megkezdték VIT-re való felkészülésüket — mondotta | Hargita Árpád, a DÍVSZ magyar alelnöke — megalakult a nemzeti előkészítő bizottság. Pénteken ülést tartott a Mátészalkai Városi Tanács. Jelentés hangzott el az ifjúság helyzetéről szóló pártós kormányhatározatban foglaltak végrehajtásának állásáról, majd elfogadták a városi tanács és a városi KISZ- bizottság 1972—73. évi együttműködési megállapodását. A tanácsülésen elhangzott: Mátészalka lakosait tekintve is fiatal város. A huszonhat éven aluliak száma meghaladja az ötezret, ez a lakosságnak csaknem negyven százaléka. Gyors ütemben nő a munkásfiatalok száma, az iparfejlesztés és a városiasodás révén pedig erőteljesen növekszik a fiatal értelmiség száma: jelenleg huszonegy mérnök, s több, mint százharminc technikus dolgozik a város üzemeiben, gazdaságaiban. Hangsúlyozták a tanácsülésen : az ifjúsági szervezetek nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak az oktató-nevelő munkához, az ifjúság világnézeti, erkölcsi neveléséhez, a társadalmi akciók lebonyolításához, valamint a közösségi tevékenység kialakításához. Hatvan KISZ- alapszervezetben több, mint kétezer fiatal tevékenykedik. A tanács az ifjúsági törvény szellemében a mozgalmi munka jobb feltételeit igyekszik megteremteni. A közeljövőben megnyitják az újtelepi ifjúsági klubkönyvtárat és a Szakszervezetek Megyei Tanácsával történő megállapodástól függően a Móricz Zsigmond művelődési házat ifjúsági ház céljára alakítják át. Elismeréssel szóltak a fiatalok által vállalt feladatokról. Tavaly például 920 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a városban. A diákok és a munkásfiatalok a parkok gondozásában, fásításában, játszóterek és sportpályák építésében jeleskednek. A fiatalok iránti bizalom növekedését jelzi az a tény, hogy az utóbbi években a fiatalok részvétele a különböző tanácsi, társadalmi testületekben jelentősen növekedett. Az előző ciklusban például nem volt a tanácsban KISZ-korú fiatal, jelenleg hét van, s ketten a végrehajtó bizottságnak is tagjai. A városi pártbizottság tagjai között öt, a népfrontbizottságban tizenegy fiatal van. Beszámoltak a tanácsülésen arról is, hogy a tanács évi 40 ezer forint erejéig anyagilag is támogatja a városi KISZ-bizottságot. Ugyanakkor felhívták a figyelmet: a vállalatok túlnyomó részénél az anyagi támogatásra még a kezdeti lépések sem történtek meg. Általában kevés gondot fordítanak a munkaidőn kívüli szórakozási, művelődési lehetőséget teremtő klubok berendezésére, sportf elszerelések vásárlására és más művelődési célokra. " . Több jó eredmény' született viszont az ifjúság szociális gondjainak mérséklésében. A munkahelyek vezetői a KISZ és a szakszér- vezet segítségével figyelemmel kísérik és segítik a pályakezdő fiatalokat, á fiatal házasokat. A tanáccsal együttműködve különös gonddal kezelik a lakás- problémák megoldását. Elterjedőben van a bérlőkivá- lasztási jog megvásárlása a tanácsi bérlakások esetében, amelyre a vállalatok jelentős összegeket költené /. Kedvezményes építési kölcsönöket, különböző vállalati segítséget nyújtanak. Ez elsőként a tejipari vállalatnál, a MÁV-nál, a TITÁSZ-nál és az ÉRDÉRT Vállalatnál alakult ki. A tanács az új lakások húsz százalékát a fiatal házasoknak utalja ki. Az OTP a közeljövőben kezdi meg a „minigarzon” lakások építését és megalakult a lakásépítő szövetkezet is. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a letelepülő fiatal szakemberek lakásgondjainak megoldására. A tanácsülésen az ifjúság- politikai célok jobb és gyorsabb megvalósítása érdekében intézkedési tervet fogadtak el, s jóváhagyták az előzetesen kiadott tanács— KISZ együttműködési tervet is. VIT Berlinben 1973. július 28—augusztus 5 Ahogy az aratással előre haladnak, egyidőben a kombájnszalmát Is bálázzák és kaz- lazzák. A tiszaszalkai Búzakalász Tsz szérüskertjében két kazlazó, Vajó Sándor és Szigeti János irányítja a rakodást. (Hammel József felvétele) lavult a lakásépítés uients Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elkészítette az ÉVM-vállalatok első félévi munkájának előzetes gyorsmérlegét. Az adatok tanúsága szerint a vártnál is gyorsabb ütemben növekedett az építőipar termelése; az ÉVM-vállalatok 9,8 százalékkal több beruházási és egyéb építési munkát végeztek el, mint a múlt év első felében. Az eredményekhez kétségkívül hozzájárult, hogy az év elején az időjárás a szokásosnál kevesebb akadályt gördített munkájuk: elé. De a számok igazolják, hogy az időjárás kedvező tényezőitől eltekintve is jelentős a fejlődés. Az építkezések nagy részén fejlesztették a munkaszervezést, a munkaerőgondokat is csők-: kentették, A lakást építő ÉVM-válla- latok az első félévben 12 078 új otthont adtak át, 1413-mal többet, mint a múlt év azonos időszakában.
