Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

fm. jtfBGs ft. rwi^mKíffmí&mrm 1 oiM Az élő szó ereje Nem sok NDK-gyártmányű kombájn dolgozik még megyénk termelőszövetkeze­teiben, állami gazdaságaiban, de a rövid idő alatt is jól beváltak ezek a gépek. A Bal- kányi Állami Gazdaságban több mint ezer hold kalászost takarítanak be ezekben a na­pokban a három NDK-gyártmányú kombájnnal. (Elek Emil felvétele) Üzemszervezési tapasztalatok Többet termelni — beruházások EGYETLEN AGITÁCIÓS MÓDSZER sem pótolhatja az élő szót, a személyes beszél­getést. Különösen megnőtt ennek az élő szón alapu­ló párbeszéd-agitációs mód­szernek a jelentősége az új gazdasági mechanizmus al­kalmazása óta. Szükség hozta így. mert mindinkább növekszik az emberek érdeklődése. Nem­csak a nagy nemzetközi és országos események iránt, hanem az üzemet érintő kér­désekkel kapcsolatban is. Ez a véleménye Benkei István­nak, a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat .csúcsve­zetősége titkárának is. — Már korábban kiala­kult az agitáció rendszere a vállalatnál is, de amióta csúcs vezetőség alakult, s há­rom pártalapszervezet jött létre, az agitáció javult, ha­tékonyabbá vált. Itt a pártcsoportokra épül az agitáció. Információs cso­portot alakítottak. Van egy vezetője Magyar József gép­lakatos személyében, aki tagja az I-es pártalapszer- vezetnek és a csúcsveze­tőségnek is. Gyorsan, ponto­sait, s idejében informálódik az üzemet érintő legfonto­sabb kérdésekről, tájékoz­tatja az információs bizott­ság másik 4 tagját, akik az­tán eljuttatják az embereket érintő és érdeklő problémá­kat a pártcsoportokhoz, s ezen az úton a dolgozókhoz is. Ennek a rendszeres, ál­landó érintkezésnek, beszél­getésnek az eredménye, hogy a párt- és gazdaságve­zetés informálódik arról, ami foglalkoztatja a dolgo­zókat. FONTOS AZONBAN, HOGY A GAZDASÁGI VEZETÉS igényelje az agitációt. Leg­utóbb például az igazgató fordult segítségért a párt- szervezetekhez. Ismertették az üzem terveit, a termelés­sel, a minőségi munkával, az exporttal kapcsolatos fel­adatokat. Ezeket minden pártcsoport megbeszélte. Sok javaslat, észrevétel hangzott el. Ezekről beszélgettek a párton kívüli dolgozókkal, akik szintén több okos, hasz­nosítható javaslattal éltek, így kerül hamarosan párt­taggyűlések elé, amelyek döntenek. Idényjellegű üzem a Nyír­egyházi Dohányfermentáló. Ez nehezíti az agitációs mun­kát, hiszen a dolgozók vál­toznak, s az új dolgozókkal meg kell ismertetni felada­taikat, a termeléssel kapcso­latos teendőket, normákat, béreket, teljesítményeket, beszélgetni a minőségről, cél­prémiumról. Vagyis az agi­tációt „naprakészen” szüksé­ges végezni. Különösen vo­natkozik ez a termelési agi- tációra. Ebben kap sok se­gítséget a nyíregyházi üzem­ben a párttagság, a gazdasá­gi vezetés a 10Ü törzsgárda- tagtól. Két héten belül 200 új dolgozót szerződtetnek munkára. — Nem mindegy, hogyan fognak dolgozni. Tőlük is függ a minőség, az export­tervek teljesítése. Hogy a terveket teljesítsük, alapo­san ismerniök kell mi a fel­adatuk. Ebben lesz nagy sze­repük az agitátoroknak, el­sősorban a törzsgárda tagjai­nak — újságolja Benkei István. HOGY MI LESZ A TÉMÁ­JA E BESZÉLGETÉSEK­NEK? Mozgalmat szerveznek. Lényege: minden dohányle­velet megmenteni. Minőségi munkát végezni. Javítani a munkafegyelmet, „kidolgoz­ni” a 8 órát. Egy nagyon lé­nyeges dolgot ismertetnek majd az agitátorok. Eddig 110 százalékon felül hiába teljesítettek a dolgozók, nem fizették ki. Ez nem volt von­zó. A „plafont” feloldották, s ez azt jelenti, ki mennyit teljesít, annyit számolnak el. Ez a munkakedvet nö­veli, s több keresetet biz­tosít. Idén két telepükön egy új kísérletet vezetnek be. Esze­rint, ha egy tapasztalt jó munkás, válogató maga mel­lé vesz egy újat és azt meg­tanítja. ezért magasabb óra­bért kap. Még akkor is, ha az ő teljesítménye valami­vel alacsonyabb lesz. Mind­ezt tudatni kell a dolgozók­kal. Jelentősége most ebben az iparágban különösen ab­ban mérhető majd, hogy biz­tosítsák a munkáslétszámot, a minőségi exportmunkát, a tervek teljesítését, s ugyan­akkor a dolgozók keresete is növekedjék. EZ AZ AGITÁCIÓ LÉNYE­GE, erre készülnek most a pártcsoportok. Sávéi István­ná, a III-as pártalapszerve­zet egyik pártcsoportjának vezetője elmondta, hogy leg­utóbb a munkafegyelemről beszélgetett a pártcsoport. Ez nem maradt belső ügy. Beszélgettek a dolgozókkal. Ma már elérték, hogy meg­szűnőben van a „folyosó­politika", s helyét elfoglalta az érdemi kérdések tárgya­lása. ö olyan osztályon dolgo­zik, amely „érvanyagot” biz­tosít az agitációhoz. Látják az üzem fejlődését, terveit szinte negyedévenként. Ezek­ről rendszeresen tájékoztat­ják a dolgozókat. — Fontos ez — mondja — mert így tudják a dolgozók, hol tartunk, hol van elma­radás, s ez lényeges, mert a bért, a nyereséget is érinti. Ezt legutóbb is megbeszél­tük. Közöltük, hogy az első negyedévben a tervtől ér­tékben elmaradás volt. Ala­posan megbeszélték a mun­kások, mi a feladat, s úgy tapasztaljuk, hogy a második negyedévre sikerült a hiányt pótolni. Az önállóság, a gazdaság- irányítás új rendszere kor­szerűbb agitációs módszerek alkalmazását igényli. Fő a pontosság, az igazságosság, s az, hogy minden lényeges kérdésről tájékozódjanak a dolgozók. Csak így lehet eredményes a munka. Erről beszélt Ambrusz József, az I-es pártalapszervezet titká­ra. — Nálunk különösen a szezon kezdetén fontos ez. Jelenleg a zölddohányszá- rítással kapcsolatos feladato­kat kell megbeszélni. Sok időszaki munkás van. Min­den embert érdekli, miért mennyit fizetnek. Fontos, hogy minden munkáért pon­tosan ismerjék, mi jár ne­kik. Ismertetjük a negyed­éves feladatot, normákat, még előre azt is, hogy mi­lyen munkára tűzünk ki cél­prémiumot. Ennek vonzó ha­tása van. És nagyon lénye­ges, hogy mindezt egyszerű szavakkal, érthetően közöl­jük, hogy megértsék, miről van szó. És munka közben, rend szeresen visszatérnek a ter­meléssel kapcsolatos problé­mákra, az embereket foglal­koztató kérdésekre, szemé­lyes beszélgetések révén. Így értenek szót, s érzik a dolgozók, hogy beavatottjai mindannak, ami az üzem­ben történik. Lehet-e több munka nél­kül többet termelni? Keve­sebb munkással ugyanannyit produkálni? Beruházás nél­kül fejleszteni? — Megany- nyi kérdés, amihez már-mát- elcsépeltnek hangzó „varázs­szó" tartozik: mindezt a munka- és üzemszervezés révén lehet elérni. Tallózva megyénk néhány vállalatá­nak tapasztalatai között több érdekes, nemegyszer másutt is megszívlelendő tanulságot lehet leszűrni': Szakosíl oil gyáregységek Évekig kereste helyét a gépjavító állomások egyesí­téséből alakúit MEZŐGÉP Vállalat. Hol a hagyományos gépjavító munka továbbvi­telével. hol a különböző nagy gyárakkal való koope­rációval, hol a pótalkatrész- gyártással, vagy új mező- gazdasági gépek gyártásával keresték a kivezető utat Közben pedig — a régi ön­állóság jegyében — szinte minden gyáregység önállóan intézkedett, próbálta jól rosszul megtalálni a helyét Itt a központosítás hozotl eredményt az utóbbi időben A vállalati központ fogja össze a munkavállalásokat, s határozza meg a fő profilt a mezőgazdasági pótalkatré szék. kisgépek gyártásában, az állattenyésztés gépesítésé­ben. komplett telepek létre­hozásában. így a vállalat műszaki fejlesztését és ter­melési tevékenységét előre meg tudják határozni. A központosított munka­vállalásból adódik a lehető­ség a leggazdaságosabb gyártási folyamat kidolgozá­sára. Ennek révén viszont a feltételeknek leginkább meg­felelő gyáregységet is kj tudják választani, figyelem­be véve a gyártási hagyo­mányokat. a .szakemberek Lejkészültségét. S ebből adó­dik az a törekvés, hogy a visszatérő gyártmányokat a következő években is ugyan­azon a helyen gyártják. így például a pótalkatrészgyár- tásra a nyíregyházi, a nyír­bátori és tiszavasvári gyár­egységet jelölték ki. Azzal, hogy a központ az egyes gyáregységek gépi adottságait pontosan felméri a termelés szervezésének új vonásai kerülnek elöterbe. Bővítik azoknak a termé­keknek a számát, amelyek technológiai előírásait és gyártási terveit központilag készítik, a műveleteket pe­dig lebontják gépekre, gép­csoportokra, hogy a gyáregy­ségnél optimális legyen a termelés. Ehhez tartozik a belső kooperáció további fej­lesztése is, valamint a köz­ponti anyagbeszerzés, amely- lyel csökken a szállítási költség, a készletek nagysá­ga­Építés modern technikával A megyében először az ÉPSZER vállalkozott az alagútzsalus technológia meghonosítására. Az idén ennek a magyar szabadalom alapján készült formájával, a PÉVA-rendszerrel kezdik az építkezést Kisvárdán. S éppen a nyíregyházi, Öz kö­zi építkezés tapasztalatait felhasználva már olyan — belső — megoldások szere­pelnek napirenden, mint az alapozás és az alagútzsalus építés különválasztása, hogy így az alap. az úgynevezeti fogadószint hamarabb elké­szüljön. Sokat segít ebben . hálós termelési programo. zásban rejlő lehetőségek fel. használása. Ugyancsak új törekvése az építő, és szerelő vállalatnak, hogy a könnyűszerkezetes építésmóddal kajosoíatos műszaki és gazdasági infor­mációkat összegyűjtse. Ez­után kerül sor egv tanul« mány formájában a váhaiat. nál történő alkalmazás lehe­tőségeinek a felmérésére, s a közeli bevezetésre, amit vi- szőni igényfelmérés elóa meg, hogy ezt a gyors, vi­szonylag olcsó építési módot mindjobban elterjesszék. A modem építést segíti a vállalat belső ügyviteiénea szinte teljes gépesítése is. Tulajdonképpen nem niun. kaérőt ákarnak' ezzel megta. karítani, hanem naprakész állapotban informálni a ve zetést a vállalat pillanatnyi helyzetéről, hogy gyors dön. téseket tudjanak hozni. Vun mit javítani Ki-s vállalatoknál gyakran nincs meg a lehetőség. a megfelelő tárgyi és személy* feltétel, hogy az üzemszer­vezéssel jobban foglalkozza­nak. Vannak viszont intéze-. tek, amelyek felkészült szak­embergárdájukkal segítse- gére sietnek a „kicsiknek”, mint ahogy a Kisvárdai Bú­tor- és Faipari Vállalat meg-; rendelésére a Faipari Gyárt­mány-, Gyártástervező Iroda a vállalat területén üzem- es munkaszervezési intézkedé. seket dolgozott ki a múlt év. ben. Ennek eredményeként, a gépek megfelelő átcsopor­tosításával, az anyagmozga­tási útvonalak jelentős rövi­dítésével a bútorüzem ter­melése másfélszeresére nőtt. Ugyanakkor viszont a mindent átfogó szervező munka hiányát jelzi, hogy a szervezést nem követte a szükségessé vált bér- és normarendezés. meggondo­latlan volt a gazdálkodás, így a vállalat végső soron amit az átszervezésből nyert, azt az egyéb gazdálkodási lépésekkel lerontotta, nem nőtt megfelelően a haté­konysága. A vállalat. folytatja a megkezdett szervezés« a bú­torüzemben, s a ciklikus gyártás bevezetését tervezik a képkeretüzemben is. Azon­ban éppen a múlt évi ta­pasztalatok — például az, hogy nem készítettek többek között műszaki fejlesztési tervet, újítási feladattervet — arra figyelmeztetnek^ hogy a munka- és üzemszer­vezés egységes fellépést kö­vetel a vállalat egészén4!, * nem kampányszerűen, ha­nem folyamatosan kell véig fogyatkozni, A kombájnos Vastagon ül a por az ar­cán, a nyakán. Olajos sváj­cisapkáját hátratolja a fa­sor hűvösében. Váltást ka­pott Juhász Péter, a nagy- kállói Virágzó Föld Tsz kom- bájnosa. Azzal kezdi az ér­deklődő kérdéseire: szereti a nagy, hatalmas gépeket. Pe­dig maga igazán nem nagy termetű. Tizenöt éve kezdte a kom­bájnolást. Akkor ült először egy AC—400-as gépmonst­rum kormányához. Azóta minden típus megfordult a kezén. Az első gép messze került a mostani tökélete­sebb típusoktól. Emlékszik Székely István kombájnos társa szavaira: „Csépelünk talán egy nap annyit, hogy a táskánk megteljen vele.” Mégiscsak gép volt az" is és az ember a maga akaratával boldogult vele. Most E—512-es NDK, kék színű négy gép „űzi” egy­mást a búzatáblán. Július 5-én kezdett. Azóta 1700—1800 mázsa a napi cséplésátlag. Érdekes emlékei is van­nak Juhász Péternek. Ki­lencszázhatvannégyben a napkori Kossuth Tsz határá­ban kombájnolt. Oda akkor került először ilyen gép. Kinn volt utána szinte az egész falu. Hullatott szeme.­ket keresgéltek, miközben nem győzték eléggé csodál­ni a hatalmas gépet, s rette­netes erejét. Hogy egyszerre négy kézikasza előnyét is vágja, mindjárt csépel és külön gyűjti a szemet, a szalmát. Egyik idős néni azt kérdezte nagy csodálkozva, miképpen kerül ki a gépből mindjárt a szalma is. Mire Juhász Péter viccesen azt felelte: egy ember van a gépben, ő villázza folyton ki a szalmát. S máig is hiszi, hogy az idős néni elfogadta akkor ezt a „magyarázatot”. (Erre gondolva most is ne­vet.) A munkáról az avatott kombájnos tapasztalatával beszél. A figyelem összpon­tosításáról, a kétóránkénti váltás szükségéről. Kell a fáradtság kipihenése, a szomjúság oltása. S a gép a váltás idejére sem áll meg. Úgy történik az, menet köz­ben. A nyári tűző hőség har­minc fok fölötti. Jólesik a pihentető felüdülés a fasor árnyékában. S elszívni egy-két cigarettát. Reggel harmatielszára­Farkas Kálmán dáskor indítják a gépet. Megállás nélkül működtetik esti harmatig. Ha szél fúj dél­után, késik a harmat, esti kilenc—tíz óráig is dolgoz­nak. A reggelit, ebédet fel­váltva fogyasztják. A fiatal Orosz Mihály a váltótárs, le­szerelt katona. A két ember közt teljes az egyetértés. Juhász Péter egyébként gépszerelő, a központi mű­helyben tizenkét tagú szocia­lista brigád vezetője. Már kétszer nyerték el a megtisz­telő címet. Orosz Mihály autó-motorszerelő szak­munkás. Míg a reggeli harmat fel­szárad, addig sem telik tét­lenül az idő. A gépnek, hogy jól „viselkedjen”, igénye van, azt ki kell elégíteni. Minden reggel karbantarta­ni, olajozni, zsírozni. Ellen­őrizni a csavarok, láncok, szíjak feszességét. Juhász Péternek fődarabtörése még sohasem volt. Bármennyire jólesne is a napi fáradtság közben egy kis ital, hideg sör, nem le­het engedni a csábításnak, A gépen, a jó munka érdeké­ben ügyelni kell és nem ke­vésbé magára, a nagy értékű gépre. Esti leálláskor meg­tisztítják a portól, vizsgál­ják — tűzrendészet! szem­pontból —, az elektromos ve­zetékeket, Majd a tanyaköz­pontban lezuhanyoznak, s akkor fogyasztanak egy kis sört. A tsz idei aratnivalója 864 hektár. A búza többsé­gével már végeztek. Megle­hetősen jó a termés is: hek­táronként az eddigi átlag 36 mázsa. Juhász Péter, a kombájnos azt mondja, estére igen fá­radt. A napi folytonos zaj után csend kell a pihenés­hez. Ezekben a napokban nincs kedve a televíziót sem nézni. Két gyerek közül az idő­sebbik tiú a nyolcadik álta­lánosba jutott. Autószerelő akar lenni. A kisebbik Ju­hász gyerek második osztá­lyos. Ö még nem választott. De, hogy az apja kombájnt vezet, a legnagyobb férfido­lognak partja. Juhász felesége a cipész ktsz bedolgozója. Munkája mellett meleg vacsorával tudja várni a férjét, aki az aratás ideje alatt naponta 300—350 forintot keres. Asztalos Bálint

Next

/
Thumbnails
Contents