Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám

tun. július i4. MSLET-MAGY* WVMZ A* Ablak nélküli terem Egy porszem is sok — (// állomás — Mit tud a Crossbar ? Mikor csökken a zsúfoltság ? Minőségi, gyors. pontos munkát végzett a Budapesti Postaépület és Karbantartó Üzem Nyíregyházán. Egy ré­gi, kétszintes házban alakí­tották ki az új távbeszélő- központot és július elsejével átadták a „terepet” a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyárnak. Ezek voltak a kez­deti lépések és ahogy mon­dani szokták, a java még csak ezután következik. Bi­zonyítékul csak két szám­adat Az építés, az átalakí­tás hatmillió forint, a helyi hálózat bővítése, a távbeszé­lőközpont egységeinek be­szerzése. beszerelése 65,3 millió forint. Nem kis ősz- szegbe kerül tehát a Cross­bar rendszerű telefonköz­pont. ami jelenleg hazánk­ban a legkorszerűbb. A beruházásról, a jelenle­gi munkáról és a Crossbar rendszerről beszélgettünk a Debreceni Postaigazgatóság két szakemberével. Vedres Jánossal, a távközlési osz­tály vezetőjével és Kiss Má­tyással, a beruházási osz­tály csoportvezetőjével. — A BHG a szerződésnek megfelelően július 14-én kez­di meg az egységek szállítá­sát es ez év októberében látnak a szereléshez. Azért „csak” októberben, mert a sötét, ablak nélküli gépte­remben — ami a központ legfontosabb része lesz — először a klímaberendezése­ket építik be. Az egységek százezernyi apró érintkezői­be egy porszemnek sem sza­bad bekerülnie, zárt egysé­gét kell alkotniuk Ezek olyan finom berendezések, hogy a levegő páratartalmá­nak. a hőmérsékletváltozás­nak a legkisebb fokára 's érzékenyen reagálnak. — A svéd szakemberek szerint még a karbantartó személyzetnek sém lehet a gépterembe bemennie, csak meghibásodás esetén. Elmé­letileg tehát állandóan bent lévő karbantartókra , nincs szükség, mert a hibákat egy automatáról pontosan le le­het olvasni. Az eddigi ta­pasztalatok azonban azt mu­tatták. hogy nem árt az elő­vigyázatosság, különösén az indulásnál. A benti szere­léssel egyidőben végzik a helyi hálózat bővítését, épí­tését is. A föld alatti kábel- fektetés hosszú, nehéz mun­kát igényel, járdabontással, mély árkok ásásával jár. A régi, elavult törzskábeleket kicserélik és úgynevezett gáznyomásos kábeívédelmet alkalmaznak. Ha minden a szerződé; szerint halad, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár 1973. december 31-re befejezi a központ szerelését és 1974. január elsejétől új, 5200 ál­lomás kapacitású központja lesz Nyíregyházának. A ré­gi, korszerűtlen 2300 állo­mást pedig leszerelik. A to­vábbi bővítés jelenleg távla­ti terv, de ez a központ már alkalmas lesz 16 ezres bő­vítésre. Mit tud a Crossbar? — kérdeztük Vedres Jánostól. — A Crossbar rendszerű telefonközpontok egységeit svéd licenc alapján a BHG gyártja és ők is szerelik. Előnye a régi rendszerrel szemben, gyors, megbízható, bővíthető és ami a legfonto­sabb, távhívásra is alkal­mas. Budapest, Miskolc, Szolnok, Debrecen és a du­nántúli városok után Nyír­egyházát is bekapcsoljuk 1974-től a távhívó rendszer­be — A távhívás kizárja a postai kézelő közreműködé­sét. Bárki a lakásából, vagy a vállalatoktól közvetlenül beszélhet az ország bármely- más városával, áhol hasonló rendszerű központ van. Az eredeti szám tárcsázása előtt azt a számot is hívni kell, amelyet a városok kapnak. Általában egy-, kétjegyű szá­mok ezek. Megszűnik a kö­telező háromperces és a sürgősségi háromszoros, T díj, ugyanakkor a helyi és a tá­volsági beszélgetések költsé­geit sem lehet majd megkü­lönböztetni egymástól a számlán. A helyi beszélge­tést a gép nem tudja bontani vidéki hívás esetén. — A svédek nagyon cso­dálkoztak azon. hogy nálunk bontják a helyi vonalat. Ok a helyi beszélgetést is épp oly fontosnak tartják, mint egy esetleges távolabbit. Nyilvános állomásokon is le­het majd találni távhívásra alkalmas készüléket. így ezt a szolgáltatást is igénybe ve- netik azok, akiknek nincs telefon a lakásukban. A jelenlegi telefonközpont kapacitása 2300 állomás. Azt, hogy milyen kis szám ez, nap mint hap tapasztalhat­ják azok, akik kezükbe ve­szik a kagylót vagy évek óta készülékre várnak. A zsú­foltság csökkenni fog 1974. januárjától, de még a na­gyobb központ sem nyújt végleges megoldást, csak enyhíteni fog a helyzeten. Ami a megyeszékhely és a járások közötti beszélgetése­ket illeti, egyidejűleg növek­szik az áramkörök száma, gyorsabb 'esz a beszélgetések lebonyolítása és lehetővé vá­lik a járási székhelyek köz­pontjainak korszerűsítése is. Balogh Júlia learztr: Telek TÖRIK A DOHÁNYT A BESSENYÖDI IGAZSÁG TER­MELŐSZÖVETKEZETBEN. KÉPEN: LASKAI ISTVÁN. PUSKÁS SANDORNÉ ÉS SÁROSI /—ADÁRNÉ. (H. J. FELVÉTELE.) A lakáskiutalások törvényességi szemléje Crognozis az ügyészi vizsgálatokról Az ügyészi feladatokat az év második felében már az alkotmány módosított ren­delkezései és az új ügyészi törvénvben lefektetett elvek határozzák meg. Valamennyi főügyészség megvizsgálja a következő hó_ napok során: hogyan érvé­nyesülnek a nevelőintéze­tekben élő állami gondozot­tadra (mindenekelőtt a ne­velésükre. felügyeletükre, egészségügyi ellátásukra) vo­natkozó rendelkezések. A fő­ügyészségek a területükön lévő gyermek- és ifjúságvé­dő intézetek, továbbá mint­egy 90 nevelőotthon elmúlt tanévi tevékenységét elem­zik. Országos vizsgálat várható a BTK-t módosító novellá­nak a közlekedési bűncselek­ményekre vonatkozó új ren­delkezéseiről. pontosabban arról, hogy e rendelkezések a törvénynek megfelelően érvény esülnek-e. Ugyancsak második fél­éves munkatervi téma: a lo­pás miatti büntetőeljárá­sokban összhangban van-e a bűncselekmények elbírálás* a büntető jogalkalmazás iog politikai elveivel. Megvizs­gálják az ügyészek a javító­nevelő munka végrehajtásé ra vonatkozó rendelkezése betartását. Széles körű vizsgálat les a lakásügyi hatóságokná arról, miként tartják met az új ’akásügyi jogszabá lyoknak azokat a rendelke zéseit, amelyek a lakások el osztására vonatkoznak, live nek például Si igény ogo sultsáagah a flkás-haszná latbavételi díj mégállapítá savai kapcsolatos normák ét a lakásügyi végrehajtási el járás szabályai. A vizsgálat kiterjed az új lakásügyi >og. »zabálvok végrehajtásáról kiadott tanácsrendeletek törvényességére is. Amen’ „Felleiiliexok, mert...** Ügyek a TMDB előtt n.viben azt állapítják meg az ügyészségek, hogy Valamely tanácsi rendelkezés törvény­sértő, megszüntetése érdeké­ben intézkednék. Ezen túl­menően ellenőrzik azt is, hogy a lakásigény megálla- pítaténál a szakigazgatási | szerv az ügyfelek körül- [ ményeire figyelemmel diffe­renciál-e. a jogszabályi elő­írásoknak megfelelően tör- ténik-e a lakás-használatbavé- teli díj és a szociálpolitikai kedvezmény megállapítása. Az ügyészségek a polgár, jog területét érintően elem­zik a lakások és egyéb he­lyiség bérleti jogviszonyára vonatkozó — új jogszabályok alapján kialakult — ítélkezé­si gyakorlatot. Fontos része az ügyészségi munkatervneki az ipari szö­vetkezetek alapszabálya tör­vényességének vizsgálata. Ezenbelül választ keresnek! arra. hogy az ipari szőve1 -1 kezetek az új szövetkezeti | jogszabályoknak megfele­lően. az előirt határidőre te. lülvizsgálták-e alapszabá­lyaikat: azok tartalma össz­hangban ván-e a jogszabá­lyokkal, s közgyűlési elfo­gadásuk. illetve hatósági jóváhagyásuk a törvényes­ség szerint történt-é? Fel­tárják a vizsgálat során: az ilapszabályok milyen ren. lelkezéseket tartalmaznak a agak alapvétő jogaival és -•ötelezettséseivel, továbbá a izemélves és vagyoni közre- nűködés módjaival és mér­őkével kapcsolatban. E izssálat célja lesz az is. ’Ogy utánanézzenek: a ta\ ácsok illetékes szakigazga- ási szervei az alapszabályok ’óváhagyásának előkészítése­kor milyen tevékenységet fejthetnek ki. figyelemmel voltak-e az alapszabályok 'elülvizsgálatakor az állam- ! örvényesség) félügyelet leghatározott kereteire A nyíregyházi Irodaház egyik szobája és az előtte lé­vő folyosó hetente kétszer bírósághoz hasonlít. Munka­ügyi vitákban dönt itt má­sodfokon dr. Pongor Gyula elnökletével a területi mun­kaügyi döntőbizottság. Ki­csinek látszó és életbevágó an fontos ügyekben tesz igazságot a bizottság. A hiányzó benzin G. A. a 21. számú Vo­lán nyíregyházi kirendeltsé­gének gépkocsivezetője a vállalati jogásszal lép a bi­zottság elé. Munkahelyén nem tudott elszámolni az üzemanyaggal, ezért 2136 fo­rint hiány megtérítésére kö­telezték. Három hónap alatt ez a hiány óriásinak tűnik, ha csak a túlfogyasztásra gondolunk... G. A. nem nyu­godott bele az ítéletbe. s kérte, hogy munkahelyén vizsgálják felül menetleve- 'eit és egyéb okmányait. Ki_ lerült, hogy az illetékes«--k első ízben felületesen szá­moltak, mert csak 915 forint értékű benzin hiányzik. A gépkocsivezető az adminiszt­rátorok felületességén felbá. tórodva megfellebbezte a döntést, nem volt hajlandó megfizetni még a 915 forint értékű hiányt sem. Abban reménykedett, hogy a dön­tőbizottság esetleg a téves számlálásra hivatkozva el­engedi u hiány megfizetését. Reménye nem vált valóra. A vállalati jogász a gépko­csivezető elé teszi a menet- 'eveleket — és a már kija­vított — okmányokat. Ö bi­zonytalanul lapozgat az ok­mányok között és lassan megadja magát, mert itt sem tud elszámolni az említett összeggel. Utolsó védekezé­sül ezt mondja: „Gépkocsim fogyasztását nem mérték be, a Nagyha­lász környéki rossz utakon túlfogyasztásom volt. Nem is tudtam. hogy ezeken a rossz utakon mennyi gépko­csimnak a fogyasztási nor­mája.” - . Ezt a védekezést a bizott­ság nem fogadja el. s a fel­lebbezést elutasítja. Szimpátia és intrika B. M. a MEZŐGÉP kis- várdai gyáregységében volt gyártás-előkészítő. Vezetői felmondták munkaviszonyát Az indoklás lényege csupán ennyi: „A szigorú megrovás ellenére sem változtatott magatartásán”. A vezetők egyetlen konkrét póló-' • 1 sem támasztják alá döntá? jogosságát. B. M. néhán> embernek nem volt szimpa­tikus, mert többször bátran megmondta az igazságot, még akkor is, ha az intriku- sok közé került. Jó szakem­ber hírében áll, ezért a fel­mondás ellenére alkalmaz­ták a Nyírség Ruházati Sző. vetkezetben tmk-vezető munkakörben. A döntés ellen azonban fellebbezett a területi mun­kaügyi döntőbizottsághoz. Fellebbezésének a bizottság helyt adott, kimondva az igazságot: egy ember sorsa ról nem lehet dönteni csu­pán szimpátia, vagy intrika nyomán. A bizottság kötele­zi a munkahely vezetőit. hogy állítsák vissza a mun­kaviszonyt, vagy „áthelyez­ve'’ szót írjanak a munka­könyvbe, mert ez a dolgozó­ra erkölcsileg kedvezőbben hat. A követelés nem jogos A következő ügy tárgya­lása ritkaságnak tűnik , a bi­zottságon. Itt több dolgozó prémiumkülönbözetet köve­téi a SZAÉV-től. A titkárnő Sz. Györgyöt és társait szó­lítja a folyosón. A fellebbe­zők valamennyien techni­kusok és művezetők, tehát fix fizetésűek. Panaszuk a következő: Építésvezetősé­gük 1971-re 43 ezer forint prémiumot tűzött ki a nye­reségrészesedés és a bér­alap terhére. Az elgondolás az volt, hogy a kitűzött ösz- szeget prémium címén szét­osztják, ha a terveket a dolgozók teljesítik. A tervet túlteljesítették, az építésve­zetőség mégis csak 26 ezer forint prémiumot fizetett ki az említett dolgozók között. A dolgozók most követelik a különbözet kifizetését is. A vállalat képviselője indok­lásul ezeket mondja: „Sze­mély szerinti kitűzés nem volt, csak csoportos. A vál­lalatnak nem volt és most sincs kerete több prémium kifizetésére. így a követelés nem jogos.” Ezt mondja a bizottság el­nöke is és kiegészítésképpen egy M.ü. M.-rendeletre hi­vatkozik, amelynek szintén az a lényege, hogy prémi­um nem iár, c<ak *<ihaíó. A fellebbezést elutasították. (nábrádi) Tudjuk, hogy Szabolcs- Szatmár mezőgazdasági me­gye, de ki hinné, hogy min­den négy emberből három­nak közvetlen kapcsolata van a mezőgazdasággá1 vagy úgy, hogy tsz-ben, írni gazdaságban dolgozik vagy •sak úgy, hogy mint ipar- I an dolgozó munkás, alkal- , lazott a családnak besegít a -lankában, vagy 400 négy­s igölnél nagyobb telke. Is rtje van, amit maga mű- v üget. Közel negyven évvel ez­előtt tartottak hazánkban részletes mezőgazdasági ösz- s leírást. A Központi Statisz­tikai Hivatal ez év tavaszán vállalkozott újra a nagy munka elvégzésére, hogy számot kapjunk a mezőgaz­dasági népesség megoszlásá­ról, arról, hány embernek van kapcsolata ma is vala­milyen módon a földdel, a mezőgazdasággal. A március 31 -i állapotot tükröző „szám- tenger” gépi feldolgozása most folyik, de néhány elő­zetes adat láttán, már most is s ík érdekességet tudhatunk meg megyénkről. Érdekes például — s nem minden vonatkozásában ked­vező az állatállomány alaku­lása. Hiszen a szarvasmarha­állomány az egy évvel ko­rábbihoz képest nőtt ugyan mintegy ezerrel — így közel 148 ezer a számuk, viszont a 424 ezer sertés és a 222 ezer juh 16, illetve 27 ezerrel ke­vesebb, mint a műit évben. A háztájiban viszont majd minden hóidra jut egy szarvasmarha, hiszen 78 ezer hold háztáji terület van a mégyébeh. s 60 ezernél több a háztájiban tartott szarvas- marhák száma. A sertésállo­mány közéi felé szintén a háztájiból kerül ki. Egyéb­ként a háztáji nagysága a korábbi éveknek megfele­lő nagyság körül van. A földterületet vizsgálva figyelemre méltó, hogy a nagyüzemi terrhelés mellett milyen sok kisebb telek, par­cella vart. A Szakszövetke­zetekben és az egyéni gaz- laságokban 41 ezer hold van, az illetményföldként ki- idott terület közel 7 ezer höld, míg a személyi hasz­nálatban — tehát amikor a tulajdonos, a föld használó­ja tulajdonképpen nem a mezőgazdaságból él — 72 ezer hóid föld van. Egyéb­ként körülbelül 73 ezer családnak van háztáji földje. Az összeírás tanúsága sze­rint 457 ezer embernek van köze a mezőgazdasághoz. Közülük viszont csak közel 200 ezren élnek a tsz-ben, állami gazdaságban végzett munkából. A munkaképes korúak száma még keve­sebb, több mint 100 ezer az eltartott felnőtt — tehát idősebb ember és gyerek száma. Tálán a múlt öröksége­ként értékelhetjük, hogy igen sok a kis parcella, te­lek a megyében, amelyen mezőgazdasági termelést folytatnak. Mindez arra utal, hogy ezek a kis parcellák nem biztosítanak megélhe­tést, viszont jó kiegészítői a család jövedelmének, ami­kor az iparban, kereskede­lemben, közlekedésben dol­gozók a kertben, teleken ter­melt veteményekkel segítik a család ellátását. Kínosan leszegte a fejét, amikor Veres hosszú példá­kat kezdett felsorolni, amelyek állítólag zavarják a cég munkáját. Ürístén — gondolta — ez most megint a kisokos és húzza az időt, azt a drága, szombati időt. Beszél ez összevissza, csak, hogy beleszöhessen egy kis dicséretet a főnök felé, kín kivárni a végét. Amikor végre leült, nagyot dobbant a szíve a félelemtől mert Kúpos emelte magasbe a kezet, aztán felállt és be szélt, beszélt., beszélt. Hú, d- •malmos, gondolta. Nem tud iá, mit mondott Kúpos, mer' nem figyelt oda, csak unat kozott, kínlódott. Rémes, hogy milyen hosszan, unal­masan szólalnak fel értekez­Megbeszélés leteken az emberek — gon­dolta. Atyaúristen, — motyogta ' Ihangosan, látva, hogy Babos a következő szónok. Hogy itt mit fog most össze­beszélni! Kínlódva ült, rág­ta a körmét, bosszankodott •s újból és újból megállapi- otta. az emberek azért he­réinek olyan hosszan, mert zeretnek szerepelni és ezért rután se vége, se hossza a mondanivalójuknak, egy- nist ismétlik, sablonokat izószátyárkodnak. Csak már vége tenne ennek a felszóla­lásnak is. Vége lett. Ekkor 6 kért szót. Felállt és kellemes stílus ban elrHöndötta, milyen problémát lát a vállalatnál és szerinte hogyan lehetne eze­ken változtatni. Közben fi­noman, egyszer-kétszer meg­dicsérte ez igazgatót és a személyzeti osztályvezetőt. Frissen lenyűgözően be­szélt. Fél őrá elteltével is érezte, hogy feszülten figye­lik, hiszen az emberék le­hajtott fejjel ülnek és töp­rengenek a komoly és ma­gau színtű megállapításain. A feszültség egy óra eltel­tével sem csökkent. A kollé­gák még mélyebben hajol­tak előre. Volt, aki már a térdén könyökölt. Bizony, •olt min elgondolkodni, hi­szen az ő felszólalása igen eredeti, egyéni — van mit tanulniuk belőle. Es mindig tömör Megnézte óráját, mi­kor befejezte 1 óra 10 per­cig beszélt. Sajnos, az értekezlet ek­kor még nem fejeződött be. A főnök Szabónak is szót ridott. Az felállt és elkezdett beszélni. Rémes! Gondolta magában — itt ez elbeszél egy értékes fél órát neki. ont szombaton. Fs nem "■">nd semmit, esi ' cseg, fecseg... 4 I. tMM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents